Magyar Statisztikai Társaság

4. szám.

szállítani és ezeket is a nagy konkurrencia miatt olcsóbb árakon hozta piacra, ami a danabszerinti forgalmat emelt-e. Az átlagos árosökkemést kb. 20——

25%-han lehet megállapítani, mindazonáltal a for—

galom összegszerűen is átlagban kb. 10%——kal emel- kedett. Úgy a behozatal _ a nyers fajáték és se—

lyemszőrme, celluloid-árukat kivéve —— mint a ma- gyar termelés is emelkedett.

__329— 1935

Ezután a bizottság a műszerek, hangszerek, órák, nemesfémek, díszműárúk, játékszerek, gomb- és tűárúk, fényképészeti cikkek értékelésével fog—

lalkozott.

Az üléseken a bizottság elnökségét Farkas Já- nos dr., miniszteri osztálytwanrácsos, h. elnök kép- viselte. Az előadó Petriclzevich-Horváth Miklós br.

(li-., miniszteri suttogalmazó volt.

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistigue.

Résume'. Dans la séance du 19 [évrier 1935, présidée par M. Norbert Kovács, více-présídent de la Société, M. Nicolas Móricz, membre ordinaire, prononga son discours de réceptíon, (]uí avait pour titre ,,La répartition des pro-

priétés foncíéres, les professions, la densite' de la population."

M. Charles Schneller, membre ordínaire,

MM. Alexandre Herodek, Jean Kovríg, le comt'e Charles Kh a e n—H e'd e t u ár y, Mathias Matolcsy, non membres, ont présenté leurs ob—

servations au sujet de la conference. Aprés la rté- ponse de M. Nicolas M 6 ricz, le Président exposa ses remargues.

Dans la séance tenue le 9 avril 1935 saus la présídence de M. Béla Kenéz, président de la Société, celui—ci rappelu en termes élevés le bícentenaire de Fnangois Rákóczi II, chef du mou- vement dlíndépendance du XVIIIe siecle. Puís M.

Alog'se Kovács, membre ordinaire, a fait une con/'érence intitulée ,,Le sort des Hongrois de Transylvaníe".

*

A Társaság folyó évi február 19—én Kovács Nonbert dr. elnöklésével lefolyt előadóülésén Mó- ricz Miklós dr. r. tag tartotta meg székfoglaló elő- adását ,,Bírtokmegoszlás, foglalkozás és népsűrű- ség" címen. Az előadásra folyóiratunkban még visszatérünk.

Az előadáshoz történt hozzászólások

Herodek Sándor dir. helyeselte előadó eljárását, aki a népsűrűség és a b'irtokmegoszlás kérdéseit kől- osönhatásukban tárgyalta. Az előadás arra a meg- állapításra jut, hogy a népsűrűség kisebb [a nagy—

birtok esetében, mint az egyéb birtokkategómiák- nál. Felszólaló szerint ennek nem a nagybirtok az oka, hanem éppen a népsűrűség okozza azt, hogy bizonyos területen nagybintok van. Vannak az országban oly területek, melyek nem alkalmasak a kisbirtok művelésére, pl. a szikes, mocsaras, ki—

öntéses területek. Ezek a silány területek nem teszik lehetővé a fokozott intenzitású művelést, nem képesek annyi embernek kenyeret nyujtani, ezért ezen területeken a nxépsziaporodrás sem ked- vező. Az előadó objektív beállítása előnyösen el—

so rán

ütött attól a hangnemtöl, melyben ezeket a kér- déseket, sajnos, tárgyalni szokták.

Schneller Károly dr. r. tag szenint helyesebb lett volna a nagybirtok és a népsűrűség közti összefüggés vizsgálata közben tovább menni a ka- tegorizálás-ban, mint azt előadó tette és kiterjesz- teni a vizsgálódást az 1000 kat. holdon aluli köz- ség—ekre is, amire előadó közbeveti, hogy statisz—

tikája számba veszi a birtoknész'e'ket is és tekin- tettel volt mindenütt arra, hol van oly rész, mely legalább 1000 holdas birtokhoz tartozik. Schneller szerint ezenfelül még célszerű lett volna e statisz- tikánál leszámítavni azokat a községeket is, melyek—

ben több mint 50%rot tesz ki az ipari és más, nem őstermelő foglalkozású lakosok száma.

Kovrig János dr. véleménye szerint e vizsgá- lódások nehézsége az, hogy nem vagyunk képesek a kérdlés üzemi znészét bevonni észlel-ése'ink körébe.

Pedig a legfontosabb volna kutatni azt a birtok—

típust, melynél a bennferkvő tőkék a legjobban kamatoznak. így kutatni kellene, hogy pl. a kis—

birto'kon egy bizonyos tőkeegységre esőren hány ember talál—ja meg boldogulását. lly alapon azután megfelelő különbség volna tehető a különböző nagybirtokok közt is és bizonyos, hogy akadna nagybirtok, mely még az agrár—szociológusok sze—

rint ís előnyös nemzeti szempontból.

Khuen-Héderváry Káli—oly gróf dr.

nek tartja annak vizsgálatát, hogyan alakult a nagybirtokok számán-ak termé-szeles fogyatkozása a jobbágyság felszabadítása óta a mai napig, mert ebből láthatók azok a gazdasági és szociális mó-

to'rok, melyek a mai helyzetet kialakították.

Matolcsy Mátyás dr. felkéri előadót, hogy amennyiben lehetséges, bontsa vízsgálódásait oly részekre, melyekből kitűnik, hogyan alakult a 'helyzet a Dunántúlon, az Alföldön stb. Bizonyosra veszi, hogy ilyképen igen érdekes eredmények fog- nak kijönni, melyek még sokkal elesebben fogják mutatni az előadó által levont következtetések he—

'lyrességót.

Móricz Miklós dr. válasza szerint az első hozzászólás nagyon természetes kérdést vetett fel.

A kisbirtokos-művelésre nem alkalmas területeket az általános következtetések

szükséges-

valóban 22*

levonásával

4. szanL

—330——— 1935

%

ki kell kapcsolni. Fontos az a felmerült szempont is, hogy a nagybirtokok nagyságának lemorzsoló- _ (irását fel—tüntessük. Az egyik felszólaló azt mondta, hogy e statisztika összeállításánál az iparos jellegű községeket le kellett volna számítani. De előadó véleménye szerint, ha csak a tvhat. jogú városokat kapcsoljak is ki, akkor is igazságtalanok vagyunk, mert az a kötelességünk, hogy minden körülményt figyelembe vegyünk. A legfontosabb annak (szem előtt tartása, hogy a fejlődést minél több fázis—

ban figyeljük meg. A birtokrésze'kre vonatkozó észrevételekre megjegyzi, hogy az egység nem a birtok, hanem a tulajdonos személye. Az ország—

részek szerinti kutatás—t nagyon fontosnak tartja, _ mint azt az előadásban is kiemelte.

Kovács Norbert dr. elnök, megköszöni előadó- nak a rendkívül érdekes előadást és kéri, haladjon

* tovább a saját maga által kijelölt úton, hogy szán- dékához híven minél előbb teljesen befejezhesse ezt a nagy munkát. A témára vonatkozóan meg—

jegyzi, hogy az ily szociális vonatkozással is bíró

—,kérdéseknél mindig az a vueSZély fenyeget, hogy a szemlélő a politika útvesztőjébe kerül és behódol bizonyos divatos demagóg jelsrzavaknaik. Az előadó ezzel szemben teljes tudományos objektivitással kezelte a témát. Mindenesetre azonban a kérdés- komplexwmot a nemzeti jövedelemeiloszllás gazda—

sági és szociális szempontjaiból is kell vizsgálni.

A népességtiényleges sűrűsége oly jelenség, mely nagyon sokféle ok eredője és nagyon komplikált tudományos vizsgálódást igényel, ha megfelelő eredményre akarnak jutni. Ha az előadó ezen vizs—

gálódásai közben arra az eredményre jut, hogy a znagybirtok területén hellyelaközzel nagy a nép—

sűrűség, helyesebben a n-épszaporaság, mert ott a gazdasági cselédség jobban szaporodik, mint más

"vidék lakossága és kénytelen elvándorolni, ekkor elnök a nagybirtoknak ezt a hatását előnyösnek tartja, mert kell, hogy legyenek ily medencék, ahonnan a vállalkozó szellemű népfelesleg a váro- sokba özönlik, hogy azok lakosságát életrevaló, ruganyos, tősgyökeresen magyar réteggel gyara—

pítsa.

*

A Társaság folyó évi április 9—én Kenéz Béla dr. elnöklete alatt tartott ülésén Kovács Alajos dr.

r. tag adta elő ,,Az erdélyi magyarság sorsa" című tanulmányát.

Kenéz Béla dr. elnöknek az ülést megnyitó szavai szerint, az előadás az erdélyi magyarság sorsát vetíti érdeklődésünk filmjére. li film hősei nem színpadi figurák, hanem élő, szenvedő és egyre fogyó vért—anni a magyar tragédiának. S amikor

! mai ülésünk az ,.aeternta Hungaria" véget nem érő drámájának egy lélekbemarkoló fejezetét eleveníti meg lelki szemeink előtt, stílusos emlékezéss—el hódol

, fejedelem: ll.

, jővendőjével.

földi elmulása két évszázados fordulóján annagy Rákóczi Ferenc szellemének, aki maga is az örök magyar sorsnak, az annyiszor Szabad pinédánált tekintett, ebek harmincadjára vetett ország életéért vívott hősies és áldozatos küzdelemnek, az egyéni lemondásnak, de a nemzet összességének jövőjében való rendületlen bizako- dásnak, a nyers materiális erők ideiglenes zsarnok—

ságával szemben az örökkévaló erkölcsi eszmények _végsö diaidalába vetett hitnek megtestesítője volt.

Ezekért az eszményekért: a magyar igazságért és a magyar szabadságért szállt sikra a vezérlő feje—

,_ delem. De a sebekamelyek gyógyítás—árért a ,,reeru—

descunt inclitae gentis Hungariae vultnera" törté- nelmi szózatával ajkán, talpraállította a nemzetet és föláldozta önmagát, —— mint annyiszor ezer esz- tendős állami létünk folyamán — megint csak kiújultak: Trianonban lábbal tiporták az igazsá- got és sírba tették az elszakított magyarság sza- badságát. És éppen, erről fog szolni a mai előadás, amely mindnyájunk fokozott érdeklődés—ére tarthat számot. Hiszen az erdélyi magyarság sorsáról lesz szó, (márpedig ez a sors egy az egész magyarság Nemcsak erdélyi V'él'CllIlkI'e vár ——

tőlünk elszakítva és az emberi jogokból kiközösítve

—- a biztos enyészet végzete, —— azt hiszem: ez a

fájdalmas ;t'anulság fog kiosendülni az előadásból its —— de nélkülük a trianoni magyarság se fejtheti ki nemzeti erőinek teljességét, a magyar géniusz nem valósíthatja meg a Széchenyi mondása sze—

rint ,,sehol másutt éreltségre nem virult sajátságait egy keleti törzsük fajnak", nem tölthejütk be világ—

törtténeti hivatásunlkavt, amely nemcsak abban áll, hogy gátjai legyünk az északi és déli szlávság egyesülésének és ez egyesülés mindent elnyeléssel fenyegető á'ravdlatának és tilalomfája a német ,,Drang nach Osltexn't-nek, _— de abban is, hogy Magyarország a Durnavölgyében a békének, rend—

nek, tisztességnek és civilizációnak őre és fenn—

tartója, állami életre éretlen és ennélfogva állami életre képtelen apróbb népek nevelője, vezetője és egyensúlyozója maradjon továbbra is, úgy, mint ezer esztendőn át. Nemzeti beesületiilnk és ön—

fenntartásun'k paranesa7 de a Kárpátok medencé- jének és egész Európának nyugalma és békés fej—

lődése is követeli, hogy kebliinkről elszakított test- véreink jogtalan és embertelen üldözése és pusztí—

tása ellen minden eszközzel és minden alkalommal tiltakozzunk Ezt a oélt szolgálják a mai ülésünk napirendjére kitűzött fejtegetések, amelyekre éppen ezért az magyar társadalommal; föl kell figyelnie,

Ezután Kovács Alajos dr. megtartotta előadá- sát, amelyet folyói'ratunk más helyén közlünk.

Kenéz Béla dr. elnök az ülést a következő szavakkal zárta be: Mindnyájan mély megillető—

déssel hallgattuk az előadó úr fejtegetéseit és ada—

egész

4. szám.

tait, amelyek a kalapácsütés keménys—égével ko- pogtattak agyunkon és szívünkön. Hiszen látjuk .a magyarság e mártirkrónikája itt kiteregetett lap—

jaiból, hogy _az adott szó szentségének, az aláírt szerződés hitelének és az emberiesség legelemibb parancsainak lábbaxl tiuprásával hogyan hantolják el az erdélyi magyarság nemzeti esztmétnyeit, hogyan forgatják ki kultúrájából, nyelvéből, vallásából, politikai, polgári és emberi jogaiból, hogyan húz- zák ki lába alól a földet, hogyan ütik ki kezéből a kereset szerszámát, hogyan üldözik, kínozzák, esonkítjá'k és kergetik kivándorlásba. És bánmily hatalmas és egyre növekvő erők lépnek mozgásba a revízió mellett, attól tartok, hogy amíg e din-a—

mikus tényezők érvényesülhetnek, a hosszúra nyúló ideiglenes helyzet sztatikai adottságában pótolha—

tatlan faji, kulturális és gazdasági— értékek pusztul—

nak el s néhány évtized mulva egy új Julián szer- zetes talán csak a nyomait fogja találni amagyar- ságnak azon a földön, amelyen ezer esztendeig élt, dolgozott és nagy tettek fenyes betűivel írta bele

——331—

nevét a történelembe. Nekünk tehát kötelességünk újra meg újra fölrázni a világ lelkiismeretét az ítélőszéke elé terjesztett megcáfolhatatlan tények fö—lsorakoztatálsával. Itthon pedig ébren kell tarta- nunk _a kötelesség szellem-ét, amellyel önmagunknak és a trianoni határon túl élő testvéreinknek tarto- zunk. Visszhangot kell adnunk _ mint egyik kép- viselőházi felszólalásomban mondtam H a rab magyarok jajszavának, millió és millió megtépett és tmegvérzett magyar lélek orgonájának, amely- ből a ,,De proifundis" bús tmelódiája búg felénk.

És tmegpróbáltatásuk mélységében minden alkalom- mal feléjük kell. tündököltetnütnk az együttérzés—

nek és az érettünk végzett munka biztató tudatának és rem—énységte'nek szivárvá—nyát. És minden alka-' lommal tiltakoznunk kell az ellen, hogy az utód- államok bitorolt földje az üldözött nemes magyar faj kínzókamrája, siralomháza és temetője legyen.

Ezeket a nagy célokat kiváló sikerrel szolgálták a most hallott fejtegetések. Köszönetet mond az elő- adónak e termékenyítő hatású előadásert. _n

Nemzetközi Statisztikai Intézet.

Institut International de Statistígue.

Tagválasztás. — El.—action de membres.

A Nemzetközi tevékenysége iranti csak a mult étvi

Statisztikai Intézet ügye és érdeklődés fokozódása nem—

londoni kongresszuson

ródott alapszabálymódosítálsi mozgalmatkból, ha- nem a tagválasztásokbtan való részvétel emelke- déséből is szembetűnik. A legutolsó néhány év tagválasztásai során számos fiatalabb munkaerő, csaknem kivétel nélkül csupa hivatalos s tudomá- nyos statisztikus kapcsolódott be, mégpedig egyre élénkebben, az Intézet tevékenységébe, mig régeb—

ben a rokon tudómányszakmák jelesei, tehát nem tulajdonképeni statisztikusok az Intézet tagjainak a mainál jelentékenyebb, de e nemzetközi tudomá- nyos szerv életében aktív szerepet alig játszó csoportját alkották.

A legújabb tagválasztások 1935 február l-én befejezett 1934. évi (első) menetében az Intézet 186 tiszteletbeli és rendes tagja közül 170 vett részt, ami egészen szokatlanul magas szám. Minthogy Igy az első választási fordulóban megkívánt kétharma- dos többséghez 114 szavazatra volt szükség, a sza—

vazatok viszont meglehetősen szétforgácsolódtak, a 48 üres rendes tagsági helyre ajánlott 42 statisztikus közül mindössze 12 választatott meg. Ezenkívül a választások eredményeképen 3 rendes tag tisztelet- beli taggá lépett elő.

Az Intézet legújabban megválasztott tisztelet- beli tagjai:

Jahn Gunnar (Norvégia) pénzügyminiszter, a Norvég Központi Statisztikai Hivatal volt igazga- tója, az oslói Tudományos Akadémia tagja, szá- lezá-

mos nemzetközi statisztikai konferencia vezetősze- repet játszó résztvevője, a Magyar Statisztikai Tár—

saság külföldi tiszteletbeli tagja. Hivatalos statisz- tikai kiadványok szerkesztése mellett számos je-

lentős tanulmányt és a statisztika technikájáról és módszeréről nagyobb norvég

vet írt.

Methorst Henri Willem (Németalföld), Hol- landia hivatalos statisztikai szolgálatának vezetője, a Magyar Statisztikai Társaság külföldi tiszteletbeli tagja, 1911 óta a Nemzetközi Statisztikai Intézet főtitkára és 1913 ótaiaz Intézet Állandó hivatalá—

nak (első) igazgatója. Utóbbi minőségében szer- kesztője az Intézet nagyértékű adatközlő kiadvá—

nyainak. Hazája irodalmát és a nemzetközi tudo- mányos irodalmat a statisztika legkülönbözőbb te- rületeiről származó tanulmányokkal gazdagította.

Willcox Walter Francis (Amerikai Egyesült Államok), az Intézet egyik alelnöke, a Cornell—

egyetem nyug. közgazdaságtan professzora, az Amerikai Statisztikai Társaság volt elnöke, a Ma- gyar Statisztikai Társaság külföldi tiszteletbeli tagja. Hatalmas irodalmi munkásságából a demo- gráfiai tárgyú könyvek, tanulmányok és hivatalos jelentések sora emelkedik ki.

Az 1934. évi választások alapján rendes tagok lettek a következő statisztikusok:

Austin William Lane (Amerikai Egyesült Álla—

mok, szül. 1871), az U, S. A. népszámlálási hivta- talának igazgatója, e hivatal kiadványainak szer—

kesztője; az Amerikai Egyesült Államok korábbi nyelvű kéziköny-