3. szám. —— 177 —— 1933
latot szabályozó intézkedései következté- államok sorából. Alig szükséges hangsú—
ben, hiszen bizonyosra vehető, hogy az lyozni, hogy mit jelent szomorúan össze—
egyezményben meghatározott kiviteli kon—
tingenseket egyetlenegy állam sem fogja
tudni kihasználni. -
Legkevésbbe' Magyarország, mely egy—
időre valószínűleg kénytelen lesz kilépni a cukrot jelentősebb mennyiségben exportáló
zsugorodott gazdasági életünk számára egyik elsőrendű iparágunknak ilyfokú meg—
bénitása, mely néhány évvel ezelőtt még évi 40———50 millió pengő külföldi valutával já—
rult hozzá fizetési mérlegünk javításához.
Szőnyi Gyula dr.
A világ szén- és vastermelése.
La [production mondiale du charbon et du fer.
Kőszén. A világ kőszóntermelése 1929 óta ro- hamosan, bár eléggé egyenletes ütemben esik. A Népszövetség kimutatása szerint az 1932. év fo- lyamán a világtermelés visszaesése kereken 10%-ot tesz. A világtermelés, mely a maximumot felmutató
évben, 1929-ben 1.284 millió tonna volt, 1932-ben csak 906 ezer tonnát tett.A széntermelő államok közül 1932—ben csupán Japán és Oroszország termelése kivétel az általá-
nos irányzat alól; Japánban a kitermelés az előző
évi szinten maradt, mig Oroszországban az évek óta mutatkozó fejlődés 1932—ben is folytatódott s az 1923-ban még 1 millió tonnán alul maradt ered—
mény az 5 millió tonnát már meghaladta. Igen erős
visszaesés mutatkozik a legfőbb termelőnél, az Egyesült Államokban, ahol a mult évi termelés alig haladja meg a háború utáni maximális teljesítmé- nyű (19213, 1926.) évek ered—menyének felét.
Az 1932. ,év termelésének alakulására mind—
azáltal jellemző, hogy az év utolsó hónapjaiban a
téli hónapokban észlelhető idényszerű emelkedésentúlmenő javulás tapasztalható.
A világ kőszentermelése. —
Barnaszén. A barnaszéntermelés 1932. évi visz- szesése kb. 8%-ot lesz, tehát megfelel az előző
években mutatkozó hanyatlásnak.A barnaszéntermelő országok közül Bulgária
és Kanada 1932—ben fokozni tudta kitermelését, az ausztriai eredmény is megmaradt az előző évi színvonalon. A főtermelő Németországban az évmásodik felében a viszonyok javulni látszanak, a havi mennyiségek az előző év megfelelő hónapjá- nak eredményeit elég jelentősen meghaladják. En-
nek dacára az évi összteljresítmény megtartotta a csökkenő irányzatot.Nyersvas. A nyersvastermelés visszaesése 1932- be-n közel 3000, tehát a széntwer'melés visszaesését
messze meghaladó arányokat öltött. Míg a háború
utáni kulmináció évében, 1029—ben a statisztikailagkimutatható világtermelés 94 millió tonna vol-t,
1932—ben 37 millió tonnára olvadt le, ami egyik jel—lemző adata a világválság rkimólyülésének. A terme- lési közösségben lévő államokban a napi teljesit-
mény az előző évhez képest 2G%—.ka.l ment vissza, hapedig az 1929. évvel teszünk összehasonlítást, a visszaesés 53%-ot képvisel.
Production mondiale de houille.
V: a so - ..
-o % §; "E "E __ _bn 'S ha 3 ... 1 * fm Osszesen1
.: ;; gas DGÉ _eÉ § ÉÉ, e 3? FD § izzo)
*a?) % ...s-§ _si'nÉc—É ggg "És É 5§§m$§ § x § ea..
a § 53.25 83€§É, 53 NNa—.va: 659 75" És: —U u'mÁ ;. % H; havi ev1
ages 93.31: was, 57; 2§ gs ee és? sá sg sic %% §? §§ §: "§; És ... 133151?
' ..a eszmei H'E'sas sLT—SM ne %a :; .s...§.§$ es .. es mo. '.
§ séf ..ha.— nem m$ 0. 00 es §.me §§ mm 3. .... zmizw om §§§§ ment. mm;:
e
1113 1000 tonna—1000tonncs
1
1928 46.576 2.298 1.3261213 115 1.013 4.280 142 2.822 1.037 3.385 20.107 910 12.572 2.984 1.092 531 "18.167 1,238.004 1929 46.026 2.2451.8931.377 126 1.052 4.482 153 2.855 1.023 3.853 21.837 965 13.620 3.472 1.132 592 106.980 l,283.7601 1930 40.5902285 1.927 1.203 120 991 4.490 156 2.615 864 3.126 20.650 1.018 11.891 3.921 1.103 593 97.831 l,!73.972 1931 33.395 2.253 1.752 1.092 92 880 4.167 117 2.150 706 3.189 18.582 1.075 9.887 4.462 947 593 85.612 132735?!
1932 26.839 1.784 1.580 921 90 805 3.856 81 2.151 627 2.403 17.717 1.063 8.728 5.130 870 555 75.473 915576 havi term.
prod. mens.
1932 1. 23.839 2.132 1.874 1.036 52 809 3.750 89 2.184 673 2.713 18.973 1.025 8.703 5.945 840 569 80.471 11. 29.059 1.988 1.907 972 65 796 3.738 87 2.088 709 2.134 18.815 1.001 8.380 5.593 820 541 78.821 III. 33.6012.1081.786 948 94 824 3.795 95 2.410 681 2.379 19.091 1.072 8.468 5.822 851 595 84.948 IV. 23.522 1.967 1.660 923 85 790 3.867 92 2.162 555 2.264 18.663 1.069 8.501 5.547 850 564. 73.360 V. 19.651 1.828 1.528 795 87 817 8.694 84 2.231 572 1.969 17.275 997 7.977 5.101 846 5817 116310 VI. 18.415 1.822 LM 801 89 825 3.772 87 2.141 659 2.127 17.028 1.067 8.291 5.000 882 603 65.873 VII. 18.940 7381348 792 87 819 3.729 82 2.080 537 2.354 15.2751.035 8.256 4.817 832 564 62.528 VIII. 23.545 4501258 870 88 868 3.802 77 1.896 542 2.434 15.5421043 8.463 4.526 826 568 67.068 IX. 27.589 1.706 1.534 903 94 801 3.831 71 1.992 588 2.399 16.360 1.069 8.610 4.566 881 518 73.777 X. 84.392 2.142 1.459 1.005 104 743 4.009 69 2.164 636 2.821 17.829 1.108 9.485 5.099 923 (518) 84.810 XI. 31.663 2.172 1.493 1.055 124 785 4.085 67 2.231 715 2.783 18.594 1.114 9.749 4.775 950 (518) 88.156 XII. 32.8393359 1.613 953 115 786 4.195 (67) (2.231) 663 2.459 19.157 1.154
9.855 (4.775) 936 (518)
85.009
!) lndokinával és Törökországgal együtt — Indochi'ne et Turgm'e comprists.
3 . szám. ———178-—— 1933
A csökkenés különösen a főwtermelő országuk- ban nagyarányú. Az Egyesült Államokban az 1932.
évi nyersv'astermelés az előző évi igen gyenge ered—
ménynek a fele volt, a jó évek termelésének pedig (sak ötödrészét teszi. Németoxszágban is csak egy—
harmadát termelik az 1927—29. évi mennyiségnek.
Feltűnő a csökkenés (sehh71maklaban és Kana—
dában. Emelkedést csupán Japán és Oroszország
termelése mutat.Nyersacél. A nyersacéllermelés visszaesése nagyjából a nyersvasiermelés terén észlelhető ará—
1929. év volt, amidőn 116 millió tonna volt az évi
termelés, amely 1931-ben 67, 1932—ben 49 millió ton—
nára zuhant alá. A közösségbe tartozó államok napi teljesítménye az előző évhez képest 23%- kal esett
vissza, az 1929. évi eredményhez viszonyítva pedig
50%1k31
Az amerikai termelés felére esett, s éppúgy, mint a nyersvasnál, különösen az év másndik felében
mutat hanyatlást. Arányaibau igen erős a cseh—szlovákiai és kanadai termelés csökkenése. Kivétele- sen javult az évi teljesitmény Japánban, Nagy-Bri- nyokat mutatja. A prospf—ritz'ls tetőpontja itt is az Ianrmíábnn és Oroszországban.
A világ nyersvas— és nyersacéltermelése.
Production mondiale de fonte et d'acier brut.
1000 tonna — 1000 tonnes.
'1 a x: 1 §
' ).. E'; PD ; Pf) ""; . FD Össz§sen — Total
hó fg—gE .. %e s : ; 3. sg %; 35. § vam § N g.. havi évig?
Moyennesfpoa? Ég m;? 533 ?; gg §: És 533 EG o 00; 72 ÉN 050 átlag ; d _
mensueéteM—sg m'" $$$ 4551?) .-.§ 3.335 ág §g go? zza %% §: %% § vga Ég. W Wii—0220 33 En: És 45 35: 35 %% 2§ %% 5: 555. má azis Jannume
; Nyersvas —— Fonte
1928 3.167 321 131 832 103 88 57 231 560 984 42 281 161 33 46 7.037* 84.444 1929 3.580 337 137 864K103 91 59 242 643 1.103 57 362 175 41 62 7.856 94.272 1930 2.659 280 120 836 109 63 40 206 524 808 45 417 159 38 50 6.354 76.248 1931 1.547 269 97 683 89 36 29 171 318 505 42 405 126 32 40 4.389 52.668
1932 ) 735 232 38 462 98 12 17 163 303 328 38 517 112) 22 28) 3.100! 37.195
havi ter prod.me$s,
1932 I. 988 247 51 490 91 10 12 150 335 358 40 494 112 23 20 3.421 11. 980 244 47 458 90 11 9 153 329 330 37 423 116 24 19 3.270 III. 983 249 43 471 104 18 13 151 341 314 39 482 109 29 29 3.375 IV. 867 245 43 460J103 17 11 159 322 336 43 517 112 21 28 3.284 V. 796 247 33 4594105 14 12 160 320 381 39 557 125 21 24 3.293 VI. 638 235 35 452 103 8 15 157 316 310 35 513 111 19 25 2.972 VII. 581 174 28 455f96 7 15 160 297 294 37 517 100 18 25 2.804 VIII. 539 217 33 456 96 6 24 168 264 268 38 502 97 18 23 2.749 IX. 602 219 35 4451 91 6 24 170 265 273 37 549 114 20 21 2.871 X, 655 225 35 457193 7 22 178 280 333 39 (549) 116 20 (21) 3.030 XI. 641I235 34 458' 92! 14 22(181 272 371 38 (549) 115 23 (21) 3.066 XII. 555)247 34 4881108 27 20 172 289 364 39 (549) 122 25721), 3.060
2) Nyersacél _ Acier brut .
1928 4.222 325 164 792 159 105 120 214 722 1.205 164; 354 173 51 65 8.835 106020 1929 4.599 342 183 808 191 117 115 225 816 1.354 179 407 184 61 84 9.665 115980 1930 3.326 280 151 787 187 86 103 189 620 962 148 483 161 53 72 7.608 91.296 1931 2.133 260 126 652 155 57 86 170 438 691 121 451 128 46 50 5.562 66.744 1932 1.109 234 57 467 197 29 47 163 445 479 116 501 122 45 41 4.052! 48.624
5193. 1332.
I. 1.483 242 61 469 143 25 30 146 437 400 94 516 111 37 35 4.229 II. 1.481 247 63 463 187 29 35 156 488 448 99 460 125 44 41 4.366 III. 1.432 250 59 464 198 44 39 153 470 435 113 501 118 57 43 4.376 IV. 1.258 252 53 457 199 37 38 161 440 521 108 490 124 49 47 4.234 V. 1.124 243 55 444 213 30 29 161 424 624 115 498 134 50 47 4.191 VI. 912 234 66 468 193 18 44 162 467 506 125 456 126 45 43 3.865 VII. 805 174 52 465 184 28 49 160 445 429 120 456 104 36 42 3.549 VIII. 846 222 63 473 178 27 66 167 367 416 112 417 100 40 41 3.535 IX. 991 225 55 455 191 24 56 169 437 392 130 420 128 44 37 3.754
X. 1.086 233 49 468 210 17 63 173 447 522 123 604 129 42 (87) 4.203
XI. 1.031 240 57 469 198 38 65 179 481 546 127 (604) 130 45 (37) 4.247 XII. 858 248 49 509 267 31 50 170 437 5061124 (604) 134 48 (37) 4.072
1) Koreával. — Y compris la Corée. — 2) Öntvények nélkül. — Non compris les moulages.
szam.
—— 179 — 1933
A világ barnaszéntermelése. — Production mondiale de lignite.
'..m l .. Ö —th
$$$ § § Ausztria Bulgária SglCOSveg'llda ' 023714 Kanada Magygr- 3333; Románia _ssfesen éviteinjelós
§ ! § § Autriche Bulgarie Slf)312553; ) origo—la! Canada 313795 A " em aÉn e Roumanie 71713; ggg production
§ 0 Én; _ . _, ,, ) _ _ . annualle
m—Caá 1000 tonna—1000tonnes
!
1928 272 119 1.704 391 291 543 13.799 219 17.338 ] 208056
1929 294 138 1.880 435 300 587 14.538 223 18.395 220740
1930 255 133 1.599 409 261 515 12.168 173 15.513 1 183156
1931 249 127 1.494 378 220 ; 509 11.109 137 14.223 l 170676
1932 250 144 1.327 326 254 495 10.218 120 13.134 ( 157614
1932 havi term. —prod. mens.
I. 292 140 1.339 396 405 556 9.596 155 12.879
11. 269 151 1 .393 360 407 549 9.741 148 13.018
III. 272 146 1.300 346 272 508 9.810 121 12.775
IV. 238 117 940 327 116 397 9.395 108 11.644
7. 202 124 1.246 323 61 344 9.158 103 11.561
VI. 214 146 1.127 304 61 380 10.447 101 12.780
VII. 223 140 1.145 296 53 383 9.940 94 12.274
VIII. 242 159 1.322 317 116 457 10.131 99 12.843
IX. 254 136 1.387 (317) 255 536 10.372 115 13.372
X. 289 153 1.523 (317) 479 603 10.944 132 14.440
XI. 301 1 173 1.677 (317) 430 634 11.528 132 15.192
XII. 209 l 145 E 1507 ( (317) 389 586 11.551 (132) 14.836
% l ;
E..O...-III...IIIIII-IDIOCIIIIII'.I..IIIIII.—IIICCOUIOIIIUIIl'::-l...-.lll.l-.-III'IIIII-...IIE
; KERESKEDELEM És KOZLEKEDES 9 ;
Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1932. évben.
Le commerce exte'rieur de la Hongrie en 1932.
Résumé. En 1932, [es importations ont repré—
sente' 33523 millions de pengős, soit 204'1 millions de moins gulen 1931. En général, on voit, au point
de vue de la guanlité, une diminution pour les principaux articles (l'imporiation. Il nly a eu aug-
mentalion ()ue pour peu (l'articles, surlout pour gut'l-
demi-produits:
brut, bois bruts de construction, pátes a papier, riz
(lécortiaué, graiuos oléagineuses, poix de goudron.matiéres coloranies dórivées de goudmu, exlrails
de matiéres a farmer. Les exportations out repré- senté 330'4, millions de pengős, soit 2/40 millions de
moins mien 1931. 11 g a eu uno vive régression pour la plupart des articles dlexportation les plusporiants. Bien (pie, pour
(lues matiéres prmniéres et coion
irn—
z'erlaines marchandises,
Poa—poriation ait augmeuté, nous y voyons, au point de vue de la valeur, pat rapport 61 1931, une dimi—
nution due á la baisse (les [)l'lfl'. Il en a été ainsi pour les poros, les chevaux, les moulons, le iabac brut, le lwurre frais. Les ventes de graines de iréfle
et de luzerne et de peaux préparées ont accusé une
augmeulation (llune moindre mesure. On constate un accroissemont notable pour Forge et la paille.Dans Pimportation, comparativement á Fannée prőcédente, la proportion des matiél'es premiéros et
des demi-produits a aug/mentő au détrimeni des ob- jets iabrigués. Mais
prés les données de
lement,
les pourvirniages, ralrulés d'a- valeur, n'y moutrent pas exot-
par rapport aux années préce'dentes, la
proportion des matiéres premiéres, des demi-produits et des objets fabrigués, car, a cause de la díminu—lion du prix des matiércs premiéres, due a la baisse'
mondiale de celles-ci, le pourcentage des matieres
premiéres est au—dessous de la re'alilé. Pour cetle' raison, la proportion "a des demi—produits et (les ob- jets fabrigués s'est améliorée, parce galils ont subi une haisse relativemeni infe'rieure d celle des matié- res premie'res.Dans llexportation, la proportion des matiéres premiéres et des objets fabrigués slest élevée au dé—
savantage des demi-produits. Naturellement, la pro- portion a été influencée, la aussi, par la baisse des nultiéres premiéres. La régressíon du pourcentage' des demi—produits tenait a la baisse des (lelni-pro—
duits industriels.
