Kisebb közlemények

(1)

12. szám.

—— 1172 ——

19.30 Kisebb közlemények.

Petites communications.

Személyi hirek.

A la Faculte' économigue de I'Um'versíte' de Budapest, M. le I)r Jules Konkoly

Thege, conseiller ministe'riel, vice—president de [Office central royal hongrois de statistigue, vient dette regu agre'gé

de statis- tígue agraíre.

A I'Universz'té Polytechm'gue de Budapest,

M. Tibor Szád e czky-Kardo ss, adjoint, a été reeu agrége diU niversíté de statistígue

économigue.

Charles Bűcher 7L (1847—1930). Le monde scientijigue allemand a perdu récemment un de

ses représentants les plus répute's, M. Charles Rút-her, (lui a déployé une Iongue activité et ouvcrt des voies nouvelles tant dans l'économie poli—

tigue

oue dans Iaostatistígue, et dont le nom figurera parmi les premiers dans Fhistoire de ces scieuces.

Ne' () Kirberg (Nassau), le 16 février 1847, M.

Hű.—cher, ayant fait ses études universitaires, fut

(Fabord professeur de llenseiguement secondaire et enim ensuite (ions Ie journalisme. Én 1881, il devint

agre'gé d'efconomie polítiaue et de statistígue a

(P(lrziversité

[*Unioersité de Munich; en 1882, professeur de stw tistigue a liUniversité de Dorpat et dés Ilanne'e suivante, professeur d'économie politigue et de finances de l'lfniversite' de Bale. Rentré en Alte—- magne en 1890, il fut nommé d'abord pro/'esseur

d*économie politzgue a I'Université polytechnigue

de Karlsruhe et en 1892 projesseur d'économie poli-

tigue á [Université de Leipzig, 01) H prit aussi

la direction du centre d'études (,,séminaire") e'co- nomigur et statistígue. La plupart de sa vie labo—

rieuse a été consacre'e o I'enseignement univer—

sitaire, et il ne sen retira ([u'en 1916. Cependant, il, restait fidéle aussi a profession de jour—

naliste et créa () I'Uníuersité de Leipzig un In-

SH

stitut special de presse (Institut für Zeitungs—

Icunde) gulíl dírigea jusgu'd sa mort. Tant en Alle—

magne gala l*e'tranger, M. B ü c h e r fut membre de

plusieurs Sociétés diéconomie politigue et autres, et

5] jouissaít d'une vive consideration. Panni les associ—

ations statistigues dont il faisait partie, mention—

nons I'Institut International de Statistigue ou, aprés

avoir été élu membre en 1897, il prit part aux tra—

vam de deux Sessions, y présentant des rapports succinets et des observations, et la Société Suisse de Statistigue gui Ila nommé pour membre honoraire en 1927, en reconnaissanee de la précieuse aetivíte' déployée par lui sur le terrain de la statistígae.

Ses premiers ouvrages remarrluables avaient trait

Nouvelles personnelles.

A budapesti kir. magyar tudományegyeteini közgazdaságtudományi karon Konkoly Thege Gyula

dr. min. tanácsos, a M. kir. Központi Statisztikai

Hivatal alelnöke az

,,Agrárstatisztika" címü tárgy- körböl egyetemi magántanárrá képesíttetett.

A magyar kir. József-műegyetemen Szádeczky—

Kardoss Tibor dr. műegyetemi adjunktus a ,,Gazda- sági Statisztika" című tárgykörböl egyetemi magán—

tanárrá képesíttetett.

Bücher Károly 'i' (1847—1930). A német tudo—

mányos világ egyik legelismertebb képviselője, Búcher Károly a közelmultban távozott hosszú út- törő munkásság után az élők sorából. Bűcher, aki- nek neve úgy a

közgazdaságtan, mint a statisztika történetében a legelsők között fog szerepelni, 1847 február 16-án született Kirbergben (Nassau). Tanul—

mányai elvegeztével előbb mint középiskolai tanár, majd mint újságíró tevékenykedett. 1881—ben a müncheni egyetemen a nemzetgazdaságtan és sta—

tisztika magántanára lett, majd 1882-ben a dorpati egyetem statisztikai katedráját foglalta el, amelyet már egy évvel később a bázeli egyetem közgazda- ság- és pénzügytani tanszékével cserélt el. 1890-ben ismét hazájába tért vissza s a karlsruhei műegye- temen lett a közgazdaságtudomány professzora;

majd 1892—ben működésének színhelyét a lipcsei egyetemre tette át, ahol a közgazdasági tanszéket és e mellett a közgazdasági és statisztikai szeminá- rium vezetését vállalta el. Egyetemi tanári működé—

sét 1916-ig folytatta, munkás életének javarészét tehát az egyetemi oktatásnak szentelte, De fiatal- kori újságírói foglalkozásához is hű maradt s a 1916-ban a lipcsei egyetemen külön intézményt (Institut für Zeitungs—

kunde) alapított és vezetett haláláig. Hazájában és hazáján kívül is számos közgazdasági és más egye—

sajtótudomány felkarolására

sület tísztelhette őt tagjai sorában; a statisztikai

egyesülések közül elég a Nemzetközi Statisztikai

Intézetet megemlíteni, melynek 1897 óta volt két ülésszak munkálataiban kisebb referátumokkal és

hozzászólásokkal is résztvevő tagja, továbbá a Né- met Statisztikai Társaságot, melynek megalapítása

óta tartozott tagjai közé, a Svájci Statisztikai Tár—

saságot, melynek Svájcban eltöltött évei során nem—

csak tagja, hanem elnöke is volt s a Magyar Sta-

tisztikai Társaságot, mely statisztikai téren nagy-

értékű munkásságát 1927—ben honorálta tiszteletbeli

taggá választással, Irodalmi munkásságának éppen az

(2)

12. szám. —

précisément a la statistiaue; il cultivaít surtout la statistiaue historigue. Panni ses ouvrages de ce yenre, et aut témoignent de connaissances étendues et (Tune plume compétence, il faut citer ici. ,,Die

Beuölkerung von Frankfurt a. M. im XIV. und XV.

Jahrhundert" (1886); ,,Die Soziale Gliederung der

Frankfurter Bevölkerung im Mittelalter" (1887);

,,Die Bevöllt'erung des Kantons Basel-Stadt". Dans l'économie politigue, il fut un des éminents repré—

sentunts de Ilécole historigue, se distinguant sur—

tout par ses solides ouvrages dihistoire économioue,

établissant les degrés du développement de la vie éeonomigue. Des nombreua: livres publie's par lui et de ses études moins volumíneuses, il faut menti—

onner surtout: ,,Die Entstehung der Volkswirtschaft"

(plusieurs fois rée'dité depuis 1893); ,,Die Frauen- írage im Mittelalter (1882)"; ,,Beiirdge zur Wirt—

schaftsgeschichte" (1922),- ,,Arbeit und Rythmus"

(1896). Son article para sur Pindustrie dans ,,Hand- mörterbuch der Staatswissenschaflen" est également

dlune tres grande valeur.

Gaston Cadoux % (1857w193o). (Test Ioin

de son pays, en Indo-Cltine, en rentranl de la ses—

sion de Tokyo de I7lnstitut International de Sta- lislitjue, aue mourut soudainement M. Gaston Cadour, le statisticien urbain renommé, prési-

dent de la Commission créée par l'Institut pour la

slatistiaue des grandes villes. Né le 16 novembre 2857, M. Cadouac, ayant fait des études com-

merciales, de droit et de polytechnigue, com—

meneu sa carriére comme employé de bangue et passa'plusíeurs années au service de grandes en- treprises commerciales avant tl'entrer () la Pré/ec—

lure de la Seine. Truvailleur énergioue, dlune in- struction variée, il Sly avanga rapidement et occu- pait en 1917, au moment de sa retraite, Pimportant poste de chef de service du eontröle de la ville de Paris. II eut de grands mérites en plusieurs bran—

ehes de l'udministralion de Paris, surtout comme secrélaire des Comités du budget et des emprunts, mais aussi guant auzr, expositions, au Métropoliiain et () Padministration des services du gaz et de llélectricité. A cóté de son aciivité administrative, M. Cado um eut le temps de s'occuper de recher- ches scientifiaues et avait une prédilectíon marauée pour les études statistiaues. Panni ses études se distinguent, par leur ampleur et leur sujet, son Histoire des finances de la ville de Paris, ainsi gue

ses ouvmges sur la vie des capitales. Ayant été

nommé en 1899 membre de la Société de Statistiaue

de Paris, son prestige de statisticien lui valut d*y étre élu présídent á peine une guinzaine dtannées

apres, en 1913. II fut aussi membre du Conseil Géné- ral de Statistioue de France et, depuis 1906, de Plnsti- tut International de Statistigue. Participant avec un zéle particulier aux travaux de Plnstitut, il assista depnis 1906 a toutes les sessions, ;] ful membre de

1173 —— 1930

első izmosabb hajtásai fakadtak a statisztika tárgy—

köréből; föleg a történeti statisztikát művelte nagy felkészültséggel, avatott kézzel. ldevágó művei közül a következőket kell itt megemlíteni: Die Bevölke-

rung von Frankfurt a. M. im XIV.; und XV, Jahr-

hundert (1886); Die Soziale Gliederung der Frank—

furter Bevölkerung im Mittelalter (1887); Die Bevöl-

kerung des Kantons Basel-gtadt (1890). A közgazda—

ságtudomány terén, mint a történeti iskola jelese- nek, tőleg gazdaságtörténeti munkálatai emelked- tek a Standard-munkák közé, amelyekben a gazda-

sági élet alakulásának fejlődési fokait állapította

meg. Számos Önálló műve és kisebb tanulmányai közül elsősorban a következők említendők meg:

(1882); Die Ent—

stehung der Volkswirtsehatt (több kiadás, az első

löÉlS-ból); Arbeit und Rythmus (1896); Beitráge zur

Wirtschai'tsgeschichte (1922); rendkívül nagyértékű a llandwörterbuch der Staatswissenschat'ten—ben az Die Frauenfrage im Mittelalter

iparról írott cikke is.

Cadoux Gaston 1' (ISM—1930). Hazájától tá—

vol, a hátsóindiai francia gyarmatokon, amidőn a

Nemzetközi Statisztikai lntézot tokiói ülésszakáról

éppen hazatérőben volt, érte utól a halál Cadoux

Gaston neves francia városi statisztikust, az Intézet nagyvárosi statisztikai bizottságának elnökét. tla—

410th 1857 november 16—án született, s kereskedelmi, technikai és jogi tanulmányai után bankalkalmav zottke'nt kezdte meg pályafutását. Majd huzamo-

sabb időn át több nagyobb kereskedelmi vállalatnál

állott szolgálatban mindaddig, amíg véglegesen a Szajna-pret'ekturánát helyezkedett el. Új pályáján

nagy agilitásával és átfogó képességével gyorsan

haladt előre és 1917-ben fontos pozícióból, a l)"- rizs városi üzemellenőrzű hivatal vezetői állásából,

vonult nyugalomba. A világváros közigazgatásának

számos ágában szerzett nagy érdemeket, főleg mint a költségvetési és kölcsöniigyekkel foglalkozó bi—

zottság titkára, de a kiállítások, földalatti közleke- dés, gáz- és Villamossági szolgáltatás igazgatása te-

rén is. Adminisztratív ténykedése mellett mindig maradt ideje a tudományos búvárkodásra; irodalmi

téren főleg statisztikai tanulmányokkal foglalko-

zott előszeretettel. Kisebb dolgozatainak sorozatá-

ból terjedelem és tartalom tekintetében egyaránt kiemelkednek Párizs Város pénzügyeinek történe—

tét, valamint a fővárosok életét tárgyaló önálló mű-

vei. A Párizsi Statisztikai Társaság 1899-ben vette fel tagjai közé; statisztikai tekintélyére jellemző, hogy alig másfél évtizeddel később, 1913-ban elnöke volt ennek a tudós társulatnak. Tagja volt a fran—

cia statisztikai tanácsnak s 1906 óta a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek is. Ez utóbbi intézmény mun—

kásságába különösen élénken kapcsolódott bele;

taggáválasztása óta egy ülésről sem maradt el, több bizottságnak volt tagja s az ülésszakok tárgyalásai-

(3)

12. szám.

—— 1174 —— 1930

M' *

plusieurs Commissions et prit constamment une part

active, méme a Tokyo, peu avant sa mert, aux de'- bats. Ses principatus: rapports portaient, pour la plu—

part, sur son sujet favorí, la statistigue urbaíne.

Bien gue son plan idéal, établi pour liAnnuaíre

statistigue des grandes uilles, nlaít pas obtenu Ia majorite', lilnstitut ayant préféré un projet immé—

diatement réalisable de M. Gustave Thirring, il teste toujours comme lc but Iointain des efforts

de Flnstitut pour la statistigue desx grandes villes.

M. Cadoux porta toujours un vif inte'rét á l'activité et aux publications de la Société Hongroise de Statistirlue dont il fut membre honoraire depuis

1924.

B. Henry Morgenstierne %. Le monde sta—

tistigue de la Norvége a perdu un de ses éminents

représentants en la personne de M. Morgen- stierne, ancien professeur de droit, d'économie politigue et de statistiguc a I'Université leslo,

membre de I*Institut International de Statistigue

a'epuís 1911.

Ronaldo String/ter 7'-. M. (]ui était depuis de longues années directeur général de la Bangue d'Italie, est mert en décembre 1930.

IfItaIie a perdu en lui un de ses plus remarguables experts ftnanciers; il déploya une éminente activité pratigue non seulement a la Bangue dlltalie ("tant il [ut directeur jusguüi sa mort, mais aussi, avant dig élre nomme', comme député, conseiller diÉtat et ministre des Finances. M. Stringher cultiva depuis Iongtemps la statistigue et sly acguit une vive réputation. Il était depuis 1889 membre de I'Institut International de Statisligue. Lors de la

Session de Rome, en 1925, il fit partie du comité

(Phonneur et donna une brillante soirée en ('ha!!—

nem des slatisticiens assemble's d Rome.

Stringhcr,

ban —— még kevéssel halála előtt Tokióban is —-—-'ál—

landóan tevékeny részt vett, Nagyobb ref'erátumait többnyire kedvenc tárgyköréből, a városi statisz—

tika terrénumáról választotta. A nagyvárosok sta—

tisztikai évkönyvének általa kidolgozott ideális ter- vezete ugyan Thirring Gusztáv gyakorlatilag is meg—

oldható tervezetével szemben kisebbségben maradt, de ma is mintegy távolabb elérendő célja az Inté- zet nagyvárosi statisztikai törekvéseinek. Cadoux 1924 óta tartozott a Magyar Statisztikai Társaság tiszteletbeli tagjainak sorába s mindenkor meleg

érdeklődéssel kísérte a magyar statisztikusok egye-

sületének működését és kiadványait.

Morgenstierne B. Henrik 'i'. Az oslói egyetem volt közjog, közgazdaságtan és statisztika professzo—

rának elhunytával Norvégia statisztikai életének egy jeles képviselőjét, a Nemzetközi Statisztikai Intézet pedig 1911—ben megválasztott tagját vesztette el.

Stringher Ronaldo 'i'. Az olasz nemzetitbank hosszú időn át tevékenykedő vezérigazgatója, Strin—

gher 1930 december havában húnyt el, Benne Olasz- ország egyik legértékesebb pénzügyi szakemberét vesztette el, aki nemcsak a haláláig általa vezetett

olasz banknál, hanem mint volt képviselő, állam—

tanácsos és pénzügyminiszter, kormányzati téren is

kiemelkedő értékű gyakorlati működést fejtett ki.

Stringher a statisztikának is régi neves művelője:

már 1889 óta a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagja volt és annak 1925. évi római ülésszakán a tiszte- letbeli bizottság tagjaként az egybegyűlt statisztiku—

sokat fényes estély keretében látta vendégül.

A világ petroleumgazdasága.

La production mondiale de pétrole.

A petróleumtermelés újabban olyan rohamosan

fejlődik, hogy csupán az utolsó nyolc év alatt kb.

ugyanannyi petróleumot termeltek ki, mint ezt megelőzően összesen 1857 óta, amióta a petróleum- ipar fennáll. Különösen nagy a kitermelés az Egye—

sült Államokban, melynek egyik államtitkárától,

Wilbur dr.-tól származik az a _iellemzés, hogy a mostani amerikai kultúra ,,benzinkultúra".

A főbb államok petróleumtermelése 1928-ban

és 1929—ben így alakultl)

kb. 159 liter):

(millió bnrl'elben, bar-

rel :

1) VVirtsehaftsdienst, 1930. 25. tüzet.

1928 1929

Egyesült Államok 901 1006

Venezuela. . 105 137

Oroszország .. .. .. .. 85 103

Perzsia .. .. .. .. .. 48 45 Mexikó .. .. .. .. .. 50 45 Holland—India.. .. .. .. 32 38 Románia .. .. .. .. .. 31 35 Kolumbia... .. .. . .. 20 20

A világtermelés 1928—ban 1.325, 1929—ben 1.489

millió barrelt tett. Az Egyesült Államok az össz-

termelés kétharmadát szolgáltatják. 1929-ben a legnagyobb petróleumtermelő országok részesedése a. következő: Egyesült Államok 67'6, Venezuela 9'2, Oroszország 6'9, Perzsia és Mexikó 3——3, Holland—

India 2'6, Románia 2'3, Kolumbia 117.

A termelés rohamos fejlődését szemlélhetjük a

következő összefoglalásban is. A világtermelés öt

(4)

12. szám. —— 1175 —- 1930

éves ciklusok szerint a következően alakult 1) millió ban-elt tett, amely mennyiségben az Egye-

(millió barmiben): sült Államok 65'7, Oroszország 13'1, Mexikó 8'4,

1861/65 13 1896/900. . 641 Holland-India 2'4, Venezuela 2'0, Perzsia és Ro-

1866/70 " 22 1901/05 .. 977 mánia 1-8—1-8, Lengyelország 1'2, Brit-India 117- 127178 .. .. ág 1906í10 .. .. 135233 kal részesedik. Mexikó, Perzsia és Venezuela a ki—

1768 .... a 191115 .. ..19* ) , , , , _,

1881/85 .. .. 17l 1916/2J .. . 2709 termelest csaka folyo evszazadban kezdte mee,

1886/90 .. .. 285 1921/25 .. .. 4724 (Venezuela 1917-ben).

1891/95 465 1926/29 (4 év) 5173 A világ petróleumkincsére vonatkozó eddigi A világtermele's az 1857/60. évekbeli minimális

termelést is figyelembe véve, 1857/1929-ben 18.635

1) Wirtschaflsdienst, 1930. 2.5. füzet.

becslések mind túlalacsonyaknak bizonyultak, aminek része van abban is, hogy a fúrási technika egyre nagyobb mélységeket tud megközelíteni. Leg- gazdagabbak Észak-Amerika petróleummezöi.

Összefoglaló helyzetjelentés.

Résumé de la situation en Hongrie.

Népmozgalom. —— Munkanélküliség. —— Gépjármüállomány. —- Átalakulás. — Pénzintézeti betétek. —— A részvények értéke. — Fizetésképtelenségek. —— Váltóóvások.

Gazdasági jelzőtábla.

Mouvement de la population. —- Chómage. -— Eűectif des véhicules a moteur. — Formation des prix. —— Dépóts en.

bamme. -— Indice des actions. —— Insolvabílíiés. —— Lettres de change proteste'es.

Tableau e'eonomíaue.

Monoement de la population. En nouembre

1930, on célébré 12.217 m ariag e s, soit 491 de moins (]a'au méme mois de Panne'e précédcnte, et la

proportionides mariages a été de 17'2 pour 1.000 habitants. On a enregistré 16.423 n é s — v i v a n t s,

soit 2.105 de plus alien novembre 1929, de sorte gue la proportion des naissances ('23'1) présentait ime augmentation de 28. 11 g a eu 10.646 d écés;

on n'y constate guére !d'e'cart comparativement á

novembre 1929. La proportion des décés a été de 150 pour 1.000 habitants. On a enregistre' 2.413 décés au- dessous de 1 an, soit 14'7 pour 100 nés-viuants contr e

16'6 en novembre 1929. La natalite' ayant augmente'

et la mortalité a peine varie', Faccroissement naturel

s'est éleué a 81 pour 1.000 habitants contre 54 en

novembre 1929. 11 g a en 1.117 décés par tuberculose, soit 1'57 pour 1.000 habitants. On a enregistre' 319

émigranls contre 690 an méme mois de I'anne'e pré-

re'dente.

Chó'mage. En nouembre 1930, les Syndí-

cats chrétiens sociaux et social-

de'mocrates ont inscrit 24.308 chómeurs, soit 43*5% de plus (Iu'au méme mois de llannée pré-

cédente et 1'7% de plus gu'en octobre 1930.

chömeurs, il y avait 86'2% d'hom—

mois précédent, le nom-

1'2% et celui

Parmi les

mes; par rapport au

bre de ceux-ci a augmenté de

des femmes, de 4'5%. 13.710 des sans-tra—

vail (56'4% du nombre total) habitaient Bu-

dapest; le nombre en a augmente' de 3'2% com-

parativemenf au mois préce'dent; en provmce, on comptait 10.598 chómeurs (43'6%), soit 0'3% de

moins au'en octobre. Au point de vue de la profes—

sion, le chómage a augrnenté dans Pindustrie du euir (15'0%), dans celle de Phabillement (9'6%),

dans [*alimentation (4'00'0) et dans le bátiment ('3'4%); il a diminué parmi les travailleurs intel—

!ecluels (2'0%) et dans Findustrie de la reproduC—

tion (1—4%).

Dlaprés les Offices publics de placement, dont les relevés comprennent aussi les bar—eaux prive's gratuits de placement, il y a eu 47.069 demandes, 10.027 offres de travail et 8.286

placements. On a place' 17'6"o des chőmeurs (a Budapest, 16'2%; en province, 21'6%). Sur 100 Of-

fres, on comptaít 469 demandes (a Budapest, 511;

en province, 383).

L'e/Iecti/ des ve'hícules [: moteur a con—

tinué a diminuer en novembre dernier du fait des véhicules retirés de la circulation, et a la fin du mois il présentait une diminution de 117 unités (0'38%) par rapport au mois précédent. Le nom—

bre des automobiles pour personnes a baisse' de 66

(()'56'%); celui des motocyclettes, de 42 (0'38%).

A Budapest, I'effectif des véhicules a moteur

a été de 15.647 (51'1% du nombre total), soit 88 de

moins gu'au mois précédent.

Formation des prix. L'indice des prix de gros est descendu de 94 au mois préce'dent ;; 92

en novembre; cette diminution a été due tant á la baísse des indices agrícoles gu'a celle des indices industriels. La baisse a été particuliérement vive,

parmi les produits agricoles, aux plantes sarcl'ées,

aux bétes a cornes et a la viande, et parmi les ar—

ticles de I'industrie, aux produits iextile.

de I'industrie