Magyar Statisztikai Társaság

5, szám. —— 360 — 1933

Wirtschaftsdienst (18. évi. 16. f., Ham— zeti cikkek német külkereskedelme' 1982-ben. —— A burg 1933, ném.). —— Bandmunn E.: A munkaszol— Birodalmi Vasút személyforgalma 1932—ben. —— A gálat—programm, -— Fenchel L.: A német tenger- bányaüzemi második hivatalos munkabérfelvétel hajózás helyzete. —— (17. f.). _— Oberascher L.: főeredményei. __ Az állami közigazgatás személyi Dollár és birodalmi márka. -—/— Drews M.: A német állománya és személyi kiadásai a Németbirodalom- hajózás reorganizálása. ban. —— A hosszúlejáratú intézeti hitelek regionális megoszlása 1931 végén. —— A német társadalombiz- Wirtschaft und Statistik (13. évi.

8. sz., Berlin 1933, ném.). —4 Az élelmezési és élve—

tosítás 1932—ben. _ Európai államok ki- és be—

vándorlása.

"I-IIIIIIDICIIIIIIIII.-IllIIIIIIIIIll..III.Ill—IIIIDIIIIIIIIIIIIIII'IllIl-IlllIIIIIIIIIIIIIIIIDIÚCI

; KÚLÖNFÉLE a §

It'-UIIIIIIIIIIICIIIICIllll!...ll!llI'll-llillllllllllll'll'... VIII-'lillcil-ull"COlllI-nno-na-o

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistigue.

Előadóülések. —— Séances d'étude.

Résume'. Dans la se'once du 16 mai 1933, gue pré—

sídait le Dr Géza Ke—ned y, membre ordinaire, le Dr Michel H 0 r v á t 11, pro/esseur dlUníuersiié, non- membre, Iut une communication iniifule'e ,,la Sta- iistigue des infírmes".

*

A Társaság folyó évi május 16-án Kenedy Géza dr. r. tag elnöklete alatt lefolyt előadóülé- sen Horváth Mihály dr. egyetemi tanár vendég tartott előadást. ,,A testi fogyatékosok statiszti—

kája" címen. Az előadásra alkalmilag Visszatérünk.

A Társaság kiadványai.

A Magyar Statisztikai Társaság évente 4 szam' ban megjelenő í'raneianyelvű ,,Journal de la So- ciété Hongroise de Statístiguue" c. folyóirata (1. M.

Stat, Szemle 193]. 528—529. l.) a statisztikai ludomány ápolására és fejlesztésére, a magyar sta—

tisztikai törekvéseknek és eredményeknek a kül- földdel való megismertetésére, Magyarország köz—

állapotainak s külföldet érdeklő viszonyainak sta—

tisztikai feltárására törekszik. A nagyobb tanulmá—

nyokon kívül a Journal a következő rendszeresen visszatérő rovatokat tartalmazza; A Magyar Statisz- tikai Társaság működése. Nekrológok, Hírek és kisebb közlemények A Magyarországról szóló kül- földi közlemények szemléje. A magyar (statisztikai) irodalom szemléje. Bibliográfia. Magyarországi hely- zetjelentés es jelzőtábla. _ A megjelölt Szemle-köz- lés óta megjelent Journal—számok fontosabb cikkei

évf.

és tanulmányai a következők:

IX. (1931.) évf. 2——f.. szám: Thirring Gusztáv:

Les recensements de la population en Hongrie sous Joseph II. (1784—1787). Contributions a la démo—

graphie historigue hongroise. — Heller Farkas: Des causes de la crise économigue mondiale. —— Korányi Sándor br.: Des enseignements de, la statistigue de la tubercal—ose des années de la guerre. _ Szél Tiva—

Kenedy Géza dr., mint elnök köszönetet mon- dott az értékes előadásért, mely fontos problémára hívta fel a figyelmet. Reméli, hogy az előadás ta- nulságainak illetékes helyeken meglesz a kívánt hatása s a szülők, a pedagógusok és az orvosok részéről erősödni fog az a törekvés, hogy a testi- leg fogyatékosok gondozása révén a népesség tör—

zsét s a jövő nemzedéket megjavítsák. Egyúttal megköszönte az előadónak, hogy a testi fogya—

tékosokra vonatkozó népszámlálási anyag fel—

dolgozása és felhasználása körül végzett fáradha- tatlan munkásságával oly hasznos szolgálatot tett a közérdeknek.

— Publications de la, Société.

dar: Sur les divergences entre les méthodes cor—

rectes de la recherche des causes en statisticlue et les tendances de la statistigue mathématigue, avec des exemples dvéinographigues, —— Thirríng Lajos: lis- auísse de llaccroirssement de la population de la Hongrie d'avant let (]"apres la guerre et guel'gues propriétés caraetéris—tigues des fluctuations du nombre des habitants.

IX. (1931.) évf. 4. szám: Földes Béla: Les (mino—

rités et la statistigue des nationalites. —— Fossoií Eraldo: Le probleme des Répartitions. Observations et crixticlues. L'ln'stitut International de Statis—

tiguo a Madrid: ]. Kovács Alajos: Général—ítés sur la Session de Madrid. ()uestions (lémographíoues.

lI. Fellner Frigyes: Statistigues économigues.

X. (1932) évf. 1—2. szám: Földes Béla: (Juel—

gues problemes de la stalirstigue eriminelle. —— Szá—

deczky-Kardoss Tibor: La s'latistigue du czhömage.

H Szél Tivadar: Les résultats les plus récenlts de la statistioue de la mortalité tubercnleuse en Hongrie. —— Varga István: Le développement éeo—

nomigue de la Hongrie mutilée. —— Société Hon—

groise de Starti-s—tignie 1922—1932.

X. 0932.) évf. 3. szám: Kovács _{Alajos: Le} eomte Cuno Klebelsberg 'l' (1875—1932'). ———- Zahn—

Friedrich: Der Lebenskosteníndex —— ein zuverliissí—

ges Messin'strument? —— Thirring Gusztáv: Les mou- vements dtémigration dans l'ancienne Haute-How-

grie. *

5. szám. " 361 —— 1933

A Journal mellett a "ársaság rendszertelen időközökben magyar vagy valamely más nyelven ,,A Magyar Statisztikai Társaság kiadványai" c.

sorozatának egyes számait továbbra is megjelen- tette. E sorozat utolsó fiizetei:

6. szám: Surányi- Unger Tivadar: Recent deve- lopments in imeiiean Economic policy. Fordította

Lee Delísle Artúr Budapest 1930.126 lap.

7. szám: Balás Károly: Das neue Bevölkerungs- problem. Budapest, 1932. 71 lap.

8. szám: Magyar Statisztikai Társaság 1922——

1932 Budapest 1932 72 lap

Személyi hírek.

Nouvelles personnelles.

A hazai tudományos élet legmagasabb fóruma;

a Magyar Tudományos Akadémia 1933 május 19-én megtartott tagválasztó nagygyűlésén a II. osztály (bölcseleti, társadalmi és történeti tudományok osztálya) tiszteleti tagjává választotta meg Földes Béla b. 1. t. nyug. minisztert, a budapesti Pázmány Péter-Tudományegyetem sok évtizeden át volt ny.

!. tanárát, a Nemzetközi Statisztikai Intézet és a

Magyar Statisztikai Társaság tiszteletbeli tagját.

Földes Béla 1893 óta mint levelező tag, 1903-tól

kezdve pedig mint rendes tag tartozik a Magyar Tudományos Akadémia kötelékébe. Most, hogy a nagygyűlés a legmagasabb tagsági méltósággal tün-

tette ki őt, ebben immár több,

át lankadatlanul folyó,

mint hat évtizeden értékben és mennyiségben a statisztikán kívül, mely újabban a hazai statisztikusok nesztorának ismét kedvenc studiumává lépett elő, a közgazdaságtanra, pénzügytanra s különösképen még a szociálpoliti—

kára kiterjeszkedö tudományos munkásságának legméltóbb elismerését köszöntheti az egész, magyar egyformán rendkívüli:

statisztikai világ.

March Lucien'H1859—1933). March Luriennek, :) francia statisztikai hivatal nyug. igazgatójának 1933 április 4—én bekövetkezett halálával a francia statisztikát — hivatali utódjának, Huber-nek meg- állapítása szerint —-— pótolhatatlan veszteség érte.

De a nemzetközi statisztikai élet is oszlopos tag—

ját, a stasztikai tudomány pedig egyik -— egy em- ,heröltőn át fokról-fokra emelkedő értékű tudomá—

nyos munkássággal kiváló —— legnevesebb kutató- ját gyászolja benne. March 1859- ben született. Mű- egyetemi tanulmányait 1880— ban végezte els bár a mérnöki pályától hamar megvált, e tanulmányok- nak köszönhette fogékonyságát és megértését a ma—

tematikai statisztika problémái, gyakorlati értéke és szükségessége iránt Másrészt azonban a francia

tott praktikus ismeretei és tapasztalatai megóvták attól, hogy a matematikai statisztikát öncélként művelő statisztikusok táborába lépjen. Kutatómun- kaja ígyama is egyedül helyesnek látszó középúttól alig tért el. March 1891-ben lépett a francia munka- ügyi hivatal kötelékébe. Itt munkássága rövidesen statisztikai térre terelődött s neki adatott meg a francia hivatalos statisztikai szolgálat felélesztésé-

nek, kiépítésének, majd 1910-ben önállósításának

eredményes végrehajtása. March kiadványokat szer- kesztő és irodalmi tevékenységével rövidesen nem—

_zetközi tekintélyt vívott ki mind hivatala, mind sn-

fját maga számára, úgy hogy 1901—ben a Nemzet- közi Statisztikai Intézet rendes, majd 1929-ben tisz- teletbeli tagja lett. Megválasztása óta az Intézet ülésszakain kivétel nélkül résztvett s az elméleti és módszertani vitákban ugyanúgy a hangadók közé tartozott, mint a gyakorlati problémák meg- vitatásánál. Ezenkívül igen sok referátummal és adalékkal gazdagította az Intézet kongresszusi ki—

adványait. Több bizottságnak, így a kiadványok ügyében tanácskozó bizottságnak is tagja volt és hathatósan elősegítette az Intézet most megindult tudományos Revue-jének előkészítését, melynek el- ső számában a tudományos dolgozatokat immár

sajnos posthumus ,,Parallélisme, Corrélation, Cau-

salité" e. nagybecsű tanulmánya nyitja meg. Ha—

talmas irodalmi munkásságából elsősorban nagyobb

művei emelkednek ki, például a ,,Statistigue Inter—

nationale du Mouvement de la population" c. ál—

tala szerkesztett s a francia statisztikai hivatal kiadásában megjelent nagy anyaggyűjtemény két kötete, valamint a néhány évvel ezelőtt egy orvosi gyűjteményes munkában közreadott

phie"

,,Démogra-

e. átfogó tanulmánya és főleg ,,Les principes 1930-ban kinyomta- tott 800 oldalas könyve. Utóbbi mű a francia iro- dalomban egyedül áll. March hivatalos statisztikai munkássága mellett a francia Legfelsőbb Statisz—

tikai Bizottságban és _— 35 éven át s 1907-ben mint de la Méthode statistigue" e.

elnök —— a Párizsi Statisztikai Társaságban is nagy horderejű tevékenységet fejtett ki. Tiszteletbeli tagja volt a Belga kir. Központi Statisztikai Bi- zottságnak, az angol Királyi Statisztikai Társaság—

nak, valamint az Amerikai Statisztikai Társaság—

nak. A statisztika hazai képviselőivel a legszíve- lyesebb kollegalis, sőt baráti kapcsolatban állott.

Mint a Magyar Statisztikai Társaságnak 1923-ban megválasztott egyik első külföldi tiszteletbeli tagja, számos levelével adta tanujelét' annak, hogynem- csak dísznek tekinti ezt a kitüntetést, hanem a távolból is éber figyelemmel kíséri Társaságunk tö- lekvéseit s a Journal de la Société Hongroise de Statistioue főleg elméleti és módszertani tanulmá-