Külföldi statisztikai társaságok

9. szám,

——690——— 1933

hullámzására. Az évvégi születések hiányos bejelen—

tése. Néhány megjegyzés a halvaszületésekre vonat—

kozó számításról. A házas termékenység mérése.

.t vándorlási statisztika egyöntetű nemzetközi mód—

szerének lGI'VíE'. Nemzetközi rákstatisziika. Megjegy- zések a gazdasági vidékek tannlmányozásánál alkal—

mazott módszerekről. Tanulmány a földtulajdon megoszlásáról Firenze tartomz'myban. A nemzetközi erdészeti statisztika és problémái. A hajtóerő nem- zetközi statisztikája. A kereslet és a kínálat megál—

lapításának módszere a városi közeli forgalomba—n.

A készáruk statisztikája. A jelzáloghitel statisztikája.

m ,a

A közüzemek gazdasági tevékenységének statiszti—

kája. A fogyasztás és az árukészletek statisztikája.

Defláció az adósságok terén. Válságelmélet. Családi költségvetés—ek és nemzetközi összehasonlításuk. A japán főiskolák statisztikai oktatásának 1931. évi helyzete.

A felsorolt, valamint egyéb témákat (ezúttal is három osztályban (1. Demográfia. II. Gazdasági sta—

tisztika. 11]. Szociális statisztika) és teljes üléseken vitatják meg a Mexikóban egybegyűlö statisztika,—

sok. A tudományos siker garanciáját a problémák változatossága és bősége határozza meg.

Külföldi statisztikai társaságok.

Sociétés de statistigue de l'étrcmger.

Finn Statisztikai Társaság (Société de Statis—

tigue de Finlamle), A rokon finn nemzet statisztikai egyesületének megalapítása a világháború utáni idő- szakra esett s csak két évvel előzte meg a Magyar Statisztikai Társaság megalakulását. Elsősorban a finn statisztikai szolgálat decentralizált volta tette szükségessé a Finn Statisztikai Társaságnak, ennek a tudományos és Icözponíi'szei'vnek létrejöttét. Az ulakulóülés a finn Központi (de csak névleg köz—

ponti) Statisztikai Hivatal megalapításának 55. év- fordulóján, 1920 október Itv-Élt zajlott le. Az alapítók a Társaság céljául a különböző statisztikai hivatalok tisztviselői közötti üdvös együttműködés létesítését és ilyen módon a tudományos statisztikai munká—

nak, valamint a közigazgatási statisztika techniká—

jának fejlesztését tűzték ki. A Társaság tagjait azok köréből választja. akiket tanulmányaik, vagy gya—

korlati statisztikai munkásságuk erre képesít. A tag—

létszám eppen ezi—rt elegge alacsony, 7] rendes, .i tiszteletbeli és 4 levelező tagból áll. A Társaság évente két rendes ülést tart, az elsőt február 4—ón,

a hivatalos népességi statisztika 1749—ből származó

(liste, az ú. n. ._'l'abellverk—vt" meg—indításának t'ordm lóján és október teni a mai hivatalos statisztikai szerv létesí—tésének fordulóján: ezenkívül az elnök-

ség a szükséghez mérten rvndlcímfil üléseket is ösz- szehiv. Az ülések napirendjén egy—egy fontosabb sta—r tisztikai problémát megvilágító jelentés szerepel; a Társaság eddigi fennállása alatt természetesen már a legváltozatosabb témák megbeszélésére sor került.

Külön kiadványt nem ad ki a Társaság; az üléseken elhangzott előadások a két legfontosabb közgazda"

sági folyóiratban látnak napvilágot. A Társa-ság és tagjai tevékeny részt vettek az eddig (legutoljára 1927-ben Stockholmban) megtartott skandináv sta—

tisztikai kongresszusokon is. —— A Finn Statisztikai Társaság első elnöke Harmaja L., a szociális kutató hivatal vezetője, a Magyar Statisztikai Társaság kiit—

földi tiszteletbeli tagja volt, aki 1920—21—ben és 1927—ben állott az egyesület élén; 1928—ban Kovero M., a finn Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a magyar statisztikusok testületének ugyancsak tisz—

teletbeli tagja töltötte be az elnöki tisztet. A Hel- sinkiben székelő társulat ezidősz—erinti elnöke Hoppa V., főtitkára Eke/und E,, a finn Központi Statiszti—

kai Hivatal főtisztviselőjc.

Német Városi Statisztikusok Szövetsége ( Ver—

Imnd der deutschen Sládtestatístílfer). A Szövetség 1933 május 8—9-i berlini szövetségi gyűlésén tiszte- letbeli taggá választotta meg Scholt S. professzort, a mannheimi városi statisztikai hivatal magyar kö—

rökben is nagyrabecsült igazgatóját.

Királyi Statisztikai Társaság (London). (Royal Stutísíícul Society). 99.

tartotta meg az angol Királyi Statisztikai Társaság rendes évi közgyűlésé!

1933 júni—us 20-án Londonban. A közgyűlésen az

1932/33. évi elnök, ford Maston ot Agra and Du—

nottar elnökölt, akin-ek elnöki megbizatását egyéb—

ként az ülésre egybegyűlt tagok a szokásos egy év- vel, l933/34-re is meghosszabbították. A közgyűlé—

sen előterjesztett jelentésekből kitűnik, hogy a Tár- saság taglétszámu -——— bizonyára a nyomasztó viszo- nyok hatása alatt — tiz év óta először szállt az ezer alá (DSSt-re, nem számítva ide a 22 tiszteletbeli

9. szám.

tagot). A tudományos munka azonban változatlan energiával folyt tovább: nemcsak a ,,Journal of the Royal Statistical Society" négy száma jelent meg a szokásos terjedelemben, hanem az ülések terén sem mutatkozott zökkenő: a Társaság 1932/33 folyamán 8 rendes ülést tartott, melyek mindegyikén egy—

egy nagyobb téma vagy témakör részesült igen ala- pos megvitatásban. Ezenkívül a Douglas ]. kisasz—

szony vezetése alatt álló Tanulmányi csoport 9.

ülésén szintén az elmélet és a gyakorlat számos aktuális kérdése tárgyaltatott meg, sőt a Társaság kebelében új szerv is kialakulóban van Ipari és Mezőgazdasági Kutató Szakosztály cime—n, amely főu leg a modern statisztikai módszereknek az ipar és mezőgazdaság technikai problémái körében való al—

Személyi hirek. —

A jugoszláv hivatalos statisztikai szolgálat vez-e- töjé'vé 1933 július 8—án Béritch M. neveztetett ki, aki a régi igazgató, Birkovic M. távozása óta tölti be már a hivatalvezetői munkakört.

Bulgária hivatalos statisztikai szervének új vezérigazgatója az 1933 augusztus 9-én kelt kineve- zés értelmében Kiranoff P. dr. lett. Elötte a vezér—

igazgatói székben Michailoff N. működött.

A Németbirodalmi Statisztikai Hivatal sok éven át érdemes munkát kifejtő elnöke, Wagemann E.

professzor állásától megvált. Utódául 1933 augusz—

tus 24—én kelt értesítés szerint Reichardt dr. mi—

niszteri igazgató neveztetett ki.

A svéd Központi Statisztikai

állásába —— Sandler R. J. helyébe ——

nesen Burström 0. H. S. került.

Hivatal vezető—

ideigle-

A párizsi egyetem Statisztikai Intézetének elnö—

kévé Rist Ch. neveztetett ki. Elődje Colson C. L.

volt. Ugyanebben az Intézetben a tanulmányi igaz- gatói, valamint az ,,Indices du Mouvemenit des Af—

Huber M.

neveztetett ki. Huber mind a két tisztségben az el- faires" kiadvány szerkesztői állására

húnyt nagynevű March L. örökébe lépett.

Desroys du Route E. 'i' (1852-1933). 1933 feb—

ruár 19—én húnyt el Desroys du Route E., a Párizsi Statisztikai Társaság 1912—ben volt elnöke. Desroys du Roure 1852—ben született Versaillesben. Jogi ta-

nulmányainak befejezése után a pénzügyminiszte-

———691—— 1933

kalmazásával fog foglalkozni. A Társaság jövő éve egyébként a küszöbön lévö centenárium jegyében áll. Ennek ünnepét az 1934 április 16—tal kezdődő hétre tűzte ki a Társaság vezetösége. A welszi herceg, aki tiszteletbeli elnöke a Társaságnak, az ünnepi ülésen való elnöklést kilátásba helyezte. A jubiláris ülésnek s a Nemzetközi Statisztikai Intézet ehhez kapcsolódó XXII. ülésszakának a színhelye a lon—

kapesolatban a doni egyetem lesz. — Az üléssel

Manchester Statistical Association is tervez külön ülést Manchesterben. Itt említhető meg, hogy Angliának ez a legrégibb statisztikai egyesülete csak—

nem egy évvel a Királyi Statisztikai Társaság elött alakult meg s még 1933 őszén szándékozik megülni megalapításának évszázados ünnepét.

Nouvellcs personnelles.

rium kötelékébe lépett. itt a statisztikai osztályban a francia tudományosság egyik jelesen—ek, de Foville—

nek keze alatt tett szert azokra az elméleti és gya- korlati ismeretekre, melyek statisztikai tudásának tulajdonképeni bázisát alkották. Mintegy tíz statisz—

tikai jellegű munkaév után az adóügyi igazgatás ügykörébe helyeztetett át s bár ezzel tulajdonképeni statisztikai működése befejeződött, életének mind

ebben, mind pedig következő szakaszában, amikor is Párizs város és SZajna megye igen terhes pénzügy- igazgatói tisztét látta el, változatlanul meleg érdek- lődéssel vett részt hazája statisztikai mozgalmaiban.

Lvegbecsesebb statisztikai tanulmányait 1903 és 1914 között, tehát éppen pénziigyigazgatósága idejében írta. A világháború legelején mint a pénzügyminisz- térium tiszteletbeli igazgatója vonult nyugalomba, a francia közéletben azonban ezután is buzgón tevékenykedett. Neve ekkor főleg a takarékpénztá- rakkal kapcsolatos, valamint társadalmi és népjóléti moz—galmakban, illetve intézményekben szerep—elt gyakran. Érdemei elismeréséül 1925—ben a becsület—

rend parancsnoka lett. Desroys du Route több tu- dományos egyesületnek volt nagyrabecsült, munkás tagj—a, így (1885 óta) a Párizsi Statisztikai Társa—

ságnak, 1907 óta pedig a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek; 1927 óta a Magyar Statisztikai Társa—

ságnak külföldi tiszteletbeli tagjai közé tartozott.

47