1926
——553-—— 9. szám.Lehet-e öngyilkossági járványról beszélni Franciaországban?
Peut—on parler, en France, cllune épide'mie de suieides?
Re'sume'. La guestion du suicide, gui, sous l'in- fluence des nouvelles alarrnantes de la presse, in- guiéte tant l'opinion de Hongrie, fait llobjet d'une étude parue, de la plume de III. G. Ichok, dans le Journal de la Société de Statistigue el e P a ri s.
Pas plus gu'en Hongrief) les données statistigues ne justi/ient pas en France une inguie'tude eccage're'e.
Les faits constate's par la statistigue pour les sui'cides e'tant analogues dans cli/fe'rents pays, cela permet de conclure gue la fre'gucnce des suicicles ;;
est amenée par les mérnes causes.
On oroit en général gue les suicides sont das plutót á la misere et particulierement, au chőmage. Or il est surprenant gue la France oil au lieu de chó- mage, il y a pe'nurie de main d'oeuvre, o/fre, guant au nombre des suicidcs, le méme tableau gue la Hon- grie ou il y a un fort chórnage.
Bien gue les journaua: exagérent la grarite' de la guestion, il est urai, gue d'aprés les chilfres sta- tistigues méme, les suicides font de plus en plus de ravages dans la population; aussi les milieua: corn—' pétants doivent—ils se préoccuper du probleme et com- battre syste'matiguement le rnal.A cet égard, llenguéte gue, pour mettre en lumiére les causes du suicide, la Société Hongroise de Satistigue fera prochaine—
ment, mérite une attention particuliere.
Az öngyilkosság allitolag rohamos terjedésének kérdését, mely föleg a sajtó riasztó híreinek hatasa alatt hazai vonatkozásban a magyar közvéleményt is annyira nyugtalanítja, tárgyalja G. Ichok francia statisztikus a ,,Jonrnal de la Société de Statistigue de Paris'* című folyóiratban.
A statisztika adatai Franciaorszagban sem 1) igazolják a túlzott aggodalmakat. Az öngyilkosok száma már a békeévekben fokozatosan emelkedve, a háború előtt érte el maximumát, a háború alatt erősen csökkent s a békekötések óta ismét folytatja lassan emelkedő vonalat.
G. Ichok behatóan vizsgálva a rendelkezésére álló részletes adatokat, megállapítja, hogy az öngyilko—
sok nem, kor, foglalkozásszerinti megoszlását, továbbá az öngyilkosságok okát és módját is tekintve, e társadalmi jelenség megvaltozott formájáról, vagy bármely irányban járványszerű elterjedéséről nem lehet szó.
1) L. a magyarorszagi adatokról M. St. Sz.
1926. 6. sz. Kovács Alajos dr. cikkét: Az öngyilkos—
ságok szaporodása Magyarországon.
1) Voir nume'ro 6, année 1926, page 346, de la Revue Hongroise de Statistigue: ,Augmentation oles cas de suicides dans les dernieres années", par M. le Dr. Aloyse Ko 0 de 3.
Az öngyilkosok száma Franciaországban:
Nombre des suicide's en France:
Egy mill. lélekre
Év Férfi N 6 Összesen esett öngyilkos
Prop. des sui-
Anne'e Honirnes Femnies Total eidés pour mi
million d'habítants
1910. 7.476 2.343 9.819 2498
1911. 7.329 2.300 9.629 2431
1912. 7 .7 52 2.352 10.104 254'5
1913. 7.861 247 8 10.339 2545
1914. 6.275 2.111 8.386 2107
1915. 4.678 1.974 6.652 1710
1916. 4.412 1.951 6.363 1672
1917. 4.127 1.855 5.982 1590
1918. 4.186 1.978 6.164 1670
1919. 5.626 2.263 7.889 1838
1920. 5.914 2.227 8.141 207 '7
1921. 6.446 2.138 8.584 213'7
1922. 6.363 2.249 8.612 2188
Az a körülmény, hogy a statisztika adatai külön—
böző allamokban párhuzamos irányzatot mutatnak, arra enged következtetni, hogy az öngyilkosságok gyakoriságát ez allamokban közös okok befolyasoljak.
Az öngyilkosságokat általában igen gyakran hozzak kapcsolatba a megélhetési viszonyokkal s különösen a munkanélküliség kérdésével. Meglepő azért, hogy Franciaorszagban, hol munkanélküliség helyett nagyfokú munkashiány van, az öngyilkosok szamat illetően ugyanazt a képet latjuk, mint Magyarorszagon,hol nagyfokú munkanélküliség tapasz- talható. Ha emellett még figyelembe vesszük a gazdaságilag hasonlithatatlanul kedvezőbb béke- éveknek magas öngyilkossági aranyat, úgy közel fekszik az a gondolat, hogy a gazdasági okok talán még sem játszanak döntő szerepet az öngyil- kosságok tömegében s inkább a legújabb kornak lélekre és testre kiható egyéb káros befolyásában ke- resendő az öngyilkosságok főoka. A kérdés minden- esetre még nincs kellően földerítve. Azonban a fran- cia adatok is azt bizonyítják, hogy a 'statisztikai módszerrel végzett kutatás nélkülözhetetlen és egyik legfőbb támasza az öngyilkosság problémájával fog—
lalkozóknak.
A statisztika adatai szerint is az öngyilkosságok egyre súlyosabb pusztítást okoznak a nemzet sora- ban. Azért a napi sajtó által — ha túlzott formában is — felvetett kérdést az illetékes köröknek fel kell karolniok s az öngyilkosságok elleni tervszerű küzdelmet meg kell inditaniok.
E szempontból különös figyelmet érdemel a Magyar Statisztikai Társaságnak az öngyilkosság kérdésének megvilágítása érdekében a közel jövőben megtartandó széleskörű ankétje. D. S. dr.
