9. szám. — 802 — 1934
tikai szakosztályának tevékenységéről —— ahonnan meg. A rövid zárófejezetet követő függelék végül a Társaság megállapításának Ouetelet által is pro—
pagált gondolata származott —, az alapítóülésröl, az új egyesület első tanácsáról és kezdeti terveiről.
A következő fejezet a megindulás tíz livének (1834/35—1843/44) történetéről ad tanulságos ké- pet. Itt olvasunk a kiadványok (,,Tra-nsactions" és ,,Proceedings", 1838 májusától pedig a máig igen előkelő színvonalat képviselő ,,Journal") megindí—
tásáról s itt találjuk a szigetország túlnyomórész—
ben tiszavirág életű vidéki (helyi) statisztikai egyeA sületei ez évekre eső megállapításának történetét.
A könyv mindegyik nagyobb fejezetén végighúzó—
dik a belső szervezet fokozatos kiépítésének is—
ismertetése. Látjuk ebből, hogy a konszolidáció időszakában (1844/45—1863/(34) előtérbe lép a bi—
zottsági munkálkodás is. A kezdetben hivatalos statisztikai téren is élénkebb tevékenykedő társn- lat elméletibb jellegü működési területének jelen—
tős tágulása a következő periódusra, a fejlődés korára (1864/65—1883/84) esik. Az ezt tárgyaló fő—
fejezetben a statisztika 1869. évi helyzetét meg- világító tanulságos eszmefuttatással zárni az első félszáz év történelme. A második ötven évvel két
—— egyaránt negyedszázadnyi időszakra kiterjesz kedő —— fejezet foglalkozik. Az első szakisz (1884/85 1908/09) öleli fel az átalakulás éveit. Az eredetileg ,,Statistical Society of London" nevet viselő egyesület ugyanis 1887—ben új alapszabályt és ,,Kírályí Társaság" nevet nyert. Ugyanennek a korszaknak az elején, 1885 júniusában ülte meg a társulat (a királyi ház gyásza miatt egy évvel el- tolódott) félszázados emlékünnopét. Mint ismeretes, ezen az ülésen született meg (1885 június 24-én) a Nemzetközi Statisztikai intézet. A Társaság egyéb—
ként már előzőleg és utóbb is melegen ápolta nem—
zetközi kapcsolatait; ebből a körből kiemelhetjük az 1860. évi londoni Nemzetközi Statisztikai Kon- gresszus, valamint az Intézetnek az angol főváros—
ban megrendezett 1905, majd 1934. évi ülésszaka alkalmából kifejtett tevékenységét. Az utolsó törté—
neti fejezet az 1909/10—1933/34. évek elmélyedó munkálkodásáról ad számot; ez :a fejezet az angol- szász statisztika jellegzetes fejlődési irányzatához híven ,,a mennyiségtani módszer kora" címet viseli.
A közelmult ismertebb történetéből egyébként érde—
kesek a társaság tevékenységének kiterjesztését célzó akciók, különösen két új munkabizottság létesí—
tésef) — Minthogy a mű történeti fejtegetései Sdl'íll'l
csupán a Társaság legnagyobbja'iról emlékezhetett meg, az utolsóelőtti fejezet az angol statisztikai élet elhúnyt többi kiválóságának emlékét örökíti
1) L. a ,,Tanulmányi csoportról" M. Stat.
Szemle 1930. évf. 946. t., az ,,Ipari és Mezőgazda-
sági Kutató Szakosztályról'6 M. Stat. Szemle 1933.
évf. 691. l
a régi és mai alapszabályokat, továbbá a tisztsé—
gek egykori és jelenlegi viselőinek és a Társaság életében fontos szerepet játszó érmekikel és díjak—
kal jutalmazottaknak a névsorát foglalja össze.
Félszázaddal ezelőtt a Királyi Statisztikai Tár—
saság igen becses ,,Jubilee volume"—mal gazdagí—
totta a világ statisztikai irodalmát, melynek elmé—
leti és gyakorlati statisztikai tanulmányai pompás adalékot alkottak, sőt alkotnak ma is a mult szá—
zadvégi statisztika történetéhez. A mostani jubiláris munka nem ilyen általános tartalmú, hanem meg- elégszik azzal, .hogy egy csendesen munkálkodó tudományos testület zártabb hatókörű történetét örö—
kítse meg. Mint azonban a mű lapjainak végig- pergetése mutatja, a Királyi Statisztikai Tánsaság százéves működésének világviszonylatban is nagy a jelentősége. A könyv tehát méltó arra, hogy a statisztika történetét taglaló művek pole—án szorit—
sanak számára helyet. Th. I.. dr.
Salvatore Alberti: La mortalita antenatate.
(A születést megelőző halandóság. —— La moz- talite' prénatale.)
A .,Vita e pensíero" nevü olasz könyvkiadó társaság ki- adása.
Publie' par la Sociátc d'u'ditivn Vita e pensíero.
Milano, 1934. 15014 — p.
A demográfiai törekvések egyik legmodernehb iránya .a megszületés előtt való halandóság, vagyis az elvetélesek és a halvaszülete'sek statisztikájának vizsgálata. A születesi arány csökkenése miatt fo- kozott figyelemben kell részesíteni minden körlitv ményt, mely a születési arányt csökkentő hatású, azért a nemzetközi kongresszusok a haláloki nem—
zetközi nomenklatúra 'reviziói alkalmával a halva- születe's okának a születési lapra való felvételét szinten elhatározták és a lialvasz-üzleti'xs okára vo- natkozólag nemzetközi nomen—klalurát is készitet- tuek. Az államok nagyrésze, így Olaszország is. o határozatnak megfelelően a születési lapon most már megkérdi, hogy l'ialvaszületós esetén mi Volt az elhalálozás oka. A halvaszületés okára vonat—
kozó új statisztikai adatgyiites így azután méltán tarthat érdeklődésre számot s ezért is gyakoriak újabban a halvasziiletésekkel, elvetélésewkkel s azok okaival foglalkozó munkák,
Alberti új könyve .a mil/an ói kl in ikáin 1923 március elsejétől 1929 má i'acínsáig, tehát tt esztendő a lett egybegyűlt anyaggal foglalkozik.
De az eredményeket mások vonatkozó adataival is egybeveti. Alberti kiterjeszkedík valamennyi szüle—
tés előtt való elhalálozásra, tehát nemcsak az abor- tuszokra, hanem a halvasziiletésekre is. A szülés
előtt való h—alandóságot a terhessé—gek l7't%-ának találja, ami a vonatkozó irodalmi adatok határai (5% 'és 40%) között eléggé a akö'aeptielyen áll, mégi—s
9. szám.
—803-— 1934—
kissé a minimumhoz közelebb. Alberti is megemlíti,
hogy véleménye szerint e százalék alacsonyabb a valóságnál, s az kb. 25—30% között lehet, mert megfigyelése'ből kiestek azok .a nők, akiknek a vizsgált időszakban nem volt szülésük, mig sok—
gyermekes anyák nagyobb arányban kerültek fel—
vételre, mint aminő arányt a népességben képvi—
seltek. Alberti munkájának legfontosabb tanulsag-ai a következők: Az elvetélések valószínűsége a fo—
gamzások számának növekedésével csökken, illetve pontosabban igen kevés számú terhesség esetén egy'ideig gyarapodik, s csak azutan csökken. Ez a kezdetben mutatkozó gyarapodás és a csak azután jelentkező csökkenés egyidejűleg ható ellentétes körülmények következménye: így pl. annak, hogy egyes asszonyoknak különös hajlamuk van elve- télésre s hogy a már előfordult elvetélés könnyen további vetéléseket s a nő terméketlenségét idézi elő. Az első terhesség vetéléssel való végződése az anya magasabb korával gyakoribbá válik, míg az összes többi terhességeknél éppen ellenkező jelen—
ség látszik. A vetélés a terhesség első hónapjában a leggyakoribb, azután a későbbi terhességi hóna- pokban aránya rohamosan csökken s végül a szü—
letést közvetlen megelőző hetekben kevéssé ismét gyakoribb. Úgy látszik, hogy a vérrokonságnalk nincs abortuszra vezető hatása. Ám a gümőkóros s még inkább a iszífiliszes anyák vetélésewi gyako- riak. A megvizsgált gümőkóros olasz anyák ter—
liességeinek 21'50m-a végződött vetvéléssel, a szifi- liszeseknek 28'O%-a, mig a megvizsgált összes anyáknál — mint fentebb már említettük —- átlag csak 171 volt a megfelelő százalék. Az egyes tár—
sadalmi osztályok közül a vetélések a falusi pa—
rasztasszonyoknál voltak a legritkábbak, mig a tarsadalom felsőbb rétegeiben a leggyakoriabbak.
Ebben a szifilisz elterjedésében tarsadalmi oszla- lyok szerint mutatkozó különbségeknek s a falusi nők egészséges életmódjának következményeit lát- juk. A vizsgálat befejezésképpen az eredmények—
nek demografiai és gyakorlati jelentőségét hang—
súlyozza. Sz. T. dr.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouwages arrivés a la bíbliothegue de l'Office central royal hongrois de statistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications d'inte'rét international ou 'de théorie générale.) —— Revue de la situation éco- nomigue mondiale, 1933/4. Société des nations.
Geneve.
Annuaire (ln commerce international. Ijan—
nuaire bleu, 1934. Comité national des conseillers du commerce extérieur de la France. Paris.
Annuaire du commerce européen de bots, 1932/1933. Comité international du bois. Vienne.
Verhandlungen des Internationalen Kongresses für Bevölkerungsforschung. (Rom, 7—10 September 1931.) II. köt. Ableilung iiir Biologie und Eugenilc.
IV. köt. Abteílung für Aniropologíe und Geographic.
10. köt. Abteilung für Meilzodologie. —— Verhand- Inngsberichte des Kongresses. Comitato italiano per lo studio dei problomi della popolazion—e. Roma.
Contríbuti del laboratorio di statistica. Ill.
Serie. Milano. 1934. (Pubblicazioni della universita cattoliea del .sacro euore. VIII/7.)
Bande György dr.: Biztosítási etika. Előadás a Magyar biztosításludományi társaság 1933. dec.
12-i ülésén. 18 1. Budapest.
Bozólcy Ferenc: Közgazdaságtan. 407 1. Buda—
1934.
György Ernő dr.: Rugalmas-ság (( gazdasági életben. 47 1. Budapest. 1934. (Klny. a Közgazda-
sági szemle 1934. évf.-ából.)
Haab-Koeehlin: Zur wirtsehaftlichen Krisis.
Hrsg. von der Bester Handelskammer. 65 1. Basel.
1934.
Huszár Károly: A katolikus gondolatai. 274 1. Budapest—. 1934.
Jordan, Charles: Sur ltemploi des moyennes géométrioues et arithmétíoues. 11 1. Budapest.
1934. (Klny. 'a Journal de la Société hongroise de statistigue 1934. évi 1—2. számából.)
Kautz, Dir. Erich: Das Standortsproblem der pest.
akció szociális
Seeháfen. XVI % 128 l. Jena. 1934. (Probleme der Weltwirtsehaft. 58.)
Kovács Gyula dr.: A világgazdaság újabb je—
lenségei. Xl. füzet. 80 1. Budapest. 1934.
Kovrig Béla; Fasizmus——hítlcrizmus. Új állam- felfogásolc —— társadalmi szemlélet és politika. YH—
113 1. Budapest. 1934.
Kozár Elemér: A világválság okai és megoldása.
44 1. Budapest. 1934.
Kreybig Lajos dr.: A talajtérlcépeze's a terv—
gazdálkodás szolgálatálmn. 12 1. Budapest. 1934.
(Klny. a Mezőgazdasági közlöny 1934. évi 5. sza- mából.)
Odenkirchen, Th. J.: Countries of origin and destination in commercial statistics. 8 l. Batavia.
1934.
Sze'll József: Új élet a romok helyén. Egy nem- zetgadasági, szociálpolitikai és nemzetpolitikai in- tézmény tervrajzot. 106 1. Budapest. 1934.
Thirring, Louis: Notices sur les rapports entre Iilnsiitut international de statistiaue et la statistigue hongroise. lül-180 !. Budapest. (Klny. a Journal de la Société hongroise de sta—listigue 1934. évi 1-2.
számából.)
Varga, Étienne: Problémes des indices. 81———
122 1. Budapest. (Klny. a Journal de la Société bongroise de statistigue 1934. évi 1-2. számából.) Magyarország. (Hongrie) —— Magyarország lielységne'vtára, 1933. Szerk. és kiadja a magyar kir. központi statisztikai hivatal. Budapest.
Budapest székesfőváros statisztikai zse'bkönyve, 1934. Szerk.: Illyelfalvi I. Lajos dr. Kiadja a székes—
fővárosi statisztikai hivatal. Budapest.
A székesfőváros multja és jelene grafikus ábrá- zolásban. Szerk.: Illyefalvi I. Lajos dr. Budapest székesfőváros egyesítésének hatvanadik évfordulója alkalmából kiadja Budapest székesfőváros statisz- tikai hivatala. Budapest.
