III-I.-I.u.—lll-l-unil-n.o-ac-uuonuunnnIlu-ult-louull-uln-oll-uuoucl-uuIII-Iunulicnnlllvulucl-Innnn-n-n-u-n-u-n-n-n..nlunn-n-ua-n-n -____._______..__._._...____________.__—_____—_____________________—__._._.—_______._____________—.__________________**.
fe TERHÚLET És NÉPESSÉG
, Résume'. D'apres les statistigucs recentes, _,la mortalite' au—olessous de un an, s'ametiora partout en Europe. Pour la plupart des pays, les données présentcnt une diminution nume- 'rigue non seulement sur la période de la
guerre. mais au—si sur les dermeres années
de paix; dans une partie des Etats, entre 7.919 et 1.926, elles s'ume ioraicnt d'anne'e en anne'e. En Hongrie, elcst surtout dans les regions oil [oeuvre de protectriees de meres et de nourrissous avait deja une station gue la situation s'ame'liora depuis 1921. Ces der—
, nieres années, les deees au-rlessous de un an , présenten;_ par rapport aux naissances visan- tes, un nombre proportionnel toujours infe- ríeur a la mopenne oles années de guerre 1916—1918; pour une grande part, ce nom—
bre proportionnel est inferieur me'me a la moyeune de 1911 —— 1.913. Ce fait est dlau/ant plus rrmafguable, gue elcst dans les territoires détaclie's de la Hongrie — notamment sur la rive droi/e du Tisza et au-dela du Király—
hágó — gue la mortalité de nourrissons avait e'te la plus basse. Guant aux écarts gui se produisirent d'une année a l'autre dans la mortali/é au-dessous (le un an, ceux de 1915 et de 1919 proofnaient, tant en Hongrie gu'a 'llétranger, non pas du changement du taua' de 'la mortalite', mais, le nombre des naissan- (ces xs'étant extrémement modifié alors, de Causes technigues. Les caleuts de correction montrent gue, partout en Europe, par Féli—
minationxde la faute technigue, ces résultats peuvent (tre oliminues au niveau normal, et gulils concorolent arec ceux des annees i'oi- sines. Si l'on tient compte de la difference gu'il y a, entre les olivers pays, pour la méthodologie des enguétes et surtout pour la maniere d'établir le nombre des naiSs-anccsy mortes, on 'L'Oll évidemment gulen Hongrie la mortalité au-ilessous de un an ne depasse pas tant les pays occidentaux—etsurtout les Pays-Bos, lldngleterre et les Etats scandina- ves — gue le montre le simple établissement des diű'érenees numérigues. Clest gue, en Hongrie, tous les nés rioants sont conside'rés comme tels, guelgue peu de temps gu'ils aient vécu ; gue le dőloi fixé pour la declaration des naissances , y est plus court gu'en Europe oceidentale ou
u.II-IICBIIOIIUCIIIIIIIUInc.-.n-u....no-cl-nnll-un.-lnl-un.--Illlnll-uln-nnunnnuuuu-lulnnl-nu-n-ululns-u-n-oI'll-uoolnuullonnnucnunn
A csecsemőhalandóság statisztikáa'ának legújabb eredményei.
(1919—1926.)
Résultats récents de la statistigue 'de la mortalite' au-dessous de un an (Z919e—1926.) il est de plusieurs iours; gue les enfants morts
ai'ant (a declaration de la naissance ne peuvent étre considere's comme oles mert ne's En com- parant les données de la niortolzté en gues- tion pour les diűcerents pays (l'Europe, il faut tenir compte aussi des changemcnts de territoire apportc's par les traite's de paix.
La Roumanie, ou la mortalité au-dessous de un ait—dépassait toujours les autres pays d'Europe, se trouzze a cet égard dans une situation encore plus dé/avorable, depuis llan—
neJcion de la Bessarabie; par contre, en Autrzche, la situation s,est essentiellement ame'lioree par suite de la perte de la Gali- cie, arriéree au point de vue sanituire.
En Hongrie, pour les differentes p ro oin ces, la mortalite' de nourrissons peut etre con/rontee, en premier lieu_ avec le degré
général dlinstruction. Lil oil le niveau de
culture est plus élei/vé, l'atlaitement dure moins de temps; les déees dús aux troubles d'ali—
menta/ion d*aprés le servage y sont plus fré—
guents ehez les enfants de moins d'un an;
par eonse'guent. la mortalité de ceux ci y est plus élcifée. Par contre, puisgue dans les réz/ions dune population moins cultii'ée et virant dlune tag-on plus naturelle, les meres allaitent plus de temps leurs ent'ants. les troubles d'ulimentation ne s'y produisent gulaprés Faye de ] art; aussi, la mortalite y est plus basse au-desSous de cet áge. Elle est plus grande dans les villes gue dans les eomitats. Si l'on considere la mortalite' suioant les groupes d'áf/es au-rtessous de un an, on voit gue dans les villes, l'amntage d'aooir plus de médeczns et de sage-femmes et une meilleure situation dlhygiéne puhligue ne se manifeste gue dans la mortalité des enfants de moins de un mois; pour les autres 11 mois, l'alimentation artiflcielle y étant plus repandue, la culture plus haute y a une influence défavorable sur la mor- talité de nourrissons. En examinant au point de i'ue des seres et suioant les ozlles et la prouince, la mortalité ari-dessous de un mois, on ooit gue cette difference entre le premier mois et les autres se montre pour tous. les deux sexes et gue, tant dans les villes gu'a la campagne, la mortalité des gargons
70
] 1. szám.
dépasse celle des füles. guont a la formation olela mortalité par groupes ol'áges, il est eurieuo: gue de 1919 a 1.926, par rapport a tous les enfants ele moins de 1 an, le nombre oles déces des 3 groupes d7áges infe'rieurs (au- dessous de 1 jour, de 1 a 6' jours, de 7 a 30 jours) présente un nombre proportionnel de plus en plus décroissant, et celui oles 3 groupes wages supe'rieurs ((le 3 a 5 mois, de 6 a 8 mozs, de 921, 11 mois), un nombre propor—
tionnel croissant, leguel auf/mentait, en par—
ticulier, iusgu'en 1922. D'ou il est e'oident gue, depuis la fin de la guerre, a change la répartition par age (les déces au—clessous de un an, le point de gravite s'en étant déplacé des morts plus jeunes vers les groupes dai/es suoérieurs. Mani/estement, c"était di? surtout a l'amétioration gratluelle, de 1919 a 1926, oles conditions sanitaires et dalimentation, ce gui diminua la fre'guenee de la laiblesse des femmes en couche, ainsi gue la proportion des enfants peu olables et imparfaitement développés. En ce oni concerne la formation par sexe de la mortalité de nourrissons, on y voit, pour la fin (le la guerre et les années gui llont suioie, non seulement en Hon_,orie mais aussi en plusieurs pays ayant pris part a la guerre, une telle modification progressive, (lui semble eonflrmer l effet de cette force régénératrice souvent diseute'e par les statisticiens laguelle supple'e aprés les guerres aux hommes tombés, par laecroissement de l'emeédent (les naissances de gargons. Notam—
ment, aussi bien en Hongrie gu'en Italie. en Angleterre et en partie aussi en Allemagne, décroissait de plus en plus, iusguYi la fin de la guerre, la mortalité eles gargons au-(lessous de un an par rapport (Ti celle des filles; non seulement gulil y est né relativement plus de gargons, mais ils étaient relotioement plus oiabtes; puis, iusgu'en 1921, ce nombre pro—
A csecsemőhalandóság statisztikájának
"legújabb eredményei Európaszerte a cse—
csemőhalandóság javulását tárják elénk.
Az adatok az országok legnagyobb részé- ben számszerű csökkenést mutatnak, nem—
csak a világháborús időszakhoz, hanem a világháborút megelőző legutolsó békés évek- hez képest is. Az államok egy részében a legújabb időszak (NHL—1926) csecsemő—
halandóságának alakulásában évről évre napjainkig is egyre tartó javulás mutat- kozott.
Az liurópuszerte általános jelenséggel megegyezően, a hazai adatok is némi javu- lást mutatnak a háborús évek eredményei—
hez képest. Nalunk különösen az ország
__ 998 _ ' ( 1927
portionnel se releva progressivement au niveau
ancien Ce phénomene ne sest pas produit ehez les anciens neutres Si l,on dioise les oléces des enfants au-dessous de un an. aprés les avoir répartis par sexe. suivant gu'ils sont survenus au-dessous ole sine mois ou au-des- sus, et si l'on en compare le nombre a, celui des naissanees oivantes, on voit (Iue la modi- fication dont nous aoons parlé guant a la répa'rtition par sexe de la mortalite' de nour- rissons, touchait plus les groupes dláges de moins de six mois gue les autres. Cela mon tre également (lue la diminution, eonstatée simultanément avec la formation de l'excédent de naissanees de gareons, (le la mortalité oles garmns au- olessous de un an, peut étre eo:—pliguée, en elfehpar la naissanee de gargons plus viables. Done, la force régénératriee men—
tionnée donne, apres les ouerres, non seule- ment plus de naissanees de gargons, mais aussi des gargons plus viables. En ee gui eoneerne la répartition par mois de la mortalite' au—clessous de un an, c'est en juillet et en aout gue celle-ci est la plus défavorable en Hongrie, a cause de la oliarrhée ol'été oles nourrissons, et Eest en aoril et en mai gu'elle est la plus basse, probablement pour des causes . physiologigues. Au point ele vue de la gran—
oleur de la mortalité ole nourrissons, les mois avance's de llautomne et le eommeneement de bhiver (oetobre, novembre, ole'cembre) oeeupent ordinairement, apres les mois printaniers. la (leuxiéme place en Hongrie. Au point de oue des cultes, la situation n*a pas change; ce sont tou- jours les gréeo—orientaux gui ont te maximum pour la mortalite'. proportionnée aus: naissances oivantes, oles enfants au—dessous ole un an, et les israelites. le minimum It en est de méme des nationalite's : comme auparavant, le maxi- mum de la mortalité en guestion revient toujours aux Serbes, et le minimum, aux Slovagues.
azon vidékein mutatkozik 1921 óta javu—
lás, ahol az anya- és csecsemővédőnői in—
tézmény állomását már megszervezte s úgy Védőnőivel, mint orvosaival a csecsemők egészségügyet esetről esetre figyelemmel kíséri és gyámolítja. Ezen kioktatott és ellenőrzött vidékek befolyása erősíti az or- szágos eredményekben általában mutat- kozó javulást, aminek köxr'etkeztében a leg,- utolső evek csecsemőhalottai az élveszü letések számához viszonyítva mindenkor kisebb arányszámot eredményeznek, mint amekkora az MHB/18. évi háborús átlag volt és nagyrészt kisebbek a régi békés 1911/13. évi átlagnál is. A csecsemőllalan-v (lóság alakulására vonatkozó ezen legutóbbi
A c s r c s m ö n u o m x u A Z É l V E S Z ü l E T É S E K H E Z w s z n n v n v a D é c é s a u — d e s s o u s d e 1 a n , p a r r a p p o r t a u x n a i s s a n c e s v i v a n r e s .
1911431919-211922—24 'lrlande(Nord) ''"(libre) -—1 c0 *SvMsZ.Romaniaa'foprvámaCsehi—SzlovSpanyolcr.AuspnaOlaszorNémerortszmrBelgxumanor§kúror.terror.Franor.Dánia!rlorszaígAngoionlrors;ágSvájcNémeraIESvédonMoriégía 1927RoumameHongneUmuame'l'checo-Sl.EspagneAurrlchelraheAllemagneEsmmeBeiglgueFinlandetccsseLerromeFranceDanemark(95§3kl)AngiererreSZEF-ÉlSuissePaysaasSuédeNon/ige .-11. szám; — ;— 10h0 -— 1927
,
adatok a regebbiekkel egybevetve ugyanis a következőképen alakultak:
!. Magyarország csecsemőhalottai az élveszüle—
tésekhez viszonyítva.
Dénes au-dessous deil an en Hongrie, par rapport ame, naissawces vivantes.
A háboru után, a mai —Aprús A háború vegeig. a regi — Ava/zt
la guerre, Hongrie actualle et p. la guewe, Hongrie ancienne
Magyarországog
1 ; § .,, g §
, E aes , E. gas
e V gy; _az-_ e V 730: iÉ'F
"* % 3 T ;! w § % 1 H-
' ? m ? § , _— s g: §
mmee § % íg ; annee § § %% §
B 5 raj-§ É E N E
" cvs :: zs: ,,d_it,,lf_j,í
! ?
1901—19051) 135882 21-5' 1909—19122) 55.0Utt 20—9
. A 1919. . .; 3347163§1591906 49101) 133486 206 1920. 49 8581'19'3
1911—19131 128 372 198 wil- 4934419'3
__ _ 1913. . 49.4554198
1914. 12.) 774 19 7 _ , A, .
1933. . 43.9433184
1915. 117348 264 _, a .
_ 19-41. . 42.810193
1916. 6865218 ; , (
_. 1935. . 39030! 168 1917. 64.019 216 1996 38436 167
1918. 6.172 217 * ' '
1920_19221_ 49480í 19-4 maz—19241, 45.370. 192 1916—1918'Y
1924—19261; 40.259] 175
64.602 21'7
A mai Magyarország csecsemőhalandó- ságára vonatkozó legutóbbi átlagok (1920—
1922, 1922—24 és '1924—26) fokozatosan csökkennek és e mellett mindegyike kisebb, nemcsak az egykori háborús, hanem a régi békés átlagoknál is, ami annál figye—
lemre-méltóbb, mert Magyarország mai területén a világháború előtt a csecsemő—
halandóság mindenkor magasabb volt,
mint az egész Magyarországon.
Az elszakított területek között ugyanis a csecsemőhalandóság tekintetében az egy- kori Magyarország legkedvezőbb arányszá—
mait mutató vidékek voltak. A világháború előtt e tekintetben első helyen a Tisza jobb—
partja állott, a másodikon pedig a szintén elveszett Királyhágon túl. A régi Magyaror- szágnak e részein ugyanis, bár nagyobb a kevésbbé művelt, de egyúttal magasabb ter- mészetes életmódot folytató népesség aránya is, amit bizonyít többek között az írni- olvasni tudók alacsony arányszáma (67'2, illetve 50670). Ezzel kapcsolatban ezeken a vidékeken a szoptatás hosszabb időtar-
1) Átlag. — Moyenne. — 2) Ez az átlag is Magyaroszág mai területére vonatkozik. —— Cette mag/enne se rapporte, elle aussi, á la Hongrie acáuelle.
tamú volt s a csecsemők halálozása, me—
lyet részben a mesterséges táplálás, rész——
ben az elválasztás idején beálló táplálko—r zási zavarok okoznak az akkori közegész—
ségügyi és kulturális viszonyok között ki- sebb volt, illetve később, az egy éves kor után következett csak be. '
Éppen a magasabb műveltség látszott így a régi Magyarországon a csecsemöha—
landóság'ra bizonyos tekintetben kedvezőt—
lennek! Alább látni fogjuk némely jelét an—
nak, hogy ma ez a paradox kölcsönhatás) már lassankint eltűnik s a mesterséges táp—
lálás elterjedését leginkább mutató legmű—
veltebb vidékek a csecsemővédő intézmény elterjedése s annak szakszerű gyámoiítása mellett min—d kedvezőbb csecsemőhalandó—
ságot jelentenek.
Kétségtelen tehát, hogy Magyaror- szág csecsemőhalandóságának mai arány—
számai számszerűen még a legutóbbi ala—
csony százalékoknál is kedvezőbben alakul- nának, ha Magyarország nem volna meg—
csonkítva. Eltekintve attól, hogy a háború előtt kialakuló lassú javulás is folytatódott volna akkor is, ha nem lett volna háború s így valószínű, hogy a trianoni békét köz- vetlen követő időszak kedvezőtlen gazda—
sági viszonyainak elkerülése esetén is ja—
vult volna a csecsemőhalandóság. E szerint tehát a csecsemőhalandósági arányszámok—
ban ma meglévő javulás nagyobb súlyú' mint amekkorának számszerű nagysága
mutatja. '
Az évi eredmények sorában feltűnik az 1919. évi alacsony és az 1915. évi magas!
arányszám az abszolut számoknak ugyan—
ezen évben éppen ellentétes irányú kiala—' kulása mellett. Tudvalevőleg, ezek a kilen—
gések nem hozhatók a csecsemőhalandó- ság tényleges alakulásáVal összefüggésbe, hanem csak számításbeli technikai körül- ményekkel magyarázhatók. Az egy éven aluli elhaltaknak ugyanis mindenkor tekin—
télyes része az előző évi élveszületésekbőt származik. Ha már most két egymásután következő év élveszületései között olyan nagy eltérés van, mint amilyent 1915 és-
1919 mutatnak az előző évhez képest, ak- kor az ugyanazon évi élveszületésekhez viszonyított csecsemőhalandósági nyers.
arányszám, e viszonyszámok évről évre ismétlődő magasságú, megszokott, orszá- gos, átlagos nívójától eltérést nem a cse- csemőhalandóság mérvének, hanem az élve-' születések számának megváltozása miatt mutat. Az 1915. évi alacsony élveszü—
— 1001 -—"
1927 letési országos eredményhez viszonyítva,ugyanolyan arányú esecsemöhalálozás mel—
lett az előző évi régi békés nívójú 1914. évi élveszületésekből származó csccsemőhalot—
tak magas csecsemőhalálozási nyers arány—
számot eredményeznek. 1919-ben, az élve—
születéseknek háború utáni rendkívüli gyarapodásával egyidejűleg, az 1918. évi alacsony születési arányszám kevés cse—
csemőhaloltjái miatt éppen megfordítva a tényleges elhalálozási viszonyok megvál—
tozása nélkül, a számítás alacsony csecsemő—
halandósági nyers arányszámot eredmé—
nyez. Tudvalevő, hogy e hibát olyképen lehet eliminálni, hogy a csecsemőhalandó- ságot legalább hónaponkint részletezve szá- mítjuk ki s ebből határozzuk meg az évi .átlagot.*) 1913—tól 1924—ig ezek a korrigált arányszámok az illető évi nyers arányszá—
mokkal egybevetve pl. a következők.
". Magyarország nyers és korrigált csecsemő- halandóságí arányszámainak össuhasonlitása.
Comparaison dns nombrts proportionwels bruts et carri- ge's de la, mortalile' (zu-(lessons de ] an en Hongrie.
A háború v-li'nt s a! alatt A hlbnrú után. a mai a régi —— Avant et p. la Apri's la guerre. Hongrie
guerre, Hongrie ancienne actuelle
Magyarországon—
nom're proport. nombre proport.
é V nyers korrigált é V nyers korrig'á't
Année brut cornge Année brut carrige
arányszám arányszám
1913 201 197 191" 139 190
1914 197 19 9 33? 373) iii;
1915 264 20 5 még 19 8 192
; _1916 21 8 200 1923 18-4 18 1
" : 1917 21'6 207 1924 19 3 186
1918 217 21-5 1925 16 8 17'5
1926 167 16'5
A Ezek az úgynevezett korrigált csecsemőha—
'landósági arányszámok azután lényegesen leszállítják, úgy nálunk, mint Európa többi országaiban az 1915. évi arányszámot (ná- llunk 1915 csecsemőhalandósági arányszáma korrigálva 26'4 helyett 20'5) s felemelik az
1919. évit (15'9—ről 19'0-re). Úgyhogy e két
százalék csak kevéssel maradt a környező évek arányszámainak nívója felett. Némely államban pedig azzal teljesen meg is egyezik.
Hazánk csecsemőhalandóságában mu- tatkozó legutóbbi kedvező alakulást látva, elsősorban az érdekelhet bennünket, hogy
!) Kiszámítási módiukat lásd részletesen a Magy.
Stat. Közl. 70. kötet 19. lapján.
vajjon a javulás hogyan viszonylik az Európaszerte egyidejűleg mutatkozó ked- vezőbb alakuláshoz. Kérdés, hogy vajjon mely államban rosszabbak s melyekben jobbak a csecsemőhalandósági viszonyok jelenleg, mint hazánkban? Konkrétebben az élvesziilete'sekhez viszonyított csecsemő- halandósági arányszám számszerű alakulása
hol kedvezőbb, hol nem az? Továbbá, hogy a többi csecsemöhálandósági fokmérők, a csecsemőhalandóság az összhalandóság-
hoz viszonyítva, a csecsemőhalottak az összes halottak százalékában, a csecsemő- halandóság a népességhez viszonyítva stb.
Európaszerte hogyan alakulnak s minő összefüggésbe hozhatók a csecsemőhalan—
dóság alakulásának tényleges megváltozá- sával, végül, hogy a korrigált és standard arányszámok hogyan alakulnak s mennyi- l-en engedik meg a technikai hibák elimi- nálását. A esecsemőhalandóságnak ezt a nemzetközi összehasonlítását azonban na- gyon 'megnehezíti az a körülmény, hogy csecsemőhalandóságra vonatkozó adatokat az egyes országok igen különböző mód—
szerrel gyűjtik. Ennélfogva a csecsemő—
halandóság általában használatos fok—
mérőjében, az egy éven aluli halottaknak az ugyanazon évi élveszülöttekhez való viszonyában az egyes országok között mutatkozó számszerű különbségek nem állíthatók közvetlenül párhuzamba a cse- csemőhalandóság tényleges alakulásával, mert éppen a módszertani különbségek okozzák a leglényegesebb eltéréseket.
A módszertani különbség kiküszöbölésé- vel pl. Magyarország csecsemőhalandő- sága nem áll oly mélyen a nyugateurópai államok, különösen Németalföld, a skan—
dináv államok vagy Anglia csecsemőha—
landósága mögött, mint amekkorának a számszerű különbségek egyszerű megálla—
pitása azt mutatja. így tehát a módszertani különbségeket tekintetbe nem vevő régebbi statisztikai megállapítások, melyek e téren is Magyarország nagymérvű elmaradottsá—
gát, a nyugati államokhoz képest szomo- rúan magas csecsemőhalandóságát tárták elénk, részben tévedésen alapultak.
Az egyes államok esecsemőhalandósági statisztikáját érintő módszertani különb—
ségek közül az általános csecsemőhalandó—
sági arányszám kialakulására legnagyobb hatással a halvaszületések számbavételének.
eltérő módja van. Nem az, hogy a halva- születések fogalma sincsen nemzetközileg egységesen, pontosan megállapítva s hogy
A C S E C S E M Ö H A L A N D Ó S Á G M A G Y A R O R S Z Á G O N .
M o r t a l i r é a u — d e s s o u s d e ; u n a n e n H o n g r i e .
1 9 0 1 - 1 9 2 6 .
Maiterüler. Terriroir'eacruel
Ú j b é u e u o r
Depuíslaguerre.
23456'789NO§111219131911-0—1516.17191819191202122232425
1
%*ÚJU.—/1/0f/a//'/á€amye?azz—dessal/sdefaneoZdesfla/352055rám/295._
-Mar/30)?aa—z/essausdelan,áru/e,omforr/yek
Csecsemüa/a/Idása'yáf/ayaWayan/zede/amorva/lle"az:-dessaúsdela'/;.
ássz/fa/zjna'oísa'ynyersarab/száma'-A/amárepmlaar/fome/áru/*delamafla/iráMíg/e.o——o—Ma/I'e/f[—
f/VESZÚÁVÉS""desna/lssaaaesmia/mos:-——-o—Terme/. [árnyai/l[secsemőha/ana'aisayazakaszd/Mása!—
A/emkarráű/fnyerscsecsemóha/ana'ása'y..oooo...
H
* II., szám.
__ 1003 *—
1927 emiatt különböző államokban, különböző
érett magzatokat vesznek halvaszülöttként számba, az sem, hogy némely államban, mint pl. Angliában, az anyakönyvi hiva—
talban nem is kell őket bejelenteni s emiatt ezen államokban a halvaszületésekről nincs is statisztika, hanem elsősorban az, hogy az egyes államokban a születések bejelen—
tésére különböző hosszú határidő van adva.
E miatt több államban halvaszülöttnek te—
kintenek olyan gyermeket is, aki az anya- könyvi bejelentés előtt hal meg. A bejelen—
tésre adott ezen határidő Angliában a leg—
hosszabb: 42 nap?) Képzelhető, hogy hány élvesziilőtt gyermek kerüli a számbavételtl Érthető, hogy miért olyan alacsony az an- golországi eseesemőhalandósági arány—
szám, mely e szigetország kedvező közegész- ségügyi viszonyai, magas műveltsége stb.
miatt egyébként is igen előnyösen ala—
kulna.
Számos más államl'mn van hár rö- videbb, ——— de még mindig igen érzékeny hatású a határidő a születések bejelentésére.
Franciaországban, Svájcban, Luxemburg ban és Németalföldön 3 nap a határidő, Spanyolországban 24 óra. ern határidő eltelte előtt elhalt gyermeket halvaszülöttek közzé számítják és ez esecsenu'íhalandósá- gukata ténylegesnél alacsonyabbnak tünteti fel s zavarja a pontos nemzetközi össze—
hasonlítást, különösen azokkal az államok- kal szemben, amelyek __ mint hazánk, Ausztria, Németország vagy Bulgária ——————
* valamennyi élveszülöttet élveszülöttnek ,vesznek számba. élt légyen az bármilyen
rövid ideig.
Ezek alapján érthető, hogy miért fan' olyan nagy különbség hazánk és a nyugat—
európai államok egy némelyikének cse- csemőhalandósága között.
Ha ilyen előismeretek birtokában te- kintjük meg a csecsemőhalandóság alaku—
tására vonatkozó legutóbbi évtizedbeli ada- tokat és ezen adatoknak az évi ingadozá—
soktől mentes nagyobb átlagait, már egé—
szen más szemmel fogjuk a köztük mutat—
kozó különbségeket nézni, még akkor is ha nem is vesszük tekintetbe azt, hogy az általános vagy nyers csecsemőhalandósági arányszám nem egészen pontos és nem elég szabatos fokmérője a csecsemőhalan—
(lóság alakulásának. Említettük ugyanis
1) L. Kovács Alajos; _A halvaszületések, kora- mzületések és csecsemőhalandóság statisztikájának egységesítése." (Magy. Stat. Szemle III. évf. 8. szám 283. l.)
fentebb, hogy valamely időszak csecsemő—
halottai nem származtathatók le ugyan- azon időszak élveszülötteiből. A minden korrekciótól mentes, általános vagy nyers csecsemőhalandósági arányszámok közül,
—-—— amelyek tehát az egyes években egy éven alul elhaltakat az ugyanazon év élve- szülötteinek százalékában kifejező, a hi- vatalos forrásmunkákban közzétett adatok,
———— a legutóbbi másfél évtizedről rendelke—
zésünkre álló adatokat a III. sz. táblázat- ban közöljük.
Adataink szerint az egy éven aluli halá- lozásoknak az élveszületések százalékában kifejezett arányszáma a háború óta tényleg Európaszerte csökkent. E csökkenés Svájc—
ban és Németalföldön volt a legnagyobb—
mérvű, amelyeknek legutóbbi alacsony
arányszámai (1923—ban Németalföld 5'7,
Svájc 6'1%) a minimumot képviselő kétskandináv állam arányszámaival veteked—
nek. A legkisebb adatot a háború után is Norvégia jelenti, de csak 1923—ig követhet- jiik kialakulását. Ekkor 5'0%. Későbbi adatai jelenleg még hiányoznak. A maxi- mum a legutóbbi években Romániáé, leg- kimagaslóbb módon 1920—ban, 22'2%—kal.
Románia régebben több évben hazánknál kedvezőbb helyzetben volt, ma Bessza—
'áhia hozzz'icsatolása miatt a csecsemőha—
landóság magassága tekintetében azonban lényegesen kedvezőtlenebb helyzetbe ju- tott. Háború előtt csak Oroszország cse—
rsemőhalandósága volt hazánkénál kedve—
zőtlenebb; ma e szerint a rosszabbodott román adatok is mögéje kerültek a kis- mérvű javulást mutató hazai eredmények—
nek. 1925-ben még Litvánia is utánunk jön.
Valószínű, hogy e három országon kívül a megfelelő statisztikai adatokat erre vo- natkozólag ezideig még szintén nem je- lentő némely más Balkán—állam is maga—
sabb csecsemőhalandósággal bír, mint ha- zánk. Ausztria. mely a század elején még állandoan kedvezőtlenebb (',secsemőhalan—
dósággal bírt, mint hazánkscsak a világ—
háborút közvetlen megelőző legutolsó bé—
kés esztendőkben jelentett nálunk kedve—
zőbb arányszámot, jelenleg állandóan lé- nyegesen kisebb arányszámot mutat ha—
zánknál. Mindazonáltal nem a csecsemő- halandóságának nagymérvű javulása, ha—
nem elsősorban az elszenvedett területi vál—
tozás miatt. így Ausztriában elsősorban a kedvezőtlen közegészségügyi viszonyok kö- zött lévő Galicia elvesztése hatott az arány—
számra javítolag.
11, (szám.
_ 1004 —
1927nemzetközi ös Comparaison internationale du nombrer proportiormel
lll. Az egy éven aluli halálozásoknak az élveszületések százalékában kifejezett arányszáma
szehasonlitásbanJ)
des (lécias au drssous de 1 an, en % des naissaw-es vivantes
Ország Pays
1911—13 191
l l
'!
évi átlagok —— moyenm's (mm.Az új békés Aprés la guerre
A háború után következő évi arányszámok Numbres pruport. re'rents
l
l
6—18 1919—21 1922—241'
111922 101323 1 19233 195
adat. ——- Donne'e pour 1910. —— 5) 1913 évi adat, ——
meg a kiadványokban s a. meglévő viszonyszámokb
Az élveszületésekhez viszonyított ezen arányszámok számszerű csökkenésével ter- mészetesen nem állítható minden európai országban egyformán párhuzamba a cse- csemőhalandóság tényleges javulása. Ahogy hazánkban, úgy a többi európai államok—
ban is szerepel a háborút közvetlenül kö—
vető években az élveszületések hirtelen gya- rapodása, mint a csecsemőhalandósági arányszámot csökkentő tényező. E mellett tekintetbe kell venni azt is, hogy a többi európai államokban ezen gyarapodás nem olymódon ment végbe, mint hazánkban.
Nálunk 1919—ben volt hirtelen különbség az élveszületések számában az előzővévhez képest. Amikor is az élveszületési nyers arányszám 16'2%-ról 28*5-re emelkedett.
AlEgykorihadviselők—Ancicnsbelligérartts
Angolország?) —— Aazgleterre'l) . . ? 11'1 1 95 83 74 7"! 69 75 7 5 Skótország —— Erosse . . . , . . i 10'9 ; 101 94 93 101 7 9 98 9 l
,, , a) északi _Nem_ 3 A : _ _, , 79 7-7 7-6 8 5 8—5
lrorszag—Irlande Mam—HW ll )490 . 86 es; 69 6.9 6.6 7.2 _
Olaszország —— Italia ( . I 141 171 12 8 7) l'.) 7 12 6 128 —— [ ——
Franciaország — France . . . 12'5 13 1 110 ; 89 85 96 86 89
Belgium?) —- Belgigue'l) . . 1 189 ; 12'9 10'8 9'9 114 100 89 94
Finnország — Fiuhmde . . § 11 2 1 5 10'6 99 99 92 lit"? 8'5
Lettország _ Lettom'e . A . * —— -— —— 9'3 91 88 10'1 10'7
Észtország ——- Estonia , . , : — — —— 124 149 113 106 —
Litvánia — Léthwmie . . i — '; — —— 162 168 147 170 179
Bulgária. _ Bulgaria . . ! 4)15-9 ; 14-9 —— __ _ _ _ __
Romania ?) — Boumam'ei') . . . ; 5)2U'2 — 6)—— 20'4 20'7 20'7 20'1 ——
Németország — A lvmagne. . [ 164 ; 152 129 124 130 132 10'9 105
Ausztria —— Autriche . . . . 19'3 [* 190 154 142 156 142 128 —
Cseh-Szlovákia —— Ta'-éco—Slovagm'e — § —— a — B)14'7 — *147 148 146 Magyarország —— Hongrie . 198 ; 217 182 192 198 184 193 168
B)Egykorisemlegesek ——Anc'iertsneutrcs
Svédország —— Suede . 7'1 ; 6'6 ; 6'4 60 63 56 60 5'5
Norvégia — Norvége . 66 ! 64 58 7) 52 56 50 —— —
Svájc _ Suisse . . . . . . . 104 l 82 i 80 64 7-0 6-1 6—2 _
Dánia — Darwmark . . . . . . 98 i 91 86 89 86 83 98 81
Németalföld — Pays-Bus . 105 ; 8—8 7-7 6—1 6-7 5-7 6-1 _
Spanyolország — Espngne . . . . " 152 1 162 15'6 144 142 148 143 136 l)1918-ig mindenütt a régi, onnan a. megváltozott területű új ország-ra vonatkozólag. —— Jusgu'en 1918, territoire diavant-guerre; depuis 1918, territoire d'aprés-gurrre. — 2) Az összes születésekhez viszo- nyitva. — Rapporíé ú toutes les naixsances. —— 3) 1911—12. évi atlag. —Moyerme de 1911— 12, — *; 1910. évi Donne'e pour 1913. —— s) Az abszolútszámok nincsenek ól nem lehet átlagot számitani. —— Les publications ne comprmnent pas les nombres absolus ; des numbres proport. disponibles, on ne peut pas calculer de mag/erme. ——
7) Csak 1922—23 átlaga.. — Seulcment mag/erme de 1922—23. —— 8),1923—24 átlaga..—Moyennede1923—24.
1920-tól kezdve azután ismét csökkent a hazai élveszületési arányszám. A többi or- szágokban nem ment mindenütt egyformán ilyen ugrásszerűen végbe a születéseknek a fegyverletételt követő gyarapodása, mely elsősorban a hadseregek hazatértének kö- vetkezménye volt. A csecsemőhalandóság tényleges javulásának mértékére e szerint az arányszámoknak országonkint eltérő módon történt javulásból csak olyképen lehet következtetni, ha az élveszületések számának alakulását is figyelembe vesszük.
Az államok egy részében, pl. Angliában, Dániában, Németalföldön stb. azonban oly későn (1923-ban) jelentkezik a számszerű—
minimum, —— eltérően hazánktól, ahol 1919 a minimum, —— hogy minden korrek-
1 1. szám;
__ 1005 ;.
1927ció nélkül is kétségtelen a csecsemőhalan- dóság tényleges javulása. Ezekben az évek- ben ugyanis az élveszületések száma már mindenütt a régi békés nívón mozog vagy legalább is, annak közelében van és évről évre csak csekély mértékben változik.
Ha az európai államokat a csecsemőha- landóság tényleges kialakulása s nem az élveszületésekhez viszonyított arányszám magassága tekintetében kívánjuk egymás- sal osszehasonlitani, úgy a fenti módszer—
tani különbségek alapján tehát lényegesen enyhíteniink kell a régi statisztikának azt a megállapítását, mely Magyarországot a nyu- gateurópai államokkal szemben a csecsemő- halandóság tekintetében oly kedvezőtlen színben tüntette fel.
A csecsemőhalandóság tényleges kiala- kulására az említett korrekción kívül más viszonyszámok számításával is következ- tethetünk. Ilyen a csecsemőhalandóságra vonatkozólag egyébként nem használatos és kevésbbé értékesnek tartott arányszá-
mok: a csecsemőlialandóságnak a ne'- pességhez való viszonyítása és a csecsemő- halottaknak a halottak százalékában való kifejezése. A népességhez viszonyított arányszámot tudvalevőleg még inkább be- folyásolja az élveszületések számának meg—
változása. Pusztán e miatt csökkent lénye—
gesen a szóbanforgó arányszám, pl. a há—
ború alatt a régi békés évekhez képest. A népességhez viszonyított csecsemőhalan- dósági arányszámok a rendelkezésünkre álló abszolút adatokból, a IV. sz. tábla sze- rint állíthatók Össze.
E tekintetben rendelkezésünkre álló arányszámok sorában is hazánk, Románia és Litvánia képviselik az arányszámok ma—
gassága tekintetében a szomorú elsőséget, míg a skandináv—államok, Svájc és Dánia stb. viszonyai a legkedvezőbbek. E viszony—
számok is jelzik azt a csökkenést, amelyet az élveszületésekhez viszonyított arányszá—
mok mutatnak, ha nagyságukat a háborús évek vagy a háborút megelőző békés évek
!V. Az egy éven aluli halálozások népességhez viszonyított ezrelékeínek nemzetközi összehasonlítása.
Gump/watson internationale des %o des décés au-zlessous de 1 an, rapportés ?; la population.
kgstegávtkezit [lát:—232358 AAZ- _u'l] bekes A hápwú mián KÖVBtkeZÖ
, la guerrc la guerre 13735 a guerre ev1 aranyszamok
Orszag —-Pays ———————— v _,
1911—13 1916—18 1919—21 1922—24 Aombres Proport- fecenis évi átlagok — mnyennr's mm. 1922 ! 1923 1 1921 1 1925
A)Egykorihadviselök—Aneiensbellige'rants
Angolország —— Angleterre . . 2'7 ! 2'0 1'9 15 115 1'4 1'4 * 1'4
Skótország —— Ecoase ... 28 I 21 2—4 2-1 2-4 1-8 ; 21 1-9
__ alészaki—Nord , . .,— . 18 18 18 ; 19 1-9
lrország Irlamle ; b)szabad—líbre ; ) 2 1 ;; 1 l 1 7 13 1.3 1.3 1.5 _
' Olaszország — Italie . 4'5 ; 35 35 38 38 37 —— —
Franciaország —— France . . 23 l 1'2 1'9 1'7 1'6 19 1 6 17
Belgium —— Belgígue . . . 3-2 ; 1'6 2-2 2—0 2-3 2-1 18 1-9
Finnország —— leande . 3'2 *- 2'8 24 25 25 23 26 20
Lettország — Lettom'e . —— — —- 21 20 1'9 2 3 2 4
Észtország -— Estome . ... —— —— — 24 29 22 21 ——
Litvánia —— Lithwame . . . —- —- —— 46 413 4'2 49 52
: Bulgária —— Bulgarie :) 6'6 2'8 — —— —- —— — —
, Románia —— Ruumum'e . . 3) 85 2 — — 7'6 78 7 5 74 ——
(. Németország —— Allemagnc 4'6 * 22 31 27 30 2'8 2 3 2 2
' Ausztria — Autriche ... . 5'9 ; 2'7 3'2 32 3 6 8'2 2'7 —
; Cseh-Szlovákia — Tchéco-Slovaguie —— § — — 3'9 -— 40 3 8 37
; Magyarország —— Hongrie 6'9 ! 35 57 56 6-1 54 52 48
B)Egykorisemlegesek—Anciensneutres
** Svédország —— Suede 1'7 1'4 1'4 1'1 1'2 1'1 1'1 1'0
) Nnrvégia — orvéae ... 1'7 1'6 14 l'? 1'3 1'1 —— —
I Svájc --— Suisse . , . ... 25 16 1'6 1'2 1'4 1'2 1'2 ——
; Dnnia. -— Danem'rk ... 26 22 ] 20 19 19 19 21 1'7
; Nemetalt'öld —— Pays-Bus 29 % 2-3 l 20 1-6 1-7 1-5 1-5 —
% Spanyolország — A'spagne 4—7 ! 4'7 ; 4'5 —— 4'8 4'5 4'2 40
1
1) 1911—12. évi átlag —— Moyenne de 1911—12. —- ?) 1910. évi adat. — Damne'e pour 1910. — 3) 1913.
évi adat. —— Donne'e pour 1913.
:,w
A G S E G S E M Ö H A L O T T A K A Z ö s s z n É p e s s É e s z * D é c é s a u — d e s s o u s d e I a n , e n 0 / 0 d e 13 p o p u l a t i o n r u r a l e .
1911-131919-211922-24 ;!rlandelNor—d) ""llibva]% OSvédorsz Suéde
uszrriaNémemr,Hnnorsz.Eszmrsz.Skórorszlattam.BelgiumDánialmszágFranciaNémerasf'Angnlor.lrország Aurr-ícheIlemagneHntandeEstoniaEcosseLenonieBaigiaueDanema(északi)FrancePays-Hasngíe NBFVÉgIB Norvége SvajcRomániaMagyarobrvámaCsethzlOlaszo Suisse'co-Sl,nane 51527Roman!HongrieLithuanne
