4. szám. ——232— 1926
Allma'a hálso-och sjukvőrd, 1924. Kungl. medicina!- styrelse. Stockholm,
Fiske, 1924. Kungl. stat centralbyri'i. Stockholm.
Lengyelország. (Pologne.) — Annualre stat. de Varsom'e, 1923/1924. Service de stat. munícipale.
Varsovie.
Finnország. (Finlande.) Bureau central de stat. Helsinki
Annuaíre stat. de Finlande, ttal de stat. Helsinki.
_ Románia. (Roumanz'c). — Constantinesco : L'e'vo- lution de la proprie'te' ruralc et la réforme agraire en Boumam'c, Bucuresti. 1925.
Bulgária. (Bulgarie). —— Stat. (lu commerce du royaume de Bulgaric avec les pays étrangers, 1924.
Dir. gén. de la stat. Sofia.
Holland-India. (Indcs—Néerlaudaíses.) —— Jnar- ooerzicht van den irt-en uitvoer can Nederlandsch- Indie'. 1924. III. Centraalkantoor voor de stat. Weltev-
reden.
L'arpentage, 1924.
1 925. Bureau cen—
Kanada. (Canada.) —— Wages and hours of labour in Canada, 1920/1925. Department of labour. Ottava.
Prices in Canada and other countries, 1925. De—
partment of labour. Ottava.
Északamerikai Egyesült—Államok. (Etats-Unis
d'Amérigue.) — Abstract of the fourteenth cenzus of the 'nited States, 1920. Bureau of the census.
Washington.
Argentina. (Argentine) —— Anuario esíad de la Ciudad de Santa F, 1922/1923. Dir. de estad. muní- cipali Santa Fe
Csile. ((Ihili.) —— Anuario estad'ístíco de la ro- pública de Chile. Vol. I—XH. 19223. Officíne central
de estad. Valparaíso.
Ausztrália. (Australia) — Statistical'register
of H'estcrn Australie, 19245'1925, Part V., VII., IX,
X. Perth.
Official year book of the Commonrcalth ofAuslra—
lla. No. 18. (1925) Bureau of census und stat.
Melbourne.
union-unlllI-lnnoulnl-llu-n-un-nu-nllln-u-n-n-l-oli-nun-nun-Ill-It'-l'u-'I!un.-nnnuunnnlonnnc...-c...-cuc-n-cc-u-u-unnuu...——
.n-cnunnl '
—
EGYÉB.
Ill-III-Ill-Inn-...-III-I.u-l-lll-lI-n-unnnllllllnll'n'-lllllllIIlII-unnnuu-u.n.-...nn-nunnu...-..n-l-ulll-l!!!:lnll-n-n-u-ocuc-n.!-
A Magyar Statisztikai Társaság működése.
Activite' de la Société Hongroise de Statisttgue.
Rc'smne'. Dans la séance, tenue le 24 mars dernier, sous la préstclence de M . Gustacc Thírring, de la Société Hongroise de Sta-
tistígue, M. Charles Kádas, membre orolt-
nalre, pronongra son discours de réceptlon intitule' La premiere année du rele'vement re'úrgam'se' des données staiistigues de commerce exte'rieur. Apres ce disc-ours, dont nous rendons compte ailleurs, M. Béla de Tormay prit la parole, présentant ses re- margues.
A la séance, tenue le 30 mars, et pre'siolóe par AI. Gustave ThirríngJI. Etienne Győrffy, membre ordinairc, pronong'a son discours de réceptlon intttule' L'etlmigue des ,,hajdúa-s
Gest grúce á la caillance des hajdus libres gue le prince Etzenne Bocskay gagna la guerre dc ltndépendance apres guoi pour les récompenser, il les a fails nobles en les établissant en partie dans le comitat Bihar en partie a Nánás.
Dorog, Hadház lámospe'rcs Seoboszló el Kalló, celles situe'es dans le comitat Szabolcs Cost a 12.305 hajdu's gu il donna des leltrcs de privileges, dont la plupart s'e'tabllt dans le comitat Bihar. Plus tarol, les hajdús de Kálló furent transférés a Bó'seö'rme'ny par le prince
Gabriel Báthory.
Y compris les füles de hajdús constitue'cs depuis,íl ]] ovait enriron 40 m'lles de ha)- dús dont o' _r/ardaient leurs prir-z'lcgcs jusgucn 1848. On. orolt ge'ne'ralcment gue la pluport des hajdús etalont ollorigt'ne ratze, parce gu'on confond les Ratees habitant, au X Ve et XVI? siecles, [; Hajdudorog et aux en- rirons de cette cille, et gut y furent c'tablz's
par le despoíe serbe Brankovics, avec les (lescendants catholigues-grccs de Izajzlus gut y elront actuellement. Díals (lés le XVI"
siecle, les Ratzes de Brankovics dimlnuaicnt tellcment gu'ils Weassent pu faire méme 100 oles hajolus ennoblis par le prince Bocskay:
et d'ailleurs, celui—ci n'avait pas de Batzes dans son arméc gut, selon la leltre de pr'ir'ilíye, massacra justement beaucoup de Ratees lm—
pe'riazwc. Il se peut gu'apres la (lébácle de Mohács il y ezet cu assez de Rat:es parmi les hajdús librcs, mais zls tomlrercnt dans les combats livre's avant la guerre den/,le'pendame Bocskay, et les hajdús libres sc recruterent de plus en plus (les Hongrois. En examinant, au point de vue oles noms de famille, les Zettres de privilege des rillcs de hajdús de Bihar, Ill. Győrffy a établi one tous les hajdús az'az'ent un nom hongrois et gu'z'ls s'éíalenl
1926
réfugiés des territoires envahis situés dans le Transtisza et entre le Danube et la Tisza. Apres cette conference, MM. Aloyse Kovács et Antoine Pezenhoffer présenterent leurs observations.
Dans la se'ance tenue le 9 aoril, sous la présidence de M. Gustave Thirrz'ng, M. An—
toine Papp, membre ordinaire, prononca son discours de réception in titule' La Transylvam'e comme territoire e'conomz'gue. Partant de ce point de vue gue la guerre mondiale était due, au fond, a des guestions e'conomigues, il exposait gue, de méme, seules des raisons economigues pourraient amener la recision du traite' de paix. On se souvient gue lors des négociations de paix, la delegation hongroise proposa de faire un Etat libre de la Transyl- vanie; et, en ezfet, guoigue, par suite du statu guo existant au moment de la con- clusion de la paix, le budget de cette prooince aurait pu se solder par un láger passif, toutefois, il y avait toute condition pre'alable pour gu elle put deoenir un Etat capable de
se développer viooureusement.
A la séance tenue le 17 avril, sous la pre'si—
dence de M. Gustave Thirrz'ng, M. Charles Schneller, membre ordinaire, prononga son discours de réception intitule' La formation re'cente de la proportion de la natalz'te', gue nous ferons connaitre en de'tailApres le dis- cours de M. Schneller, MM. Etienne de Bernát et Aloyse Koaa'cs exposerent leurs remargues.
A Magyar Statisztikai Társaság folyó évi március 24-en Thirring Gusztáv elnöklete alatt tartott előadóülésén Kádas Károly r. tag foglalt széket ,,Az újjászervezett külkereske- delmi statisztikai adatgyűjtés első esztendeje"
cimű előadásával, melyet folyóiratunk más helyén ismertetünk. Az előadáshoz Tormay Béla szólt hozzá.
A Thirring Gusztáv elnöklete alatt már—
cius 30—án tartott elöadóülésen Győrffy István r tag _A hajdúk etnikuma" című előadásá- val foglalt széket. Az előadás szerint Bocskay István fejedelem diadalmas hadjáratát a sza- bad hajdukkal vívta ki, akiket jutalmul ne- mességre emelt és Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs, Szoboszló és Kálló szabolcs- megyei városokban telepített le. Később Báthory Gábor fejedelem a kállai hajdúkat Böszörménybe helyezte át. Bocskay Biharban is telepített hajdúkat, de csak a szalontai hajdúknak adott külön kiváltságlevelet, a többi biharmegyei hajdú bennefoglaltatott az első kiváltságlevélben. Összesen 12. 305 haj- dúnak adott kiváltságlevelet s ezek nagyobbik fele Bihar megyében települt le_ A biharme- gyei hajdú Városok: Szalonta, Úrgöd, Szent-
—233—- 4. szám.
márton, Tamási, Harsány, Körösszeg, Ko—
mádi, Vekerd, Sas, Régen, Félegyháza, Ba—
gamér, Mikepércs, Babos, Konyár, Derecske, Berettyóújfalu, Kaba, Sáránd, Tépe. A még később alakultakkal a hajdúvárosok száma mintegy 40-re rúg. Kiváltságait azonban 1848-ig csak a ma is ismeretes hat hajdú- város tudta megőrizni. A hajdúkat a köz—
hiedelem nagyrészt rác eredetűeknek tartja. Ez a téves felfogás onnan ered, hogy Hajdú- dorogon és környékén a XV—XVI. század—
ban tényleg laktak rácok, kiket Brankovics szerb despota telepitett oda és a köztudat * ezeket a most ott lakó görög katholikus val—
lású hajdusággal összekapcsolja. Brankovics rácai azonban a XVI. században annyira el—
fogytak, hogy Bocskay megnemesített hajdúi—
nak lo/o—át sem tehették volna ki. De nem is voltak Bocskay csapataiban rácok, sőt amint a kiváltságlevél mondja, Bocskay haj- dúi éppen a velük szemben álló császári rá- cokon követtek el nagy vérengzést. Valószínű, hogy a mohácsi vész után a szabad hajdúk között meglehetős számmal voltak rácok de ezek a Bocskay felkeléséig eltelt három emberöltő harcaiban elhullottak s a szabad hajdúság hovatovább a földönfutóvá vált magyarságból regenerálódott. Nagyobb rác- telepek Délmagyarországon voltak, ezek azon—
ban a magyarság nemzeti mozgalmaiban nem vettek részt, sőt a magyar király rendesen ezeket használta fel a magyarok ellen. Győrffy ezután Vizsgálat alá vette a bihari hajdúváro- sok fenmaradt szabadságleveleit s kimutatta a családnevek vizsgálata alapján, hogy a hajdúk mind tiszta magyarnyelvű emberek voltak s a Tiszántúl- és a Duna—Tisza—köze hódoltsági részéből menekültek. A szoboszlói lovas hajdúkra vonatkozólag megállapítja, hogy azok nagyobb része kún volt. Volt Bihar vármegye területén vagy három rác hajdútelep is, ezek a XVII. század második felében a török és tatár dúlások miatt meg—
semmisültek. Lehet, hogy ezekből nehány áttelepedett Dorogra, de a dorogi hajdúság idegen elemei között is, az orosszal és az oláhal szemben is kisebbséggel voltak. Dorog családnevei közül 1702—ben 190/0 az idegen elem, akik a XVII. század második felében szivárogtak be. 1702- ben a hat hajdúváros lakosságának idegen eleme nem haladja meg a30/0- ot, Bocskay felkelése idején pedig még ennyi idegen sem volt köztük. Az előadáshoz Pezenhoffer Antal és Kovacs Alajos szólt hozzá.
Az április 9-én Thirring Gusztáv elnök- lete alatt tartott előadóülésen Papp Antal r. tag foglalt széket ,,Erdély mint gazda-
18
4. szám. ——234— 1926
sági területű című előadásával. Abból amég- állapításból indult ki, hogy a világháború—
nak inditó oka a valóságban a gazdasági kérdésekben keresendő és a békerevizió gon—
dolatát is csak gazdasági okok érlelhetik meg. Ezért érdeklődésíink központjába eze- ket a szempontokat kell vennünk. O is eb- ból a szempontból nézi az erdélyi kér- dést, vizsgálni őhajtván azt, hogy efrgv ön- álló Erdély, amelyet mint legmesszebbmenő változást ajánlott a magyar békedelegáeió Párizsban, gazdaságilag képes volna—e az állami lét fenntartására. Sorra vizsgálta, sta- tisztikai adatokkal illusztrálva, az erdelyi ré- szekben rejlő termelési erőket és erőt'orrá' sokat, a volt magyar állami háztartás Erdély re eső kezelési adatait és arra a megállapításra jutott, hogyha a békekötés idejében létező
status (1110 pillanatnyilag talán kismértékben passzív háztartási eredményt is mutatott volna, mégis minden előfeltétel megvolt arra, hogy Erdély rövid idő alatt aktiv, sőt erősen fej"
lődőképes államot alkosson. Előadásának' a befejezését az a gondolat szőtte át, hogy a volt magyar kormányzat nem honorálta eléggé az Erdélyben meglevő gazdasági erőket, holott azok kellő gondozása —-— nézete szerint
— elválaszthatatlan kapcsokkal zárta volna Erdélyt az anyaországhoz.
A f. évi április 17-én Thirring Gusztáv elnöklete alatt tartott előadóiilésen Schneller Károly r. tag foglalt széket ,,A születesi arány újabb alakulása" című előadásával. Az elő—
adást, melyhez Bernát István és Kovács Alajos szólt hozzá, Szemlénk részletesebben fogja ismertetni.
Az 1919—1922. évi Magyar Statisztikai Évkönyv.
I/Annuaire Statistigue de la Hongrie pour 1919—1922.
Résume'. Comprenant les années XX VII, XXVIII, XXIX et XXX, le nouuel An- nuaire Statistigue ele la Hongrie présente les chiffres de la période allant de 1919 a la fin de l'anne'e 1922, constituant une introduction douloureuse a la se'rie des données relatives au territoire gue le traité de Trianon a laisse' a la Hongrie.
Le retarol gue la publication de l'An—
nuaire a subi, est bien excusable: il est (lú a la situation troublée (les temps gui suivi—
rent la ole'bácle. Comme une partie des en- guétes statistigues cessa alors et gue plusieurs
relévements sleffectuerent avec retard, on nla pu rassembler gu'au prix de beaucoup ole peine et de perte de temps, les matériaux nécessaires.
Llédition frangaise de l'Annuaire paraitra au milieu de cette annee. Il est regrettable garn raisonde restrictions budgétaires, l'ouo- rage ne pourra pas paraitre en allemand.
Az 1919-től 1922 végéig terjedő négy év adatait foglalja magában a Magyar Statisz- tikai Evkönyv mostaniXXVll., XXVIII., XXIX.
és XXX. négyes évfolyama: fájdalmas be—
vezetéseként annak a sorozatnak, amely ez- zel kezdődőleg a trianoni békében megha—
gyott Magyarország adatait közli.
Még ez az Evkönyv is magán viseli az anyagát képező időszak zavaros állapotainak képét s ez magyarázza, hogy a táblázatok tekintélyes részénél hiányzik a négy év tel—
jessége és ezzel az előző évfolyamhoz csatla- kozó folytatólagosság.
Az összeomlást követő időben az állami és társadalmi élet megzavart állapota egy—
úttal menti az évkönyv megjelenésének kése-
delmét is. Az adatgyűjtések egy részének megszűnése, vagy utólag történt végrehajtása következtében csak nagy fáradsággal, után—
járással s természetesen csak'igen nagy idő—
veszteséggel sikerült az Évkönyv anyagát ösz- szehordani.
Beosztás tekintetében a mostani is követi legtöbb részében az előző Evkönyvekét!) Mégis bizonyos célszerű változtatásokkal és néhány helyen lényeges kiegészítésekkel. lgy kiegészült a mostani négyes évfolyam az 1920. évi népszámlálás eddigi feldol- gozásának eredményeivel s ezek között az elöző Ev- könyvnek idevonatkozó részével szemben teljesen új közlés a tiidőcsúeshurutban szenvedőkröl, a lakó—
házakról és a házasságok termékenységéről szóló táblázatok.
További bővülés az ,,lpar és kereskedelem" fele- zet keretén belül az egész gyáriparra és az összes részvénytársaságokra kiterjedő, rendszeres és nagyobb kört felölelő adatok táblázatsorozata, valamint az árakról beiktatottuj fejezetben az egy munkásesalád heti élelmezési költségeit feltüntető táblázat a meg felelő indexszámokkalÖkiegészítve. Jó szolnálatot föog
tenni a ,,Pénz és hitel" fejezet három új táblázata is a magyar korona ziiriohi havi átlag árfolyamairól, a svajci franknak magyar koronákbans amagyar arany- koronának papírkoronákban kifejezett értékéről.
Az utóbb említetteken kiviilugyanesak a ,,Pénz és hitel" fejezet néhány új táblázatban igen értékes adatokkal bővül, köztük a m. kir, állami jegyinté- zetre vonatkozókkal.
A változtatások közül fontosabb a _Bányászat és kohászat" című fejezetnek majdnem teljes egészé—
ben való gyökeres és az adatok lényeges kiterjesz tésév el egybekötött átalakítása, továbbá ,,Szoeiális viszonyok" és ,Áralakulás cimekkel két új fejezet—
nek beiktatása. Az utóbbiak ebben a kötetben job—
bára még csak alaki változtatást jelentenek ugyan, de a jövőben — azok kereteinek megnövelésével — nagyobb tér fog nyílni az idevonatkozó anyag szé- lesebb körű tárgyalására.
1) L. az 1916—1918. évi Magyar Statisztikai Év—
könyv, M. St. Sz. 1924 3—4. sz. 175 oldal.
