Személyi hírek

(1)

5. szám.

—— 430 _.

1934

X. 09.32.) évf. 4. szám: Szőnyi Gyula: Evolu—

tion de liindustrie textile hongroise aprös la guerre.

—— l'hirríng Lajos; (Zontrihution a la statistigue de

la population eparse: population des termes, lia—

meaux et autres territoires extérieurs, en Hongrie.

—— Dix annees du Journal de la Société Hongroise de Statistigue,

XI. 0933.) évf. 1—2. szám: Földet.; Be'la; Les

diliieultés de l'exanvn des phenomenes sociarn eu égard partienlierement aux méthodes statistitjues.

— Kovács Alajos: Apereus des résultats du recen- sement hongrois de 1930. —— Elekcs Dezső: Le rőle

de. liindustríe dans les Etats danubiens eu égard

particulierement a la eoopé'ation internationale.

v—Szárleczlry—A'urdoss Tibor: Les impóts en Hon—

grie. _. Hollós István: L'aeeroissement de la po—

pulation, entre 1910 et 1030, sur le territoire d'avant—

guerre de la Hongrie.

XI. 0933.) évf. 3—4. szám: Földes Béla: A la memoai're de Charles Keleti. —— Thirring Gusztáv:

Les recents progres de la Slatistigue internationale des Grandes Villes. —— Kovács Alajos: L'Institut ln- ternational de Statistitpie a Mexico. ——— Szél Tthliltil"

Influenee des conditions economicpies sur le mon—

vement de la population eu égard spécialement ?!

la Hongrie "__ Ilrljdrik Sándor: Les budgets et les finances de l'll'tat liongrois depuis l'assainissement linancier. —— Gunth/ulvy Horner Zoltán: ljindustric- et la pol'iti'jue industrielle de la France depuis 1870 jusgu'en 1914. —— Thirring Lajos: Élimination de lletl'et perturbateur des naissanees et déces dans la

population non residante sur la

teurs de l'aceroissement et'feebi—f.

XII. (1934.) évf. 1—2. Szám: Teleki Pál gr.:

About Polities Dorutnentation. _, Thírriug Gusztáv: (Ion—tributions aux guestíons de source el 'ar'iation des l'ar—

a nd

de méthode de la statistígue bistorigue bongroise

—-— Jordan Károly: Sur l'emploi des moyennes geo.

métrigues et arithmótigues. _a Kovács Alajos:

Neuere Angaben über die, Sprachkenntni—sse in Un—

garn. ———v Konkoly Thege Gyula; 'l'he situation ot

Agriculture in Hungary in the Light ot' Statistics.

—— Varga lstván: Problemes des indices, w— Szigeti Gyula: Les établissements de credit de Hongrie. —-

Hollós lst'án: Le développement, pendant les 200 dernieres annees, de la population hongroise dans le bassin des Karpatbes. ——— 'I'hirring Lajos: Noiiees sur les rapports entre l'lnslitut International de, Sta—

tistitpie et la Statistidue hongroise

Személyi hírek. —— Nouvelles personnelles.

Gaal Jenő T (1846—1934). A magyar tudomá—

nyos— és közélet egyik legelő előbb, igen nagyra—

becsült egyénisége távozott el tisztelői es ba *átai

köréből gávai Gaal Jeno 1. évi május hó 18—án be—

következett elhúnytz'tval, Gaal Jenő 1816 szeptem—

ber 14-én Pnsztagerendáson született. Középisko—

láit Békéscsabán, Selmecbányán, majd Pozsonyban vegezte, azután Budapesten és Béesben folytatott

jogi tanulmányokat s 1871—ben jog- és államtudo—

mányi doktor lett. Pályáját egy évvel később, mint

az aradi kereskedelmi és iparkamara titkára kezdte

meg, 1878—ban mérsékelt programmal

képviselőve 'álasztották meg s pártjának közgaz-

dasági, pénzügyi kérdésekben

szónoka volt; 1908—tól a világháború végéig mint ellenzéki

és szociális vezér-

a főrendiház ólethossziglani tagja vett részt a magyar országgyűlés munkásságában. Hivatali pa- lyaja is magasra ívelt: 1893-ban miniszteri taná—

csosként a kereskedelemügyi miniszterium iparfej—

lesztő osztályának élére került, 1894—ben pedig a műegyetemen a nemzetgazdasz'igtan tanára lett.

1016-ban vonult nyugalomba. Számos közéleti és tudományos kitüntetést nyert el, így 1922—ben a közgazdaságtndományok tb. doktori grádusál. A Magyar Tudományos Akadémia 1896—ban levelező, 1908—ban rendes, majd igazgató tagjának Vá—

lasztotta meg. A gyakorlat és a tudomány mezején egyaránt tág látókörű, elmélyedű munkára hajla—

mos, a legszigorúbban nemzeti alapon álló és a tevtanokkat gyakran liarebaszx'illó szaktertinak bi—

zonyult. Fontosabb munkát: A mezőgazdasz'gi fát—

ság kérdése (1885). A társadalmi bek* a közgazda—

sági patriarebalismus alapján l1896). Arad megye és

város közgazdasági monográfiája (1898). A nemzet—

gazdaságtan rendszere (2 reszben, 1899—1900). Gróf

§ ('%rhenyi István nemzeti politikája (2 kötet. 1003).

A magyar birtokpolitika ira'myelvei lltlttl. Beze- rédy Pál emlékezete (1920). Beszódei és kisebb

írásai külön összefoglalt') művekben is megjelentek.

így 1907—ben ,,Magyarország közgazdasági és lar—

sadalmi politikája a második ezredév

címen (2 kötet). Az Akadémia két hatalmas kötel (,,(iávai Gaal Jenő nemzetgazdasági

és szociálpolitikai válogatott tanulnn'myainak újabb rendszeres gyüjteménye". 1932) közriadásával

emelt monumentális emleket kiváló tagjának, Gaal

Jenő a statisztikát nagy hozzáértéssel alkalmazta.

Mint a kivímdorlz'isi tanács elnöke behatóan fog-

lalkozott a kivfmdorlási statisztikával. A Magyar

Statisztikai 'l'ársasz'igban, 1922—ben

totta meg rendes tagjául, ,,A vándormozgalinak

újabb alakulása világszerte" rímen 1924-ben tar—

totta meg székfoglaló előadását. Bár 88 éves kor—

ban húnyt el, szinte élete végéig tevékenyen dotgov küszöbén"

mely valasz—

zott; halála fájdalmas vesztesége a magyarságnak

és különösen a magyar tudomt'mynak.