5. szám.
——428— 1934
Magyar Statisztikai Társaság.
Société Hongroise de Statístigue.
Előadóülések. —— Se'ances d'étude.
Résume'. Dans 10 amit 1934,
présidée par M. Norbert K 0 v a c s, vice—president, M. Tihamér T é r i, chimiste diplóme', lar une communication intitule'e: ,,(J e (] u'tl y a derríére les chifíres des statisti-
gues sovie'tigues".
País, M. le uice—président Norbert
préscnta ses observations au 311ch de la commu- ta séance du
ingénieur
Kovács nication.
*
A Magyar Statisztikai Társaság folyó évi áp—
rilis hó 10-én Kovács Norbert dr. alelnök elnöklé-
sével lefolyt előadóülésen Téri Tihamér okl. ve- gyészmérnök, vendég, tartott előadást ,,A Szovjet- statisztika mögött" címen. Az előadásra
visszatérünk.
Kovács Norbert dr. elnök: Nagy érdeklődéssel hallgattuk az előadónak az oroszországi gazdasági problémákról szóló fejtegetés—elt. A statlisztika a
különbözőállaintorületek gazdas—ági életének egyre növekedő egymz'israutaltsága s az egész világ gaz—dasági jelenségeinek bonyolult összefüggése miatt
arra törekszik. hogy minden vonatkozásban men—
tül több és jobb adattal rendelkezzék. A statisztikus
munkája a nemzetközi tekinteté—
ben a háború után megnehezedett, mert az államok gazdaságilag mindinkább elzárkóztak egymástól és óriási területek akadtak, amelyek gazdaság-statisz—
tikai adatai megbízhati'iságámik ellenőrzése kérdé—
számai
összehasonlítás
sessé vált. Oroszország, mely első volt az államok gazdasági politikájának be- vezetésében, a statisztikai adatokat propaganda szempontokból is csoportosította. Az orosz biroda—
lom igen érdekes és terjedelmes statisztikai szer- vezetet épített ki. Minden olyan országban, ahol a diktatúrán alapuló államhatalom minden életjelen—
séget irányit (szélső etatizmus), ahol a társadalmi funkciók jórésze az államra hárul, fokozott mér-r
tékben van szükség statisztikára. A tervgazdaság?a természeti erők és az emberi munkaerő központi
irányítása nem nélkülözheti a statisztika segítségétAz orosz központi statisztikai igazgatás mellett szer——
a szakértőtanáes a gabona- és takar—
kőzött az önellátás
vezve van: 1.
iiiáiiytei'ilielés statisztikai kérdései silámára, 2. a kísérleti statisztika és a statisztikai metodológia
intézete. Ennek alá van rendelve a statisztikai ter-vező bizottság. A statisztikai anyag beszerzésére és.
előkészítésére 5 ,,szektor" működik, Összesen 22 al- osztállyal; még pedig a szociálstatisztikai, a mező—
gazdasági iparstatisztkai, a munka—
statisztikai és a forgalmi statisztikai szektor. Vannak
vidéki szervek is, amelyek tartományi kőzpontokba futnak össze. Érdekes volna tudni, hogy ez a ha—
talmas szervezet a valóságban millyen hatásokkal
dolgozik. Az orosz probléma a kőzgazdát és a sta-erdekli, köszönettel tartozunk az előadónak, hogy e
értékes adatokkal járult hozzá.
statisztikai,
tisztikust egyaránt
probléma megismeréséhez
XII. rendes évi közgyülés. —— XIIe Assemblée générale annuelle.
La Xlle .lssemblée générale anuelle de la So-
ciété (: été tenue le 22 mai 1934 sous la présidence
de M. Norbert Kovács, vice-president. Le sec—re'taire général, M. Désíré Elekes, ayant lu son compte rendu sur l'activité de la Société, M. Jules Mike, trésorier, présenta son rapport, ainsi ((ne
celui de vériűrration des
complex. l'efíectif
des membres ordinaires éliyibles a 115, élut mem—
la Commission (10 la
Ill—lssemblée générale, portant
bres ordinaires: MM. Zoltán B e n c s, Louis B e n e.
Charles B u 2 i á s s l], Alexandre H ajd r i lc.
Béla J 0 I! (1 n, Jules N 6 u b a 11 e r, Ervin l' á—
lnsi et Zoltán Szöllősy,
()nt été élus membres honoraírex étrangerx:
M. Juan de Dios B 0 ]" á r (] n e ; (Mexico): M.
Friedrich B il rg d 6 r i e r (Berlin): M.
Martín (Stockholm); M, Giovanni
I. a s o r 5 a (Venise): ll. Edmond [, (' .s— r) i r (Bra—
;rellesu ill. Dimitri M i e 11 a _t/ 1; () ff (Sofia): ill, Anders Jansso n
Jean G. Michal () p 0 u 1 o s (.rttlzénes); M. James:
W'illíam (Geneve); M. L'go P a [) i (Pa—
vie); M. [irant-uis S i m ta n (] (Paris); Sir Yosiah
5 t a m p (Shortlands, Kent): M. If'rantíselc W 0 y r
(Brünn),
N i ;l' o n
*
A Társaság évi rendes közgyűlését, miután az:
1934 május ill—re összehívott közgyűlés határozat—r
tartotta meg. A köz—gyűlésen Kovács Norbert dr. alelnök elnökölt.
Elekes Dezső (er főtitkárnak a Társaság mű- ködéséről beszámoló jelentése után Mike Gyula dr.
pénztáros :) pénztárosí és számvizsgáló bizottsági
képtelen volt, május 22—én
jelentést terjesztette elő.
A közgyűlés a rendes tagok létszámát llő-re felemelvén, összesen 10 rendes tagsági helyre tör—
tént választás. A 16 jelölt közül az alapszabályok—
ban előírt kétharmad szótöbbséget a következő 8
jelölt kapta meg:
5. szám. ' —429—— 1934
Benes Zoltán dr. miniszteri tanácsos a minisz-
térelnökségen,
Bene Lajos dr. stat. segédtitkar Budapest székes-
tővaros Statisztikai Hivatalában,Buziássy Károly dr. stat. titkávr Budapest székes-
főváros Statisztikai Hivatalában,Hajdrik Sándor dr. miniszteri
Központi Statisztikai Hivatalban,
Johan Béla dr.
Közegészségügyi Intézet igazgatója,
fogalmazó a
egyetemi tanár, az Országos Neubauer Gyula dr. egyetemi magántanár, pénz-
ügyi tanácsos a Dohányjövede'ki Központi Igazga—
lóságánál,
rPáIosi lirvin dr, az egri érseki jogliceum ta—
nára és
Szöllősy Zoltán dr. miniszteri segédxtitkár a
Központi Statisztikai Hivatalban.
Külföldi tiszteletbeli tagoknl megválasztattuk:
Bojár-(mez, Juan de Dios, a munkaügyi hivatal
osztályfőnöke, v. ingh. miniszter, a mexikói hiva—
talos statisztikai szolgálat v. vezetője, a Nemzet—
közi Statisztikai Intézet tagja. Mexikó.
Burgdötíer, Friedrich, igazgató a Németbiro- dalmi Statisztikai Hivatalban, a Deutsches Sta—
tistisehes Zentralblalt társszerkesztője. Berlin.
Jansson, Anders Martin, a sved kereskedelmi
statisztikai szolgálat vezetője, a Svéd Statisztikai Társaság tb. tagja és v. elnöke, a Nemzetközi Sta—
tisztikai Intézet tagja. Stockholm.
Lasorsa, Giovanni, a statisztika tanára a ho—
a velencei felső gazdaság- és kereskedelemtudom'ányi intézet tanára
és statisztikai laboratóriumának igazgatója. Venezia.
Lesoir, Edmond, a belga hivatalos statisztikai
szolgálat vezetője, a statisztika tanára a kereske- delmi és pénzügyi tudományok föiskoláján, a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagja. Bruxelles.lognai kir. tndományegyetemen,
A Társaság kiadványai.
Legutolsó közlésiinkí) óta a Magyar Statisz- tikai Társaság kiadásában francia nyelven?) meg—
jelenö ,,Journal de la Société Hongroise de Sta- tisttiglte" e. folyóiratnak 1932. évi el., 1933. évi l——-2.
és 3—4., valamint 1584. évi 1—2. száma jelent
megs) változatos, a szűkebbre szabott terjedelemmellett is elég bö tartalommal. Alább közöljük e
számok önálló cikkeinek és tanulmányainak címét1) L,: M. Stat. Szemle 1933. évt'. 360—361. 1.
L)) Újabban néhany cikk angol, ill. németrnyel- ven közöltetett.
3)'A Magyar Statisztikai Társaság Kiadványai
c., rendszertelen időszakokban megjelenő közlemé—nyekböl álló sorozatnak legutolsó közlésünk óta nem jelent meg újabb száma.
Michayko/f, Dimitri, a bolgár Legfelsőbb Sta-
tisztikai Tanács elnöke, a szófiai egyetem tanára,
a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagja. Szófia.
Michalopoulos, János G., Görögország hivata—
los statisztikai szolgálatának vezetője, a Nemzet- közi Statisztikai Inite'zet tagja. Athén.
Nixon, James William, a Nemzetközi Munka—
ügyi Hivatat statisztikai osztályának vezetője, a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagja. Geneve.
Papi, Ugo, a pavai egyetem statisztikai tanára.
Pavia.
Simiand, Franeois, a közgazdaságtan főiskolai
tanara, az École pratigue des Hautes Études de la Sorbonne tanulmányi igazgatója, a Párisi Statisz- tikaiTársaság v. elnöke, a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagja. Párizs.
Stamp, Sir Yosiatt, a londoni egyetem taná—
csának tagja, a közgazdasági és politikai tudomá—
nyok londoni főiskolújának kormányzója, a Royal
Statis—tical Society v. elnöke, a Nemzetközi Statisz—tikai Intézet tagja. Shortlands. Kent.
Weyr, Frantiisek, a brünni egyetem tanára, a cseh—szlovák Statisztikai Hivatal és Statisztikai Tanács v. elnöke, a Nemzetközi Statisztikai Inté-
zet tagja.
A választmányból ez évben kilépő tagok, és
pedig: Altenburger Gyula dr., Dobl'ovits Sándor dr.,
Illycfalvi I. Lajos dr., Némethy Karoly dr., PatakyTibor dr., Tormay Béla mandátumát a közgyűlés
megújította s a tagjaivá
Ajtay József dr., Bánlalcy Adorján dr. és Kresz Károly dr. eddigi tagokat újraválasztotta.
számvizsgáló bizottság
Foglalkozott a közgyűlés a Keleti Károly 100
éves születési évfordulója alkalmából javasolt Ke- leti Károly-emlékérem ügyével, azt, lo- vabl'n előkészítésre utalva, levette a napirendről.azonban
Publications de la Société,
megjegyezve, hogy az egyes folyoiratszámok tev—
folyamokl rendszeresen még a következö rovatokat tartalmazzák: Magyar Statisztikai Társaság (mü—
ködési jelentések). Nekrológok. Hírek és kisebb közlemények. A Magyarországról szóló külföldi
művek és cikkek szemlxéje. A magyar (statisztikai) Bibliográfia. Magyarországi helyzetjelentés, jelzőtábla és jelzőrajzok. — A folyó- irat 1932. évi 4. számával kapcsolatban, de önálló
füzetként ,,Table des matieres. Annóes I—X. 1923——
1932 címen tízéves összefoglaló tartalommutató is
megjelent, mely egyben mintegy magyar adalékotalkot az újabb tudományos irodalom bibliogra-
fiájához.irodalom szemléje.
A jelzett Journal—számok nagyobb cikkei (es tanulmányai a következők:
5. szám.
—— 430 _.
1934
X. 09.32.) évf. 4. szám: Szőnyi Gyula: Evolu—
tion de liindustrie textile hongroise aprös la guerre.
—— l'hirríng Lajos; (Zontrihution a la statistigue de
la population eparse: population des termes, lia—meaux et autres territoires extérieurs, en Hongrie.
—— Dix annees du Journal de la Société Hongroise de Statistigue,
XI. 0933.) évf. 1—2. szám: Földet.; Be'la; Les
diliieultés de l'exanvn des phenomenes sociarn eu égard partienlierement aux méthodes statistitjues.— Kovács Alajos: Apereus des résultats du recen- sement hongrois de 1930. —— Elekcs Dezső: Le rőle
de. liindustríe dans les Etats danubiens eu égard
particulierement a la eoopé'ation internationale.v—Szárleczlry—A'urdoss Tibor: Les impóts en Hon—
grie. _. Hollós István: L'aeeroissement de la po—
pulation, entre 1910 et 1030, sur le territoire d'avant—
guerre de la Hongrie.
XI. 0933.) évf. 3—4. szám: Földes Béla: A la memoai're de Charles Keleti. —— Thirring Gusztáv:
Les recents progres de la Slatistigue internationale des Grandes Villes. —— Kovács Alajos: L'Institut ln- ternational de Statistitpie a Mexico. ——— Szél Tthliltil"
Influenee des conditions economicpies sur le mon—
vement de la population eu égard spécialement ?!
la Hongrie "__ Ilrljdrik Sándor: Les budgets et les finances de l'll'tat liongrois depuis l'assainissement linancier. —— Gunth/ulvy Horner Zoltán: ljindustric- et la pol'iti'jue industrielle de la France depuis 1870 jusgu'en 1914. —— Thirring Lajos: Élimination de lletl'et perturbateur des naissanees et déces dans la
population non residante sur la
teurs de l'aceroissement et'feebi—f.
XII. (1934.) évf. 1—2. Szám: Teleki Pál gr.:
About Polities Dorutnentation. _, Thírriug Gusztáv: (Ion—tributions aux guestíons de source el 'ar'iation des l'ar—
a nd
de méthode de la statistígue bistorigue bongroise
—-— Jordan Károly: Sur l'emploi des moyennes geo.
métrigues et arithmótigues. _a Kovács Alajos:
Neuere Angaben über die, Sprachkenntni—sse in Un—
garn. ———v Konkoly Thege Gyula; 'l'he situation ot
Agriculture in Hungary in the Light ot' Statistics.
—— Varga lstván: Problemes des indices, w— Szigeti Gyula: Les établissements de credit de Hongrie. —-
Hollós lst'án: Le développement, pendant les 200 dernieres annees, de la population hongroise dans le bassin des Karpatbes. ——— 'I'hirring Lajos: Noiiees sur les rapports entre l'lnslitut International de, Sta—tistitpie et la Statistidue hongroise
Személyi hírek. —— Nouvelles personnelles.
Gaal Jenő T (1846—1934). A magyar tudomá—
nyos— és közélet egyik legelő előbb, igen nagyra—
becsült egyénisége távozott el tisztelői es ba *átai
köréből gávai Gaal Jeno 1. évi május hó 18—án be—következett elhúnytz'tval, Gaal Jenő 1816 szeptem—
ber 14-én Pnsztagerendáson született. Középisko—
láit Békéscsabán, Selmecbányán, majd Pozsonyban vegezte, azután Budapesten és Béesben folytatott
jogi tanulmányokat s 1871—ben jog- és államtudo—mányi doktor lett. Pályáját egy évvel később, mint
az aradi kereskedelmi és iparkamara titkára kezdte
meg, 1878—ban mérsékelt programmal
képviselőve 'álasztották meg s pártjának közgaz-
dasági, pénzügyi kérdésekben
szónoka volt; 1908—tól a világháború végéig mint ellenzéki
és szociális vezér-
a főrendiház ólethossziglani tagja vett részt a ma- gyar országgyűlés munkásságában. Hivatali pa- lyaja is magasra ívelt: 1893-ban miniszteri taná—
csosként a kereskedelemügyi miniszterium iparfej—
lesztő osztályának élére került, 1894—ben pedig a műegyetemen a nemzetgazdasz'igtan tanára lett.
1016-ban vonult nyugalomba. Számos közéleti és tudományos kitüntetést nyert el, így 1922—ben a közgazdaságtndományok tb. doktori grádusál. A Magyar Tudományos Akadémia 1896—ban levelező, 1908—ban rendes, majd igazgató tagjának Vá—
lasztotta meg. A gyakorlat és a tudomány mezején egyaránt tág látókörű, elmélyedű munkára hajla—
mos, a legszigorúbban nemzeti alapon álló és a tevtanokkat gyakran liarebaszx'illó szaktertinak bi—
zonyult. Fontosabb munkát: A mezőgazdasz'gi fát—
ság kérdése (1885). A társadalmi bek* a közgazda—
sági patriarebalismus alapján l1896). Arad megye és
város közgazdasági monográfiája (1898). A nemzet—
gazdaságtan rendszere (2 reszben, 1899—1900). Gróf
§ ('%rhenyi István nemzeti politikája (2 kötet. 1003).
A magyar birtokpolitika ira'myelvei lltlttl. Beze- rédy Pál emlékezete (1920). Beszódei és kisebb
írásai külön összefoglalt') művekben is megjelentek.így 1907—ben ,,Magyarország közgazdasági és lar—
sadalmi politikája a második ezredév
címen (2 kötet). Az Akadémia két hatalmas kötel (,,(iávai Gaal Jenő nemzetgazdasági
és szociálpolitikai válogatott tanulnn'myainak újabb rendszeres gyüjteménye". 1932) közriadásával
emelt monumentális emleket kiváló tagjának, GaalJenő a statisztikát nagy hozzáértéssel alkalmazta.
Mint a kivímdorlz'isi tanács elnöke behatóan fog-
lalkozott a kivfmdorlási statisztikával. A Magyar
Statisztikai 'l'ársasz'igban, 1922—bentotta meg rendes tagjául, ,,A vándormozgalinak
újabb alakulása világszerte" rímen 1924-ben tar—
totta meg székfoglaló előadását. Bár 88 éves kor—
ban húnyt el, szinte élete végéig tevékenyen dotgov küszöbén"
mely valasz—
zott; halála fájdalmas vesztesége a magyarságnak és különösen a magyar tudomt'mynak.