_ 259 __ iv
Kisebb közlemények.
Petites communications.
M. k*r. Központi Statisztikai Hivatal.
Office central royal hongroís de statistigue.
Kinevezés. —— Nomination.
A m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr a Központi Statisztikai Hivatal tisztviselői személy—
zetének sorában az alábbi kinevezéseket eszközölte- Ill27. évi december hóban: Szőke Lajos és Ne—
mes Zsigmond stat. irodnfötiszteket stat. iroda- felügyelőkké, Albert József stat. irodatisztet, stat.
irodalötisztté, Radimeczky Julia stat, iroda s.—tisr/- tet, stat. irodntisztté.
1928. évi január hóban: Ottinger Oszkár stat.
ellenőrt, stnti t'i'itisztté, Angus-Nini) Béla stat. tisztet,
stat. ellenőrró, dr. Szatala Ödönne stat. iroda s.—tisz-
tet. slnt. iroiizllisztté.
Halálozás. % Déces,
A M, kir. Központi Statisztikai Hivatalt
lotyó évi 12-én veszteség
stat. tanácsosnak hirtelen bekö- vetkezett halálávnl. Az elhúnyt 28 éves hivatali pá- lyája nlntt kevés megszakítással állandóan demo—
grufini ügykörhen dolgozva, fejtett ki értékes mun—
kásságot. Hirtelen bekövetkezett halála 53 éves ko—
rában ragadta el körünkből.
Január hó súlyos
erte Jász Sándor
Nemzetközi iparegészségügyi kongresszus és munkásvédelmi kiállitás Budapesten.
Congres international d'hygzene industrielle el ezposition de protection ouvriere a Budapest.
Du 2 au 8 septembre 1928 aura lieu, () Budapest, un Congrés international illhygiéne industrielle et une exposition de protection ouvriére, dont Fimportance est accrue par cette circunstance gue depuis la guerre.
ce sera le premier congrés international de méde—
cins en Hongrie. De lie'tranger, on a annoncé déja 15 rapports el 45 conférences pour le Congrés. La réunion a Budapest des savants de la protection maniere a une importance particuliére á liheure umtueüe, oü pour le développement de l'hygiéne
,sociale, de la protection ouvriére et (le voyance sociale, siouvrent, en Hongrie nouvelles votes e! (le nouvelles possibilites.
la pré- aussi, (lc
1928 szeptember 2—8—án Budapesten nemzet—
közi iparegészségiigyi kongresszus és munkásvédclmi kiállitás lesz, melynek fontosságát növeli az a körül- mény, hogy ez lesz a világháború óta az első nem- zetközi orvoskongresszus Budapesten. A kongresz'- szusra külföldről máris 15 referátumot és 45 előd adást jelentettek be. A világ munkásvédelmi tudó- sainak Budapesten való tanácskozása különös jelentőséggel bír ma, amikor a szociálhigienének, a gyakorlati munkásvódelemnek és szociális gond dozás kiépítésének új útjai l-s' lehetőségei nyíltak meg Magyarországon is.
Személyi hírek.
Nouvelles personnelles.
Yves Guyot 'l' (1843—1928). M Guyot, (*e'minent politigue, publicisie,
miste et statisticien francais, est mert a la fin de février 1928. Ne' a Dinan, le 6 septembre 1843, M. Yves Guyot a eominencé comme jour—
naliste, puis siest distingué dans le Conseil muní—
cipal de Paris. Ayant été élu député avec le pro- gramme du parti republicain, il (le'ploya, d'abord comme rapporteur du budget, puis comme mi-
nistre des travaux publics de 1889 a 1892, grande activité pleine de résultats a la Chambre.
Apre's la démission du gouvernement Carnot, il fut
de 1892 a 1903 Wdírecteur du Siecle et a par- tir de 1912, directear de liAgence écono—
migue et linanciére. Excellent artisan de
;!a vie scienti/igue ou il eut une reputation mon—
Y v e s econo—
llllf'
Yves Guyot "l' (1843—1928). Yves Guyot, a ki—
váló francia politikus, publicista, nemzetgazda és
statisztikus 1928 február Yves
Guyot. aki 1843 szeptember 6—án Dinnnban szüle- végén elhunyt.
lett, pályáját mint újságiró kezdette kifejtett
tevékenységével tette nevét ismertté. Republikánus meg, ma jd
a párizsi községtanácsban közérdekű
pártprogrnmmal képviselővé választatván mint 1889—töl 1892—ig
közmunkaiigyi miniszter politikai téren is nagy és
költségvetési előadó, pedig mint
eredményes munkásságot fejtett ki. Kormányának lemondása után 1892-től 1903-ig a ,,Siécle" szer- kesztője, utóbb (1912-től kezdve) pedig az ,,Agence économigue et financiere" igazgatója volt. Yves Guyot politikai es publicista müködése mellett a
diale, M. Y 0 es G u y ot slocaupait surtout de ' guestions diéconomie politioue; il était un des plus éminents représentants 'de Pécole du Iibéralisme économigue et du libre-échange. De ses ouurages traitant ces sujets, on a traduit en hongrois deux p'récieuses études. (Du libre-échange international et PABC du libre—échange) Eminent écono- miste, il était president de la Société dléconomie politigue de Paris, ainsi gue de la Ligue du libre-échange et direcleur du Jo urna! des Economistes, le plus important périodígue économigue en France. Il déployait une activité également importante dans la statistigue. " lit plusieurs conférences dans la Société Statistigue de Paris, don! il o été president pendant un an et gut, le 16 juin 1926, a _céle'bre' chaleureusement le cinguantie'me anniversaire de son élection de membre. Le Journal de la Société de Statistigue de Paris a publié de lui une Iongue série des études statistigues. Sa grande autorité lui ossurait une place éminente dans la vie de statistiaue internationale. D'abord membre titulaire, depuis 18.95, puis membre honoraire (sep- tembre 1924) de I'Institut International de Statis- tigue, iI [il á plusieurs Sessions des conférenceg' ayant pour objet principalement les problemes se rattachant á Pe'conomie politigue. Ces conferen—
ees (Les facteurs des prévisions
économioues, De la re'percussion
de droits de douane, Evaluation 'de la, fortune privée en France dlaprés tes éléments fiscaux, etc.) ont paru '—daits le Bulletin de Illnstitut. De ses princi—
paux ouvrages scienti/igues, citons La Science economigue, Etudes sur les, Ldoc-
lrines sociales du christianisme,
Sophismes socialis'tes et fails eno—
_nomiguefs, Le Commerce, Lllndustriie, lnilation et déflation, ainsi one le Dictionnaire du commerce, de Pin- dustríe et de la bangue, gulilo rédigé _ avec M. Rafialovich. Membre, depuís sa creation, du Conseil supérieur de statislioue de France, M. Yves Guyot étai't membre hono- raire (le's Sociétés de statistiaue anglaise et amé—
uricaine', et (membre correspondant de la Commis—
sion centrale de statisiigue de Belgigue et de plu- sieurs société scientifigaes franeaises et elron—
' _géres.
tudományosféletnek világszerte ismert neVü kit
munkása volt. Főleg a közgazdaságtudomány kér déseivel foglalkozott s a gazdasági liberalizmus és a szabadkereskedelem tanait hirdető iskolának legi—s jelesebb képviselői közé tartozott; idevágó irodalma munkásságának két értékes tanulmánya; ,,Aknemze't
közi szabadkereskedelemről" és ,,A szabad-keresk e delem ábécéje" címmel magyar nyelvre is lefordít
latott. Mint kiváló nemzetgazda, elnöke volt
francia Közgazdasági Társaságnak, - szerkes ; hazája legtekintélyesebb közgazdasági folyói nak, a ,,Journal des EconomistesWnekz, elnöke, *
Társaságnak, 1926 június 16—án tagságánák félszá
zados évfordulója alkalmából melegen ünnepelte, a"
melynek folyóirata, a ,,Journal de'la société de _,
Statistigue de Paris" tollából a statisztikai értéké_
zések hosszú sorát hozta. Nagy tekintélye a nem—
zetközi statisztikai életben is méltó poziciót bizto——
sított Yves Guyotnak. A Nemzetközi Statisztikai Intézet. 1895-ben rendes, 1924 szeptemberben pedig tiszteletbeli tagjává választotta s az Intézet több kongresszusán előadással is szerepelt. Ez elö?
adásainak nagyobb része a közgazdasággal szoros, kapcsolatban álló statisztikai problémákkal foglal—
kozott és az Intézet Bulletinjeinek egy'es köteteiben jelent meg, többek között ,,Les facteurs des 'prévi—
sions économigues, De la répereussmn de droits de douane, Evaluation de la fortüne privée en France d'apres les éléments fiscaux" cimmel. Nagyobb tu-
dományOS művei közül megemlíthetjük még ,,La
Science économígue, Étudesxsur les doctrines so- ciales du chrisüanisme, Sophismes s'ocialistes et faits économigues, Le Commerce, L'Industrie, Infla- tion et déflation" című könyveit és tanulmányait, valamint a Raffalovich társaságban szerkesztett ,,Dictimmaire du commerce, de l'industrie et de la bamme" címü munkát. Yves Guyot megalakítása
óta tagja volt a francia Legfőbb Statisztikai Tanács?
nak, ezenkívül tiszteletbeli tagja az angol és erne—
rikai statisztikai társaságoknak, levelező tagja a Belga Központi Statisztikai Bizottságnak s még számos bel- és külföldi tudományos egyesületnek,_
——261———
A vándormozgalom.
Monvement migratoire.
Az 1922. évi nemzetközi munkaügyi konfe—
rencia határozata értelmében a Nemzetközi Munka- ügyi Hivatal mintegy 50 országból kap rendszere—
sen adatokat a ki-, be— és visszavándorlási moz—
galmakról. A Hivatal ezeket az adatokat a ,,Chro- nigue mensuelle des Migrations"-ban ismerti. E kiadvany utolsó számában megjelent adatok szerint
az Egyesült Államokba az 1926/27. pénzügyi évben 335.175 külföldi vándorolt be. Ez a szám némi emelkedést mutat az előző év adatával szemben, habár a bevándorlás korlátozásait továbbra is fenn—
tartották. Kuba és Panama ellenben a bevándor- lásra vonatkozó szigorú intézkedéseket újabban enyhített.
A világ hajóépítése 1927-ben.
Construction de nam'res du monde en 1927.
A Lloydts Register közli, hogy az 1927.
év folyamán a kereskedelmi hajók építése lendületet mutatott. Összesen 802 új hajót bocsá- tottak vízre 2?) millió tonnatartalommal. Az ősz- szes tonnatartalomban a Britbirodalom 123 millió tonnával (54%) részesedett, az előző évnek a szén- sztrájk következtében mindössze 640 ezer tonnát tevő produkcióját igyekezvén pótolni.
Az utolsó évek hajóépítési adatai a követke- zők (ezer tonnában):
1908—10 átlag
1913 ,,
1919—20 ,,
. , 1.798 3.333 6.503
2.028 1.675
,, . . 2.286
1923—25 átlag
1926 ,,
1927
Az 1908—10—es évek lanyhaságával szemben az 1913. év a háború előtti maximumot képviseli. Ez a maximum is megkétszerezödik a háború utáni (1919—20). A következő mederbe terelődik a hajóépítés. Az 1926. év tonnaadata az angol hajó—
regenerációs időszakban évek folyamán normálisabb
gyártás visszaesése miatt abnormisan kicsiny. A há- ború elötti maximumot a világprodukció még 1927-
ben sem tudta elérni.
Terméseredmények.
Résultats de la production agrz'cole.
A római Nemzetközi közli:
1927/1928. gazdasági évben búzával 12,396.000 hek—
tárt, vagyis 65400 hektárral nagyobb területet ve- tettek be, mint az előző évben és 383.000 hektárral
többet, l921——1925.
búzaterület növekedése tehát az előző évihez ké—
Mezőgazdasági Intézet Hivatalos becslés szerint Brit—Indiában az
mint az évek átlagában; a
pest O'5%-ot, az öt éves átlaghoz viszonyítva pedig 3'2%-0t tesz ki.
Argentínában az első hivatalos becslés szerint az 1927/1928. gazdasági évben 4,293.000 hektáron
termőterülete az
(3,279.000 hek—
tár) viszonyítva 30'9%-kal megnövekedett.
adatok termelnek tengerit. A
1921
tengeri 1925. évi átlagos területhez
Hivatalos statisztikai szerint Orosz- országban az 1927. évben termettzAbúza 204 millió
(1926-ban 22 millió) g, rozs 246 (229) millió (1,
árpa 47 (55) millió (1, zab 130 (143) millió (1, ten-
(5'2)
geri 38 (36) millió (1, lenmag 6 millió (1, kendermag 6 (5) millió g, lenfonal 3'4 (3'5) millió (1, kenderfonal 5'1 (4'3) millió (1.
