10. szám. % —— 922 ——
1935
rint a mi kis országunkban élő, mintegy
húszezer érzéki és értelmi fogyat—kozáshan szenvedővel s hogy .a mi népünk fajának
egészsége, fejlődése és 'ereje érdekében is megtegyük a korszerű védő— és óvóintézke-
déseket..!III-"IUIOOIIIOI.'.!IllllU.I.III-IIIIIIIIIICICIIDIICIIIOCUI
'll.Ol-ll.-1ll!-IOCIOIHIIIOIOIOICDDOun
6 IRODALMI SZEMLE o
IUCOGIIIU'GUGCIICI-n
...-IIIOICIIIIIIIIIIICI—C.I..CIOCC it...-...-...al.-'!Clunnl-liliudllouo
Könyvísmertetések.
Chronigue de livres.
1932—1935. A Gömbös kormány háromesz- tendós munkássága. —— 1932—1935. L'actívite' de'-
;ployée en trois (ms par le cabz'net Gömbös.
Budapest 1935. 96. l. — p.
Résume'. Sur liactivité du gouvernement royal hongrois pendant les trois derniéres ,années, une publication vient de paraitre, faisant connaíire l'activite' du gouvernement dans la politígue inté—
rieure et extérieure.
Sur le terrain de la politiaue financie're, le [gouvernement obtint des résultats considérables en dimínuant le délicit du budget. II a également diminué le chómage, proucédant a de grands in- vestissements. II prit de nombreuses mesures pour adapter Feacploitation agticole aux besoins du temps présent. Diautre part, il appuyait lyagriculture par des faveurs fiscales et de credit.
Au point de vure statistiaue, on doit mention—
ner particuliérement gue le gouvernement, pour mettre sur une base solide sa politigue agraire de grande envergure, a prescrit, celte année, l'exécution dlune large enguéte statistigue sur les exploitations agricoles, comblant par la une lacune signalée, depuis 40 dns, par les plaintes des hommes de la politiaue agraire et de la statisiigue économiaue.
Le Livre Bleu est illustré par un releve' sla—
tistigue, publíe' íntégralemwenxt ci-dessous, et doni les chiffres font ressoriir les progres considérables accomplis pour le relevement du pays.
Les résultats de trois (ms en chiű'res.
Dépenses de PÉiat *en 1931—32: 1.388 millions de pengős; en 1934—35: 1.162'6 millions de pengős.
Dé/icit: 179'7 millions de pengős en 1931—32, 57'8 millions de pengős en 1934—35.
Investissements diÉtat et travaux publics: 175'9 millions de pengős.
Montam des investissements pour les Chemins de fer de IlÉtat: 49 millions de pengős.
II a été construit, pour 59 millions de pengős, 280 kilometres de routes nationales modemes et 1.735 km de routes relíant des communes a des chemins de fer.
Pour [lexercice en cours, les dépassent 80 millions de pengős.
Dans les finances des collectivités aulonomes, les economies réalise'es s*éléve,nt a 100 millions.
Le Service de la Surveíllance des lntéréts publics économise annuellem'ent 6'3 millions de pengősg
II a été payé, pour la revalorisation diassuran—
ces sur la vie, 18 millions de pengős.
Abaíssements du tana: d*int.érét: Depuis 1932, le taux général des credits a diminue', de 12 ou 14%., a 8%.
Celui du taux maximum exigible devant les tribunauac, de 11% a 7%1/2.
Celui du taua: annuel des préts hypothécaires, de 97.1/2 á 5%1/2.
Celui du taux général des préts pour agricul—
i'eurs, de 8%'/2 en 1932 a 5%:1/2.
Celui du taux des agriculteurs ,,pro'tégés", a 4%.
La charge totale, en intéréts annuels, de llagri—
culture est tombée, depuís 1932, de 224 millions de pengős () 90 millions.
Les dépóts 'en bangue, depuis ociobre 1932 a juillet 1935, s'e'I-everent de 1.249'7 millions de pen—
gős a 1.398! millions. Liaugmentation a été de 148'4 millions de pengős.
Dyune super/ide de 2,800.000 urpents cadastraum emblavés de froment, on produit sur 2 millions diarpents des fromenls de premier ordre et de méme gualité.
Le Fund agricole accorde annuellemenl 50 míl- lions de pengős de subsides :; la production ugri- cole.
Amélioration du prix du iroment: de 7'25 pen- gős en décembre 1933, celui-ci siéleva a 15 pengő-§
en juillet 1935.
Pendant la mém—e période, le prix du seigle monta de 360 a 1290 pengős;
celui de Forge, de 710 a 1462 pengős;
celui de I'wvoine, de 8 a 16-55 peng—ős.
Le prix du millet sie'léva de 7'12á15'87 pengős.
Le prix du mais monta de 6'20 a 11 pengős.
investissements
10. szám.
—— 923 -— t935
Toutes ces hausses se sont produites aussitöt apres la mise en vigueur de llaccord de Rome.
Les prix des froments d*outre-mer ont bnissé depuis 1931 de 20 ou de 30%. Par contre, le prix du fronient hongrois a augmenté, pendant cette période, a peu prés dlautant.
Depuis la mise en vigueur des accords de Home, le prix du froment de la région de Tisza (poids de lllzeotolitre 78 kgs) dépasse d'environ 30% le cours du Manitoba I.
Amélioration de Findice des prix agricoles:
Hauss'e de 684 a 76'7 points entre octobre 1932 el juillet 1935 (t8'3 points).
A la méme épogue, Pindice des prix industriels .a baissé de 1167 a 1091 points (——7'6 points).
L'écart entre les indices des prix agricoles el industriels s'est rétre'ci de 48'3 a 324 points.
lfouverture des ,,ciseauJ; agricoles" s'exprimait par %% en octobre 1933 et par ,19%. en amit 1935.
En 1934, 75% des mawtieres premieres el demi- produits mis en oeuvre par liindustrie hongroise e'tuient d*origine intérieure.
L'oeuvre de la protection des agriculteurs a déclaré protégées les propriéte's fonciéres de 77.852 agriculteurs endette's, dont 97'1%— d'e petits proprie- taires.
I,,eacce'dent des exportations sur les importations passa de 6 millions de pengős 'en 1932 a 78'7 millions en 1933 et () 60'5 millions en 1934.
Le volume total du commerce extérieur (valeur totale des exportations et des importations) a été de 663 millions em 1932 el de 750 millions en 1934.
Augmentation: 87 millions de pengős.
Exportations agricoles: 219 millions de pengős en 1932 et 280 millions en 1934. Augmentation: 61 millions, soit 27%.
Llaugmenlxation de la production cliarbonniere a été de 15% entre janvier—juíllet 1932 et janxvier—
juillet 1935.
Pendant cette méme période, les transports de charbon augm'enterent de 13'4%.
Malgré la diminution des prix: (——16%), la valeur de la production de (*induslrie manufac—
turiére passa de 1.763 millions de pengős en 1933 d 1.935 millions en 1934, accusant une augrnenta-
tion de 172 millions de pengős (: 10%).
Le nombre des ouvriers oecupe's par ltíndustrie manufacturiere e'tait de 178034 en 1932 et de 202623 en 1934. Augmentation: 24.589 unités (13'8%*).
Journées de travail effeotue'es dans llindustrie manufacturiére: 47 millions en 1932, 55'4 millions en 1934. Augmentation: 8'4 millions (le journuées, soit 17%.
Diminution du chőmage: nombre des chömeurs syndigués á la fin de mai 1932: 29.757; á la fin de mai 1935: 19.907. La régressíon a été de 34'3%—.
sl-
A diplomáciában régi szokás, hogy a nemzetet érdeklő súlyos és jelentőségteljes külpolitikai ese- ményekről a kormány tájékoztatót ad, ami az úgy- nevezett színes könyvek tomnájában szokott meg—
történni. Újítást jelent a most megjelent kek könyv, amely a Gömbös Gyula miniszterelnök vezetése alatt álló kommány bel— és külpolitikai működéséről ad számot.
Ez a 96 oldalra terjedő munka tíz fejezetben bemutatja a politika legfontosabb ágazataiban a talált helyzetet, a kormány által kitűzött célokat és azokat az ered—
ményeket, amelyek a Gömbös Gyula vezetése alatt álló kormány az eléje tornyosuló bel- és külpolitikai, valamint gazdaságpolitikai akadályok ellenére is kormány hivatalba lépésekor
elért.
Az első három fejezet a Gömbös kormány hiva- talba lépésekor fennállott helyzettel és a kormány bel- és külpolitikai törekvéseivel foglalkozik. A kor- mány programmjának foglalata a nemzeti munka- később megvalósításra kerülő nagy refonmeszméken kívül a napi politikának is irányt szabott. Külpolitikai téren a kormány munkáját újabb barátok
terv, amely a magyar jövőt átalakító és
szerzése és újabb piacok meghódítása vette igénybe.
Közgazdasági és statisztikai szempontból két- ségkívül legnagyobb éndeklődésne tarthat számot a gazdaságpolitikáról szóló (IV,) fejezet. Ennek első nesze a kormány pénzügyi politikáját tárgyalja. A költségvetés egyens—úlybarhozatala terén a kormány
jelentős eredményeket ért el, amit az alábbi össze—
állítás is igazol:
Költségvetési év Kifiisn 6 p e 33?
1930—1931 . 1.628'1 229'5
1931—-1932 . 1.387'7 179'7
1932—1933 . 1.175'8 100'2
1933—1934 . 1.173'5 54'5
1934—1935 . 1.162'6 57'8
E ikőllséagvetések közül :21 két legutolsó fűződik a Gömbös korm-ány nevéhez, a hiány csökkenése a kor- mány munkanélküliség enyhítését célzó politikája mellett jelentős eredmény. A Gömbös kormány az utóbb említett törekvése során hivatalba lépése óta 1278 millió pengőt fordított beruházásokra, amely összeg a folyó költségvetési év végéig 1759 millió pengőre fog előreláthatólag emelkedni. Ez összegből út— és hírlépítésekre 59'6, az állsamvasutza'kra 49'0', vízi—
munkálatokra 222, a postára 164 millió pengő, egyéb gazdasági oé'lokra 274 millió pengő esik.
rendbehozatalára szempontok ér—
Az autonómiák háztartásának és az adópolitik'áná—l a szociális
v—ényesílésáoe a mezőgazdaságnak és a szövet- kezeteknek hitellel való ellátására s a pengő vásárlóerejének fenntartására a kormány igen nagy gondot fordított.
A gazdaságpolitikai rész második fejezete a kor—
mány agrárpolitikai tevékenységével foglalkozik. E
10. szám.
—924-—
téren a kormány elsősorban a mezőgazdasági terme- lés átalakítására és a termékeinek piacképese'bbe' való tiéteiltére törekedett. (A termelési politika révén elősegítette a jobban értékesíthető minőségi produk- tumolk termelését, kereskedelmi politikájában pedig amelyet különösen a külkereskedelmi szerződések—
kel —— ezek közül főleg :a római szerződést (kell kiemelnünk — igyekezett előmozdítani, magasabb árak biztosítására törekedett. Ezenfelül a kormány a mezőgazdaságot segélyekkel (boletta) és adótéríte—
sekkel támogatta.
Különösen ki kell emelnünk azt, hogy a kor- mány nagyvonalú a—grárpoliztikájának kiépítését biz—
tos alapra akarván fektetni, folyó évben egy nagy—
szabású mezőgazdasági üzemstatisztikai felvételt rendelt el, ami által az agrárpolitikusok és gaz—
daságstatiszt'ikusok részéről immár 40 éve panaszolt hiányt szüntetett meg. Számos intézkedést tett a kormány a birtokxpolitika es .a mezőgazdasági szo—
ciálpolitika terén, egyik legnagyobb horderejű intéz- kedése kétség kívül a gazdaadősságok rendezése volt.
A kék könyv további fejezetei a kormány keres—
kedelempoilitikai, iparpolitikai, kultúrpolitikai, igaz—
ság—ügyi és honvédelmi tevékenységét ismertetik. A befejező részben a kormány jövő progmammja van ismertetve.
A kék könyvet az alább teljes terjedelemben közölt statisztikai összeállítás teszi teljessé, mely- nek számadatai (amelyek, minthogy nem k'izámólag a Statisztikai Hivatal adatgyüjtései—hől származnak
és eltérő időpontra vonatkoznak, a Hivatal kiadvá—
nyaiban közölt adatoktól itt ott kisebb eltérést mu—
tatnak) a konszolidáció terén jelentős előrehaladást mutatnak.
Három esztendő eredményei számokban.
Állami kiadások 1931/32—11011: 1388 millió P, 1934/35-
ben: 1.162—6 millió pengő.
Deficit 1931/32-ben 1797 millió pengő, 1934/35—ben 578 millió pengő.
Állami beruházás és közmunka: 175'9 millió pengő.
Államvasú'ti beruházások összege: 49 millió pengő.
59 millió pengővel 280 km. modem közút és 1.735 km. bekötő út épült.
A folyó költségvetési évben: 80 milliót meghaladó beruházás,
Az autonómiák háztartásában: 100 milllió a meg- takarítás.
A Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága évente 63 millió pengőt takarít meg.
Az életbiztosítások valorizálásána 18 millió pengő került kifizetésre.
Kamatcsökkentés: 1932 óta az általános hitelkamat lecsökkent 12—14%-ról 8%—ra.
A bírói kamatmax—imum 11%.-róil 71/e%—ra.
A zálogletveles kölcsönök evi kamatra 91/2%o-ről
5%'%-ra.
1935
%%
Az általános gazdakamat (az 1932. évi 81/2%—ról
5% %.—ra.
A védett gazdák kamata 4%-ra.
A mezőgazdaság évi ősszes kamatterhe 1932 óta 224 millióról 90 millió pengőre csökkent.
A betétállomány emelkedése: 1932 októberétől 1935 júliusáig 1.249'7 millió pengőről 1.398'1 millió pengőre. Az emelkedés tehát 1484 millió pengő.
2,800.0!0t) hold búzaterületen kétmillió hold egysé- ges elsőrendű minőségű búza rtetrem.
Évi 50 millió pengő támogatást juttat a mezőgaz—
dasági alap az agrártenmeltésnek.
A búza ált—javulása: 1933 decemberében 7'25 pengő—
rőt 1935 júliusában 15 pengőre.
A rozs árj'avulása ugyanezekben az időpontokban:
3'60 pengőről 12'90 pengőre.
Az árpáé ugyanezekben az időpontokban: 7'10 P-ről 14'62 P—me.
A zab ára emelkedett 8 pengőrőil 16'55 pengőre.
A köles ára emelkedett 7'12—ről 15'87 pengőre.
A tengeri ára emelkedett: 6.20 pengőről 11 pengőre.
Valamennyi nyomban a római szerződés életbe—
léptetése után.
A tengerentúli búzák 1931 óta 20—3()i%-ot vesztete tek áraikhól. A magyar búza ugyanez'alatxt az idő alatt kb. ugyanannyi százalékkal. emelke—
dettt.
A tiszavidéki 78 kilogrammos búza ára a római szerződések életbeléptetése óta a Manitoba ].
j-egyzéswét mintegy 30%Hk31 meghala—dja.
A mezőgazdasági árindez javulása: 1932 októberé—
től 1935 júliusáig 68'4 pontról 76'7 pontra. A javulás 83 pont.
Az ipari árindex csökkent ugyanebben az időszak—
ban 116'7 pontról 109'1 pontna. A csökkenés .76 pont.
A mezőgazdasági és ipari árindex közötti különbség 48'3 pontról 32'4 pontra szűkül-t.
Az agrárolló nyílása 1933 október:
augusztus: 19%.
36 %t, 1935
A magyar ipar által feldolgozott nyersanyag és fél—
gyártmány 715%-a 1934—ben hazai termelésű volt.
A gazdavédelem 77.852 gazdaadós birtokát tette vé- detté, ezek közül 97'1'% kisbirtokos.
Kiviteli többletünk 1932—ben 6 millió, 1933—ban 787 millió, 1934—ben 60'5 millió pengő volt.
A k—ülkemeskedelem összvolumenzje (kivitel és be—
ihozaita—l összénbéke) 1932-ben 663 millió, 1934—
ben 750 millió. Emelkedés: 87 millió pengő.
Agrárk'ivitelünk 1932ben: 219 millió, 1934-ben 280 millió. Emelkedxés 61 millió : 27'%.
Szén—termelés növekedése 1932 január—júliustól 1935 január—júliusig: 15%o.
Szénszállítás növekedése ugyanezen 13'4'%.
időszakában:
10. szám.
—-—925— 1935
Gyáripari tenmellésünk érték—emelkedése az 1933. évi 1.763 millióról] az 1934. évi 1.935 milliora: 172 millió P;10%, a 16%. árhanyatlás ellenére.
A gyáriparhan foglalkoztatott munkások száma az 1932. évi l78.034-ről 1934—ben 24.589 fővel 2l02.623—ra emelkedett. Az emelkedés: 13'8—%.
A gyárliparlban teljesített munkanapok: 1932-ben 47 millió. 1934—ben 55'4 millió. Szaporodás: ('i'—l milllió munkanap, vagyis 177 %
Munkanélküliség enyhiilézse: szakszervezeti monika—
nélküliek száma 1932 május végén 29.757, 1935 május végén 19.907 A csökkenés: 34'3%,
H. I. dr.
Dr. Buzíássy Károly: Budapest szeszesital- fogyasztása.
Dr Charles Buziássy: La consommation des boissons spiritueuses á Budapest.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti : Illyefalvi t. Lajos dr.) Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hi- vatala. 73. kötet, 8. szám, 58. l.
Publications Statistígues. (Rédige'ss par le Dr Louis I.
Illy efalvi). Publiées par le Bureau de statistigue de la villr de Budapest. volume 733, numéro 3, 58 p.
A fogyasztás alakulása, annak minden viszony—
latában, a statisztikai kutatás legnehezebben hoz- záférhető ágai közé tartozik. Jelentős nyeresége ezért szakirodalmunknak Buzia'ssy dr. most meg—
jelent kitűnő munkája, mely ' szeszesitalafogyasztását tárgyalja.
székes-fővá ro—sunk
A munka első felében Budapest szeszesital- folgyasztásának nagyság-át állapítja meg a szerző, külön fejezetekben tárgyalva a bor, a sör és a kü- lönféle pálitnká'k fogyasztását, melyet a szesz- fogyasztás fejkvótáján'ak meghatározására vonat- kozó fejezet követ. Klitűnik ezekből a fejezetekből többek között, hogy Budapest szeszittalafogyasztá—
sáma vonatkozólag már IBM—től kezdődőteg van- nak többé—kevésbé pontos adataink s hogy ezek az adatok az első három évben mutatják a leg- nagyobb szveszrfogyasztást. Attól fogva kevesebb szeszt iszik Budapest lakossága. Különösen meg- csappant ez a fogyasztás a (JO—es évek elejétől kezdve s az italozás csak a háború előtt kezdett ismét fellendülni, bár korántsem a 70-es (évek ará- nyában. Legnagyobb csökkenés a sörlfogyasztásnál következett be, ami abból is klitűnik, hogy a fő- városi sörgyának mai termelése alig 1lm része béke—
beli termel—ésiiknek. A végső megállapítások szerint Budapest lakossága a vizsgált legutolsó évben, 1933-ban 1'65 l pálinkát, 44578 1 bort és 853 liter sört fogyasztott el fejenkirnt. Szerző az adatokat min- dig az országos eredményekhez méri s a lehető- séghez képest nemzetközi viszonylatban is be—
mutatja. Az abszolút szeszlne is átszámított adatok természetesen Budapest nagyobb szeszesital-fogyasz—
tásáról számolnak be a vidéki fogyasztáshoz ke'—
pest, amit szerző részben a világvárosi és a vidéki élet különbségeivel, részben a főváros lakosságá—
nak kedvezőbb keneseti viszonyaival indokol.
A könyv második része a szeszesállal-fogyasztók társadalmi helyzetével foglalkozik, illetőleg az egyes fővárosi társadalmi rétegek szeszesitert—fogyasztásá—
nak mértékével. itt látszik főkép, milyen nagy rre—_
hézségek tornyosulnak minden fogyasztási statisz—
tikai felvétel elé. Annál nagyobb a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal érdeme, mely a főiskolai hall—
gatők, a háztartási alkalmazottak és a munkások körében a szeszfogylasztásra vonatkozólag is gyüj- tött a körülményekhez képest igen értékes adato—
kat. A könyv most említett második része ezeknek az adatoknak a szakavatott feldolgozása. Különö—
sen érdekes a székesfőváros legnépesebb társadalmi rétegének, a munkásságnak szieszlfogyasztására vo—
natkozó fejezet, melynek konkluziőja, hogy ,,a la- kosság-nak allkolhonlélvez-ete nem csupán a népesség;
korösszetételétőt, ker—eseti viszonyaitől', vagy más, egyéb lokális jelentőségű tényezőktől függ, han—emi az alkoholwéllvezet mérvére jelentékeny befolyást gyakorol a lakosság családi állapot szerinti! meg—
oszlása és a kereső, illetve eltartott családtagoknak lláztartásonklinti t'ömőlri'llése".
Amikor Buziássy dr. a székesfővárosi alkohol- fogyasztás emelkedését könyve első részében szo-, morú jelenségnek mondja, bizonyára a szeszesital—.
fogyasztásnak azokra az ártalmailna gondot, melye—
ket munkájának a végén tárgyal a ,,bales—etek",_
,.egtészsévgi ártalmak" és ,.prostitució és kriminali—
tás" címek alatt. Ha az :itt közölt számadatok nem is győznek meg bennünket eléggé a szeszlfogy'azsz—
táslnak a könyvben emlegetett borzalmak—ól, helye—
sen mutat rá a szerző, hogy az alkohol káros hil- tásai sokszor nem közvetlenül jelentkeznek, hanem a szervezet fokozatos gyengítése útján olyan módon állnak elő, amely körülmények között a valódi okok a statisztika módszereivel már meg nem kö—
zelíthetők. S-s. I. dr.
Liber Endre: Budapest szobrai és emlék-
táblát.
André Liber: Les statues et plagues commémo- ' ratives de Budapest.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalui I. Lajos dr.), 69. kötet. ]. számi Kiadja Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala. .
Publications Stalistigues (rédigées par le Dr L. [. Illye- falm'). 693 volume, No 1. Publiéas par le Bureau de Statísíigue de la Ville de Budapest.
Budapest, 1935. 495 1. —— 1).
Budapest székesfőváros egyesítésének 60. (av—_
fordulójára állította össze Liber Endre alpolgán mester a magyar metropolis szobrainak és emlék
