Személyi hírek

1. szám

Simonmajor (Tolna vm., központi j.) község neve Fácánkert-re változtattatott.

Szmodicstelep (Somogy vm., lengyeltóti j., Fo—

nyód község) neve Fonyódszéplalc-ra változ—

tattatott.

Tapolcafürdő (Borsod, Gömör és Kishont k. e. e.

vm., miskolci j.) neve Görömbölytapolca név—

ben állapíttatott meg.

A ,,tiszabezdédi" körjegyzőség (Szabolcs és Ung k. e. e. vm., tiszai j.) neve, új székhelye —

Tuzsér — után ,,tuzséri"—1'e változtattatott.

M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.

Címadományozás —— Promotions, Magyarország Főméltóságú Kormányzója a magyar királyi minisz—

terelnök előterjesztésére Budapesten 1936. évi de—

cember hó 30-án kelt legfelsőbb elhatározását/al Szabó Mihály statisztikai tanácsosnak a statisztikai

—48-—

1937

Vilmány (s Vilmánykisfalu (Abaúj-Torna vm., gönci j.) kisközség 1936 október t-én Vilmány néven kisközséggé egyesittetett. Vilmáuy—

kisfalu mint lakotthely nyilvántartandó.

Zarkaháza és Szentkirály (Vas vm., szombathelyi j.) kisközség egyesítéséből Zarkaszentkirály ideiglenes néven alakított kisközség végleges neve Szentkirály. w-w Zarlcaháza mint lakotthely nyilvántartandó.

Zsírospuszta (Pest-Pilis—Solt-Kiskun vm., alsó- dabasi j.) neve Váradytelep—re Változtattatott.

— Office central royal hongroís de statistigue.

főtanácsosi címet és jelleget, Maslowski Károly sta—

tisztikai főtanácsosi cimmel felruházott statisztikai tanácsosnak a statisztikai főtanácsosi jelleget mél—

tóztatott adományozni.

Személyi hírek. —— Nouvelles.

Kálmán Gusztáv 'l' (1859—1937). Kálmán Gusz- táv 1987 január 23—án magas korban, de váratlanul bekövetkezett elhún—ytával a magyar társadalom

régi vágású, jellegzetes egyéniségeinek egyikét vesz- tette el. Kálmán Gusztáv sikerekben gazdag, szép életpályát mondhatott sajátjának. 1859 augusztus 4-én született a nyitramegyei Szenice községben.

Mint felvidéki család sarja, középiskolai tanulmá—

nyait is szűkebb hazájában, Nagyszombatban (foly- tatta. 1878—tól 1882—ig Budapesten végezte jogi ta—

nulmányait. 1680 december 27-én az Országos Sta- tisztikai Hivatal tisztviselője lett. Karrierje innen indult ki. Kálmán Gusztáv is azok közé tartozott, akiket tehetségük és nem kis mértékben a rend—

szeres statisztikai munka során elsajátított ismere- teik igen magas polcra emeltek. A Statisztikai Hí- vatalban 1882-ben miniszteri segédfogalmazó,

1886—ban miniszteri fogalmazó, 1892-ben miniszteri titkár lett; 1895-ben ugyanebben a rangban a ko—

resikedelemtügyi minisztériumban nyert beosztást.

Statisztikai szolgálata alatt sokirányú munkát fej- tett kiskiváló tis;tviselőnek bizonyult; az 1890. évi népszámlálás feldolgozása körül (szerzett érdemek—

ért miniszteri elismerésben is részesült. Még na—

gyobb adminisztratív feladatok háramlottak reá a

kereskedelemügyi Ezeket nagy

szakértelemmel és teljes eredménnyel oldotta meg";

minisztériumban.

a minisztériumban is szép előm—enetelben volt része:

1900—ban osztálytanáésossá, 1907—ben miniszteri ta—

nácsossá nevezték ki; ekkor a közutak ügyosztálya—

nak élén állott. 1910-ben :: kereskedelemügyi miniszté.

rium államtitkára lett; ugyanakkor munkapárti pro—

grammal Kolozsvárott képviselővé választották meg; 1913—ban vonult nyugalomba, de csak formá—

lisan, mert a háború alatt a fronton lévő csapatok ellátásának nehéz és sorsdöntő fontosságú munká—

ját irányította. Tisza István legszűkebb baráti kö—

rének egyik tagja volt. Sok évtizedes tevékenysé—

gével számos .bel- és külföldi klitiin—tletést érdemelt ki; ezek közül is kiemelkedik a belső titkos taná—

rsosi méltósággal —— nyugalombavonulasakor való ——

kitüntetése. A háború után gazdasági kérdésekkel.

és karitatív ügyekkel foglalkozott; e téren külö- nösen a Magyar Iskola Szanatórium Egyesület) ügy—

vezető elnökeként szerzett marad—andó érdemeket.

A Magyar Statisztikai Társaság nemcsak egykori statisztikai tevékenységét, hanem e tudomány iránti állandó érdeklődését ismerte el 1922-ben történt ren—

des taggá választásakor. Bonn-e a nyolcvanas évek statisztikai mozgalmaiban résztvett-ek immár igen kis létszámú táborának egyik nagyrabecsült képvi—

selőjét gyászoljuk.

tVestí'rgaax-d Harald "l'. A legutolsó félszáz év statisztikai életének kimagasló egyénisége dőlt ki ll'esterguurd, 11 nagynevű (lán statisztikus és köz—

gazda 1936 december 13—án történt elhalálozásával.

Alapvető, korszakos értékű műveiben azon irányzat hívének, söt egyik legnagyobb tekintélyének bizo—

nyult, mely a statisztikát elsősorban módszernek tekintette és a matematikai irányban fejlesztette to—

vább. A matematikai statisztikának túlzói

azonban sohasem tartozott; művei nemcsak nagy tudományos képzettségről, de kíváló gyakorlati anyagismeretről és. adatértékesítési készségről is ta- nuskodnak. ,,Die Gründzüge der Theorie der Statistik"

című, igen elterjedt és sokat forgatott elméleti mun—

kája 1890—ben (majd 1928—ban) látott napvilágot.

Egyedülálló értékű .,l)ie Lehre von der Mortalitát k özé

1 . szám

__49_ ₁₉₃₇

und Morbiditát" (1. kiadás, 1882) és Rubin-nal kö—

zösen irt ,,Statistik der Ehen auf Grund der sozialen Gliederung der Bevölkerung" (Jena, 1890.) c. műve is. Utolsó nagyobb munkája ,,Contributions to the History of Statis—tics" címen 1932-ben jelent meg.

Westerglaard a közgazdaságtannak is neves műve- lője volt; idevágó dán nyelvű munkái jelentős be—

folyást gyakoroltak a határhaszon elmélet Skandi- náviában való elterjedésére. Munkásságának na-

gyobb és nemzetközileg ismert része azonban a statisztika területén mozgott; a koppenhágai egye- temen is ennek a tudományszaknak volt tanára.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1902—ben rendes, 1929-ben pedig tiszteletbeli taggá választással is—

merte el munkásságának kivételes értékét. Több külföldi statisztikai társaságnak volt tiszteletbeli tagja, köztük 1923 óta a Magyar Statisztikai Tár- saságnak is.

Külföldi statisztikai társaságok.

Sociétés de statistigue de llétranger.

Párizsi Statisztikai Társaság. (Société de Statistigue de Paris). 1936—ban a francia statiszti—

kusok tudományos társasága 9 ülést rendezett. Elő- adás hangzott el:

a szellemi munkanélküliségről,

Franciaország 1792—1815. évi hadbaliívásairól és emberveszteségeiről, összehasonlítva az 1914——

1918. éviekkel,

a katonai nyugdíjak összegének alakulásáról, a matematikai statisztika alapelveiről,

a tífusz elleni oltások eredményeiről, az arany-árakról,

a munkanélküliség és a közegészségügy kap—

csolatairól,

néhány mezőgazdasági és tengeri termék jöve—

delmezőségéről és jelentőségéről, a világszerte uralkodó tokról,

demográfiai irányza-

a statisztikáról, mint önálló tudományról, a statisztikai megfigyelések eredményességéről.

A Társaság novemberi ülésének magyar részt—

vevője is volt, Fellner Frigyes egyetemi ny. r. ta- nár, a párizsi társaság tiszteletbeli tagja. Landry 1936. évi elnök utódául Bunle H. választatott meg 1937—re elnöknek.

Mexikói Földrajzi és Statisztikai Társaság.

(Sociedad Mexicana de Geografia y Estadistica.) A világnak ez a legrégibb, 1833 óta fennálló tudo—

mányos—statisztikai egyesülete évszázados működé- séről még 1933-ban ,,Premier Centenaire de la So-

ciété Mexicaine de Geographic et de Statistigue, 1833—1938." c. kétkötetes műben emlékezett meg.

Az egyesületnek ezenkivül havi ,,Bulletin"—je is van.

Ezidőszerint elnöke Galindo y Villa J.

A Magyarországgal szomszédos államok gazdasági adatai.

Donne'es économigues sur les pays limitrophes de la Hongrie.

Ausztria.

A népmozgaloma vonatkozó adatok szerint

! 1935-ben — amely évrvel jelzőtáblánk zárul —— az '; élveszületések további csökkenése s a halálozások ' szaporodása folytán a természetes szaporodás mér—

lege már hiányt mutat. Az ezer lélekre eső szapo- rodási aránya will'ái. A munkanélküliség javuló irány- zatú. A mezőgazdasági statisztika adatai a búza-

;termelvés fokozatos kiterjesztését jelzik. Az ipari ltermelés adatai sorában feltűnő a vasérctermelés gyors regenerálóldása. Az ismertetett időszak utolsó két évében a külkereskedelmi mérleg passzivitása ' kisebb. A gazdasági helyzet javulására lehet kö—

vetkeztetni a gépjárműállomány növekedéséből is.

A pénzügyi adatok sorában leginkább a bank—

kamatláb csökkenése tűnik fel.

Cseh-szlovakia.

Az élveszületések további hanyatlása folytán a természetes szaporodás erősen csökken (1931—1935:

ezer lélekre 7'u1_ről 4-3—ra), A munkapiac stagnál.

Az autaxchikus törekvések a főterményeknél főleg a búza és tengeri vetésterületénelk kiterjesztésében jelentkeznek. Az itt—ott jelentősen fokozódik (nyersvas, acél). A gépjárműállomány

növekszik. A valuta értékcsökkenése erős, a valuta-

reform azonban a következő, 1936. évben lévén, hatásait táblázatunk még nem szemlél—teti.

ipari termelés

Jugoszlávia.

Említésre méltó az ipari termelés javulása több vonatkozásban. Az aranyat'artalék csökken.

Románia.

A népmozgalom adatai ebben az erős szaporo-

dású államban is kedvezőtlenül alakulnak (1932—

1935—ig a természetes szaporodás aránya 14'2-röl 9'6—ra esett). Az ipari termelést, kivéve éppen az itt fontos petróleumot, 1935-ben fokozták.

4