Egyes államok fizetési mérlegei

9. szanL

,— !893 —— 1931

Egyes államok fizetési mérlegei.

Lesifbalamces des payements de guelgues pays.

1. Csehszlovákia.

A cseh—szlovákiai statisztikai hivatal tMitteilun- gen, 1931, 108. szám) közli a cseh—szlovak fizetési mérleg 1930. évi eredményeit. A mérleg végered—

ményben lényeges változást mutat az előző év mér—

legéhez képest, mert az akkori 119 millió cs.—koronát tevő hiány 1.267 milliónyi tőbbletté változott át. A statisztikai hivatal ezt a többletet ,,tévedésekből és

elnézésekből eredő hibákkal" kiegyenlítettnek veszi ugyan, de a fizetési mérleg egyes főtételeinek ala- knlási iranyat az év folyamán mégis ez a tétel mu—

tatja.

A mérleg első fele, a ,,folyó tetelek" 1929—ben 805 millió korona pozitív egyenleggel zárult, 1930—

ban pedig az egyenleg ennek kétszeresénél is töb- bet, 1683 millió koronát tett. liz a változás az áru-

forgalom egyenlegének megjavulásából keletkezett.

Cseh—Szlovakia kiviteli többlete ugyanis, ami 1929-ben

511 millió cs.—korona volt, 1930—ban 1.759 millióra

* emelkedett, miután a cseh-szlovak kivitel az év folya- mán nem csökkent olyan nagy mértékben, mint az ország bevitelének Cseh-Szlovakia ezt a javulást annak köszönheti, hogy 1930—ban az általa vásárolt nyersanyagok ára sokkal nagyobb mérték-

értéke.

ben hanyatlott, mint az iparcikkeké, amelyeket el—

adott, vagyis Cseh-Szlovákia 1930—ban a mezőgazda- sági nyerstermenyek világpiaci olcsóbbodásának nagy hasznát látta, A folyó tételek egyébként majdnem minden egyes ponton csökkenő eredmény—' nyel zárultak. Feltűnő tehát, hogy az értékpapírokból külföldről származó jövedelem nem változott lénye—

ges mértékben, a külföldnek ilyen címeken kifize- tett összeg ellenben 215 millióról 180 millióra csök- kent. Ha ez a tétel helyes, e szerint a cseh—szlovákiai vállalatok keresete 1930—ban

apadt

nagyobb mértékben államokban. Az államhitelek növekedtek l930 folyamán, és az előző évi 231 millió helyett

mint más

kamatai meglehetős nagy mértékben

371 millióra rúgtak. A községek katnatszolgáltatása ebben az évben is 38 millió volt. Változatlan az in—

gatlanokból, vállalkozásokból, szolgálatokból szár—

mazó tehertétel is, "_. évi 330 millió korona, -— ami meglehetősen nagyarányú külföldi érdekeltséget mu:

lat a cseh gazdasági életben, a rószvénytársasági for;

májú vállalkozások körén kívül is.

A tőketételek egyenlegének változása azt mu—

tatja, hogy Cseh-Szlovákia, amely eddig hitelező állam volt, 1930—ban maga is külföldi hitelre és ki-

hitelezéseinek visszat-vonására kényszerült. A cseh- szlovák adósságok egyenlege 1929-ben még 209 mil—

lió passzívuinmal zárult, vagyis ebben az évben 209 milliót hitelezett Cseh—Szlovákia a külföldnek- 1930-ban azonban e helyett maga szerzett 111 mil- liónyi új hitelt. Habár a két év tőkemozgalmának különbözete mindössze 320 millió korona, tehát

nem nagy összeg, az irányzat megváltozásának jel- lemzésére mégis elegendö. Ez a változás főként az_

iparvállalatok és a pénzintézetek hitelműveleteivel van kapesolatban. Ezek 1930-ban 743 milliónyi hin telt vettek fel a külföldön az előző évi 234 millió helyett.

A cseh-szlovak külföldi tekinteté—

ben a változás ugyanilyen értelmű volt. Az előző—

évi 116 milliónyi hiány ebben az évben 237 millió-

nyi bevétellé alakult át, vagyis ebben az évben a

cseh—szlovák külföldi tartozások e címen is nagyobb összeggel növekedtek, mint a követelések.

Az értékpapírok külkereskedelme irányban apadt,

követelések

mindkét azonban a cseh—szlovák érdekelt- ségek által megszerzett idegen értékek összege na—

gyobb mértékben, mint azoké a cseh-szlovákiai ér- tékeké, amelyeket idegeneknek eladtak és így ezen a címen a hiány 439 millióról 325 millióra apadt.

Tovább folyt azonban a külföldi érdekeltségek megszerzése, amit az mutat, hogy e címen az előző évi 73 milliónyi bruttó kiadás helyett a fize- tési mérlegben 319 milliónyi bruttó kiadás szene—

pel, a külföldi ingatlanok szerzése pedig ebben az évben is csaknem ugyanolyan mértékű volt, mint az előzőben.

A mérleg egyes tételeit a következő oldalon levő tábla mutatja.

2. Anglia.

Az Economist (1931 szept. 12—i szám, 464 lap)!

számítása szerint Angliának tőkemozgalom nélkül számított fizetési mérlege 1930-ban az előző évek—

kel szemben rosszabbodott. Még

mindig pozitív egyenleggel zárult ugyan, de ez mindössze 39 millió font sterlingre rúg, holott az előző évben 138, 1928—ban pedig 137 millió fontot lett.

Az áruforgalom egyenlege nem változott nagy lényegesen

mértékben; a hiány e címen mindössze 5 millióval nőtt; azonban az aranyinozgalom mérlege miatt az az áru és az aranyforgalom következtében kelet- kezett együttes adósság a külfölddel szemben mégis 26 millióval növekedett.

Ezzel szemben a bevételek majdnem minden tételnél lenyegesen :rpadtak. A kincstár külföldi

___9; szám. — 894 —— 1931

Cseh-Szlovákia fizetési mérlege.

1 9 2 9 1 9 3 0

, T 6 t e 1 e k BevételeklkiadásoklEgyenleg Bevételekl Kiadások Egyenleg

millió es. k.-ban

l

; A) Folyó tételek

** 1. Külkereskedelem

1. Árukereskedelem ... 20.499 19.988 4—511 17.474 15.715 44.759

2. Villamos áramért ... — 15 —— 15 — 20 — 20

3. Mozifilmekért ... 6 65 —— 59 6 88 —- 82

4. Szabadalmakért ... 20 55 —— 35 22 ! 60 § —— 38

A) I. együtt ... 20.525 20.123 —§—402 17.502 15.888 $].619

II. Kölcsönös szolgálatok

1. Bizományi jutalékok ... 310 606 ——296 248 514 —266

2. Biztosításügy ... —— 34 — 34 — 35 —— 35

; 3. Vasúti szállítások ... 577 5 %572 435 21 44.14

? 4. Vizi szállítások ... 55 20 4,— 35 49 21 —l— 28

5. Postai forgalom ... 1 30 — 29 —— 30 —— 30

6. Nemzetközi intézmények ... — 6 —— 6 § —-— 6 — 6

! 7. Külképviseletek: ?

§ a) Cseh-Szlovákiáéi a külföldön 16 75 — 59 14 88 -—- 74

1 b) Külföldiek Cseh—Szlovákiában 35 7 4— 28 36 8 4-— 28

§ 8. Idegenforgalom ... 810 710 —l—100 795 700 4— 95

§ 9. Kivándorlás költségei ... —— 40 — 40 —— 24 —— 24

f A) II. együtt ... 1.804 1.533 4271 1.577 1.447 4130

III. Átutalások ellenszolgál- t a t á s n é 1 k ül

1. Kivándorlők küldeményei ... —— 25 —-— 25 ———— 16 — 16

2. Küldemények ... 606 15 4—591 532 15 4—517

3. Ajándékok ... 2 6 — 4 3 7 —— 4

A) III. együtt ... 608 46 4—562 535 38 4497

IV. Jövedelmek ;

1. Értékpapírokból (szelvények) 287 215 %— 72 § 290 180 $110

2. Kamalok:

a) állami hitelekből ... 41 231 ——190 39 371 -—-332

b) községi hitelekből ... — 38 ——— 38 —- 38 —— 38

0) ipari- és bankhitelekből. . . . 65 98 —— 28 56 118 -— 62

3. Külföldi ügyfelek bankszámlakamalai 174 90 —§— 84 § 150 61 %— 89 4. Jövedelmek ingatlanokból, vállalko-

zásokból, smvlgálatokból stb. . . —— 330 —35)0 § —— 330 ——830

A) IV. együtt ... 567 997 —430 535 1.098 —5(;:—':

A) I—IV. együtt . . . . 23.504 22.699 4—805 i 20.149 18.406 , 41.683 B) Tőketételek

I. Cseh-szlovák adósságok

1. Államiak ... ,, 58 -— 58 _ 62 — 62

2. A községeké ... —— $) —— 9 —— 10 —— 10

3. Az iparé és bankoké:

a) hosszúlejáratúak ... 85 182 -—- 97 939 510 4429

b) rövidlejáratúak ... 573 242 —§—3Bl 877 563 4-314

4. Külföldi ügyfelek bankszámlái . . . — 304 —304 —-— 469 ———469

5. Cseh-szlovák leszámolóhív. 8 —— —§— 8 9 — %— 9

s. Ár- és üzleti különbözeuek —— so -— 80 _ wo —100

B) I. együtt ... 666 875 ——209 1.825 1.714 —f—111

bevételei, amelyeknek tételében bizonyos kamatok is benne foglaltatnak, 3 millió fonttal (12592) csökkentek, a hajózás tiszta hozama 25 millió fonttal (19'2%l külföldi beruházások tiszta jövedelme 35 millióval (12'9%3 maradt el az előző évi eredmény

apadt, a

mögött és a rövid lejáratú üzletek haszna és bizományi díjak címén várt ke—

resetek is kisebbodlek 10 millió fonttal (15'4%l.

A bevételek összege tehát az előző évi 504 millió

9 szám —— 895 —— 1981

l 1 9 2 9 1 9 3 0

T e t 0 ] e k Bevételeleiadások[Egyenleg Bevételeleiadások[Egyenleg _;

millióes,k.-ban ;

ll. Cseh— szlovák követelérek :

1.Á11amiak....,. 33 —— _t—33 15 _. 4-15

2, Az iparé és a bankoké:

a) hosszúlejáratúak , , . . . , 261 713 ——452 720 84; 44336

b) rövidlejáratúak. . . 2 11 — 9 3 27 —— 24

3. Külföldi ügyfelek bankszámlái. . . 314 —— %314 —— 383 —383 ,

4. A cseh- szlovák leszámolóhiv. . . . — 2 — 2 —— 7 —— 7 '

B) 11. együtt . . . . . . 610 726 —116 738 501 Ara-27 í

nr. Értékpapírok külkeres-

kedelme , , . , . . . 1.728 2.167 —439 1.307 1.632 ——325 IV. Külföldi érdekeltségek

elidegenitése , . . . .. 23 73 —-50 — 319 ——319.

V.Ingátlanok szerzése . . . —— 110 —110 —— 120 —12t)"

B) I—V. együtt 3.027 3.951 __924 3.870 4.286 —416 3

A ) Imi V. és B) I— V. együtt § 26.531 26.650 ——119 24.019 22.752 44.267 . Tévedésekből és elnézésekből előálló

egyenleg . , . , . . . 119 —— 4—119 —— 1.267 ——1.267

Teljes összeg 26.650 26.650 ——

Anglia lizetési mérlegének főbb tételei a tőkemoz- galom nélkül.

1928 1929 1930

' millió fontokban

Aruforgalom egyenlege . —352 ——382 ——387 Aranyforgálom egyenlege . , ———6 416 —5 Együtt . . . . -—358 ——36'6 —392' A kincstár külföldi bevételei,

némi kamatokkal együtt . 15 24 21 A hajózás tiszta hozama . . 130 ILO 105- Külföldi beruházások tiszta

l 1 ,u 431 "11" f : t pu, mr" ,m'dő a kül- Jöved'lme - . 270 270 235—

? ye . ml I:) .?n, 0 ( x' Öyjs ? ; n Rövid lejáratú üzletek kama,—

loldnek fizetendo tetelek k. — az aru— es az arany- mi és bizományi díjak . 65 65 554

forgalom hiánya, —— 7'1%—kal nőtt, a bevételek Más bevételek _ _ . _ _ _ _ 15 15 15

"sökkmóse 12'5%-0t ért el Bevételek együtt. . . 495 504 431

A fizetési mérleg egyes tételei itt következnek: Egyenleg _ 137 138 39

A nemzetközi árszínvonal.

Le m'veaa international des prim.

A válságos idoket általában erös árdepresszió jellemzi s a mai világválságnak is egyik legjollegzete sebb kísérőjelensége az áraknak rohamos csökkené- se. A világgazdaság szempontjából a háború utáni időszaknak a mostani tulajdonképen a második vál—

ságos periódusa. Az elsö válságnak a körülbelül az 1921.

legi. méreteiben és kihatásaiban az elsőt sokszoro—

san felülmúló világválság kifejlődésének most va—

gyunk szemtanui.

Az áralakulás

mélypontja év tavaszára esik, míg a jelen-

szempontjából az 1921. évi vál- ságnak a legközvetlenebb befoljása abban nyilvá-

nult, hogy a háborús viszonyok által létrehozott példátlanul magas árszínvonal el.;yszeriben letört és a válságos idök eltnultával normálisabb áralakulás- nak adott helyet. Ez az irányzat különösen azokban az államokban domborodott ki tisztán, amelyeket az infláció egyáltalában nem, illetőleg csak kevéssé

érintett. Igy az Amerikai Egyesült Államokban a

Bureau of Labor Statistics indexe (az 1926—es alap—

ról 1913—asra átszámítva) az 1920. évi 221—ről 1921- ben (évi átlagban) 140-re csökkent s hasonló jelen—

ségeket láttunk az angol, a holland, a svájci stb.

indexeknél is. A későbbi évek kisebbarányú inga—