Hírek

1926

_— 541 _ _ s,

millióra becsüli, ami a világ népességének csaknem lom—a. Geográfiai megoszlásuk 1897-ben és 1925-ben

a következő volt:

1897 1925

Európa . 83'66 63'03 O,,

Amerika. 953 2932 ,,

Ázsia. 4-00 4-47 ,

Afrika 2—73 35-03 ,,

Ausztrália . ()'08 015 ,,

A szóbanforgó 28 év alatt a, zsidóság száma 4'5 millióval szaporodott. Feltűnő a zsidók számának nagy növekedése * fenti időszak alatt 750/0 ——

Amerikában. Az egyes országokat tekintve, 1897-ben a zsidók 50'430/0-a élt Oroszországban, (1925-ben a mai orosz területen) csak 18'30/o-a; e két százalék- szám országok szerint a következő-.

1897 1925

Egyesült-Allamok . 9'06 26'95

Lengyelország . —— 19'20

Oroszország 5048 1830

Franciaország . 0'75 11'10

Románia . 261 586

Németország 561 411

Magyarország . 8.00 33.30

Anglia és Irország . 184 204

Ausztria . 11'60 202

Az egyes országok összlakosságaban a zsidóság a következö 0,'(,—kal részesedik: Palesztina 11'1, Lengyelország 10'4, Litvánia 7'6, Ukrajna 6'9, Ma—

gyarország 5'9, Lettország 5, Románia 4'8, Auszt- ria 4'60/0.

Hírek. —— lVouvelles.

Tormay Bélának a központi statisztikai hivatal aligazgatójának kineveztetése a póstatakarékpénztár vezérigazgatójává.

M. Béla de Tormai, sous-directcur de l'Office centr. royal hongrois de statistigue, nommé directeur général de la Caisse dépargne postale.

Résumé. Le 27 juillet 1926, sous la pro- position du Ministre du Commerce chargé de l'intérim du Illinislere des Financcs, S. A. S.

le Regent de la Hongrie a nomme' M. Béla

de T ormay, conseiller ministériel et sous- directeur de l, Office central royal hongrois de statistigue, directeur général de la Caisse diéparone postale.

Né en 1881, ill. Béla de Tormay enlra en 1900 a l'Ofche central de statistigue, dont il devint sous-directeur en juin 1.925.

Déployant, au cours du guart de siecle guiil y passa. une éminente activité surtout sur le terrain de la statistigue économigue, il a rédige', entre autres, une importante publication, édi- tée par KOffice de statistigue ct traitant le développement des établissements hongrois de credit en 1897—1909, ou il a e'crit une pre- cieuse introduction.

Of/icicr de uhlans pendant la guerre, il a été plusieurs fois décoré pour sa conduite héro'i'guc. Lors du couronnement du roi Char- les I V, il fut fait chevalier de llEperon dlor.

' Aprés la guer're. M. de T ormay fut chargé, a l'Office de statistigue, de la direction de la section du commerce e.17téricur. On lui doit, pour une part considérable, le tcxte de la loi LII de 192], re'glant le relévement des don—

nées statistigues 'du commerce emtérieur, ainsi gue l'instruction clétaillée y relative et la ré- organisation remarguable de cette branche statistigue, faite en vertu de la loi mentionnée.

Cicst également lui gui rédigeait, satisfaisant

largement les besoins de la vie pratigue, le

Bulletin Mensuel Statistigue puhliant des don—

ne'es du commerce cxtérieur.

Parmi ses travaux, se sont distingue's par—

ticulierement, ces derniers temps, les articles et les études richcment documentés, parus dans cette reoue méme, ou il exposait a fond le mouvement du commerce ezctérieur de la Hongrie.

A kormányzó úr Öióméltósága 1926. évi július hó 27—én kelt intézkedésével a pénzügy—

minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar királyi kereskedelemügyi miniszter elé—

terjesztésére Tormay Béla miniszteri tanácsost, a magyar királyi központi statisztikai hivatal aligazgatójat a magyar királyi postatakarék- pénztár vezérigazgatójává nevezte ki.

Tormay Béla 1881—ben született s 1900-ban lépett a központi statisztikai hivatalba, mely- nek aligazgatójává 1925 június havában nevez—

tetett ki. A hivatalos statisztika szolgálatában töltött negyedévszázados munkássága alatt különösen a gazdasági statisztika terén fejtett ki kiválóan eredményes működést. A hivatal—

nak a magyar hitelintézetek 1897—1909. évi fejlődését ismertető terjedelmes kiadványát ó szerkesztette s ugyancsak ő írta e kötet érté- kes bevezető tanulmányát.

A háborút mint dzsidás tiszt küzdötte végig

s a hősies magatartásáért számos kitüntetésben

részesült. lV. Károly király koronázásakor

aranysarkantyús vitézzé avatta.

8. szám.

¹⁹²⁶

A háború után a statisztikai hivatal külke—

reskedelmi osztályának élére került. A külke- reskedelmi statisztikai adatgyűjtést szabályozó 1921. évi LII. t.—e., annak részletes végrehajtási utasítása, ezek kapcsan e statisztikai ágazatnak magas színvonalú reorganizálasa, valamint a külkereskedelmi adatokat közlő Statisztikai Havi Közleményeknek a gyakorlati élet köve- telményeit messzemenően kielégítő szerkesz- tése jelentékeny részben Tormay Béla érdemei Termékeny irodalmi tevékenységének ered- ményei közül újabban különösen kiváltak az ország külkereskedelmi forgalmát ismertető és Szemlénkben is megjelent mélyreható és sok- oldalú cikkei és hosszabb tanulmányai.

Corrado Gini dr, az újonnan alakított olasz Köz- ponti Statisztikai Intézet elnöke.

M. le Dr Corrado Gini, president ale l'Institut Central de Statistigue réeemment eréé en Italie.

En vertu dlune loi promulge'e en juillet dernier, le service statistigue d'Italie a été mis sur une base tout a fait nouvelle. Au lieu de lianclenne ,,Direzione gene; ale della statistica" oui faisait partie du Minis- tere de l'Eeonomie Nationale, a été cre'e' un Institut Central de Statistigue (Istituto centrale di statistical), gut est place sous l'autorité directe et exclusive du Chef du Gouvernement. C'et Institut—a la plus grande autonomie scientift'gue et administrative. Sa creation ne signi/ie pas une plus grande centralisation des reléoements statistigues; elle n'a pour but gue de mettre en harmonie le plus possible, de coordonner et de placer sous un contróle central d'experts, les statistigues faites par les autres Administrations pub-

— ligues et par les Organisations reconnues par l'Etat.

L'activite' de l'Institut est dirigée par un Conseil (Consiglio superiore di statistica), dont les membres, au nombre de 11, appartiennent a l'Administration, aufr corps seientiflgues et aux milieua économioues.

La place du Président du Conseil et de lllnstitut a été eonfie'e a M. Corrado Gini.

Professeur de la statistigue a l'Lniuersite' de Padoue, M. Corrado Gini est un des plus émi- nents représentants de la science statistioue d'Italie.

Par la réforrne rle l'enseignement de la slatistigue a l'Universite' de Padoue, il a fourni naguere une nouvelle preuve de son haut talent d'organisaíeur.

( Voyez le nume'ro 2, anne'e 1926, page 118 de la Re—

vue). Il est fondateur el directeur de la Revue Inter- nationale de Statistigue Metro n, laguelle est un (les organes les plus importants du monde scientifigue international. De ses oeuvres les plus eonside'rables, citons:

ll sesso lltll punto ili vita startstico. Palermo 1908.

I fattori (lemegra/iei dell'evoluzione delle nazioni.

Torino 1912.

L'ammontare e la composizione della ricchezza olelle nazioni. Torino 1914.;

Problemi sociologici della guerra. Bologna 1924.

Membre de l'Institut International de Statistigue depuis 1923, M. 0. Gini fait partie ale plusieurs Sociétés scientifigues élrangeres. En 1924 il a été élu membre honoraire de la Société Hongroise de Statis- tigue.

Olaszországban egy f. évi július hóban hozott törvénnyel teljesen új alapokra helyezték a hivatalos statisztikai szolgálatot. A. nemzetgazdasági minisz- térium kebelében működő ,,Direzione générale della statistiea" helyébe közvetlen a kormányfő alá rendelt Központi Statisztikai Intézet (Istituto oentrale di sta—

tistica) létesült. Ez intézet széleskörű adminisztratív és tudományos önkormányzattal rendelkezik. Az inté—

zet felállítása nem jelenti a statisztikai adatgyűjtések nagyobbfokú központosítását, hanem csupán a külön—

böző közigazgatási és helyhatósági szerveknél működő hivatalos statisztikai munkák legmesszebbmenő össz- hangolását, koordinálását és központi szakfelügyelet alá helyezését.

Az intézet működését az állami kormányzat, a

tudományos élet és a gazdasági érdekképviseletek tagjaiból alakitott 11 tagú tanács (Consiglio superiore di statistiea) irányitja.

Az Intézetnek s egyúttal a Tanácsnak első elnöke Corrado Gini, a padovai egyetem tanára lett.

Corrado Gini egyik legkiválóbb képviselője a fejlett olasz statisztikai tudománynak. 1913 óta az 'ősi padovai egyetemen a statisztikai tanszéket tölti be.

Kiváló szervező képességének csak nemrégiben a padovai egyetem statisztikai oktatásának megrefor—

málása (l. Szemle 1926. 2. sz. 118. old.) által is tanú—

jelét adta. A nemzetközi tudományos világ egyik leg- tekintélyesebb statisztikai szaklapjának, a ,,Revue Internationale de Statistigue Metron"-nek megindítója és szerkesztője. Nagyobb művei közül kiemelkednek:

Il sesso dal punto di vita statistico. Palermo 1908.

] fattori demograűei dell' evoluzione delle naziom'.

Torino 1912.

L'ammontare e la composizione della ricclwzza delle nazioni. Torino 1914.

Problemi soeiologici della guerra. Bologna 1924.

Corrado Gini 1923 óta tagja a. Nemzetközi Sta—

tisztikai Intézetnek s számos külföldi tudós társaság- nak. A Magyar Statisztikai Társaság 1924—ben válass- totta meg tiszteletbeli tagjává.

1926 A 543

_ 8, szám.

M. F. Y. Edgeworth. 7. (1845—1926). Le 13

féorier 1926 est mort a lyáge de 81 ans, M. F. Y.

Edgeworth, membre du All Soul—' College d'anford, un (les plus éminents représentants de l'économie politigue théorioue, (mi s'e'tait retire' ily a guelgues années seulement de la chaire ou il enseigna pendant de longues unne'es. Apres avoir fait son droit, M. Edge- worth dcoint aoocat, s'attirant bientót l'attention du monde scientiűgue par ses conférences de logigue et d'économie politioue, faiies au King's College de Londres.

Professeur d'économie politioue a l' Université d'Oacford en 1891, ily enseigna plus de trente ans et prit sa retraite en 1922. Remplissant plusieurs positions importantes, it fut secre'taire de la Soc. Anglaise (l'Eeonomie Politigue;

de 1890 a 1908, un des érliteurs de l'Eeonomic Jour—

nal; entre 1912 et 1914, président de la Société Royale de Statistigue. Membre de lllnstitut International de Statistigue en 1889, il prit part en 1905 au eongres statistioue de Londres et en 1909, a celui de Paris.

Son oeuvre maitresse, intitulée ,,Mathematieal Psychics"

et parue en 1881, a pour objet le róle gue jouent les mathe'matigues dans les seienees sociales. Pen avant sa mort furent re'édite'es, en trois volumes, ses études parues en 1891—1921. Il s'oeeupait en outre ole guestions de llenseignement statistioue, de nombres- indices et de problemes finaneiers nés de la guerre.

Les articles relatifs au caleul des probabilite's gu'il écrivit dans l'Eneyelopaedia Britannica, éveillerent i'ioement l'attention des milieua: scientifigues.

Philippe Falkenburg. 75 Le 9 amit 1926 mourut a Luzerne M. le Dr Philippe Falkenburg, seere'taire de la ville d,;imsterdam. Il fut longtemps directeur de KOffice Municipal de Statistigue dZ—lmstera'am, dé.

ployant une aetivité statistigue extrémement intense et tres préeieuse, et ayant (lyénzinents mérites pour le développement de cet institut renomme'. M. Falken- burg s'oceupa a fond de plusieurs guestions statis- tigues (nombres-indices, mortalité infantile, féeondité, etc.). Membre depuis 1909 de l'Institut International de Statistioue, il a pris part ?; plusieurs eongres in- ternationaux, et dernierement, au eongre's de Bruxelles tenu en 1923; seule une tongue et grave maladie l'a empéehe' d'assistcr, [année derniere, a la session de Rome. Il était membre de la Commission Centrale statistigue des Pays-Bus et de la Société Allemande de Statistigue. En la personne de M. Falkenburg, la Société Hongroise de Statistigue a perdu un (le ses éminents membres lzonoraires : il y fut élu en 1924.

Sír T. A. Coghlan. %. En amit 1926 mourut Sir T. A. Coghlan, gui fut de 1886 Ez 1905, a la tete du service statistioue de la Nouvelle Galles du Sud, y développant une excellente aetioité. Sir T. A.

Coghlan gui eut depuis un important róle pour l'ad—

ministration de l' australie, étaít membre du Conseil

de la Sowie'te' Royale de Statistigue. Membre de l'Tnstitut International de Statistigue (lepuis 1907, il prit part a plusieurs congres statistigues ; c'est a la session (le 1923, a Bruxelles, gu'il assista la (ler- niere fois.

Edgeworth F. Y. 1- (1845—1926). Az elméleti köz- gazdaságtudomány egyik legjelesebb angol képviselője Edgeworth Y. F., az oxfordi All Souls College tagja hosszú tanári működés és csak néhány évi vissza- vonultság után 1926 február 134111 81 éves korban elhunyt. Edgeworth széleskörű tanulmányai befejez- tével ügyvédi pályára lépett. A tudományos világ figyelmét a londoni Kings College—ben tartott logikai és közgazdaságtani előadásaival vonta magára. 189l-ben lett az oxfordi egyetem közgazdaság—professzora és három évtizeddel később, 1922-ben vált meg az állá—

satol. Több fontos közéleti poziciót töltött be ; titkára volt az angol közgazdasági társaságnak, 1890-től 1908-ig egyik kiadója az ,,Eeonomie .lournal"-nak, 1912—1914 közt pedig az angol királyi statisztikai tarsasagnak elnöki tisztségét töltötte be. Edgeworth 1889-ben választatott a Nemzetközi Statisztikai Inté—

zet tagjai sorába; résztvett az Intézet 1905. évi lon- doni és 1909. évi párizsi kongresszusán. Legkivalóbb irodalmi műve ,Mathematieal Psychies" címen 1881-ben jelent meg; e munkája a mathematikának a társa—

dalomtudomanyokban valo szerepével foglalkozik.

Edgeworth 1891—1921. években megjelent értekezései harom kötetben összefoglalva közvetlenül halála előtt ismét közreboesatattak. Számos közgazdasági érteke-

zésén kivül foglalkozott a statisztikai oktatás, az

índexszámok kérdésével, valamint háborús pénzügyi problémákkal is. Ezenkívül az ,,Encyelopaedia Bri- tannica"-ban jelentek meg Edgeworthnak, aki egy- szersmind a mennyiségtannak is tudós művelője volt, a valószinűségszámitasról szóló s tudományos körök- ben nagy figyelmet keltő dolgozatai.

Falkenburg Fülöp j'. —— 1926 augusztus 9—én

halt meg Luzernben Amsterdam varos titkára, Falken- burg Fülöp dr. Falkenburg, mint az amsterdami városi statisztikai hivatal igazgatója, hosszú időn át rend- kivül tevékeny és igen értékes statisztikai munkas- ságot fejtett ki s kiváló érdemei vannak e nagyhírű intézet fejlesztése körül. A statisztika szamos kérdé—

sével (indexszámok, csecsemőhalálozás, termékenység stb.) behatóan foglalkozott. A Nemzetközi Statisz—

tikai Intézetnek 1909 óta volt tagja; számos nemzet—

közi kongresszuson, legutoljara az 1923. évi brüsszeli kongresszuson vett részt és a mult évi római ülés- szaktól is csak súlyos, hosszadalmas betegsége miatt maradt tavol. Tagja volt a németalföldi központi statisztikai bizottságnak és a Német Statisztikai Tár- saságnak is. Halálával a Magyar Statisztikai Társaság 1924—ben megválasztott tiszteletbeli tagját gyászolja.

Sir Coghlan T. A. j'. — 1926 augusztusában

elhúnyt Sir Coghlan T. A., aki 1886—1905-ig Új—déli—

Wales statisztikai szolgálatának élén állott és kiváló munkásságot fejtett ki, később pedig Ausztrália köz—

igazgatásában töltött be fontos szerepkört. Igazgató- sági tagja volt az angol királyi statisztikai társaság- nak, 1907 óta pedig tagja a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek is. melynek több kongresszusán résztvett és legutoljára 1923-ban tartott brüsszeli ülésén szerepelt,