Külkereskedelmi forgalmunk az 1942. év első felében

(1)

8. szám

kozólag, az ily vizsgálaton átment anyag- hoz viszonyitva, országos statisztikát nyuj—

tanunk. E törekvésünk eredményeit mutat—

juk be a 12. táblázatban.

A mikroszkóppal szövettanilag megvizs- gált daganatokra támaszkodó ország/as fel—

dolgozás szerint gyógyintézeteink orvosai a szövettani daganatiéleségek közül leg—

gyakrabban előfordulónalc a laphámra'lcot (a carcinoma planocellularet) állapították meg. Az új magyar felvételben 1939-ben, az első bécsi döntés alapján visszacsatolt felvidéki te—rületsávval kiegészített ország- területen a lep—hámrák aránya a szövet—

tanilag megvizsgált esetek 30'9%—ua volt;

előzőleg 1938—ban a trianoni területen pedig 23'7%. A szintén gyakori, a hám mélyebb rétegeiből kiinduló carcinoma basocellulare és a mirigyes szövetet mutató adenocancinomu aránya a laphámból ki—

induló rálkoknál mindkét évben kisebb. Az

előbbi 1939-ben 21-9%, az utóbbi 20-3%.

Megfelelően annak, hogy a rosszindulatú daganatok túlnyomó többsége rálk, vagyis _a hámból, a hámeredetű gócból kiinduló rosszindulatú daganat. a sarcomaesetek

—514—-—

msg

aránya évről-évre igen alacsony, alig 17 .;

A szövettani képek nem szerint való—

lovábbi részletezésvéből látjuk, hogy a fér—"

fiaknál a laphti'mrá'k aránya 1939—ben 34170, mig a nőknél ugyanezen évben csak 29'5%, vagyis alacsonyabb. A férfiak draga-—

natai körében ez előző évben is magasabb volt a laplhámrák előfordulási arányra, mint

a nőknél. A'nöktn—él viszont mindkét évben:

a mirigyes adono-carc—inoma aránya volt.

magasabb, mint a férfiaknál. A 12. táblázat szövettani eredményei a rosszindulatú daganat által megtámadott szerv szerint való részletezést is tartalmazzák. A laphám—

rákot a szájüreg és a garat, a bárzsing, a tüdő és a bőr rákjánál, a ablasocellularelt ugyancsak a bőr, a hashártya s a bárzsing, a glatndularet pedig az emésztőoső s az , emlő rálkjainál találták gyakran előforduló—

n-ak. A cc. spinocellulare (átlag 1'9, ill.

2'9%) a szervek közül mindkét évi ered—

ményeink szerint a szájüreg és a ganat rákjai körében fordult elő aránylag gyak—

rabban (4'3, ill. 5'.)%), mint az összes szer-—

vek rákjai között átlag.

Szél Tivadar dr.

KERESKEDELEM, KÖZLEKEDÉS

Külkereskedelmi forgalmunk az 1942. év első felében.

Le commerce extérieur de la Hongrie dans la premiere moitié de 1.942.

Résumé. Pour la premiere moitié de l'année en cours, la balance de notre commerce extérieur s'est soldée par un excédent de 3/1'3 millions, nos ímportations ayant représenté 465'4 millions de pengős, et nos erportalions, 499'7 millions. Par rapport a la période _correspondante de 1941, les importations ont augmenté de 51'7% (plus de moitié); les exportations, de (%% (presgue (les deux tiers). Dans la Hongrie dlapres Trianon, ia valeur des importations n'a été plus grande gulen 1927, en 1928 et en 1929. Cello de nos exportations a atteint en 1942 son maximum, et il en a été de méme de notre commerce ertérieur global, dest-á- dire de la valeur totale des importations et des exportations (965'1 millions), (lette comparaison montre gue le premier semmire de 1942 a eu un résultat bien favorable. (fe résultat peut étre con—

sirléré comme tres bon méme si on tient compte de la hausse des prix,

Avec les

commerciales devrnaient

relations de plus en plus impos—

pays extra—européens, nos

sibles depuis l'entrée en guerre, le 10 juin 1940, de liltalie (la Hongrie ne siest mise gue dia: mois aprés á faire la guerre). Dans ces conditions, notre commerce exterieur se faisait presgue entiéremeni (pour 99'9% de la valeur totale, contre 99'á%

pendant la période correspondante de 1941) avec (llfs pays dllfuropel Les autres parties du monde nly figuraient donc gue pour 0'1%; encore, les marchandises recues de lá—bas (pour environ 1'4 million de pengős) et (lédouanees cette annee ú notre frontiere, avaient—elles (lú entrer en Europe

bien avant.

Pour les pays (IlEurope, notre commerce repré—

sentait cette année 963'7 millions de pengős (dé—

passaui de 58'600 celui de 1941, gui (wait une va—

leur de 607'7 millions). — Notre trafír avec les p ags de Ill/lacc (y compris le Protectorat de Bohéme-Moravie) g figuraít pour presgue 80%

(4/5), (lépassant de 59'9% le chiffre correspondant de 1941, Done, il représentait 81% de Itu'ugmenía—

tion, par rapport au IR!" semestre de 1941, de la

(2)

8. szám

valeur de notre commerce dlEurope (356 mil- .liens de pengős). —— La Suisse a pris part, momme lyonnc'e derníére, pour Ii'GG% d notre commerce, figurant pour presgue le méme _pourcentage (4'6%) dans [laugmentation de la va—

deur de notre trafíc commercial européen. —— Dans notre commerce, la part de trois pays bal—

.kanígues (Bulgarie, Gréce, Turguie) était de -5'11%, et ils figuraient pour 6'40/0 dans Iaditc

rauymenlation de valeur.—Avec cing pays voi—

:sins, non compris PAIIemagne (Slovaguie, Gou- vernement général pour la Pologne, Roumaníe, :Serbie, Croatie), notre commerce représentait 3'98% de nos e'changes exte'ríeurs, dimínuant fort comparativement a 19141. Cette (liminuiion lenni!

mu fait gu'á lie'gard de la Serbie et de la Croaiíe, nos e'clzanyes, fonilés sur des rapports a peine établis, élaíent encore in/érieurs a notre commerce atrvec la Yougoslavie. De Paugmentation folale de :uuleur imiiouée plus hant, il reoenuit 2'1% seule—

.ment a 'no pays. —— Avec !] ualre ,p n y 3 i. u . u (uancmarlc, Norvége, Suede, .Finlande), notre commerce (3'8%) était á peinc

—mr—dcssous de celui (]ue nous avons fait avec les- mxlíts ring pays uoísins, A ces pays

.J'euenaít 5'3% de ladite íolale de waleur. —— Cini) pays occideníaux (Es—

Npagne, Portugal, France, Belgigue, Pays—Bos) figu- J'aient dans notre commerce exlérieur pour 2'1í3%

tm peine plus de la moiiie' de la participation de la ._Suisse); toutefois,

nordigues, il augmeniaiion

il y (: eu lá un progrés pur rapport a Panne'e derniére, oil la pari de ces pays lne représentait (lu'an iíers de celle de la Suisse).

,Dans Ilaugmentation, en valeur, de

merce dlEurope, ces cing pays figuraient pour

3'-9%". autres pays européens

n'ont pariícipe' gue pour 0'02% á nos éclzanges;

xcelte régression e'taii due au fait gue nos rapporls mont cesse' avec PU. R. S. S.

notre com—

—- Les

*

A folyó év első félévének kereskedelmi

"mérlege (1. sz. tábla) 4654 millió P—s behozatali, 499'7 millió P—s kiviteli értékkel, 's így 343 millió P—s aktív egyenleggel za—

rult. A mérleg behozatali oldala 51'7%—

v'kal, tehát több mint felével, kiviteli oldala

"pedig (%%—kal, csaknem kétharmadával 'multa felül az 1941. év első felében elért eredményeket. A növekedés következtében

"a behozatali értéket ugyanezen időszakban

".a Trianon utáni ország kiilkereskedelme csak

"az1927., 1928. és 1929.

—-—515——-— 1942

az összforgalom, 9651 millió P—s értékével az utolsó 24 évben ugyancsak a tetőpo—nton áll. Ez összehasonlító eredményekből lát—

ható: hogy az idei első félév, amely első-- ízben haladt el a most dúló harcban álló ország felett; kedvezően zárult akkor is, ha tudjuk azt, hogy a forgalmi érték növeke- désében az árszínvonal emelkedésének is szerepe van.

A tengerentúli kapcsolatok fenntartása hazánk számára már Olaszország hadbalé—

pése, tehát 1940 június 10—e óta —— bár Magyarország csak 10 hónap [mulva lépett be a hadviselő államok sorába —— egyre lehetetlenebbé vált, s így természetes, hogy az idei első félév forgalma is szinte maradék nélkül: 99'9%wban (az előző év—

ben 99'4%wban) az európai államokkal bo—

nyolódott le. Az egyéb kontinensekre jutó ()'1%—os forgalmi hányad is nyilván annak köszönhette létrejöttét, hogy mintegy 1'4 millió P értékű tengerentúli származású áru, amely már korábban került az euró—

pai szárazföldre, csak a folyó évben lépte át az országhatárt s került vámkezelésre.

Az európai országokkal lebonyolított összes forgalom, tehát a behozatal és kivi—

tel együttes értéke 9637 :millió P—t tett a tavalyi 6077 millió P-vel szemben; az emelkedés 58'6%. Az egyes viszonylatokat vizsgálva érdekes tünet, hogy legnagyobb kereskedelmi szerző—dő feliink'kel, a Német—

l)irodalommal szemben emelkedett ugyana forgalom értéke, még pedig mind a behoza—

tal,_ mind a kivitel oldalán, ez az emelkedés azonban nem érte el az imént említett 58'670—os mért-éket, s így részesedése az

egész forgalmunkban az előző évi 59'717—

ról 51'51%—ra esett Vissza. A Németbiroda- lommal közös 'vámterülelet alkotó Cseh—

Morlm Védnölcség, amely 3'49%—0s érték—

részesedésével a negyedik helyet tölti be kiilkereskedelmiinkben, már 80%-os forga- lomnövekedést ért el annak következtében,

,hogy oda irányuló kivitelünk a tavalyinak több, mint kétszeresére emelkedett. Más—ik jellemzője forgatmunzknak az olaszországi kapcsolatoknak főleg a behozatal oldalan való megerősödése (az idei importérték

csaknem háromszorosa a tavalyinak), amelynek során az összes forgalom értéke l44'1%—kal nőtt, s egész forgalmunkban 24'85%—os részesedéssel foglalja el a máso—

(3)

—516—— 1942

8. szám

Összes forgalom

1000 P b. - [ Éz egiész Égi?) !"en

Ország Mami—]Éégí tögtíl—H,

1941 I 1942; 1941 1 1942 gébbeé—ei

elsőfelében %

Németbirodalom . 365.139[497.136 59'71 51'51 4;— 36'1 Olaszország . . 98.271 239657 1607 24'85 44441

Cseh—Morva Védn: 18.735 33.720 306 3-49Jr 80'0 Együtt . 482145 770713 7884 7985 4- 599

Ha tehat a Németbiro-dalmn részesedése vissza is esett, a Védnökség, főként azon—

ban Olaszország forgalma kiegyenlítette ezt 'a csökkenést, .s így a tengelyrállamokra a mult évi 78'84% helyett az idei első fél—

évben 79'85%—os részesedés jutott.

A kereskedelmi mérleg a tengelyálla- mokkal a mult évi 8'8 millió P-s passzívum- mal szemben 37 milliós passzivummal zá—

rult annak következtében, hogy a N-émetbi—

rodalomnál és a Vérdlnökségnél kivitelünk nekilendülése folytán előállott aktív egyenleg csaknem kiegyenlítette az olaszországi import emelkedése következtében megnö—

vekedett behozatali többletet.

. A szomszédos államokkal (a Németbiro- dalom nélkül) a következő forgalmi ered—

ményeket értük el:

Összes forgalom

, az egész 19412 1.

Ország gye" jarta ráilíFífi,

1941 I 1942 1941 1 1943 gébbfívf;

első felében %

:

Szlovákia. . . . . 16.694 27.841 273: 2'88—i— 668 Lengyel Főkorm. 1.718 1.026 028; 011 — 40'3 Románia ... 1.017 3.156 0117; 033 —l—210'3 Szerbia ... 16 1790 000; 019

Horvátország . . . 37 4.550 001 0'47 ——45'1

Volt Jugoszlávia 11.494 —— 1'883 ——

Egvütt . 30.976 38.363 507; 3'984— 23'8

? l

Az államoknak ebben a csoportjában Szlovákia áll az első helyen, amely ország egész forgalmumkban 2'88%-os részesedé—

sével az ötödik helyet foglalja el. Részese- dése 1941—ben 2'73%—os volt; az emelkedés kivitelünk meg—duzzadásával áll összefüg—

gésben. A Lengyel Főlcormányzósággal az amúgy is jelentéktelen forgalom még job—

,ban összezsugorodott, s így részesedése

(l'28%—ról 0'11%—1'a esett vissza. Javult el—

lenben a romániai, egyébként még mindig lényegtelen forgalmunk a behozatal emel—

kedése következtében, aminek során

0'17%—os részesedése is 0'33%—ra nőtt. Szer—

biai, főként pedig horvátországi forgalmunk

is javult ugyan, deanövekedő árucsere sem pótolta még ebben az időszakban a volt jugoszláviai forgalom kiesését. E ténynek tulajdonítható, hogy a szomszédos államok—

kal együttvéve csak 23'8%—os forgalomnö—

vekedést értünk el, jóval kisebbet tehát,

mint az egész európai forgalom 58'6%—os

emelkedése, s így az államok e csoportja a

mult évi 5'07%—'kal szemben csak 3'98%—os

részesedést könyvelhet el._ Ugyanakkor a kereskedelmi mérleg aktív egyenlege, első- sorban a romániai behozatal növekedése kö- vetkeztében, 21 millió P-ről 1'7 millió P—re esett vissza.

Svájccal, harmadik legnagyobb kereske—

delmi partnerünkkel 45 millió P-s összfor—

galmat bonyolítottunk le, főleg behozata—

lunk javulása folytán 57'2%—kal nagyobbat, , mint a mult évben. Részesedése valamef

lyest (4'68%—ról 4'66%-ra) visszaesett. A

12'5 millió P—s aktív egyenleg a mult évi színvonal alatt (137 millió P) maradt.

A nyugati államokkal a következőké—v pen alakult a forgalom:

Összes forgalom

19421.

az egész

Ország ,- mo Pm assa segíts,

W MMMMMMMMMMMM _. V. ve—

ngál,_l._"19í*2__1?íu.l?ííí sebben,

elsofeleben ___0/0

l 5

Spanyolország . . 1.301 1.416 021 0'15 %— 88 Portugália . . . . 559 4.314 009 045 4—671'7 Franciaország 2.339 6.527 038 0 68 4—179'1 Belgium ... 3.544 8.506 058 088 4—140'0 Németalföld 1.7§§ 2.579 029 0274— 467 Együtt . 9.501 23.342 1'55' 2'43H—145'7

Spanyolországi kapcsolataink stagnálók- nak minősíthetők, miért is részesedése

0'21%-ról 0'15%-ra visszaesett. Kedvező

volt ellenben a portugáliai forgalom alaku—

Lása főként a behozatal emelkedése révén, minek következtében a 0'09%—os részese—

dés 0'45%—ra növekedett. Franciaországgal és Belgiummál szemben viszont kivitelünk erős növekedése volt az oka, hogy a 0'38, ill. 0'58%—os részesedés 0'68, ill. ()*'88%—ra emelkedett. Németalföldí viszonylatban már jóval gyöngébb mértékű volt a forgalom növekedése, s így részese—dése 0'29%—ról O'27%—ra esett vissza. Ez az áll-amesoport végeredmvényében csaknem két és félszer

akkora forgalmat képviselt. mint 1941-ben

(23'3 millió P—t a 96 millió P-vel szemben),

ami részesedését 1'55%-ról 2'43%—ra

emelte fel. A kereskedelmi mérleg aktív egyenlege pedig együttvéve 4'2 millió P-t

(4)

8. szám —- 517 — 1942

l. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.

Commerce extérieur, par mois.

Hó A behozatal alakulása az — Variatians des importations

nép 1923; 1929 ; 1930) 1931 1 1932] 1933] 1934 I 1935] 1936] 1937 ] 1933[ 1939 § 1940] 1941 I 1942

Mozs

évben, millió pengő —— millions de pengős

I.. . 870! 833 638, 432 273 223 231 275 40'9l 28'5 27'11 89'4 46'6' 379 706 II. . . 984 705 806 41'9 25'5 216 220 277 3041 328 31'5 394 415 400 659 III. . . 1101 938 684 54'4 305 260 295 298 353 386 354 43'4 55'7 54'9 882 IV. . . 96'5 1006 731 557 257 22? 296 322 406 419 849 385 647 51'4 849 V.. . 942 992 726 55'7 27'6 25'4 28'5 31'5 391 395 339 4038 570 625 731 VI.. 933 911 627 493 292 257 30"? 267 350 413 338 4211 56 91 601 827

I..—VI 579-3 51431 4042 300 2! 1658! 14371 16341 1734 2213] 2223 1933; 243 el 3224 303 81 4354

, A kivitel alakulása az —— Variatíons des exportalions

Hon?!) 1923 I 1929 ; 1930 ! 1931 I 1932 ' 1933 I 1934 i 19331 1936 ! 1937 [ 1938 1 1939 1 1940; 1941 ; 1942

Mozs '

I.. . 54'7 533 794 399 24'1 232 286 29'4l 34'8 458 435! 499 470 34'6 745 II. . . 610 526 604 41'1 236 257 238 288 41'0 507 433 495 402 512 697 III. . . 738 772 786 502 254 292 386 403 37'8 534 470 427 61'0 656 1043 IV. . . 596 744 725 403 269 2311 309 306 328 496 41'6 489. 538 414 91'5

V. . . 625 693 852 446 260 2813 265 313 317 483 400 467 443 629 79'5

VI.. 596 703 760 423 276 2931 294 2941 371 451 335 434 375 490 802

I—VI. 3712 3971 4523! 2534! 15331 1533! 1828; 1893 2132] 292 91 231-9l 281'11 2863 304 7, 4997

A kereskedelmi mérleg alakulása az — Varíallons de la balance du commerce exlérleur

Hónép 1923! 1929] 1930] 1931 1 1932] 1933 ] 1934 ! 1935; 1936 t 1937 1 19331 1939 ; 19401 1941 ! 1942

Mozs ..,, ; _

I.. . —323— —"300-l—128——- 3-—3] 32 4- 0914— 3—54— 1-9 _ 6-14—17-34164410-34— 04— 33—1—3 9

II.. . ——374—17"—9——02—-08 194—41—1—6'83— 1'1—l—10'ö—l—17'9Jr11'8—i—10'1w134—1124— 8

III. . . —333 —166—l—102 _ 4-2 — 5 1 4— 32 4— 91 4—10-54— 2-5 4143 411-31— 0-7—1- 534107 —l—161

IV.. . ——36"9—322— 06—1544— 12—l— 04—1— 1'3—1'6 _ 7'8—l— 7'7-l— 6'7$10'4—79—100—l— 66

V.. . —31-7—29—9 —l—12"6-—111 _ 16—l— 27 — 20!- 0-2 —— 7-4I4— 3-ler 3114r 5-9 —127 44— 34

VI.. ———33'7 ——20'84—133— 7'0 —- 174— 3'6— 1'3—4— 2'74— 2'14— 3'84— 27—4— 1"3—-194—-111[—— 2'5

I—Vl —203 3! 147- 41-1—48 11—41 est—12 31314 91419'41414-4i— (ni—Ho 33455 tala—37 5I—35 61— 21t—9343

tett a tavalyi 200 ezer P—s pvasszívurmmal szemben.

Az északi államok valamennyiével kerd—

vezően alakult a forgalom:

Összes forgalom

19421.

az egész

forgalom felében

% ában több;—H, ( v eve—

194113121 se——bb( )

% Ország 1.000 P-ben

__1941 1 1942 1—

első felében

1.591 3.496 026 036 —l—119'7 1.501 3.103 025 0'32—l—106'7 12.346 21.260 2'02 2'204— 722 2.491 8.902. 041 092 4—257'4 17.929 36.761! 294 3'801—1—105'0 Dánia. .

Norvégia. . . Svédország. . . . Finnország. . . .

Együtt .

ezzel az országgal szemben volt a legerő—

sebb (%257'4'70). A részesedés mérté-ke együttvéve a tavalyi 2'94%-hoz képest

3'8%—ot tett, a kereskedelmi mérleg együt—

tes aktív egyenlege pedig (13 millió P a mult évi 33 millió P-vel szemben) megha- ladta a Svájcnál előállott erős kiviteli több- letértéket.

Az egyéb balkáni államok forgalmunkban a következő módon részesedtek:

Összes forgalom

1942 I.

felében többl—H,

v. keve—

sebb (—)

% az egész

forgalom 0/0- ában

1941—l_1942"Rá'íí'í'1942

első felében

Ország 1.000 P—ben

!

(5)

8. utám ——518—— 1942

Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása országok szerint az 1941. és 1942. évek január—júniusi időszakában.

Répartition, par page, du commerce exlérieur de la Hongrie en janvier—juin 1941 et 1942.

Behpzetali (—), ili.

Behozatal — Importations Kivitel — Exportaííons talállawletteXí—HE-Lc

Származási, illetőleg rendeltetési des imPOT'L ;" 185

országok 1 9 4 l 1 9 4 2 l 9 4 1 1 0 4 2 $$$; ?;pjeig '

Pays de provenance ou de 1, VI. I—Vl.

destination

1.000 % 1000 % 1000 0/ 1.000 0. _EÉLLIfW

M P") P) 0 P') "' 1000 ev

Németbirod.') — Emt allemand 1) 185293 6040 225178 4839 179846 5902 271358 5442 ——5.447 %lllflllll Cseh-Morva Védnökség —— Pro-

tectorat de Bohéme—Moravie 9.451 308 12.040 259 9.284 305 21.680 4'34 —— 167 43.640 Lengyel főkormány zóság ——

Gouvernement général pour le

territoire polonuis oecupe 171 006 250 005 1.547 051 776 016 44.376 —l— 526 Szlovákia — Slovaguie 8.761 285 12.311 265 7.933 260 15.530 311 — 828 —l—3.2l9

Románia. M Roumame . 746 024! 2.907 )"62 271 009 249 005 —— 475 —2,658

Volt Jugoszlávia —— Arie. Yougosl. 4 702 153 —— —— 6.792 223 —— 4—2090 — Szerbia —— Serbie . , . . 16 001 268 006 —— " 1.522 0"30 —— 16 44.254 Horvátország M (Yma/ie 22 () 01 2.579 055 15 000 1.971 0—39 7 — 608 Svájc — Suisse . . 7.433 242 16.244 349 21.173 695 28.726 575 443740 4 12.483

Olaszország —— Ilalie . . 50.732 16'54 149369 32'23 47.539 15'60 89.888 1?'99'——3.193—60031

Spanyolország w— Espagnc 611 020 798 017 690 023 618 0'12 %— 79— 180 Portugália _- Portugal 477 010 3.744 080 82 003 570 011 -—— 395 —3.174 Franciaország —— France 2.200 072 2.881 0'6'2 139 005 3.646 073 ——2.061 4— 765 Belgium —— Belgigue . . . 806 026 1.318 028 2.738 090 7.188 1144 —l—1.982—£5.870 Németalföld —— Pays—Bos . . . 755 025 823 018 1.003 033 1.756 035 %- 2484— 933 Nagy- Britannia —— Grande-Bre-

tagne ... 151 005 20 001 —— —— —— —— —— 151 — 26

Dánia —— Danemark 851 028 1.163 025 740 024 2 383 047 —— 111 44.170

Norvégia - Norvege 555 018 668 014 946 031 2.435 0519 4— 391 $1,767

Svédország —- Suede . . . . . 4.888 [59 7.678 165 7.463 2'45 13.582 2'72 4—2580 441904 Szovjet Köztársaságok Uniója —

Union des He'publigues Soci-

alistes Sovie'ligues. . . . . 10.238 334 — —— 1.536 050 __ —— ——8.702 ——

Finnország —— Finlande . . 1.012 033 2.351 050 1.470 048 6.551 131 4— 467 44.200

Bulgária ,_ Bulgarie ... 1.858 0 60 9.640 207 4.507 148 11.694 2234 4—2649 $2.054 Görögország —— Gréfe . 102 003 176 004 323 011 554 011 %— 2214— 378

Törökország —— Turguie . . . . 12.008 391 10.796 232 7.775 255 16.473 3'30'—4 233 l—5.677 Egyéb európai országok __.

Autres pays d'Europe . ———— — 128 003 15 000 17 000 %— 15 — 111

Európa összesen —— Europe . 303834 9904 463036 0969 303836 9971 499317 100'00 % 2 —l—354781 Ázsia összesen —— Asia . 1.968 064 1.800 0'30 128 001 —— —— —1.840 ——1.396 Afrika összesen —— Afrigue 59 002 15! 000 167; 0051 —— -— Jr— 1085— 15 Amerika összesen ——Amérigue 909 030 20 001 60l 020 —— —— —— 808 —— 20l Ausztrália össz. —— Australie . -— —— § —-— — —— —— —— " — ——

Mindössze —— Total général 306770 10000 465367 10000 304332 100 00 499 717 100'00'm2.038 4—343—30

1) Luxemburggal együtt-. _ Avec le Luxembourg.

*) P : pengős.

Főként Bulgáriávul, .érléknagyság sze— forgalom) valamelyest javult. Kereskedelmi Hill a hetedik helyen álló állammal, alakult

kodvcu'ien u l'm'gzilmnz.zl beliozalal _ielenliis mérb'klwn lmnfisinmll 217 emelkedő kivi- lelhe7 s igfy ;! les/(sulls is 2 2196 —()l lell a

lavalyi 1 04% —kal gye—mben. A halodik he—

lyet elfoglaló förölcorezágí forgalom :1 be hozatal visszaesése folytán a félévet csak 2'82%-os részesedéssel Zárla a mult évi 312470 helyell'. A jelenléklelen görögországi

mérlegünk (: hármn állammal együttvéve 81 millió P—s aktív egyenleget mulatott az 10—11. első félévi 1'4 millió P-s passzívum—

mnl Szemben.

A fel nem SUlOll többi európai ország—

:?al együttvéve 171 ezel Ps összforgalmat értünk el, ami () 02%——os részesedésnek felel

meg. A mult évben ez a forgalom még 11'9 _ ' ,

millió P—s összértéket képviselt (1-94%),

(6)

8. szám

amiből a Szovjet—Unióra 118 millió P esett.

Külkereskedelmi forgalmunk jellemzését

,

;

_ma—

¹⁹⁴²

tömören a következő táblázatban foglalhat- juk össze:

Összesforgalom

, ' ,f a - 1942 iófi'b" r'bb , Ország, országcsopört 1'000 P'ben Máris?/légi? vga; kísefélbbot—§%)

1941 * 1942 1941 * 1942 1 000 P—ben 0/ —ban ( ti?—Zveelgeííís

első felében . ' Wii-ában

[ !

'Tengelyállamok a Védnökséggel . . 482.145 770.713 78'84 7985 4— 288.588 J;— 59'9 4— 810

Svájc . . ... 28.606 44.970 468 4 66 $ 16 364 %— 57'2 4,- 4'6

Szomszédos a lamok (a Németbiro latom

nélkül).. . 80.976 38.363 507 398 4— 7.887 23'8l %— 2'1

Nyugati allamok ... 9.501 23 342 1-55 2-43 4— 13.841 4 1457 4— 3-9

lszaki államok . 17.829 36.76l 2414 380 4— 18832 4— 1050 —l— 5'3

Balkáni egyéb államok ... 26.573 49.833 435 5'11 %- 22760 Jr— 857 i— 64

Egyéb Európa . , 11 940 171 194 002 _: 11769 —- %f 33

Európa össze 607570 963653 9937 99'85 4;— 355.985 —§— 58'6 %— 1000

l ;

Eszerint a teligelyhatulmaklml lebonyo- lított külkereskedelmi forgalom, amely egész

forgalmunknak csaknem pontosan 8t)%—át,

4/5 részét tette, 59'9%—kal haladta meg a tá- valyit, s 8196 -át kötötte le annak a 356 ._millió P—s értéknövekedésnek, amellyel az európai országokkal az idei első félévben elért forgalom a tavalyi ugyanezen időszak eredményét felülnmlta. Forgalnmnkban a tengelyhatalmak annyira uralkodó szerepet játszanak, hogy a többi államcsoporttal ki—

:alra'kult kapcsolataink mérőszámait célszerű az összesítő kimutatásban társállamok nél-

"kül szereplő Svájcőhoz viszonyitani. Svájc részesedése, mint föntebb is láttuk, 4r4'66%—ával a tavalyi nívót tartotta, 5 kb.

ugyanennyivel, 4'6%—ka1 részesedett az európai forgalmunk értékemelzkedés—ében.

Egyetlen államcsop—ort van, a szomszédálla- mok nélkül számított három balkáni állam, amelynek kül'kerestkedelmünkben való ré—

szesedése, .) 11% nagyobb, mint Svájcé.

Erre a csoportra az értékemelkedés'ben való részesedésből is nagyobb hányad l'64%t int, mint Svájcra Legjobban megközelíti a svájci forgalom nagyságát a szomszédos öt országgal elért árucsere, melynek 3 98%--os részesedése azonban jóval a tavalyi mögött mara-dt, mint láttuk amiatt, hogy a volt jugoszláv forgalmat a Szerbiával és Horvát—

országgal kialakulóban levő kapcsolatok még nem tudták pótolni. Erre az államcso—

portra az értéknövekedésből csak 21% ju—

tott. Nem sokkal maradt ez öt állammal le—

bonyolított forgalom mögött 3'8%—os része—

sedésével az északi négy állam emelkedő forgalma, amely 5'3%—ot köt le az érték—

munknak csak harmadrésze esett ezekre az országokra. Az értékemelkedésben ez a cso—

port 3'9%—kal részesedett. Egyéb Európa —- a Szovjet-Unió kiesése folytán —— 0'()2% -os jelentéktelen részesedéssel szerepel forgal—

munkban.

Nem érdektelen néhány szóval ramu—

tatni ama a szerepre, amelyet külkereske—

delmünkben a semleges országok betöltenek:

* Összes forgalom

* i az egész

Ország ; 1. 000 ? ben ! még???

*19411443**_i'tícíljmigü

_a", , _, " mélyi—feleben

Svájc . *28. 606 44. 970 468 4 66

Spanyolország ! 1301 1 416 0 21 015 Portugália . 559 4. 314 009 045 Svédország 124346 21.260 2'02 2'20 Törökország . . . . . 19.783 27.269 3'24 2'82 Együtt . ; 62.595 99.228HO'24, 10 28

Az európai szárazföld öt semleges orszá—

g;.tval együttvéve 99' 2 millió P—s forgalmat bonyolítottunk le az előző évi 626 8millió P- vel sze-muben E tekintélyes emelkedés szinte pontosan megfelel egész forgalmunk értéknövekedési arányának, s így az öt or- szág külkereskedelmiinknek mindkét év első felében csaknem pontosan ugyanannyi százalékát, egytizedét kötötte le. E részese—

dés jelentőségének elbírálásához célszerű megemlíteni, hogy az utolsó 5 békeév, tehát az 1935—től 1939—ig terjedő évek első félévi összes forgalmának átlagában —- ami 458'1 millió P—t tett, nem is egészen felét az idei első félév 965 1 millió P- s forgalmának

—— ugyanez az öt ország 22 4 millió Ps ér—