2. Szám .
———221-— 1929
3. A lélekszám és a nézőhelyek aránya.Rapport des places de cine'mas ;; la population.
1 Egy nézőhelyre jut a lakosság számá—
Kerület ból —— Combien d'habítanís pour ] i place de cínáma
Afrond'sseme'" 1914 1918 1922 1) 1928
l . . . . . . 39 58 ! 44 51
II . . . . . . ; 30 61 27 35
III . . . . . . ' 30 46 43 46
IV . . . . . . 37 49 28 10
V . . . . . . _ 44 85 51 48
VI . . . _É 21 30 29 22
VII . . . . . . ; 36 27 20 20
VIII . . . . . . § 25 28 28 24
IX . . . . . . 28 45 42 45
X . . . . . . 158 i 45 36 . 19
EÉÉÉÉÉÉÉIWM" 33 35 30 25
1) A mozgóképüzemengedélyek revíziója után. ——
Aprés la réoision des autorisations de cinema.
Sajnos, az összehasonlítás szempontjá-
ból kevés külföldi statisztikai adat áll ren—
delkezésünkre. Megbízható adatok alapján ismerjük a bécsi jegyforgalmat, mely az elmult évben 34 milliót tett ki. Miután a bécsi színházak befogadóképessége a 70.000—t csak valamivel haladja meg, az ottani átlagon napiforgalom pontosan 1 és
% telt ház (150%).
Ha visszagondolunk a közölt s a mozgó—
képüzemek befogadóképességét a lakosság számával egybevető nemzetközi adatokra, ahol a bécsi arányszám nem sokkal haladja meg a budapestit s ennek dacára forgalma 50%-kal magasabb, elképzelhető, mennyi—
vel kedvezőbbek a viszonyok a többi kül— . földi mozgófényképszínházaknál, melyek—
nél az 1 nézőhelyre jutó lakosság arány-
* Száma 30—100% -kal magasabb, mint a hu—
dapesti arányszám.
Kisebb közlemények.
A premier—színházak helyzete.
Az elsőhetes színházak üzletmenet szem—
pontjából rosszabb helyzetben vannak, mint
a többiek, ami nyilvánvaló abból, hogy 1920óta a budapesti mozgóképszínházak befo—
gadóképesség szerinti növekedésének 7096 -a a premier—színházakra esik.
Az elsőhetes színházak befogadóképessé- gének 96-05 aránya az Összes színházak be- fogadóképességéhez viszonyítva a követke—
zőkép alakult: '
1 921 15
1922 17
1.924 20
1926 20
1928 25
Vagyis az összes fővárosi mozik befoga- dóképességének pontosan egynegyedét a premierszínházak teszik ki.
Az évi emelkedes ugyancsak'a fenti idő- szak alatt a következőkép alakult: '
A befogadóké 1: Az elsóhetes színházak pesség növeke—
;v d s 1921 11 z
száma kgííosggáge vázát/132711; e
1921 6 4.100 ———A—
1922 8 5.166 26
1923 9 ('),145 50
1.924 9 0.394 56
1925 9 6.065 48
1926 10 6.536 59
1927 13 9.152 124
1928 13 8.956 119
Az elmondottakból látjuk, hogy fővá- rosunkban a premier színházak befogadó képessége aránylag igen nagy.
Castiglione Henrik.
Petites communications.
Nemzetközi lakásstatisztikai értekezlet.
Conférence internationale
L'Union internationale des, villes et [) 0 n o o (' r s lo c a u ac a lenn sa session á M u- nic h, les 21 et 22 mai 1928, en méme temps (lue
la Kommunale Vereínigung für Woh-
n 11 n gs 11) e s e n. A líordz'e du jour de la session, figuraient principalen'zent des guestions du loge- ment. L'une des C 0 mm i s s i 0 n 8, présídée pur M.
M 0 ! y e n r o 1 h, lyéminent statisticien munícipal de Munich et ayant pour rapporteur M. P r i b r a m, alors chef de la Section de statisiioue du Bureau International du 'l'z'avail, acluellement professeur
de statistigue de logeznents.
Az ,,Union internationale (les villes et pouvoil's
locaux" 1928 május 21—én és 22—én Münchenben a nemet ,,Kommunale Vereinigung für VVohnungs-
wesen" ülésével egyidőben ülésezett. A tárgyrenden főleg lakásügyi kérdések szerepeltek, s az ülésszak egyik bizottságának feladatát az egyre jobban elő-
lakásstatísztikaí
térbenyomuló problémák meg—
vitatása alkotta. A bizottság elnöke Morgenroth jeles müncheni városi statisztikus, előadója Pribram, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal statisztikai Osztá-
16*
2." szám.
() I'Uníue—rsité de Franeíort, était chargée oli-exami- ner les problemes de la statistigue des Iogements se mettant de plus en plus au pre—
mier plan. Alix travaux de la Commission, prirent part les de'le'gués de plusieurs organisations inter- nationales, notamment ceux de l'Union ayant con- oogue' la session et du Bureau International du Tra- vail, ainsi gue les représentants de la statistiaue mu- nícipale et des fédérations munícipales de plusieurs pays: Allemagne, Belgigue, Espagne, France, Grande- Bretagne, Italic, Pays-Bus, Pologne, Suisse, Tchéco- Slouaguie. Les membres de la Commission ont en premier lieu discuté les problemes soulevés par le Bureau International du Travail dans sa publication relative aux méthodes de la statistigue des toge- mentsl) ei examine, en outre, les avis exposés dans les propositions de plusieurs statistíciens étrangers.
En dehors des nations et guestions fondarnen- tales de la statistigue des logements, un échange de vues approfondi ent lieu sur la méthode des recensements générauz le Iogements, ainsi gue sur les problemes concernant les enguétes réguliéres de statistigue de logements. La Commission, résumant les résolutions prises, soulignait, dans son rapport, gael ses décisions ne pouvant s,étendre gue sur le terrain de la statistigue urbaíne des logements, la re'vision, au point de vue statistigue universelle, des resolutions et propositions incombe a FInstitut In- ternational de Statistigue. Aussi, les resolutions se- ront-elles soumises, en amit 1929, a Varsooie, a la prochaine session de Plnstítut, et cela d'autant plus one la statistigue des Iogements figurera a Pordre du jour de la session.
__ eze ——
lyának akkori ve'zetője,*jeleulegna_ frankfurti Vegye-* , tem tanára, volt; a munkálatokban több állatai és ;, nemzetközi intézmény, ú. m. 'az ülését mősszehit'rőg'
,,Union", a Nemzetközi Munkaügyi HiVatal, toe; ,;
vábbá Belgium, Cseh—Szlovákia, Franciaország, Len!
gyelország, Nagy-Britannia, Németalföld, Német
ország. Olaszország, Spanyolország és Svájc képiríaes—
tői —— részben varosi statisztikusok, részbenaz illető * államok városi szövetségének kiküldöttei ———- vették' részt. A bizottság tagjai elsősorban azokat a problé-L' mákat beszélték meg, amelyeket a Nemletlgözí —f_
Munkaügyi Hivatal a lakásstatisztika módSzereiről
szóló kiadványában 1) felvetett, ezenkivül azonban;
több külföldi statisztikus véleményes javaslatát is megvitatták. A lakásstatisztika alapfogalmai ésalapa vető kérdései mellett beható eszmecsere folyt az:
általános lakásszámlálások módszerkérdéseiről, vala—
mint a rendszeresen visszatérő folyamatos lakás—
statisztikai adatgyűjtések problémáiról. A bizottság megállapodásokba foglalta össze a tárgyalások ered- ményét, azonban jelentésében hangsúlyozta, hogy határozatai természetesen csak a városi lakásstatisz—
tika terrénumára terjedhettek ki és így a megálla—
podásoknak és javaslatoknak az egyetemes statisz- tika szempontjából való felülvizsgálata a _Nemzet—
közi Statisztikai Intézet feladata. A határozatokat ezért az Intézet folyó év augusztusára tervezett var- sói ülésén tárgyalásra benyujtjak, annál is inkább, mert a lakásstatisztika a varsói ülésszak programm—
ján amúgy is szerepel.
Külföldi statisztikai társaságok.
Sociétés de statist'ígue de l'étranger,
Royal Statistical Society (London).
A statisztika megalapozása és kifejlesztése te- rén nemcsak tudományos mivoltukban, de gyakran mint a hivatalos statisztika segítőtársai, sőt műve—
löi a XIX. század eleje óta Európaszerte és Ameri—
kában is fontos és hasznos munkakört töltöttek be,
hervadhatatlan érdemeket szereztek a statisztikai egyesületek. Különösen a mult század második hari madában nyugodott a tudományos és a közigazga—
tási statisztika túlnyomórészben a statisztikai tár- ságok és bizottságok munkásságán több államban, így Nagy-Britanniában is.
' A brit statisztikai társulatok között az 1831-ben
megalakított ,,British Association for the advance of science", illetve ez egyesület 1833iban létesített statisztikai szakosztálya volt az első.?) Ez a társa-
1) V. Revue Hongroise de Statistigue, 1929, page 57, on nous avons rendu compte de cette pu—
blication.
*) L. Mischler: Handbuch der Verwaltungs—Sta- listik. Stuttgart, 1892.
ság évről évre Anglia különböző városaiba elláto—
gatott és tartalmas vándorgyűléseinek eredménye- ként felébresztette a helyi körök érdeklődését a sta- tisztika ügye iránt s Nagy—Britannia több gazdasági és kulturális központján statisztikai társaság alakí- tására adott impulzust. Az így megalakult helyi ala- kulatok egyike a Royal Statistical Society 1834-ben Londonban jött létre; ez az egyesület kilenc év- tizedet meghaladó értékes munkásságával Nagy- Britannia első, országos jellegű és jelentőségű tár- snlatává fejlődött ki, mely —— különösen fennállásá- nak elsö periódusában —— a közigazgatási statisztika elhanyagoltabb ágait is művelte és általában szoros kapcsolatot tartott a hivatalos statisztika intézmé- nyeivel s azok munkásságát, adatgyüjtéseit tudomá—
nyos tekintélyével nagyban támogatta. Az angol Ki—
rályi Statisztikai Társaság működésének tekintélyes
1) E munka ismertetését ]. Magyar Statisztikai Szemle 1929. 57. old.
