1 . szám
__49_ 1937
und Morbiditát" (1. kiadás, 1882) és Rubin-nal kö—
zösen irt ,,Statistik der Ehen auf Grund der sozialen Gliederung der Bevölkerung" (Jena, 1890.) c. műve is. Utolsó nagyobb munkája ,,Contributions to the History of Statis—tics" címen 1932-ben jelent meg.
Westerglaard a közgazdaságtannak is neves műve- lője volt; idevágó dán nyelvű munkái jelentős be—
folyást gyakoroltak a határhaszon elmélet Skandi- náviában való elterjedésére. Munkásságának na-
gyobb és nemzetközileg ismert része azonban a statisztika területén mozgott; a koppenhágai egye- temen is ennek a tudományszaknak volt tanára.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1902—ben rendes, 1929-ben pedig tiszteletbeli taggá választással is—
merte el munkásságának kivételes értékét. Több külföldi statisztikai társaságnak volt tiszteletbeli tagja, köztük 1923 óta a Magyar Statisztikai Tár- saságnak is.
Külföldi statisztikai társaságok.
Sociétés de statistigue de llétranger.
Párizsi Statisztikai Társaság. (Société de Statistigue de Paris). 1936—ban a francia statiszti—
kusok tudományos társasága 9 ülést rendezett. Elő- adás hangzott el:
a szellemi munkanélküliségről,
Franciaország 1792—1815. évi hadbaliívásairól és emberveszteségeiről, összehasonlítva az 1914——
1918. éviekkel,
a katonai nyugdíjak összegének alakulásáról, a matematikai statisztika alapelveiről,
a tífusz elleni oltások eredményeiről, az arany-árakról,
a munkanélküliség és a közegészségügy kap—
csolatairól,
néhány mezőgazdasági és tengeri termék jöve—
delmezőségéről és jelentőségéről, a világszerte uralkodó tokról,
demográfiai irányza-
a statisztikáról, mint önálló tudományról, a statisztikai megfigyelések eredményességéről.
A Társaság novemberi ülésének magyar részt—
vevője is volt, Fellner Frigyes egyetemi ny. r. ta- nár, a párizsi társaság tiszteletbeli tagja. Landry 1936. évi elnök utódául Bunle H. választatott meg 1937—re elnöknek.
Mexikói Földrajzi és Statisztikai Társaság.
(Sociedad Mexicana de Geografia y Estadistica.) A világnak ez a legrégibb, 1833 óta fennálló tudo—
mányos—statisztikai egyesülete évszázados működé- séről még 1933-ban ,,Premier Centenaire de la So-
ciété Mexicaine de Geographic et de Statistigue, 1833—1938." c. kétkötetes műben emlékezett meg.
Az egyesületnek ezenkivül havi ,,Bulletin"—je is van.
Ezidőszerint elnöke Galindo y Villa J.
A Magyarországgal szomszédos államok gazdasági adatai.
Donne'es économigues sur les pays limitrophes de la Hongrie.
Ausztria.
A népmozgaloma vonatkozó adatok szerint
! 1935-ben — amely évrvel jelzőtáblánk zárul —— az '; élveszületések további csökkenése s a halálozások ' szaporodása folytán a természetes szaporodás mér—
lege már hiányt mutat. Az ezer lélekre eső szapo- rodási aránya will'ái. A munkanélküliség javuló irány- zatú. A mezőgazdasági statisztika adatai a búza-
;termelvés fokozatos kiterjesztését jelzik. Az ipari ltermelés adatai sorában feltűnő a vasérctermelés gyors regenerálóldása. Az ismertetett időszak utolsó két évében a külkereskedelmi mérleg passzivitása ' kisebb. A gazdasági helyzet javulására lehet kö—
vetkeztetni a gépjárműállomány növekedéséből is.
A pénzügyi adatok sorában leginkább a bank—
kamatláb csökkenése tűnik fel.
Cseh-szlovakia.
Az élveszületések további hanyatlása folytán a természetes szaporodás erősen csökken (1931—1935:
ezer lélekre 7'u1_ről 4-3—ra), A munkapiac stagnál.
Az autaxchikus törekvések a főterményeknél főleg a búza és tengeri vetésterületénelk kiterjesztésében jelentkeznek. Az itt—ott jelentősen fokozódik (nyersvas, acél). A gépjárműállomány
növekszik. A valuta értékcsökkenése erős, a valuta-
reform azonban a következő, 1936. évben lévén, hatásait táblázatunk még nem szemlél—teti.
ipari termelés
Jugoszlávia.
Említésre méltó az ipari termelés javulása több vonatkozásban. Az aranyat'artalék csökken.
Románia.
A népmozgalom adatai ebben az erős szaporo-
dású államban is kedvezőtlenül alakulnak (1932—
1935—ig a természetes szaporodás aránya 14'2-röl 9'6—ra esett). Az ipari termelést, kivéve éppen az itt fontos petróleumot, 1935-ben fokozták.
4
