A tengeri és burgonya termelésének földrajzi eloszlása Magyarországon

7. szám. —653——— 1927

munkakeresők 30'ö%—a, vidéken pedig 47'8%-a jutott munkaalkalomhoz.

A száz munkahelyre eső munkakeresők aránya Budapesten 187—ről 162—re, vidéken 147-ről 122-re, országos átlagban pedig 172-ről 147—re esett.

A Vidéki Városok közül változatlanul Sopron áll a legkedvezőtlenebb helyen, hol

száz munkahelyre 234 munkakereső jutott.

,, Pécsett, Győrött és Szombathelyen viszont munkáshiány volt és száz munkahelyre csak 89, 96, illetőleg 99 munkakereső esett.

A magyar munkaadók központjában tömörült vállalatok június havában 163921 munkást foglalkoztattak, 11%-kal többet, mint az előző hónapban.

A tengeri és burgonya termelésének földrajzi eloszlása Magyarországon.

production du mats et de la pomme de terre en Hongrie.

Répurt'ltion ge'ograplngue de la Résume'. Les regions a coteau'r sont plus propices aux cultures sarcle'es guldud' ee'ré- ales. —— Dans le Nord de la Hongrie, le clunat frais met obstacle á la production du mats. Oelle—ei est relatirement rare dans la Transdunuöie;

elle est plus répundue le long

de la Tisza; clest dans la f.

région-frontiére du Midi, fai- sant partie de la grande celnture européenne de md'z's, gulelle est la plus considérdble.

— Les principatus; iaeteurs de la production de la pomme

de terre étant llabondante hu-

midité et le sol poreux, ctest

principalement dans le sable du Nyírség, entre le Danube et la Tisza et dans les regions plus humt'des de la Transdanubie gue la pomme de terre est la mleuac re'pundue. Dans le Nyír- ség, on Femploie surtout á faire de llaleool.

msrs; 927

A tengeri és burgonya legfőbb kapás- ,növényeink. Ha az 1926. évben learatott területek alapján készült ponttérképeiket egybevetjük legfontosabb kalászosaink el- terjedését ábrázoló ponttérképekkel, mind—

két növénynél szembetűnik az, hogy a domborzati tényezők szerepe nem oly el—

határozó, a domb- és hegyvidék nem jelent a termelésre nézve oly mértékben akadályt, mint a kalászosoknál.

A tengeritermelésí az ország ésZaki részé—

(éghajlati körülmények teszik nehézzé.

Mátra, a Bükk és a Hegyalja déli lejtőin ezért ritkulnak meg a tengeriföldek. A Hanságban és a Rábaközön élénkebb ter-

TENGERL-MA'I'S. 1926. . —

c:

1POIl't 'SUG KALMLD.

"OMT 'SOD ARRCADASW.

!

If:

5

,, _.9,

melést találunk, amit a Kisalföld belterje—

sebb mezőgazdasági kultúrája és az ezzel járó állattartás indokol. Igen gyér a ter- melés a nyugati és délnyugati vidékeken.

A Dunántúl legfontosabb tengeritermelő gócpontja a Vértes délkeleti lejtőjétől a Sióig és a Dunáig terjed, ahol a talaj—, éghajlat— és gazdasági viszonyok legsze- rencsésebben találkoznak. A Duna-Tisza közt a szikes talaj helyenkint ritkítja a termelést. Legfontosabb tengeriterületünk az ország déli peremén húzódik, az évi 110 005 izotermával részben egybeeső, részben attól kissé északra eltérő vonal- ban. Ettől délre van az európai nagy ten- geri övezet, Spanyolország és a Fekete—ten- ger északi partja közt, amit az európai nagy lánchegység tagjai több helyen meg- szakítanak. Egyik legnagyobb összefüggő részétől a jelenlegi országhatár megfosz—

tolt.

?. szam. — 654—

A burgonyatermele'st részben a nagyobb meny—

nyiségű csapadék, részben a laza talajok elterjedése határozza meg. Ezért lát- juk a Dunántúl azon ré- szein, ahol az évi eső- mennyiség 600 mm.—nél nagyobb sőt helyenként mint a Kemenesalja és a Dráva közt 800 mm.-re és fölfelé emelkedik —— a bur- gonyatermelés nagyobb arányban van elterjedve.

Viszont a Sárrét és Sió Vi—

dékén szárazabb éghajlat mellett erősen megcsók- kent burgonyatermelést ta- lálunk. A steppszerű Ti-

szavidóken és attól keletre majdnem tel- jesen hiányzik. Ez egyúttal a kötött és messzes talajnak is következménye. Legna- gyobb Összefüggő és legfontosabb burgo—

nyatermelő területünk a nyírségi homokon,

MSE—1922

BURGONVA.-POMME DE TERRE.1926.,V.- -

1 Pol" '500 KATJWLD.

1PUllíh500 MIP. CADASTR.

a Tisza éles kanyarulatz'mz'll van. Ennek gazdasági jelentősége is különböző az or-

szág többi részeinek termelésétől, amit a nagyszámú mezőgazdasági szeszgyár is

mutat. S P. A. dr.

Az 1927. évi termés.

La récolte de 1927.

Magyarország. — Hongrie.

A Szemle legutóbbi száma az 1927 évi

júniús hó 25-iki terméskilatásokat ismerteti, az azóta eltelt egy hónap alatt a kilátások,

mint ezt a m. kir. töldmívelésügyi miniszter úr f. e. július 22-én megjelent vetésjelentésé- ből láthatjuk, határozottan kedvezőbbek lettek.

Az időjárás változóan meleg és hűvös volt, sőt az éjszakák elég gyakran feltűnően

hűvösek Mvoltak. Ennek a körülménynek lehet köszönni azt, hogy ebben az általában csapa—

dékszegény időszakban a harmatképződés

gyakori és bőséges volt. _

A gabonafélék előrelátható termésered- ményét az alabbi I. sz. kimutatás mutatja be.

Láthatjuk tehát, hogy az utolsó termés- jelentés óta a kalászosok terméskilatásai alta- lában emelkedtek.

!. A gabonafélék várható terméseredménye 1927. július 22—én.

Préuisifms au 22 juillet 1927.

;, ;; g Az 1927. évi július 8-iki Az 1927. évi július ?Z—iki §]

'B'E'o * becslés alapjan várható becslés alapján varhato : A ( _ ' ' S'SW 03 — Sur la base de l'esti— —— Sur la base de l'tsti— §§ Az HZ? ev;

A termény meonevezése :12, § szí § mation du Sjm'llet 1.927, matíon du22jzrzille11927, í§ _ Anme 1926

6 Ég,—(ggg on peut espérer on peut espérer "

' ' ' ' w " : o . 7 , . ___i— ; §

Deszgnatmn du produit §§§ ; 3§ 31.235; összes termés — (21.223? §összes termés —§§T;É$11;§§ö55?95 termés — 3—3 38 3-3 moyezme recoltc totale nzoyenne § racolte totale §§ moyemm § recoltc totale

dx ata u a, ... ,,, ;

(l ,7 (I ",, JL __,,,__§L_ :

% § *

Búza —— Froment . . ] 2,746.455 7'25 19,897 454 736 § 20,215,640 j§ 7'8 20,386.825

í § §

Rozs — Seigle . 1,162.811 494 5,735.637 504 § 5,855 730 § 6'6 7,980.011

§ §

Árpa — Orge 710626 6'76 4,802.149 6-93 § 4,921_174 § 7-5 5,553.891

§

Zab — Avoine . 447609 6'81 2,957.216 667 21984928 § 7'5 3,600.067