Az idegenforgalom jelentősége az egyes államok fizetési mérlegében

12. szám.

——999—-

Japán, a Brit birtokok és Belgium adataimat. A

hajóépítő tevékenység 19304l10z képest azonban

ezeknél az államoknál is csökkent; 1930 december

31—én Japánban 86'1 ezer, a Brit birtokokon 12'2 ezer, Belgiumban pedig (38 ezer bruttó regiszter tonna épült.

Az építés alatt álló hajók közül 78 gőzhajó volt (1931-ben 154) 3715 ezer regiszter tonna tar- talommal (771'6), 120 motorhajó (118) 392'7 ezer (630'1) tonna tartalommal, A motoroshajők erős térnyerése a gőzhajókkal szemben nemileg csökkent az utóbbi években. Nagy-Britannia, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok kivételével a többi jelentősebb államokban azonban ennek dacára túl- nyomórészt motoroshajók épültek.

Jellemző, hogy 1932—ben jelentékenyen kisebb hajókat építettek, mint korábban. A hajók átlagos nagysága a. következően alakult:

Gőz- 1 Motor— Összes halok átlagos nagysága bruttó regiszter tonna

1930 . . l 4.240 5 5.290 l 4.635

1931 , . 5910 5 340 ! 4.996

1932 . 4.763 ! 3272 ! 3.772

Főleg tehát kisebb inotorhajókat építettek 1932- ben.

Elveszett és hajótörést szenvedett 1931-ben és 1932—ben a Bureau Veritas adatai szerint:

"I-Ill!I-.lIIII-III-lllllllllllllillllllllllllllillllllllllllllllllllillllllill-Ilhlll-Cl-lI-l-ol

1933

. 32319:

A 11310 lobogója Ev hajó br. reg. hajó br. reg

tonna tonna

! l l ' §

- - 19311 29 24.741 35 355102

Amerlka' Egy' A11. 1932 41 48.817 15 24.468

31-11 _ 1931 36, 41.498 142 403392

1932 35 95.350 146 547.061

Dán _ 1931 3 4.098 2 534

1932 7 4.064 6 14.118

Francia 1931 20 18.938 28 98.663

1932 20 23.879 31 96.166

Görög _ 1931 12 29.755 8 28.286

1932 12 36.442 26 104586

. 1931 8 7.149 25 125073

Honmd ' 1932 4 15.143 21 100982

Japán . 1931 40 52.827 21 23.401

1932 32 57.720 30 42.391

Német 1931 14 5.212 9 33.567

1932 9 4.113 15 42.446

Norvég _ _ 1931 13 15.988 6 18.610

1932 8 3.339 10 25.229

Olasz 1931 23. 29 765 29 95.312

' 1932 10 12.335 33 354340

Portugál _ 1931 6 2.219 4 6.637

1932 — —— 2 9.876

Spanyol ,1931 9 9.918 8 26.508

1932 7 16 034 7 16.652

Svéd . . 1931 9: 6.276 5 1.654

1932 9 7.673 14 6.281

Török _ 1931 5 6.530 — ——

1932 1 475 m ——

Egyéb _ 1931 33 41.529 20 52.709

1932 23 42.110; 24 76.147 , 1931 315 296.443 3921270433 Összesen ' 1932 278367499i 4301,460.743

ÁRSTATISZTIKA ÉS PÉNZÚGY

Az idegenforgalom jelentősége az egyes államok fizetési mérlegében.

Uimportance du mouvemcnt des towistes selon la balance des payements de diffe'rents Etats.

Az államok fizetesi mérlegének l'ontos __ nagy- ság szerint többnyire az áruforgalom után követ—

kező —— tétele az idegenforgalomból eredő bevé- tel, illetőleg kiadás. Pontosabban szólva, az az összeg, amelyet a külföldi utasok a belföldön, illetve az

allam külföldre utazó lakosai idegen államokban elköltenek. A nemzetközi nyelvhasználat e tétele- ket általában a turisztika bevételeinek és kiadá—

sainak mondja, jóllehet rendszerint nemcsak a szórakozás céljából, hanem a tanulmányi és egyéb célokból történő külföldi utazások tételei is ide—

értetnek.

Bár a turisztikát a kultúra terjedése, a közle- kedés fejlődése egyre előbbre viszi, mégis a gaz—

dasági válság s főkép a valutáris nehézségek, épp-

úgy, mint a külkereskedelmi forgalom terén, az idegenforgalomban is igen nagy csökkenést okoz- tak. Az 1929 körül kulmináló idegenforgalom s az ebből

szerte rohamosan visszaesett.

eredő bevétel az utóbbi évek alatt világ-

A turisztikai költségek nagyságát és arányait világviszonylatban vizsgálva, az egyik oldalon azt találjuk, hogy normális években Franciaország idegenforgalmi bevétele volt a legnagyobb. A kül—

földi utasok évente több, mint 2 milliárd pengőt költöttek el Franciaországban, amely összeg azon- ban 1932-ben harmadára (674 millió pengő) zsu—

gorodott össze. Úgyhogy a turisztikából befolyt összeg nagysága szempontjából ma Kanada áll első helyen, több mint 1 milliárd pengős bevétel-

?

12. szám

_ 1000 —— 1933

%

Az idegenforgalom pénzügyi mérlege az egyes államokban.?

Millió pengöben

4

Bevétel külföldi turistáktól s más külföldi Turisták s más külföldre utazók utasoktól

Dépmses () l'étranger 0 r S Z 31 g Recettes provenant des touristes étrangers ressorííssanis

1928 ; 1929 I 1930 I 1931 1 1932 1928 ! 1929 [ 1930 __1

Franciaország . . . 2.022 2.253 . . 674 337 337 .

Kanada . . . 1.582 1.765 1.593 1.385 1.072 618 694 646

Olaszország . . . 787 775 602 418 . 102 102 81

Svájc . , , . , . , . . . 438 . . . 89 . .

Belgium . . . , . , . . 200 , 82

Ausztria . . , . , . . , . 254 210 . . . 53 53 .

Kína . . , . . . . , . , _ 82 74. 70 . . 16 15 14

Románia , , . , . . , . . 30 17 14 . . . 12 10

Cseh—Szlovákia . , , . , . , 131 138 134 99 71 119 121 118

Görögország . . . 39 28 26 17 . 27 29

Jugoszlávia . . . 37 41 . . . 35 34 .

Japán . , . . . , . , , . 101 118 97 109 . 100 111 112

Lengyelország . . . 63 107 101 61 . 109 106 157

Törökország . . , . . . , . , 13 13 12 6 . 9 13 18

Észtország . , . , . . . . 7 6 6 6 4 5 5 6

Nagy-Britannia?) . . . . - . - . - . .

Ebből a kiutazás, ill. jövetel

helye: '

a) európai kontinens 221 183 117 . . 801

b) egyéb .

, . . . . .

Litvánia . . , . , . . . . 7 8 8 6 6 8 9 12

Lettország . , , . . . 18 25 . . _ 25 26 .

Finnország

Uruguay .

.

.

.

,

.

.

.

.

.

23

22

3 ,

,

28

24

Bulgária . . , , . . . . , 2 2 2 2 . 7 10 9

Spanyolország . . . 71 . . . .

Dánia?) . . . , . . . . 16 23 23 14 ll 23 39 38

Magyarország . . . . . . . 21 23 27 26 22 40 57 60

Svédország Újzéland . . ,, . . . , . . . . . . . . . . . 20 . 20 , 17 53 9 . 37 . 71 . 70 . 59

Ausztrália , . . . . . . . 34 32 22 15 _ 101 94 43

Németalföld. . . . . . . . 1 . . 30 19 . . . 103

Délafrikai Unió , . . . . . ; 80 32 29 25 . 120 125 118

Argentinia . . . . . . . . 1 . 66 30 31 . . 165 125

Németország . . . . . . . ; 247 247 252 148 133 411 411 286

Holland-India . . . . . . . 1 16 14 11 11 7 238 199 191

Am.—Egy,—Államok . . . 937 1.052 914 642 407 4.362 4.988 4.634

Ebből a kiutazás, ill. jövetel helye:

a) Kanada . . . . . . 471 540 429 327 201 1.500 1701 1.520

0) Mexikó (határ) . . . 34 40 74 53 29 2862 218 320

c) Tengerentúl . . . . , 431 471 411 264 178 ' 3069 2794

Kuba . . . . . . . . . . ; 163 163 171 127 88

Ir Szabad Állam . . . %f . 25 11 21 .

Norvégia . , . . . . . . . * 39 41 50 43 31

Panama . . . ; . . 11 6 .

[?

, 1) Société des Nations: Bulletin mensuel de statistigue 1983. 12 2) A kiadások rovatában a. hazai natwnauw ne sont pas compris, _— 3) Külföldi hajóknak fizetett viteldíjak nélkül. —— Non compris les frais

lel, Ezután az Egyesült Államok és Olaszország idegenforgalma a legjelentősebb,

A másik oldalon azt látjuk, hogy az Egyesült Államok az az ország, amelynek lakosai a leg—

többet költenek külföldi turisztikára. Bár a jobb években 5 milliárd pengőt megközelítő turisztikai kiadások 1932—ben felényire csökkentek, az Egye-

sült Államok ily kiadásai még mindig messze fe- lülmúlják a többi államokét. Utána Nagy-Britan—

nia, Kanada, Németország és Franciaország turis-

táinak külföldi költekezése legjelentősebb.

Ha az egyes államoknak a turisztikából eredő bevételeit, a hasonló címen külföldre menő kifi- zetéseivel összehasonlítjuk, észlelhetjük, hogy 3

12. szám

l001 — 1933

La balance financikre du mouvement des touristes dans dife'rents Etats!) En millions de pengős.

kiadásai külföldön A bevétel (—l—) vagy kiadás (—) többlete

51543 ;Zzgzstes Balance des recettes ($) ou des paiements (_) P g, y 3

! 1931 1 1932 1928 1 1939 1 1930 ! 1931 I 1932

. 112 4— 1.685 4—- 1.916 4— 1.904 4;— 1.348 4— 562 France 422 290 %— 964 4—- 1.071 Jr— 947 %— 963 4- 782 Canada

60 . %— 685 4—— 673 J;— 521 4;— 358 4— 249 Italic

. %— 349 4— 310 4— 270 . Suisse

. . 4— 168 . Belgígue

. 4— 201 %— 157 . Autriche

. J;— 66 4— 59 4— 56 Chine

. . 4— 5 %— 4 Roumanie

129 71 J;— 12 4— 17 4— 16 — 30 . Tchéco—Slovaguie

25 6 Jr— 12 —- 1 4-— 1 %— 11 Gréce

. . 4— 2 %— 7 . Yougoslavie

98 %— 1 %- 7 — 15 %- 11 Japan

120 — 46 4— 1 —— 56 — 59 . Pologne

14 4— 4 —— 6 —— 8 . Turguie

5 5 4- 2 %— 1 J;- 1 —- 1 Estonie

— 78 4— 60 Royaume-Uniz)

dont touristes allant (1 et

vencmt de: ;

709 380 — 580 —— 526 —— 263 a) continent européen

, . 4— 580 4— 447 4- 323 b) autres parties du monde

11 8 —— 1 M 1 — 4 -— 5 — 2 Lithuanie

. . —— 7 —— 1 . Lettonie

22 13 —- 1 — 4 —— 4 4— 4 4— 4 Finlande

12 —— 5 — 2 -— 4 . Uruguay

8 —— 5 —— 8 — 7 —— 6 . Bulgarie

81 . . —— 10 . Espagne

29 22 — 7 —— 16 -—— 15 — 15 —— 11 Danemarkg)

68 33 —— 19 —- 34 — 33 — 32 —— 11 Hongrie

50 83 —— 43 —— 46 38 4— 3 4— 4 Suéde

36 . —— 51 —— 50 42 —— 27 Nouvelle-Zélande

26 —— 67 —— 62 — 21 — 11 Australie

75 . —— 73 —— 56 Pays-Bas

107 . m— 90 —— 93 89 —— 82 Union de PAfriaue du Sud

82 76 —— 111 ———- 99 65 —— 41 . Argentine

209 160 — 164 —— 164 —- 34 —— 31 ——- 24 Allemagne

136 79 —— 222 -— 185 —— 180 —— 125 — 72 lndes néerlandaises 2) 3.255 2) 2.556 — 3.425 —— 3.936 —— 3.720 ——- 2.613 —— 2.149 États-Unis (fAmérigue

dont touristes allant d et venant de:

1.364 1.049 — 1.029 —— 1.161 —— 1.091 —— 1.037 _ 849. a) Canada

252 206 __ 2397 —— 178 —— 246 —— 200 — 177 b) frontíére mexicaíne 1.639 1.031 ' —— 2.598 —- 2.383 —— 1.375 — 1.123 c) outre—mer

Cuba

État libre d'Irlcmde Norvége

Panama

hajóknak fizetett viteldíjak nélkül. _ Sous la rubrigue des dépenses, les frais de transport paye's aux navires de transport paye's ama; navires étrangers.

mérleg normális években Franciaországban mu—

tatja a legnagyobb aktivumot. 1929—ben és 1930- ban 1'9 milliárd pengőt tett a különbözet Francia—

ország javára. 1932-ben az aktívum 562 millió pengőre csökkent és így ez évben már Kanada mérlege a legkedvezőbb H- 782 millió pengő).

Táblázalunk a még normálisnak vehető 1929. évi mérlegek nagyságsorrendjében sorolja fel az álla-

mokat, elől az aktív mérlegűeket, utánuk fordított

nagyságsorrendhen a passzív mérlegűeket. Az utóbbiak sorában kiütköző az Amerikai Egyesült Államok, 1929-ben közel 4 milliárd, újabban fél—

ekkora passzívummal. Ismeretes, hogy Magyaror- szág fizetési mérlege is állandóan passzív az ide4

genforgalom szempontjából. ,

E. D. dr."