A világ szén- és vastermelése

2. Szám.

ez alkalommal .a Központi Statisztikai Hi- vatal nevében hálás köszönetet mondjak Darányi Kálmán földmívele'sügyi miniszter

úr Ö Nagymé'ltóságának, aki már akkor is,

amikor a miniszterelnökse'gnek államtit—

kára volt, a legmesszebbmenő módon fel—

karolta ennek az összeírásnak ügyét. Há- lás köszönetet mondjak továbbá Marschall Ferenc földmívelésügyi államtitkár úr Öméltóságának, aki úgy is mint az Orszá—

gos Mezőgazdasági Kamara igazgatója, úgy is mint a földmívelésügyi minisztérium ál—

lamtitkára, raz összeírásnak állandó szó—

szólója volt. De köszönetet kell mondanom

—— 108 ——

% 1937)

az Országos Magyar Gazdasági Egyesület- nek, valamint az Országos Mezőgazdasági

viselő Mutschenbaeher Emil és Koós Mi—

hály igazgató úr Öméltóságaiknak, akik

az összeírás elrendelése érdekében mindig a legmesszebbmenő propagandát fejtet—

ték ki.

Ezekután pedig őszinte szívből kivá—

nom, hogy ezt a nagy munkát, amelyre a Központi Statisztikai Hivatal a magyar mezőgazdaság érdekében a legnagyobb ön—

zetlenséggwel vállalk—ozott, lsten áldása kí—

sérje! Konkoly Thege Gyula dr.

A világ szén— és vastermelése.

La production mondiale du chm'bon et du fer.

A szén— és vastemnelés az 1932. évben jutott mélypontra. 1933—ban a termelt mennyiségek már növekedtek. Még nagyobb a javulás 1934—ben, amely esztendőben különösen a vastermelés mnelkedése igen jelentős. Adataink a Népszövetség havi köz—

lésein alapulnak.

Kőszén. A világ kőSZrélllel'lllUlóSC 1931-ben meg haladta az egymilliárd tonnát (1.046 millió tonna).

Az előző évvel szemben a termelés 9'7%—kal emel-

kedett. A termelés a táblázalunkhan szereplő or—

A világ kőszéntermelése. —

szagok csaknem mindegyikében meghaladta az előző évi lni—nnyisi'zgel, csupán Németalföldön és Holland—Kelet—Indiáhan állandósult 'a slagmáció.

Barnaszén. A vilag barnaszéntermelése 1934—

ben 7'()%-kal volt nagyobb az előző évinél és 173 millió tonnát lett. Egyik—másik államban a ter—

melésben —— rendszerint kisebbmérvű .-., hanyat- lás is nmtatkozik. A Főlermeiő Németországban, de Magyarországon is

moltevő.

az 1934. évi javulás szá—

Production mondiale de houille.

% ; § § . § __. én § ; 1950 :; É ! ; bc ' . [ 1350 Osszesen 1)

- § * !: 753 D* " 3-3 * 55? 135 E M: Gug " Total ')

ánHaV'hó . ***-'S aki ÉS 375 $ sg; 13 153 s. ama 33 ; ix fg) ——————————————

a

g' %%?

§§ "25

vkit/ó)

5.3 EBJE'WÉ

%%

s § 333

3618 g.

És 72

3:

'ha" terxiiellés

Moymnes^e. fős—333^{E SBE-:}"Enix 'T'á'i ^ESfil-* 393^$$$ §!)$$$ ɧ2§8Ria—"5101: §§D_a, 33m$ 313052 5";—s"; $$$—a,:533108) § És% 3—33* Ég'*o, atlagmay. produc-.

1332on mm;: nem SEÉ ob of— lots akarás 633 Mb .; A. z a: 33.17. a:, on: 156 %m mens. tág,?! _

1000 tonna—IOOOionnes

! 1929 46.026 2.245 1.893 126 1.377 1.052 4.482 1571 2.855 1.023 3.853 21.837 965 13.620 3.472 1.132 592 107.919x1,286.6 1930 40.590 2 285 1.927 120 1.203 991 4.490 156 2.615 864 3.126 206501.le 11 892 3.921 1.102 593 98.601 1,I76.732 1931 33.395 2.254 1.752 92 1.092 88114167 117 2.332 706 3.189 18.582 1.075 9.837 4.462 947 591 85.820 13298") 1932 27.183 1 785 1.581 90 913 805 3.856 81 2.338 625 2.403 17.71711063 8.728 5 211 870 570 75.943 911816 19331934 28.967 2.10731.365 2.197 1.7021526 128158 878898 872 3.906992 3.967 8079 2.5042.741 644800 2.2782.465 17.5251104818.708 1.028 10.4189.160 6.0207.3..3 681943 596501 87.20279.488 1,016.4249713 896

havi term.

'

* production mem.

19341.VIII.^VH.XII.^IV.IX.VI.XI.Ill.V.X.II.1) Egyéb26.86112.176 1.30.255I2.12427.767 2.21326.657 2.087 1.50128.164 2.18128.710 2.123 1.75033.840 2.287 1.81731.417 2.238 1.594 (19682.74135.417 2.806 1.57234.4022.0391.75840.746 2.404 1.831államokkal2.184 1.823 (1691 1.016 1.022'3868l.1.552. ' '1.együtt., 165142169143142139151166140139 N1.049 1.072 4.0891.02480631918896756812817 1.019 3.8969110943838Y 1.074 4.067compris1.038 3.8931.040 3.923832 3.922952 4.229924381"?!028 8.763966 3.831932 4.325les autres(82) (2.825)8282797575788377817873 12.825)2.4892.8252.7812.7443.1622.8212.8732.6492.5352.362Etats. 838828837871833971895741 (3.003)762662714642 2.8533.0032.1002.2952.4432.6002 678 1210912.2222.3012.0951.996 19.88518.92220.490 1.070 10.885 7.85216.46817.40818.079 1.02619.858 1.12619.04518.29018.070411X12116.889;1.0441.0331.0471976902070974958 10.93310.80411.59711.31210.23610.77610.5939.7789 8839.7009.512 8.0407.9227.922)7.5727.5597 4467.5056.6837.3877.0567.426 1.06997792191211616)955947970911928909903915(6161(616)(616(616616610513621547592571

2.

——109— ¹⁹³⁵

Nyersuus. A világ nyersvastermelése 1934-ben 27'509-ku1 emelkedett. A főtermelő Egyesült Államokban 1932 óta erős regenerálódás mutatkozik. Legfeltűnőbb a vawstcrmelés emelke- dése Nómclországbnn, 1934. javulás 65'800—0t tesz. Nagymértékben exllelkeclett a ter—

melés Oroszországban (46'6%—kal) és Nagy-Britan—

niában (44'600-kal) is. Franciaországban és Olasz—

országban a vastermelús stagnál, amiben talán az aranyalapnál való nwgmarudás nyomasztó hatása is érvényesül.

jdentősen,

itt az évi

Nyersacél. A nyerSacélierlmelaés terén az 1934.

(rvben lupaszlalhaló lendület a nyersvastermelés—

hez hasonlóan, de nem oly erővel jelenlkeiik. Az előző év tevmeléséhez viszonyítva a világtermelés

mnelkcdése 20*6%-0t lesz.

es

Itt is Nagy—Britannia, Oroszország mutatják a legna—

gyohl; élénküluést, az aránylagos emelkedés Kanu- dában a legerősebb.

.1 Saarvidélc adatai. A kérdés időszerűségénél fogva érdemes áttekinteni a Saarvidék szén- és vastermelésének adakait. Táblázatainkba—n ; Saar—

Nóm 01101'szág

A világ nyersvas- és nyersacéltermelése.

Production mondiale de f'onte et d'am'er brut.

z., ) ) 5375 bí! ( É ( ha 1 E.: É ) ) 3 Én [()sszesenU—Tolah

Havi § v; É; ? § ? § § § § 507? És Én; %) ) %i, - i ) 50 ) § l ", 7 !NMR—77777)

átlag, g§§1_;l§§ ÉS "( ' Mam SB §; §§0 ;; w (% (§ bőv) havi (éviterme

hó was—: ;;1m2;—— ; ;; ;; es ; ;; ;; autó; ;... % §:

Mmmm _,_ §; Ed; ;; §; );31 ; § ;? ; ;; ;; ;; ;; §; ;; §; "W- ' p).-01?

mgygggggm ; ;; ;: ;;1;;;; ;; 3; ;; ;; ;;1 ;; ;; ;; ;; mm;;

,. 1000 tonna —— 1000 tonnes

(' Nyersvas — Fanta

1929 3.580 337 137 864 103 i 91 59 242 643 1.103 57 362 175 Á' 41 62 7.974 93.689 1930 2.659 2240 120 836 109 63 40 206 524 808 45 417 159 38 50 6.454 77.448 1931 1.547 266 97 683 89 36 29 171 318 505 42 405 126 32 40 4.430 53.760 1932 ; 735 229 38 461 98 12 17 163 303 328 33 521 112 22 24 3.132 38.184 1933 ( 1.119 229 42 527 133 — 19 26 157 350 439 43 597 133 27 28 3.959 47 508 1934 ; 1.348 262 50 513 162 35 32 163 506 728 43 875 152 44 3 5.047 60.561

, havi term.

. prud. mens.

1934 1. 1.235 223 36 526 160 31 28153 448 543 44 735 141 36 27 4.466 11. 1.284 211 35 474 141 12 26 145 421. 550 39 709 138 36 24 4.340 111. 1.646 252 53 526 161 12 30 158 512 650 41 818 156 40 34 5.193 IV. 1.755 246 54 503 159 28 33 160 504 697 43 854 153 39 31 5.351 V. 2.076 255 57 .)27 165 39 36 164 536 737 45 ' 886 150 50 30 5.860 VI. 1.961 242 5?) 509 163 38 33 166 523 713 44 896 152 40 30 5.668 VII. 1.244 252 52 511 153 37 36 163 537 767 45 923 152 42 31 5.064 VIII. 1.071 251 56 532 154 42 38 164 511 799 45 929 154 49 (31) 4.942 IX. 912 237 55 499 155 44 28 168 508 776 46 915 155 43 (31 4.687 X. 966 254 55 527 174 47 33 174 536 842 47 958 167 44 31) 4.988 XI. 972 223 49 506 (174! 40 31 167 516 829 40 938 159 52 (11) 4.860 XII. 1.052 260 43 515 (174) 43 ) 30 174 522 833 44 (938) 149 a 50 . (31) 4.991

. 2) 2) Nyersacél —— Acier brut

1929 ) 4.599 342 183 808 191 ' [17 115 225 816 1.354 179 407 184 61 84 9.714 116568 1930 ) 3.326 280 151 787 191 86 103 189 620 962 148 483 161 53 72 7.660 91.920 1931 2.133 259 126 652 157 57 86 170 438 691 121 451 128 46 50 5.615 67.380 1932 1.128 232 56 470 200 29 47 163 445 481 116 483 122 45 41 4.106 49.272 1933 1.913 229 62 544 254 35 69 154 595 632 149 571 139 53 39 5.497 65.964 1934 : 2.139 262 79 ( 512 306 64 71 161 750 990 154 794 162 74 39 6.631 79.572

, . 51313. 33253

1934 1. 2.003 226 48 518 278 62 67 151 722 813 143 691 154 56 45 6.047 11. 2.218 208 55 477 290 59 57 143 719 825 139 666 145 65 38 6.173 111. 2.805 257 87 528 319 74 69 155 843 930 162 763 160 71 53 7.344 IV. 2.944 246 91 501 312 71 75 157 728 978 140 783 110 70 45 7.365 V. 3.407 257 99 533 303 73 78 161 793 969 1 158 772 155 85 49 7.982 VI. 3.064 253 98 512 289 65 79 165 767 1. 004 154 809 173 l 60 44 7.602 VII. 1.496 248 84 513 294 68 78 160 730 1. 037 161 791 156 64 33 5.982 VIII. 1.385 250 93 533 302 65 77 163 678 1.068 149 818 171 86 (33) 5.945 IX. 1.272 245 81 494 286 58 63 165 746 976 151 834 168 78 (33) 5.713 X. 1.435 257 81 533 330 59 76 176 825 1.136 170 885 182 79 (33) 6.332 XI. 1.615 252 72 497 1330) 58 73 166 778 1.066 170 862 167 89 (33) 6.323 XII. 1.972 247 64 508 (330) 60 63 171 665 1.040 147 (862) 156 70

*) Egyéb államokkal együtt. —— Y compris les les moulages.

autres Etats. — 2)) Öntvények nélkül _ Non compris

2. szám.

—— 110 —

1935 A világ barnaszéntermelése. — Production mondiale de lignite.

.

, 1 _ :

átlígllló Ausztria Bulgária 5236,ko Juágíúá Kanada Magygr- $$$; Románia "(ÉLSZÉÉlév—iggíígg

_ 132322?^{]" ,,} Autriche Bulgaric 197325;e Y012555! a' Canada )ISZmege" ) ," Allemagnc Roumaníe _111231). 2423. ; production, annuelle '"0'3

1000 t 0 n n a —— 1000 t o n n e s

__

1929 294. 138 1.880 437 300 587 14.538 l! 223 18.495 221940

1930 255 133 1.599 409 261 515 12.168 ; 173 15.609 187308

1931 249 127 1.494 l 378 .! 220 509 11.109 136 14.308 171696

1932 259 147 1.322 348 1 261 494 10.218 122 13.253 159036

1933 251 131 1.255 314 254 492 10.566 107 13.450 ; 161400

, 1934 240 183 1.272 326 240 517 11.437 134 14.396 ] 172752

havi term.

1934

production mms.

I. 329 138 1.320 396 409 649 12.168 152 15.672

11. 265 125 1.263 338 254 549 10.965 132 13.990

111. 238 98 1.282 304 221 472 10.755 136 13.597

IV.V. 185194 11281 1.1821.105 251247 7496 390408 10.4699.871 108115 12.25012.778

VI. 210 127 1.095 276 63 404 11.508 111 13.859

VH. 215 121 1.120 289 61 418 11.016 118 13.432

VIII.XII.XI.IX.X. (262)267262222227 180158121146189 1.3681.2421.4981.5071.277 374376404314340 418436383344121 564656466513710 11.42312.60112.94111.95111.580 (161)(161)134161123 14.44916.34216.58115.43514.315

*) Egyéb államokkal együtt. —— Y compris les autres Etats.

vidék adatai külön rovatban kerültek kimutatásra.

E terület kőszéntermelése mintegy tizedrészét teszi a németországi kőszénlermelésnek, viszont Fran- ciaország csak négyszeres-ét termeli .a Sam-vidéken kiaknázott mennyiségnek. 1934-ben ugyanis a saar—

vidéki átlagos havi kőszénkitermelés 943 ezer tonna volt, Németországé 10.418, Franciaországé

3.967 ezer tonna. Nyersva'stermelés szempontjából ellenben a Saarvidék termelésének jelentősége a németországi termeléshez viszonyítva nagyobb, Franciaország termeléséhez viszonyítva kb. olyan (1934 havi átlag: Saarvidók 152, Németország 728, Franciaország 513 ezer tonna), mint a kőszénterme—

lés szempontjából.

.lI'I..lllId.-C.I....II.C.-IOIIIIIII-IllllCIII-ll

e KERESKEDELEM. És KÖZLEKEDÉS e

IIlCII—IIIICUCCIOIIIIClIII-Il...!Ill..-i'-llI._.-Illll'llúlíllllllll-!lIII.-I.ultllúllllllllCIII-l

Magyarország külkereskedelmi forgalma 1934—ben.

Le commerce emtérieu'r de la Hongrie en 1934.

Résume'. Ifaprés les publications de la Société des Nations,*) lc commerce mondial a continué a dimínuer en 1934. En Europe, il nly a gue six pays ou, par rapport a 1933, llímportation et Pest-porta—

tion aient augmenté. Ces pays sont Ia Suede, la -Hongrie, Ia Finlande, la Yougoslavie, la Gréce, ainsi gue IlEstonie dont le commerce exte'ríeur nlest pas tres considérable. Panni ces six pays, en 1934, la balance commerciale nya été active guten Hongrie,

en Finlande, en Yougoslavie et en Estonie.

E n Hongrie, dans Pannée 1934, les im—

portations ont représenté 344'8 millions de pengős et les exportations 405'3 millions, de sorte gue la

*) Annuaire Statistígue de la Société des Nations, 193344. Bulletin Mensuel de Statistitlue.

1935, a" 2.

balance du commerce earte'rieur s'y soldait par un actif dc 60'5 millions. Par rapport a 1933, les im- portations ont augmcnté de 32'2 millions de pen- gős et les cxportations de 14 millions. Bien aulen 1934, l'actí/ de la balance ait accuse une diminution de 18'2 millions par rapport á llannéc précédcnte, les exportations ont compensé les importations ne'- cessaires pour la production et la consommation intérieures croissantes. Ccpendant, surtout vers la [in de 1934, l'importation a rencontré guelgues dif—

ficultés. Car pour une partie des marchandises ven—

ducs á llétranger, les exportatcurs ont recu des pen—

gős blogue's ou des pengős dits de marchandise,

et non des dcuises étrangéres, et d'autre part, une partie considérable d'autres exportations a été payé avec des shillings autn'chiens ou avec des marks allemands, gulon ne pouvait pas complétement utiliser