_ 1-1 —— 12. szám. —526—— 1924
"Budapest félszázados fejlődése. (IBB—1923)"
_,Développement de la ville de Budapest pendant iles dernieres 50 années. (1873—1923.)a Résume'. Le Bureau Municipal de Sta—
tistt'gue de la eapitale Budapest a publt'e' a l'occaston du jubtlé de la réum'on des oilles de Buda et Pest un ouvrage contenant l'hz's- totre du développement de la capitale pendant 50 ans (de 1873 a 1923). Lyétude est illus- tre'e par des tableauzv statistigues et gmphz'gues et est pourvue d'un texte explicatz'f.
Budapest Székesfőváros Statisztikai Hiva—
tala a főváros egyesítésének 50 éves fordu- lója alkalmából a székesfőváros félszázados fejlődését feltüntető munkát adott ki. A ki—
advány statisztikai táblai, grafikonjai és ma-
gyarázó szövege Budapest 50 éves fejlődésé—
ről minden irányban kimerítő képet nyujta—
nak. A mű kivonatosan is megjelent a Budapest Székesfőváros Statisztikai Zsebkönyve utol—
jára 1914-ben kiadott sorozatának XII. év- folyamaként.
A főváros fizikai-, topográfiai-, épűlet— és lakásviszonyaira, az álló népességre, népmoz- galomra, községi közigazgatásra, közbizton—
ságra, rendészetre, községi háztartásra, adókra, építkezésekre, közmunkákra, őstermelésre, iparra, kereskedelemre, közlekedésügyre, hi- telügyre; közoktatásügyre, közművelődésre, egyházi ügyekre, közegészségügyre, közélel- mezésre, közjótékonyságra vonatkozó, áttekint- hető rendszerben közölt adatok közül a jel- legzetesebbet itt ismertetjük.
1923—ban atfőváros évi közepes hőmér—
séklete 115 00, a hőmérséklet maximuma
351 00 (aug. 10), minimuma 15'5 Co (dec.
28) volt. A legnagyobb észlelt hőfok eddig 376 C0 (1921 aug. 29), a legnagyobb hideg
—- 20'6 CD (1879 dec. 25) volt.
A csapadék 1923. évi mennyisége 627 mm
volt. A csapadék a megűgyelés óta 424 mm (1904) és 941 mm (1915) között ingadozott.A Duna vízállása 1923—ban február 10-én volt a legmagasabb: 684 m és szeptember 21-én volt a legalacsonyabb: 070 m. Eddig észlelt legmagasabb vízállás: 1838 márc. 15:
967 m legalacsonyabb: 1909 február 2:
—— 273 m?)
A főváros tiz kerületének területe 19.444'29
1) A Duna sempontjatől szamitva, mely 9659 m-el van az Adriai-tenger színe felett.
hektárt tesz ki, melyből abeltelkekre 2.560'22, kültelkekre 16.101'05, Dnnaterületre 78302
hektár esik. X
Budapest legnépesebb utcái (1920): Ullői-út 15.368, Király-utca 9261, Rákoczi-út 9133, Dob-utca 8781, Baross-utca 8687, Váci-út (külső) 8129 lakossal.
Az épületek száma 1920-ban 20.020 volt, az 1910. évi 16.254 s az 1880. évi 10.748 épülettel szemben.
A szobánkénti laksűrűség 1880-ban 251, 1890-ben 247, 1900-ban 248, 1910-ben 260, 1920-ban 233 volt.
A rendes lakások száma 1920-ban beltel—
ken 159186, kültelken 47.281, összesen 206.467 volt.
A lakosság száma, mely 1720-ban 12.200 volt, 1920-ban 928996, 1924 közepére ki—
számítva 951898 főt tett ki.
Az egy hektárra eső népsűrűség az 1720.
évi 0'6-ról 1920—ban 49'7-re emelkedett. A jobbparton 197, a balparton 84'4; a beltel—
keken 2778, a kiiltelkeken 135, a jobbparti kültelkeken csak 43 lélek volt az 1920. évi népsűrűség.
Legnépesebb kerület a VII. kerület 176321
lakossal, legkisebb népességű a IV. kerület 28.306 lakossal.1920-ban a férfiak száma 431290 volt,
a nőké 497706. 1000 férfire 1920—ban 1154,
1910-ben 1030 nő jutott.A férfiak közül nem házas 237679, házas 180042, özvegy 10.727, elvált 2.724, a nők közül hajadon 251329, férjes 182385, öz—
vegy 57.420, elvált 6.536 volt.
Hitfelekezet szerinti megoszlás 1920—ban:
róm. kath. 548727, görög kath. 10.065,
görög kel. 4346, ág. ev. 44.894, ev. ref.101.124, unit. 2828, izr. 215 512. Az egész lakosság százalékában kifejezve 1869-től 1920-iga r. kath.-ok száma72'30/O—ról 59'10/0-ra, az ág. ev.-okt száma 5'30/0-1'61 4'80/0-ra esett, míg az ev. ref.—ok száma 4'80/0-ról 10'90/0-1'a, az izr.—ák száma 16'60/0-ról 23'20/0—ra emel—
kedett.
A lakosság anyanyelv szerinti alakulása a magyarsag javára igen kedvező képet mu- tat. 1880-tól 1920—ig a magyar anyanyelvűek százaléka 56'7-ről 90'2-re emelkedett, míg a
1924 ——527—— 11—12. szám.
német anyanyelvüeké 34'7-ről 6'5—re, a tót
anyanyelvűeké 6'1—ről 1'5—re esett.A műveltségi állapot fokozatos javulását mutatja, hogy a 6 éven felüli lakosságból az analfabéták száma 1869-ben 278, 1890-ben 16'6, 1910-ben 6'5, 1920-ban pedig 4870 volt.
Foglalkozás szerint (1910) az ipari lakos- ság a legnagyobb: 398069 (kereső és eltar-
tott együtt).
A házasságkötések száma 1923—ban 10.960 volt. Az 1000 lakóra eső házasságok száma
az utolsó években 11'6—12'2 közt ingado-
zott, 1919—ben azonban 24'0 volt.A szülések száma 1923—ban 17.002 volt.
Az 1000 lakóra esett születések száma 1874—
ben 41'1, 1916-ban és 1918-ban 152 (mini-
mum), 1923-ban 181 volt.
A halálozások száma 1923-ban 18.549 volt.
10001akóra 1874-ben 430, 1912-ben 185 (minimum), 1923—ban 196 halálozás esett.
1923-ban a fővárosi közigazgatás szolgá—
latában összesen 25.813 egyén állott.
Az épített új lakóházak száma 1919—ben 8, 1920-ban 26, 1921—ben 60, 1922-ben 42,
1923—ban 151 volt. Más befejezett építkezé-
sek száma ugyanezen években: 27, 52, 97, 107, 390.
A székesfővárosi gázművek által termelt gáz mennyisége az 1920. évi 71'5 mé'-ról
1923-ban 939 m3-re emelkedett(1915: 917119).
A székesfőváros elektromos kábelhálóza- tának hossza 1914—ben 433, 1923-ban 10444 km volt. Termelt árammennyiség 1914-ben:
217, 1923-ban: 1389 millió kw.—óra.
A behozatal vasutakon és gózhajókon 45, a kivitel 18 millió g-t tett. Legnagyobb volt mennyiség szerint a tüzelőanyagok behoza—
tala: 16'4 millió a.
A hitelintézetek száma 1915-ben 175, 1920-ban 139, 1921-ben 190, 1922-ben 238 volt.
1914/15-től 1922/23-ig a tanintézetek?
Száma GOO—ról 640-re, a tanszemélyzet száma
6560—ról 7488-ra, a tanulók száma 148960—ról 166.047-re emelkedett.
Az egészségügyi személyzet száma 1912- ben 2998, 1923-ban 3046 volt. Ebből orvos:
1912-ben 1522, 1923—ban 2098 volt.
A marhaközvágóhídon levágott nagymar—
hák száma a világháború éveiben 177000—
235000 darab között volt, 1923-ban csak 81.540 darabot tett ki.
A Magyar Statisztikai Társaság működése.
Activité de la Société Hongroise de Statistigue. ;
Résume'. A la séance de la Société Hon- groise de Statistigue ayant eu lieu le 16 de- cembre de llannée derniére, M Franfois de Bosóky a tenu sa conference inaugurale sur les ,,Táches de la statistigue sociologiguea.
Il a exposé gue la sociologie moderne exige dans la plus grande mesure liappui de la statistigue. La statistigue de famille n'est pas encore développée. La biologie des secces et lleugénésigue exigent également plus de recher- ches. Il est nécessaire de cultiver beaucoup plus intensivement la science de la statistigue marale et criminelle, ainsi gue la statistigue de Passistance publigue et la statistigue ou- vriére. Il faudrait établir dans le cadre de la statistigue des nouvelles branches statistigues:
la statistigue du théátre, de la presse et la statistigue sportive. Plus nous *étendons le domaine des recherches scientifigues sur la situation publigue, plus exactcment nous seront connus les lois de la vie publigue.
MM. Loup Heller, Teodore Saíle et le president M. Ladislas de Buday ont fait oles
observations sur la guestion.
A la séance ayant eu lieu le 13 janvier courant, M. Jules de Konkoly- Thege a tenu
sa conference inaugurale, publiée dans le núméro présent, sur les ,Moyennes de la production des cére'ales". Apr-és la conference M. Béla Reichenbach a fait part des obser—
vations sur la guestion.
Le No 2 de l'année 1924 de la Revue de la Société Hongroise de Statistigue a parue.
Les principatus: articles de la Revue sont les suivants : Activité statistigue diAlexis Fényes, par M Aloyse Kovács. Principaux résultats
du mouvement du commerce emtérieur de la .
Hongrie en 1923, par M. Aloyse de Szabóky el Evaluation de la mortalité infantile, par M. Charles Schneller.1924 november 14—én a Társaság választ-
mányi ülést tartott.
Az 1924. évi december hó 16-án Buday
László elnök elnővklete alatt tartott előadói ülé—- sen Boeo'lcy Ferenc rendes tag tartotta meg szék—foglalóját ,,A statisztika szociológiai feladatai"
címen. Kifejtette, hogy a modern szociológia a legnagyobb mértékben rá van utalva a sta- tisztikára, de a statisztikának a szociológia szempontjából még sok hiánya van. Kevés
statisztikai anyag van a családról; családi
37'
