SZEMLE
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ELNÖKENEK 3/1974. KSH SZÁMÚ UTASITÁSA
A STATISZTIKAI KOORDINÁCIOS BIZOTTSÁG UGYRENDJÉRÖL
1. A Statisztikai Koordinációs Bizottság (továbbiakban: Bizottság) feladatát, hatáskörét és összetételét a 27/1973. (X. 12.) Mt. számú rendelet 8—10.§—a (továbbiakban: Vhr), va—
lamint az 1/1973. (XI. 30.) KSH számú rendelkezés (továbbiakban: Rendelkezés) hatá—
rozza meg.
A Bizottság titkársági feladatait a Központi Statisztikai Hivatal Adatgy'űjtés—koordináló Főosztálya látja el. A Titkárság feladatait részleteiben a Bizottság elnöke határozza meg.
A Bizottság tagjai a KSH elnökhelyettesei (Vhr. 8. §. (2)), valamint a Rendelkezésben kijelölt állami szerveknek a Vhr. 8. §. (3) bekezdése alapján kinevezett képviselői.
A Vhr. 11, §-ában biztosított jogkörömben a Statisztikai Koordinációs Bizottság ügy—
rendjét a következők szerint állapítom meg:
A BIZOTTSÁG MUNKATERVE
2. A Bizottság munkáját éves munkaterv alapján végzi. A munkaterv-javaslatot a Bi—
zottság tagjainak indítványai alapján a Titkárság állítja össze, és azt elfogadás végett a tárgyévet megelőző év lV. negyedében a Bizottság elé terjeszti.
Az elfogadott munkaterv módosításához a Bizottság elnökének jóváhagyása szükséges.
3. A Vhr. 10. §. b) és c) pontjaiban meghatározott ügyeket a Bizottság esetenként munkaterven kívül tárgyalja.
A BIZOTTSÁG ULESE
4. A Bizottság üléseit az elnök hívja össze és megállapítja az ülés napirendjét. Az elnököt távollétében a KSH általa megbízott elnökhelyettese helyettesíti.
5. A Bizottság rendes üléseit a munkatervben megállapított időben tartja.
6. Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha azt
a) a Bizottság állandó tagja az ok megjelölésével kéri, és azzal az elnök egyetért:
b) az elnök szükségesnek tartja.
7. A Bizottság a napirenden levő kérdésekben tanácsadási és véleményezési hatásköre) ben irányelveket és elvi állásfoglalásokat alakít ki.
8. A Bizottság elnöke, ha ezt szükségesnek tartja, szakértőt is meghív a Bizottság ülésére.
A szakértőt tanácskozási jog illeti meg.
9. A Statisztikai Koordinációs Bizottságnak a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által jóváhagyott elvi állásfoglalásait és kialakított irányelveit vagy az ezek alapján kiadott jog- szabályt a Bizottság Titkársága a Statisztikai Közlönyben közzéteszi.
A SZAKMAI MUNKABIZOTTSÁGOK
10. A Bizottság egyes kérdések megvizsgálására vagy állandó gondozására szakmai munkabizottságot alakíthat. A szakmai munkabizottságnak bármely, az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó állami szerv tagja lehet.
11. A szakmai munkabizottságban való közreműködésre a Bizottság tagja maga helyett az általa képviselt szerv más szakértő dolgozóját jelölheti ki.
576 szemu;
12. A szakmai munkabizottság jelentéseit a Bizottság elé terjeszti, kivéve, ha a Bizott- ság felhatalmazta arra, hogy jelentéseit közvetlenül a Bizottság elnöke elé terjessze.
AZ ELÓTERJ ESZTÉSEK ELKÉSZITESE
13. A Bizottság elé kerülő előterjesztéseket az előterjesztőnek — véleménynyílvánítás céljából — előzetesen meg kell küldenie az érdekelt tagok részére.
A Bizottság tagjai véleményüket 15 napon belül közlik az előterjesztővel. Az érdekeltek egyetértését vagy eltérő álláspontját, illetőleg azt, hogy véleményt nem nyilvánított, az elő- terjesztésben fel kell tüntetni.
Az előterjesztésnek indokoló részt és az állásfoglalásra javaslatot kell tartalmaznia.
A BIZOTTSÁG ULÉSENEK ELÓKESZITESE
14. A 13. pont szerint elkészített előterjesztést az előterjesztő a Titkárságnak az ülés előtt legalább 30 nappal 30 példányban megküldi. A Titkárság az előterjesztést a Bizottság tagjainak, illetőleg az ülés meghivottaínak megkü/di. Az ülésre szóló — a napirendet is tar- talmazó —— meghívót a tárgyalásra kerülő anyagokkal együtt ——- az ülés előtt legalább 15 nappal kell a Bizottság tagjainak és a meghívottaknak megküldeni.
15. A Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell késziteni, amelyet az ülés elnöke ír alá.
16. A Koordinációs Bizottság működésével kapcsolatos költségeket a Központi Statisz- tikai Hivatalnál kell előirányozni.
BÁLINT JÓZSEF s. k.
elnök
MAGYAR SZAKIRODALOM
HALABUK LÁSZLÓ — HULYÁK KATALIN -- NYARY ZSIGMOND -— KOTÁSZ GYULÁNÉ:
A MAGYAR NÉPGAZDASÁG M—2. ÓKONOMETRIAI MODELLJE
Akadémiai Kiadó. Budapest. 1973. 225 old.
A Központi Statisztikai Hivatal Okonomet- rioi Laboratóriumának eddigi munkássága az M—2. modell köré csoportosult. Az ,,Okono- metriai Füzetek" és a ..Munkaanyagek" soro- zatban megjelent kötetek, tanulmányok rész—
ben az előtanulmányokat. a módszertani vizs- gálódásokat és a kísérleti jellegű M—I mo—
dellt mutatták be, részben a továbbhaladás útjait keresték. A közelmúltban megjelent 12.
számú Ukonometriai Füzet mér az M—2. mo—
dell továbbfejlesztett, éspedig input-output összefüggéseket tartalmazó változatát, az M—4—et irta le. Azt lehet mondani, hogy az M—2. modellen, amelyet először ez a könyv mutat be minden oldalról. le lehet mérni a Laboratórium eddigi munkásságát.
A bevezető első fejezet az alapfogalmakat tisztázza. Ezek közül külön figyelmet érdemel az ökonometriónak a szerzők által megfo- galmazott definíciója: olyan közgazdasági módszertan. illetőleg tevékenység, amely a matematikai formaban megfogalmazott köz—
gazdasági hiaotézisrendszer verifikélását sta- tisztikai mintának tekintett megfigyelések alaoión._,matematikai statisztikai módszerek-
kel kísérli meg. Ezáltal kiemelik, hogy az öko—
a Statisztikai Koordinációs Bizottság elnöke
nometria lényegében speciális módszer, amely elméleti hipotézisek verifikálósára szol- gól. Ebben az értelemben az ökonometria térhódítása egyet jelent a közgazdaságtan érett tudománnyó válásával, mert lehetővé teszi az egzakt verifikálast. E definíció elha—
tárolja az ökonometriót a matematikai köz—
gazdaságtantól is, amelynek lényege a köz—
gazdaságtani tételeknek matematikai alak- ban való megfogalmazása, míg az ökonó- metria e matematikai tételek statisztikai ada- tok alapjón. fejlett matematikai statisztikai módszerekkel történő verifikólása. Mivel pe—
dig hangsúlyozzák, hogy a becsléshez mate—
matikai statisztikai módszereket használnak, az input—output modellek és más nem mate- matikai statisztikai (például programozá- si), és az ökonometriai modellek kö zötti különbségre mutatnak ró. Az öko- nometriónak ezt a Ieszűkitő és pontos definí—
cióját, amely a korábban ismert tágabb és bizonytalanabb definícióktól lényegesen kü—
lönbözik, csak helyeselhetjük.
A második fejezet az M—2. modellel kap—
csolatos elvi kérdéseket tárgyalja. A modell—
nek háromféle felhasználási lehetőségét em- liti: a mintaidőszak elemzését, a prognózis—
készitést és a szimulációs kísérleteket. Ezek közül az elemzést tekinti a legfontosabbnak.
Az ökonometriai modellek fejlődésében azon—
ban e tudományos cél mellett igen lényeges