2. szám.
már 25 éve látja el a főtitkári munkakört. Barriolt, aki a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek rendes, a Magyar Statisztikai Társaságnak pedig nagyra—
becsült és (a Társaság, valamint a magyar statisz—
tikusok munkássága iránt állandóan éber érdek—
lődést tanusító kiill'öldi tiszteletbeli tagja, jubileuma alkalmából a Magyar Statisztikai Társaság is me-
legen üdvözölte.
Királyi Statisztikai Társaság.
(Royal Statisticul Society.) A életrehívott egyik új szervei)
London.
'l't'irsaság nemrégen azokkal .a proble—
mákkal foglalkozik, amelyek a statisztikai módsze—
reknek mezogazdasagi és ipari kutatások körében
——163-— 1935
való alkalmazása során merülnek fel; ez a szak—
osztály éventc négyszer ülésezik s az üléseken elő- terjesztett közlemények, valanúnt viták ,,Supple—
ment to the Journal of the Royal Statistieal So- ciety" címen, külön füzetekben jelennek meg.
Érdekes, hogy e szakosztály ülésein nemcsak a Társaság tagjai, hanem a ,,Slu'pplement" előfizetői is résztvehetnek, anélkül persze, hogy utóbbiak a Társaság ügymenetet érintő kérdésekben hozzá- szólási joggal bírnának. A Szakosztály szervezete tehát emlékeztet a Magyar Statisztikai Tánsaság szakosztályainak alapszzibz'ilyszerű szervezetére.
Külföldi statisztikai szervek. — Bureaux de statistigue de l'étranger.
Német városi statisztikai hivatalok. Minthogy a városi statisztika szervezete Németországban a legterebélyevsebb, a Szemle hasábjain már több al- kalommal ismertettük a nemet városi statisztikai hivatalok számára, szemelyzetére és munkakörére vo- natkozó fontosabb adatokat.?) Most a ,,1)eutsches
Statistitsch—es Zentralblatt" 1934. évi 7. száma alapján említhetjük meg, hogy ezidőszerint az 52 százezer—
nél népesebb nemet varos közül ülö-nek van tulaj—
donképeni, hivatalos statisztikus által vezetett sla—
tisztíkai hivatala; ezenkívül 4 középvárosnak is van ilyen hivatala. A 35 nagyváros névsora a következő (zárójelben az 1933. évi lélekszámot adjuk): Altona (241970), Augsburg (176575), Berlin (4,242.501), Beutlien3) (100584), Boroszló (625198), Braunschweig (150840), Bréma (323331), Chemnitz (350734), Dortmund (540875), Drezda (642143), Düsseldorf (498600), Erfurt (144879), Essen (654461), Frank- furt a. M. (555857), (ileíwitz3) (111062), Hagen
(148314), Halle a. d. S. (209169), Hamburg (l,129.307), Hannover (443920), Hindenburg—*) (130433), Karls—rulhe (154902), Kassel (175179),
Kiel (218335), Köln (315794), Lipcse
(756605), Königsberg i, Pr.
(713470), Ludwigshafen a. Rh.
(107344), Lübeck (129427), Magdeburg (306894) , Mainz (142627), Manniheim (275162), München (735388), Nürnberg (440438), Stettin (270747), Stuttgart (415028). (A 4 köze'pváros Frankfurt a. d.
0. (75.831), Koblenz (65.257), Oldenburg (66.961), Trier (76.692). A 17 statisztikai hivatal (ill. önálló statisztikai szerv) nélküli, legalább százezres nagy—
város túlnyomóan az újabban nagyra fejlődött ipari gócpontok közé tartozik. A német városi sta—
tisztikai hivatalok száma a multtal szemben meg- fogyatkozott. Ez azonban csak reszben vezethető vissza a megnehezedett viszonyokra, ill. a hivatalok ez okból történt megszüntetésére, mert részben a városegyesítése'kunek, valamint annak a körülmény—
nek .a következménye, hogy a multban a nem tu—
lajdonképeni statisztikai szervek is a statisztikai hivatalok közé számítatt—ak. -—— Mint tartományi sta—
tisztikai szerv ezidőtszerint kettő működik a Német- biirodialombian, az alsószile'ziai Bonoszlöbnn és a keletpor—oszországi Königsbe'rgben.
Személyi hírek. —— Nouvelles personnelles.
Jahn (i., a norvég Központi Statisztikai Hivatal igazgatója, aki a Magyar Statisztikai Társaságnak is tiszteletbeli tagja, pénzügyminiszterré neveztetett ki; a Statisztikai Hivatalban utóda Skoíen A. lett.
A lett statisztikai szolgálat új vezetője Salnais V.
Németalföld Központi Statisztikai Hivatalában a de Roos halálával megüresedett aligazga—tói szeket van Dam van Isselt E. W. foglalta el, a Központi
1) L. M. Stal. Szemle 19334 évf. 691. l.
:) L. legutoljára M. Stat. Szemle 1930, évi". 941.—
945. l.
Statisztikai Bizottság titkára
J. lett. .
Braziliában az országos közegészségügyi szol—
gátat kebelében a demognafiai-egészségügyi felügye- lőség átszervezésével biostatisztikai osztály létesít- tetett; az osztály igazgatója Rungel E., aki a meg- szűnt szervet is vezette.
pedig Idenburg Ph
A badeni országos statisztikai hivatal érdemes elnökének, Hecht dr. k—ormányfötanáesosnak nyu-
8) Beuthen, Gleiwitz és Hindenburg mint felsö—
szile'ziai iparvidéki érdekközösség együttesen tart fenn statisztikai hivatalt.
2. szám.
——164—-— 1935
galombavonulásával megüresedett állásra Hausser dr. neveztetett ki.
A német vár-osok statisztikai hivatalaiban be—
következett igazgatóváltozasok során Augsburgban Herkommer dr., Lütbeckben (országos jellegű hiva- tal) Hillmann dr., Mannheimban Hofmann dr., Braunschweigban Mewes dr., Ludwigshafen 31.er- ban Moll dr. lett az új igazgató, Frankfurt a. M.
városstatisztikai hivatalának vezetésére pedig Notíer dr. nyert megbízatást.
Guinchard Axel J. J. 'l'. A külföldi városi sta- tisztika egyik legkitűnőbb képviselőjét, a Magyar Statisztikai Társaság 1927—ben megválasztott kiit—
földi tiszteletbeli tagját gyászolja az 1934 november 14-én elhúnyt svéd Guinchardban. Guinchard sta- tisztikai munkásságának javarésze a stockholmi városi statisztikai hivatalban zajlott le; ezt a hiva- talt 1905—ben ő szervezte meg és vezette haláláig, tehát csaknem három évtizeden át. Nevéhez fűződ- nek a stockholmi városstatisztikai felvételek és ki- adványok, köztük az évkönyv és egy igen tetsze- tős zsebkönyvszerű népszerűsítő közlemény meg—
indítása, valamint néhány történeti statisztikai ta—
nulmány és a ,,Schweden. Historiseh—Statistisohes
Handbooh" lkét hatalmas kötetének szerkesztése.
Elnöke, majd tiszteletbeli tagja volt a Svéd Stra—
tisztikai Társaságnak levelezőtagja a Svájci és ren—
des tagja a Német Statisztikai Társaságnak. A Nem—
zetközi Statisztikai Intézet 1924 óta számította tag- jai közé. E szervezet több ülésszakán, valamint a német statisztikusok testületeinek számos konferen—
ciáján vett részt s mindenkor meleg kapcsolatokat tartott fenn a magyar statisztika képviselőivel is.
Az Intézet ülésszakain bemutatott dolgozatai közül
itt csak a mexikói ülésszakon tárgyalt ,,Statisztika és közigazgatás" című tanulmányra utalunk, mely egyik legbecsesebb munkája.
de Roos J. R. B. 'i'. Németalföld Központi Sta—
tisztikai Hivatalának aligazgatója, a holland Köz- ponti Statisztikai Bizottság titkára aránylag fiatalon húnyt el. Nevét így is számos tanulmánnyal írta be hazája statisztikai történetébe. Főleg a bűnügyi sta—
tisztika problémáit boncolta nagyobb szakirodalmi munkáiban. Az idevágó kérdésekkel a Nemzetközi Statisztikai Intézet több ülésszak-án is foglalkozott.
Roos az Intézetnek 1923-ban lett tagja; hosszabb időn át az Intézet titkánságának is munkás tagja volt.
Boeff B. 'i'. l—lalálaval a Nemzetközi Statisz- tikai Intézet 1901—ben megválasztott rendes tagját, a bolgár statisztikusok régibb gárdája pedig egyik legjelesebb képviselőjét vesztette el. Boeff pálya- futás—a során különösen mint a szófiai egyetem sta—
tisztikai és pénzügytani tanára, ill. mint a, pénzügyi statisztikai szolgálat vezetője fejtett ki nagyértékű statisztikai munkásságot. Később a bolgár Nemzeti Bank kormányzója lett. Tagja volt a bolgár Tudo—
mátnyos Akadémiának is.
Schöbel J. H. "l'. Chemnitz város egy ember—
öltőn át, 1901—től t933—ig volt igazgatója, Seliöbel professzor értékes, eredményes munkálkodás után
1934 május 16-án 73 éves korban elhalálozott.
Schöbel a német városi statisztikusok több konte- renciáján tartal—mas referátumokkal Szerepelt s ne—
vét a külföldön is jól ismerték.
Összefoglaló helyzetjelentés.
Re'sumé de la situation en Hongrie.
Az 1931. év adatai. —— Ohijfres de 1934.
Népmozgalom. —— Munkapiac. —— Mezőgazdaság. ——
, ralakulás. —— Pénz és hitet.
Evi gazdasági jelzőtábla.
Havi Igazdasá í jelzőtábla,
Rajzo a gaz asági jelzőtáblákhoz.
Mom/amen! de la population. —— Alarché 4 et transports. — Monument des prix.
Tableau économígue annuel.
Tableau économtgue mensuel.
Graphigues au tablzau économigue.
Rés'ume'. Le mouuement de la population a télé moins favorable gulen 1933. Lu nuptialiíé accu- sait une Iégére amélioratíon: on a contracté 77.675 mariages (soit 4.595 de plus (]u'm 1933), par suite de (luoi Ia nuptialilé s'est élevée () 8'8 pour 1.001) contre 8'2 pour 1.000 en 1933. Por rapport () celle-('i', le nombre des nés—vivonls accuse une r-égressíon
'de 4.342; pour le nombre (les décés, (lui est tombé ("1 127.789, on constaio diminution de 2124;
ainsi la mortalité a boissé de 147 (i 14'5 pour 1.000.
Lu numb'lé ayant relolívmnent plus dímínué (1110
11116
u travail. — Agrigullurc. _— I'ndustn'e rt mines. —— Cousommatíon.
—— Monnaie et credit.
Ipar és bányászat. —-— Fogyasztás. —— Kereskedelem és közlekedés. ——
.,- Commerce
la inortulilé, I'uccroísscment nature! de la popu- lation a [miss-é () 61.283, diminuant de 2715 com—
pnmtivenwnf li 1933.
La situation économigue s'uétant (llnéll-Ol'ée' en (juoloue sorie, ln production industrielle o uugmcnté.
Le nombre des chőmeurs u continué á diminner (—- 18'5"o par rapport ("1 1933). II n'n décru oue de 8'1% dans le britimenl, mais dans la sidérurgic, il :: baíssé de 17'9%, dans ltindustríe du bois, de 14-3'3'757 of parmi les employés d'hőtel et de restau- rant, de .?:')'3%, Copendanl, pour certaines profes—
,
