——152—— 1935
együttvéve kb. 182? millió pengőt forgalmazott, illetőleg juttatott a magyar gazdasági életnek. A Vásárigazolványok és belépőjegyek eladásából szár- mazó bevételek 374 ezer, a lielydíjbevételek 270 ezer pengőt tettek, viszont adók címén a Vásárigazgató- ságnak 13.000 pengőt kellett kifizetnie.
Kifejti végül a Jelentés a Vásárnak Budapest idegenforgalmára gyakorolt jelentőségét az 1924—- 1933. években, amiből látható, hogy a Vásár meny- nyivel nagyobb mértékben fokozza a belföldi ide- genforgalmat mint a kiilföldiekét.
1924—ben Budapest külföldi idegenforgalmá—
nak 6'9%—a, belföldi idegenforgalmának pedig 7'4%—xa esett a Vásár ide-jére. 1933-ban viszont 12'0, illetőleg 49'896.
I). I.. dr.
Atde-Mémoire sur la situation de la minorité
hongroise en Tchécoslovaguie.Kiadja a Magyar Reviziós Liga. Budapest, 1934. H? 1.
p. —i— 3 térkép— cartt's,
A magyar kisebbségi sors megrázó-an szomorú fejezetei peregnek le azok szemei előtt, akik a Magyar Re'viziós Liga ez értékes kiadványának statisztikai adatokkal bőségesen felszerelt lapjait forgatják, l'*()rrásai javarészt a cseh hivatalos sta- tisztika kiadványai, amelyek többnyire a Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézetének
tudományosan alapos feldolgozásában állottak az értékes könyv szerzőjének rendelkezésére.
Bár az emlékirat nem sorolja fel aprólékos rendszerességgel, kimerítően a felvidéki magyar- ság összes sérelmeit, szinte teljes az a kép, mely az itt—ott talán rapszodikus fejtegetésekből ki- bontakozik. Mint-egy bevezetésképen Körmendy—
Ií'kes Lajosnak a cseh-szlovák képviselőház 1920 június 2-i ülésén tett nyilatkozatát olvashatjuk.
A kisebbségi magyarság e megkapó hitvallás-a után kaleidoszkópszerűen vonul fel a többi anyag: a magyarságot sujtó rendeletek, törvények, sérel- mesen megoldott állampolgársági, választókerületi, közoktatásügyi, színházi, gazdasági, birtokpolitikai kérdések, újságbetiltások, nyelvjogelkobzások, erő- szakos és egyoldalú közigazgatási rendszerbeli in—
tézkedések stb. Bár az 1930-as népszámlálás adatai csak függelékként kerülhettek be a megjelenésük- kor már nyomás alatt lévő munkába, a népszám—
lálásokra vonatkozó statisztikai anyag talán a leg—
becsesebb. De nem kevésbbé tanulságos példákat
adnak az eleseliesitósi lt'irekvésrt'il az iskolastatisz—
tikai adatok. liielyekről. valamint a esel) telepes- községek területi elhelyezkedéséről a Magyar Sta—
tisztikai Társaság Állauntiulományi Intézete által eseti hivatalos anyag alapján szerkesztett egy-egy színes térkép megragadó erővel tájékoztat (a har—
madik színes térkép Teleki Pál gróf közismert
béketárgyalási térképének a Felföld nemzetiségi
viszonyairól Emlékiratról
lévén szó, a szöveg közt és a fiiggelékekben elhelye-(
zett összeállítások anyaga sem lehetett teljes; a könyv célját éppen ezáltal érheti el könny—ebben, mert rövidebb terjedelmének a kiválasztott anyag jollegzetességénél fogva (amire jó példa a földbirtok- reformnak komáromi kerületbeli eredményeit fet—
táró rendkívül szemléltető grafikon) igen .alkalm'ms arra, hogy a magyarságot ért sérelmekről naay vonásokban tájékoztassa a külföldet.
számot adó részlete).
A Magyar Statisztikai Szemle több cikke fog- lalkozott már a Felvidékre vonatkozó különféle adatokkal. Az emlékirat statisztikai anyaga nagy- han-egészben 0 cikkek keretei között marad, szám-
szerű fejtegetréseinek részletesebb méltatásától tehát eltekinthetünk.
Th, L. drl
Felice Vinci; Manuate di statistica. Intro- duzione allo studio guantitativo dei fatti sociati.
Bologna, 1934: I. köt. 2301. —— p., Il. köt. 298 l. _ p.
Vinci Felix a bolognai egyetem tanára, két xaskos kötetben tárgyalja a statisztika módszer—
tanát, valamennyi jelenségnél különös tekintettel a matematikai vonatkozásolna. A könyv tulajdon—
képpen az egyetemi hallgatók részére készült tan—
könyv, de némely tekintetben még többet is tartal- maz annát, amit a statisztika elméletéből és mód-
szeréből a főiskolai vizsgákon megkívánnak. Szá- mos fejezete még a hivatásos statiszti-kusnak ér—
deklődésére is méltó. Ville-inek van még egy rő—
videbb módszertana is, a ,,Manualetto di Statis-
tica" című, de ez meg kevesebb az egyetemi tan—
anyagnál. Ez utóbbi azonban csak a középiskolai oktatás számára (ad uso delle .seuole medie) ké- szült.
Vinci elméleti statisztikai tankönyveinek nagy előnye a szabatos, világos előadásmód, körülle-
kintő, nagy alaposság, az egyes jelenségek rész- letes, bő kifejtése, minden elhamarkodottság, min—
den rövidségre törekvő szűkszavús—ág nélkül, jól mutatva, hogy az író előtt a statisztika-elmélet
minden része, annak a jegász-statisztikus előtt kellő megértésben gyakran nem részesülő matematikai vonatkozásai is. teljes világosságban vannak. A leg!
különbözőbb kérdéseknél Vinci ki is tér azok mate—
maatikai statisztikai kifejtésére is, s munkája még- sem oly egyoldalú matematikai statisztikai elmélet s nem oly kizárólagos matematikai tárgyalásmódú munka, mint Jordané, ll'híftakerr'), vagy Robinsoné, amiért tisztán matematikai,_ analitikai tárgyalás- módot nem értő, vagy nem kedvelő jogi karon is és jogász—műveltségű statisztikus előtt, is sokat nyer a könyv értéke 5 kiváló módon használhatóyá
