Az Északamerikai Egyesült-Államokban felvett külföldi kölcsönök

1926 —633—— 10. szám.

váknál a főváros részesedése azonban jóval nagyobb arányú s 60——700/0 között mozog.

A bíróságnál a tárgyalt hó folyamán a ki—

mutatott 15 eseten kívül még 34 (Budapesten 11) olyan csődnyitás történt, melyeket kény—

szeregyességi eljárás előzött meg.

A bejelentett új fizetésképtelenségekhez hasonlóan csökkenést látunk a befejezett ese-

teknél is. A különböző fórumok előtt befeje zést nyert fizetésképtelenségi esetek száma 166 volt az előző havi 178 esettel szemben.

Kedvező jelenségnek mondható, hogy a kényszeregyességeknél az egyességgel befeje- zett esetek, valamint az elfogadott magasabb százalékú kvóták aránya valamivel jobb volt, mint az előző hónapban.

Az Északamerikai Egyesült-Államokban felvett külföldi kölcsönök.')

Empmnts étrangers eontraetés aux Etats—Unis d'Amé'm'gueF)

Köztudomású, hogy a világháborúban részt—

vett ántánt-államok a háború folyamán igen jelentékeny kölcsönöket vettek fel az Egyesült-

Államokban.

A háború befejezése után az Unió kiapad—

hatatlan anyagi erőforrásait —— egykori szö- vetségesein kivül — már a világ csaknem valamennyi állama kénytelen igénybevenni, részben az államháztartás egyensúlybahozatala

!) L. még M. Stat. Szemle III. évf. (1925), 9. sz.

— Voir encore Revue Hongroise de Statístigue, IIIe année (1925), numero 9.

vagy a Valuta stabilizálása, részben a legyengült termelés újjáélesztése érdekében. Azt a sze—

repet, melyet a nemzetközi tőkepiacon a háború előtt Nagy-Britannia és Franciaország töl-

töttek be, a háború kitörése óta már az

Egyesült-Államok vették át. Rajta kívül még

csak két olyan állam van —— Nagy-Britannia és Hollandia, —— melyeknek követelései meg- haladják adósságukat, az Unióval szemben azonban ezeknek az államoknak, mint hite—

lezőknek szerepe ma már erősen vissza- szorult.

Az Északamerikai Egyesült—Államokban elhelyezett külföldi kölcsönök 1926 első felében.

Emprunts e'tmngers places aux Etats—Unis dans le premier semestre de 1926.

A᧣§€§$" Igggizgggy fegí?gd§§%iggön

, N ea x em—

T e f * e t " T 6 f * i t 0 *" * 6 Nem 53354553333 amít État;

dollárokbau — en dollars

Európa — Europe

Állami és egyéb közkölcsönök —— Emprunts publics 65,300.000 3,000.000 62,300.000 Magánvállalati kölcsönök — Emprunts (fentreprises prive'es . 146,302.5OO — 146.302.500 Összesen — Jotal 211,602.500 3,000.000 208,602.500

Latin Amerika —— Arne'rigue latine _

Állami és egyéb közkölcsönök —— Emprunts publics 152,150 000 60,400.000 91,750.000 Magánvállalati kölcsönök -— Emprunts d'entreprises prive'es . 24,596.000 1,376.000 23,220.000 Összesen —— Total 176,746.000 61,776.000 114,970.000 Kanada — Canada

Állami és egyéb közkölcsönök -—— Empmnts publies 100 125.000 58,500.000 41,625.000 Magánvállalati kölcsönök —- Emprunts d'entreprises prive'es . 80,590,000 22,500.000 58,090.000 ' Összesen — Total 180,715.000 _ 81,000.000 %,715000

Ázsia —— Asie

Allami és egyéb közkölesönök —- Emprunts publics 3,790.000 -— 3,790.000 _ Magánvállalati kölcsönök — Emprunts djentreprises prive'es . 6,000.000 3,419.3OO ] 2,580.700

Összesen — Total 9,790.000 ] 3,419.300 e,370.700

Állami és egyéb közkölcsönök _ Emprunts publics 32l,365.000 121,900.000 199,465.000 Magánvállalati kölcsönök —— Emprunts d'entrepm'ses prive'es . 257,488.5OO 27,295.8OO 230,193.2OO Mindössze —— Ensemble 578853500 149,195.300 429,658.200

10. szám. —634——

1925__

Megbízható források szerinti) az Unió összkövetelései megközelítik a 17 milliárd dol—

lárt s csak a háború befejezése óta kihitele- zett összegek közel 5 milliárd dollárt tesz—

nek ki.

1921-töl kezdódóleg a nyilvános aláírásra bocsátott külföldi kölcsönök összege a követ- kező volt:

1921 553 millió dollár

1922 734 ,, ,,

1928 395 ,, ,,

1924 1.210 , ,,

1925 1.275 ,, ,,

1926 1. felében 579 ,, ,, összesen 4.746 millió dollár

Megjegyzendő, hogy ezek a számok nem jelentik a kölcsönök tényleges összegét, miután a kölcsönök jelentékeny része parin alul került kibocsátásra. Nem szerepel továbbá a fenti összegben néhány rövidlejáratú kölcsön (pl. Budapest 2 millió dolláros előlege) s

1) L. Commerc Reports 1926, 29. sz. —— Voyez le numero 29, 1926, de Commerc Reports.

nincsenek számításbavéve azon külföldi cím- letek tőkeösszegei, melyek külföldön kerültek aláírásra, de amelyeket amerikai tőkések vettek át; mindezek figyelembevételével tehát a fen- tinél jelentékenyen nagyobbnak kell tekinte- nünk azokat az összegeket, melyeket az amerikai pénzpiac a háború után a külföld rendelkezésére bocsátott.

Az elmult félév kölcsöneiben az egyes nagyobb területrészek a következő mértékben részesedtek :

Németország, mely 1922. és 1923—ban még nem vett fel az Unióban kölcsönt, 1924-ben 120 millió, 1925-ben pedig már 229 millió dollár kölcsönnel szerepel az adósok között, úgyhogy az utolsó három és félév alatt már több mint egy félmilliárd (pontosan 508,540.500 dollár) dollárral növelte az Unióval szemben fennálló adósságát.

A folyó év első felében hitelezett 579 millió dollár kölcsönből 321 millió állami és egyéb közkölesönökre esett, míg a fennmaradó részt magánvállalatok vették igénybe. Az utóbbiak közt szerepel két magyar intézet 8 millió dolláros kölcsöne is.

Mexikó.

Mexigue

A mexikói m. kir. főkonzulátus gazdasági jelentése az 1925. évről.

Mexikó általános kereskedelmi és pénzügyi hely—

zetére az ország politikai irányzata nagy befolyást gyakorolt. Az 1925. esztendő gazdasági szempontok- ból négy időszakra oszlik. Az első időszakot, a január——

márciusi évadot a kormány szigorú takarékossági programmja jellemezte. A befektetett és befektetendő tőkék részére a legmesszebbmenő biztosítékokat igér-

ték s a munkás-szindikátusok, amelyek a kereske—

delem és ipar elé a legnagyobb nehézségeket gördí- tették, a központi szervezetek részéről szigorú fegye- lem alá. helyeztettek. A kereskedelem élénkebbé vált, a pénzügyi operációk kedvező körülmények közt bonyolittattak le s a bankforgalom nekilendült.

A gazdasági helyzet második időszakában egyes szindikátus'csoportok hatalmi állásukat kezdték érez- tetni. A részleges zavaró befolyás azonban az álta- lános kereskedelmi helyzetre különös hatással nem volt, minthogy az év első hónapjaiban megindult fellen.

dülés a kereskedelemben szolid viszonyokat teremtett.

Egyedül a közönség magatartásában volt némi vona-

ködás ész—lelhető.

A harmadik időszakba esik a Mexikó és az Egyesült—Államok közötti politikai viszony feszültebbé válása. Nyilvánosságra került, hogy számos ame- rikainak mexikói birtoka az agrártörvények rendel—

kezéseinek teljes ignorálásával elkoboztatott, anélkül, hogy a károsultak bárminemű kártérítésben része- sültek volna. Ezenkivül több amerikai kézben lévő földbirtok az ú. n. agráristák által erőszakkal tönkreté- tetett. Az Egyesült-Államok külügyminisztere erre ki—

jelentette, hogy követelni fogja azt, hogy állampolgá- rainak a nemzetközi jog alapján teljes elégtétel adassék s ha ez meg nem történnék, az Egyesült—Államok kor—

mánya a mexikói kormányzatot belső zavarok esetén támogatni nem fogja. Erre a mexikói kormány arra

utalt, hogy addig, míg a működésben levő bizottság

a kártérítések megállapítása iránt végleges döntést nem hozott, Mexikónak szemrehányás nem tehető s bárminő fenyegetés és Mexikó belügyeibe való beavat- kozás az ország fenségiogának a megsértését jelen- tené. Ez' a politikai vita Mexikó gazdasági helyzeté- nek ártott. A két állam közt keletkezett feszültség