Jelentés az 1934. évi Budapesti Nemzetközi Vásárról

2. szám.

kellő neveléssel és oktatassal, de főleg

a sport-psziché tökiélwetes-edés-ével ki le—

het küszöbölni. így elérhető a bajnok—

sport meghagyása mellett is az a sokaktól

óhajtott kívánság-7, hogy nem rekordembe- rek, hanem emberrekordok szükségesek a sportban.

A versenysport fontosságát felismerte Németország, amikor hivatalos sportstatisz-

tikát rendszeresített, a versenysport, bajnok—

sport tömegnevelő erejében bízott Amerika, Anglia, Franciaország, Hollandia, Japán és

Olaszország, amikor részint állami védelem,

irányítás alá vette a versenysportot, részint pedig a versenyzők számát, testi méreteit,

adottságait a fejlődés megállapítása céljából hivatalos úton kutatja. Magyarországon is kívánatos volna, hogy a szövetségek a ver- senyzővkről gyűjtött adatokat legalább a fog—

lalkozás tudakolásával és a sportorvosolc

—151———

1935 vizsgálatainak adataival kibővítsék. Mert nem véletlen az, hogy a sportoló japán nők magasabbak, mint a nem sportolókl) és talán a sportnak is van valami

köze ahhoz, hogy az átlagos élettartam mindig nagyobb és nagyobb. Ha nem is

szabad mindenkor ilyen általános következ- tetéseket levonni, el kell ismernünk a sport feltétlen lelki és testi nevelő, felfrissítő hatá—

sát. Akkor tehát, amikor a versenyző spor- tolókra vonatkozó adatokat közöltük, úgy

hisszük, nemcsak a sportnak és rajta ke- resztül a nemzetnevelésnek, hanem az ily-

fajta adatgyűjtések megindításával a sport- statisztikának is szolgálatot tettünk. Egy—

előre ez az adatgyűjtés csak szűk terre'numra

szorítkozhatott, kívánatos volna ezért, hogy

a jövőben szélesebb körre is kiterjedjen.

Ghimessy László dr.

CII....-III..l....lll'Ill-IÚIOI

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

Jelentés az 1934. évi Budapesti Nemzetközi

Vásárról.

Rapport sur la Foire Internationale de 1934 de Budapest.

Kereskedelmi és Iparkamara, Athenaeum—nyomda.

Budapest, 1935. 28 1. —— p.

A székesfőváros és az egész magyar közgaz- daság életében minden évben jelentős esemény a Budapesti Nemzetközi Vásár, amelynek eredmé—

nyeit mutatja be a Kereskedelmi és lparkamra által kiadott ,,Jelentés".

A vásár kiállítóinak számában a meg min—lég tartó gazdasági válság ellenére is örvendetes emel- kedés mutatható ki, amennyiben 1933—mal szem-

ben a kiállítók száma 8%—kal nőtt, 1.582—re, a ki—

állítók által elfoglalt tenütet pedig 15%-_kal 19.103 m'z-re. A Vásár 1934. évi keretei a gazdasági vál—

ság előtti utolsó, 1930. évi Vásámak méreteit is meghaladták, Egyedül a külföldi kiállítók

mában tapasztalható még mindég visszaesés (1930—

ban 283, 1934-ben 93).

A legnagyobb területet, a dolog természetéből szá—

kifolyóan, a vas—A, gép— és elektromosipari kiállí- tók foglalták el (2.792 m2), a legtöbb kiállító azon-

ban a kézimunka, háziipari és iparművészeti szak- mához tartozott.

A külföldi kiállítók közül az olaszok (45) és hulgárok (17) állanak első helyen, míg a számos

többi résztvevő állam csak 1 vagy 2 kiállítóval volt képviselve.

A világháború utáni években a Nemzetközi Vásár látogatóinak forgalma évről—évre emelkedést mutat, eltekintve az 1932. évi visszaeséstől. Míg 1925-ben meg csak 248398 látogató lépett a Vá—' sár területére, addig 1934—ben ez a szám már 595.614-re emelkedett. 1925—ben az eladott 19.929 vásárrigazolvanyokból 6.948, tehát 34'8% volt kül—

földi, 1934-ig az eladott va'lsz'n'igazolványok száma 60.298 darabra emelkedett s ebből 13.641 (22'65'70)

volt külföldi. HÚS-től 1934-ig tehát a vásáriga-

zolványok külföldiek részére 96'3%—kal, belföldiek részére pedig 202'6%-kal növekedett. A

vasárigazolvánnyal külföldi látogatók

71%—a cselt-szlovak és román volt, 20%-a osztrák, eladása

érkezett

jugoszláv és német, a többi kilenc százalék pedig a legkülönbözőbb európai (s európankivüli orsza- gok polgárai között oszlott meg. A Nemzeti Bank—

nak és a Külkereskedelmi lntézetnek a Vásár te—

rületén létesített közös kirendeltségénól 2.322 ezer pengő értékű igazolt exportiizlvet került bejelen—

tésre.

A Vásár, beleértve a rendezés költségeit és

munkadíjait, a Vásár által létrehozott kereske—

delmi ügyletek értékét és az idegenforgalmat, ll Balogh: A modern sport útja. (Magyar Szemle.)

11

——152—— 1935

együttvéve kb. 182? millió pengőt forgalmazott, illetőleg juttatott a magyar gazdasági életnek. A Vásárigazolványok és belépőjegyek eladásából szár- mazó bevételek 374 ezer, a lielydíjbevételek 270 ezer pengőt tettek, viszont adók címén a Vásárigazgató- ságnak 13.000 pengőt kellett kifizetnie.

Kifejti végül a Jelentés a Vásárnak Budapest idegenforgalmára gyakorolt jelentőségét az 1924—- 1933. években, amiből látható, hogy a Vásár meny- nyivel nagyobb mértékben fokozza a belföldi ide- genforgalmat mint a kiilföldiekét.

1924—ben Budapest külföldi idegenforgalmá—

nak 6'9%—a, belföldi idegenforgalmának pedig 7'4%—xa esett a Vásár ide-jére. 1933-ban viszont 12'0, illetőleg 49'896.

I). I.. dr.

Atde-Mémoire sur la situation de la minorité

hongroise en Tchécoslovaguie.

Kiadja a Magyar Reviziós Liga. Budapest, 1934. H? 1.

p. —i— 3 térkép— cartt's,

A magyar kisebbségi sors megrázó-an szomorú fejezetei peregnek le azok szemei előtt, akik a Magyar Re'viziós Liga ez értékes kiadványának statisztikai adatokkal bőségesen felszerelt lapjait forgatják, l'*()rrásai javarészt a cseh hivatalos sta- tisztika kiadványai, amelyek többnyire a Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézetének

tudományosan alapos feldolgozásában állottak az értékes könyv szerzőjének rendelkezésére.

Bár az emlékirat nem sorolja fel aprólékos rendszerességgel, kimerítően a felvidéki magyar- ság összes sérelmeit, szinte teljes az a kép, mely az itt—ott talán rapszodikus fejtegetésekből ki- bontakozik. Mint-egy bevezetésképen Körmendy—

Ií'kes Lajosnak a cseh-szlovák képviselőház 1920 június 2-i ülésén tett nyilatkozatát olvashatjuk.

A kisebbségi magyarság e megkapó hitvallás-a után kaleidoszkópszerűen vonul fel a többi anyag: a magyarságot sujtó rendeletek, törvények, sérel- mesen megoldott állampolgársági, választókerületi, közoktatásügyi, színházi, gazdasági, birtokpolitikai kérdések, újságbetiltások, nyelvjogelkobzások, erő- szakos és egyoldalú közigazgatási rendszerbeli in—

tézkedések stb. Bár az 1930-as népszámlálás adatai csak függelékként kerülhettek be a megjelenésük- kor már nyomás alatt lévő munkába, a népszám—

lálásokra vonatkozó statisztikai anyag talán a leg—

becsesebb. De nem kevésbbé tanulságos példákat

adnak az eleseliesitósi lt'irekvésrt'il az iskolastatisz—

tikai adatok. liielyekről. valamint a esel) telepes- községek területi elhelyezkedéséről a Magyar Sta—

tisztikai Társaság Állauntiulományi Intézete által eseti hivatalos anyag alapján szerkesztett egy-egy színes térkép megragadó erővel tájékoztat (a har—

madik színes térkép Teleki Pál gróf közismert

béketárgyalási térképének a Felföld nemzetiségi

viszonyairól Emlékiratról

lévén szó, a szöveg közt és a fiiggelékekben elhelye-(

zett összeállítások anyaga sem lehetett teljes; a könyv célját éppen ezáltal érheti el könny—ebben, mert rövidebb terjedelmének a kiválasztott anyag jollegzetességénél fogva (amire jó példa a földbirtok- reformnak komáromi kerületbeli eredményeit fet—

táró rendkívül szemléltető grafikon) igen .alkalm'ms arra, hogy a magyarságot ért sérelmekről naay vonásokban tájékoztassa a külföldet.

számot adó részlete).

A Magyar Statisztikai Szemle több cikke fog- lalkozott már a Felvidékre vonatkozó különféle adatokkal. Az emlékirat statisztikai anyaga nagy- han-egészben 0 cikkek keretei között marad, szám-

szerű fejtegetréseinek részletesebb méltatásától tehát eltekinthetünk.

Th, L. drl

Felice Vinci; Manuate di statistica. Intro- duzione allo studio guantitativo dei fatti sociati.

Bologna, 1934: I. köt. 2301. —— p., Il. köt. 298 l. _ p.

Vinci Felix a bolognai egyetem tanára, két xaskos kötetben tárgyalja a statisztika módszer—

tanát, valamennyi jelenségnél különös tekintettel a matematikai vonatkozásolna. A könyv tulajdon—

képpen az egyetemi hallgatók részére készült tan—

könyv, de némely tekintetben még többet is tartal- maz annát, amit a statisztika elméletéből és mód-

szeréből a főiskolai vizsgákon megkívánnak. Szá- mos fejezete még a hivatásos statiszti-kusnak ér—

deklődésére is méltó. Ville-inek van még egy rő—

videbb módszertana is, a ,,Manualetto di Statis-

tica" című, de ez meg kevesebb az egyetemi tan—

anyagnál. Ez utóbbi azonban csak a középiskolai oktatás számára (ad uso delle .seuole medie) ké- szült.

Vinci elméleti statisztikai tankönyveinek nagy előnye a szabatos, világos előadásmód, körülle- kintő, nagy alaposság, az egyes jelenségek rész- letes, bő kifejtése, minden elhamarkodottság, min—

den rövidségre törekvő szűkszavús—ág nélkül, jól mutatva, hogy az író előtt a statisztika-elmélet

minden része, annak a jegász-statisztikus előtt kellő megértésben gyakran nem részesülő matematikai vonatkozásai is. teljes világosságban vannak. A leg!

különbözőbb kérdéseknél Vinci ki is tér azok mate—

maatikai statisztikai kifejtésére is, s munkája még- sem oly egyoldalú matematikai statisztikai elmélet s nem oly kizárólagos matematikai tárgyalásmódú munka, mint Jordané, ll'híftakerr'), vagy Robinsoné, amiért tisztán matematikai,_ analitikai tárgyalás- módot nem értő, vagy nem kedvelő jogi karon is és jogász—műveltségű statisztikus előtt, is sokat nyer a könyv értéke 5 kiváló módon használhatóyá