Nemzetközi Statisztikai Intézet

4. szám.

tait, amelyek a kalapácsütés keménys—égével ko- pogtattak agyunkon és szívünkön. Hiszen látjuk .a magyarság e mártirkrónikája itt kiteregetett lap—

jaiból, hogy _az adott szó szentségének, az aláírt szerződés hitelének és az emberiesség legelemibb parancsainak lábbaxl tiuprásával hogyan hantolják el az erdélyi magyarság nemzeti esztmétnyeit, hogyan forgatják ki kultúrájából, nyelvéből, vallásából, politikai, polgári és emberi jogaiból, hogyan húz- zák ki lába alól a földet, hogyan ütik ki kezéből a kereset szerszámát, hogyan üldözik, kínozzák, esonkítjá'k és kergetik kivándorlásba. És bánmily hatalmas és egyre növekvő erők lépnek mozgásba a revízió mellett, attól tartok, hogy amíg e din-a—

mikus tényezők érvényesülhetnek, a hosszúra nyúló ideiglenes helyzet sztatikai adottságában pótolha—

tatlan faji, kulturális és gazdasági— értékek pusztul—

nak el s néhány évtized mulva egy új Julián szer- zetes talán csak a nyomait fogja találni amagyar- ságnak azon a földön, amelyen ezer esztendeig élt, dolgozott és nagy tettek fenyes betűivel írta bele

——331—

nevét a történelembe. Nekünk tehát kötelességünk újra meg újra fölrázni a világ lelkiismeretét az ítélőszéke elé terjesztett megcáfolhatatlan tények fö—lsorakoztatálsával. Itthon pedig ébren kell tarta- nunk _a kötelesség szellem-ét, amellyel önmagunknak és a trianoni határon túl élő testvéreinknek tarto- zunk. Visszhangot kell adnunk _ mint egyik kép- viselőházi felszólalásomban mondtam H a rab magyarok jajszavának, millió és millió megtépett és tmegvérzett magyar lélek orgonájának, amely- ből a ,,De proifundis" bús tmelódiája búg felénk.

És tmegpróbáltatásuk mélységében minden alkalom- mal feléjük kell. tündököltetnütnk az együttérzés—

nek és az érettünk végzett munka biztató tudatának és rem—énységte'nek szivárvá—nyát. És minden alka-' lommal tiltakoznunk kell az ellen, hogy az utód- államok bitorolt földje az üldözött nemes magyar faj kínzókamrája, siralomháza és temetője legyen.

Ezeket a nagy célokat kiváló sikerrel szolgálták a most hallott fejtegetések. Köszönetet mond az elő- adónak e termékenyítő hatású előadásert. _n

Nemzetközi Statisztikai Intézet.

Institut International de Statistígue.

Tagválasztás. — El.—action de membres.

A Nemzetközi tevékenysége iranti csak a mult étvi

Statisztikai Intézet ügye és érdeklődés fokozódása nem—

londoni kongresszuson

ródott alapszabálymódosítálsi mozgalmatkból, ha- nem a tagválasztásokbtan való részvétel emelke- déséből is szembetűnik. A legutolsó néhány év tagválasztásai során számos fiatalabb munkaerő, csaknem kivétel nélkül csupa hivatalos s tudomá- nyos statisztikus kapcsolódott be, mégpedig egyre élénkebben, az Intézet tevékenységébe, mig régeb—

ben a rokon tudómányszakmák jelesei, tehát nem tulajdonképeni statisztikusok az Intézet tagjainak a mainál jelentékenyebb, de e nemzetközi tudomá- nyos szerv életében aktív szerepet alig játszó csoportját alkották.

A legújabb tagválasztások 1935 február l-én befejezett 1934. évi (első) menetében az Intézet 186 tiszteletbeli és rendes tagja közül 170 vett részt, ami egészen szokatlanul magas szám. Minthogy Igy az első választási fordulóban megkívánt kétharma- dos többséghez 114 szavazatra volt szükség, a sza—

vazatok viszont meglehetősen szétforgácsolódtak, a 48 üres rendes tagsági helyre ajánlott 42 statisztikus közül mindössze 12 választatott meg. Ezenkívül a választások eredményeképen 3 rendes tag tisztelet- beli taggá lépett elő.

Az Intézet legújabban megválasztott tisztelet- beli tagjai:

Jahn Gunnar (Norvégia) pénzügyminiszter, a Norvég Központi Statisztikai Hivatal volt igazga- tója, az oslói Tudományos Akadémia tagja, szá- lezá-

mos nemzetközi statisztikai konferencia vezetősze- repet játszó résztvevője, a Magyar Statisztikai Tár—

saság külföldi tiszteletbeli tagja. Hivatalos statisz- tikai kiadványok szerkesztése mellett számos je-

lentős tanulmányt és a statisztika technikájáról és módszeréről nagyobb norvég

vet írt.

Methorst Henri Willem (Németalföld), Hol- landia hivatalos statisztikai szolgálatának vezetője, a Magyar Statisztikai Társaság külföldi tiszteletbeli tagja, 1911 óta a Nemzetközi Statisztikai Intézet főtitkára és 1913 ótaiaz Intézet Állandó hivatalá—

nak (első) igazgatója. Utóbbi minőségében szer- kesztője az Intézet nagyértékű adatközlő kiadvá—

nyainak. Hazája irodalmát és a nemzetközi tudo- mányos irodalmat a statisztika legkülönbözőbb te- rületeiről származó tanulmányokkal gazdagította.

Willcox Walter Francis (Amerikai Egyesült Államok), az Intézet egyik alelnöke, a Cornell—

egyetem nyug. közgazdaságtan professzora, az Amerikai Statisztikai Társaság volt elnöke, a Ma- gyar Statisztikai Társaság külföldi tiszteletbeli tagja. Hatalmas irodalmi munkásságából a demo- gráfiai tárgyú könyvek, tanulmányok és hivatalos jelentések sora emelkedik ki.

Az 1934. évi választások alapján rendes tagok lettek a következő statisztikusok:

Austin William Lane (Amerikai Egyesült Álla—

mok, szül. 1871), az U, S. A. népszámlálási hivta- talának igazgatója, e hivatal kiadványainak szer—

kesztője; az Amerikai Egyesült Államok korábbi nyelvű kéziköny-

4. szám.

—332— 1935

mezőgazdasági számlálási jelentései az ő tollából származtak.

Bele—ta (3. Ramon (Mexikó, szül. 1901), Mexikó hivatalos statisztikai szervének főigazgatója, a mexikói egyetem közgazdaságtan tanára. Hivatalos statisztikai munkálatokon kívül főleg pénzügyi, mezőgazdasági és szociális tárgyú dolgozatokat írt.

Boldrini Marcello (Olaszország, szül. 1890), a m'ilanoi egyetem statisztikai iskolájának (intézeté- nek) igazgatója, a padovai egyetem demográfia tanára. Hatalmas irodalmi munkásságából legfő- képen nagyobb biometrikai, antroprometriai és né—

pességi tanulmányai, valamint demografiai elő- adásai és statisztikai tankönyve említendő meg.

Dar-mois Georges 1888),

a valószinűségszamítás professzora a Henri Poin- caré Intézetben (Sorbonne), a párizsi egyetem sta-

tisztikai intézetének pedig shallliszttilk—a tanára, aki különösen matematikai statiszikvai ikézilkönyvével,

,,Statistigue et Applications" c. legújabb bevezető- (Fuaneiaország, szül,

jellegű művével és más matematikai statisztikai vonatkozású munkálataival vált ki.

Dieulefoit Carlos E. (Argentina, szül. 1898), a statisztika egyetemi tanára és az egyetemi sta—

tisztikai intézet igazgatója, több népességelméleti,

biometrikai, matematikai statisztikai

tikai közgazdaságtani cikk szerzője.

és matema-

'Galvtmi Luigi (Olaszország, szül. 1878), az olasz Központi Statisztikai Intézet tanulmányi osztályának vezetője, a nápolyi felső közgazdasági intézet statisztika tanára. Főleg demografiai ta- nulmányaiban a mennyiségtani módszer kiváló alkalmazójának bizonyult; mennyiség—tani beveze- tés a statisztikai módszerek kutatásához

nagyobb alapvető könyve is megjelent.

Geary Robert Charles (Ir szabad állam, szül, címen

statisztikai osztályának vezetője. Az írországi gü—

mőkórhalandóságról nagyobb tanulmányt írt, a legnagyobb előszeretettel azonban módszertani kér—

désekkel foglalkozott. *

Harmaja Leó (Finnország, szül. 1880), a nép—

jóléti minisztérium szociális kutató-osztályának ve—

zetője, a Magyar Statisztikai Társaság külföldi tiszteletbeli tagja. Nagyobb könyveket és cikkeket írt a finn könyvtárak statisztikájáról, az alkohol—

fogyasztásról és -kereskedelemről, Finnorszag vám—

politikájáról, a világháború hatásáról Finnország közgazdasági és társadalmi életére stb.

Madhava K. E. (Brit—Kelet-India, szül. 1899), a statisztika egyetemi tanára. A matematikai érték—

elmélet, valamint az üzleti previziók c. tanulmá—

nyokon kivül főleg matematikai vonatkozású egészségügyi problémákat dolgozott fel szakiro—

dalimi munkáiban.

Mc. Pllee Edward Tannack (Ausztrália, szül.

1869), az Ausztráliai államszövetség vezető hiva—

talos statisztikusa, a melbourni egyetem közgaz- daságtan tanára. Szenkesztője az ausztráliai év—

könyvnek és a statisztikai zsebkönyvnek. Az árak- ról és állami pénzügyekről szóló dolgozatai is jelentősebbek.

Rhodes Edmund Cecil (Nagy—Britannia, szül.

1892), a londoni egyetemen a statisztika tanára, a

,.Population" c. folyóirat szerkesztő—kiadója. Szá—

mos biometrikai és népességelméleti tanulmánya s elemi statisztikai módszerek 0. nagyobb könyve jelent meg.

Wicksell Sven Dag. (Svédország, szül. 1890), a lundi egyetemen a Statisztika professzora és a statisztikai intézet igazgatója. Művei felölelik a m—ennyiségtani, demográfiai és intellektuális sta—

tisztika területét. Adalék a formális népességelmé- letekhez c., valamint más elméleti jellegű könyvei a 1896), az ir ipari és kereskedelmi miniszérium legismertebbek.

Osszefoglaló helyzetjelentés.

Résumé de la situation en Hongrie.

1935 március. —— Mars 1935.

Népmozgatom. —— Munkapíac. -— 'l'ermelés. _— Kereskedelem és közlekedés. — Áralakulás. —— Pénz és hitel.

Gazdasági jelzőtábla.

Rajzok a gazdasági jelzőtáblához.

Mouvemmt de la population. — Marché du travail. —— Productioni —— Commerce et íransporís. — Mouvemení des prix _ Monmu'e el crédit.

Tableau économigue.

Graphígues au tableau éconamigue.

Résume'. Nous présentons les clziffres relatifs

á mars 1935:

Le mouvemenl de la population n'o pas été

faoombi'e. Le vivaufes o

augmenlé, mais la mortalité s'élcvait trés considé- rablement, passaui de 154 pour 1000 ("1 18'8. Pen- dontt les troís premiers mois de l'année, le nombre des décés'a dépassé de 4.783 celui de la méme

IlOIIlbI'C (ICS naissances

période (le liannée précédenl'e. Ifoccroissement nature! de la population est tombé d 36 pour 1000 conlre 8'4 pour 1000 l'mmée prévédenle.

Par suite de causes saisozmiéres, le nombre des chómeurs (: baissé, accusant une régression de 5800 par rapport au chi/fm d'e fuévrier. A l'exceptíon de I'íudustrie de lyolímentaíion, le chómage a dér-ru dans toutes les branclms industrielles. D'aprés les