Cseh-Szlovákia pénzintézetei az 1913., 1920. és 1930. évben különös tekintettel a magyar kisebbségre

8. Szám. —-694— 1932 eredményre jutunk, hogy a hitelválság e két

jellemzőjének alakulása közt a szoros ösz- szefüggés tényleg fennáll s egymásra való hatásuk 2—3 hónap mulva jut legteljesebb mértékben kifejezésre olyképen, hogy vál- ságosabb viszonyok között rövidebb, ke- vésbbé súlyos időkben valamivel hosszabb idő alatt érvényesül az óvások inzolvenciális hatása. Ez alapon tehát a váltóóvások ada-

taiból a fizetésképtelenségek jövőbeni ala kulására is lehet bizonyos következtetéseket vonni, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a gazdasági életviszonyokba való mes—

terséges beavatkozások a jelenségeknek nor- mális alakulását, —— melyen a következteté- sek felépülnek, —— számításba nem vehető módon befolyásolhatják.

Hajdrik Sándor dr.

Cseh-Szlovákia pénzintézetei az 1913., 1920. és 1930. évben különös tekintettel a magyar kisebbségre.

Les établissements _de credit de Tehéco—Slovaguie en 1913, 1.920 et 1930, eu égard a la minorité hongroise. '

Résume'. Sur les territoires hongrois annexés á la Tchéco-Slovaguie, les établissements de crédit avaient, au moment de liannexion, une organisation fort diffe'rente de ceux des provinces autrichiennes incorporées. Cette difference subsiste aujourdlhuí encore, malgre' les grands changements survenus, pendant les dia: derniéres années, dans les établis—

sements se'pare's de leurs sie'ges, et dont plusieurs furent nota'blement regroupés. Le changement de régime a particulíe'rement— touché les Sociétés de cre'dit de Slovaguie et de Ruthénie, dont le nombre est tombé de 245 en 1920 a 79 en 1930. A la place des établissements de credit supprimés et apparte- nant pour une grande part a la minorite' hongroíse, i! a été cre'e', surtout par des maisons tchégues et par guelgues grands établissements slovagues, un fort réseau de succursales (voir les graphigues ci—

dessous).

Tandis gue dans les provinces tchégues les établissements de crédit se relevaient vite aprés la guerre, le ehangement de régime a fort ébranle' la situation de ceux de Slovaguie et de Ruthénie. Les premiers ont si bien prospére' amen 1930, les eapitaux propres, les dépöts diépargne et les bénéfiees nets y dépassaíent respectivement de 7, 54, et 22% les chi/Tres correspondants de 1913. Par contre, en 1930, par rap'port a 1913, dans les établissements de credit de Slovaguie et de Rathe'níe, les capitaux propres, les dépóts diépargne et les bénéfices nets ont été infe'rieurs de 42, 9 et 58% a ceux de 1913 (tableau 2). La proportion des capitaux propres aux capitaua: e'trangers y a diminué, et les de'penses de personnel et de matériel y ont fort augmenté non seulement en nombre absolu, mais aussi en %a du total des actifs (tableau 3).

s:

A pénzintézetek típusai, amelyek Cseh—

Szlovákia kétféle területén, egyrészt a volt osztrák, másrészt a volt magyar területeken az államfordulatkor léteztek, egymástól el-

térők voltak és a két rendszer közötti kü- lönbség még ma is alapvető. A volt magyar területeken 1918—ban csupán kétféle típus létezett, ú. m. részvénytársasági és szövet- keíéti hitelintézet. A cseh tartományokban ellenben az osztrák engedélyezési rendsze- ren alapuló nyoleféle pénzintézeti tipust le- het megkülönböztetni. A pénzintézetek szá—

mát típusok és országrészek szerint az 1. sz.

táblázat tünteti fel a háború előtt, az állam- fordulat után és 1930—ban?)

1) Források: A cseh-szlovák statisztikai hivatal által kiadott ,,Geldanstalten in der Cechoslovaki—_

schen Republik im Jahre 1920" (Cechoslovakische Statistik sorozat 15. kötete) részletesen közli a pénz- intézetek 1919. és 1920. évi adatait, valamint a há- ború előtti összehasonlító adatokat. A volt magyar területek pénzintézeteinek államfordulat előtti ada—

taira vonatkozóan lásd ,,Magyar Statisztikai Szemle"

1923. évf. 7—8. sz. 302—305. old.

Az 1919. évtől fogva a ,,Mitteilungen des Statisti- schen Staatsamtes der Cechoslovakischen Republik"

című kiadvány C) sorozatában évenkint 8—10 fü—

zetben jelennek meg a cseh-szlovákiai pénzintézetek mérlegadatai egyenkénti felsorolással és a pénz—

intézetek nemzetiségének jelzésével.

További források.—*

Compass. Finanzielles Jahrbuch, Praha 1931.

1.588. oldal.

Statistisehes Handbuch der Cechoslovakisehen Republik Il—III., Praha 1925. és 1928.

Statistische Ubersicht der Cechoslov. Rep. Prag

1930. lül—205. 0.

Roéenka Öeskoslov. Republiky, Praha 1931.

Red. Hain Ant. dr. 125—314. old.

Roéenka Ceskoslov. Republiky, Praha 1932.

Red. Hain Ant. dr. 135—150. old.

Jirásek József: ,,Desat rokov vyvoja Slovens- kého penáz'nictva" (A szlovák hitelügy 10 éves fejlődése) ,,Zlatá Kniha Slovenska" Bratislava,

1930. 359. p

Jahresberieht des Verbandes der Geldinstitute is Slovensko und Podkarpatska-Rus vom Jahre

1922. I. Teil. Bratislava, 105. p.

Houdek Fedor: ,,Banking and Finance" (A

8. szám. ——695— 1932

!. A cseh-szlovákiai pénzintézetek fajai és a számokban beállott változások 1913, 1920 és 1930-ban országrészek szerint.

Changements survenas, par regions, dans le nombre des dl/f'érentes sortes d'établissements de c'r'édlt de Tche'co-

*' Slovaguie.

Pénzintézetek fajai

Caraetére des établissements de credit

Szlovákia—Ruténiában

Slovaguíe et Rulhe'nie

1913 11920 l1930

Cseh tartományokban ,,Pays" tchégues

1913 (1920 11930

Részvénybankok (pénzint. r.-t.)——— Sociétés anonymes bancaiws 24. 1) 35 23 286 !) 245 1) 79 Részvénytöke nélküli (tartományi) bankok — Bangaes (de ,,Pays")

sans capital social . . . . . . . . . . . . . . . 9 9 9 —- —— —

Bankok korlátolt felelősségű társaság formájában —-— Sociéte's

a responsabilité limitée, ewerpant le commerce de bangue . . . 26 16 — — —

— Községi takarékpénztárak —— Caisses dépargne communales 367 369 357 — 1 9 Schulze-Delitzseh-féle elölegezési pénztárak (szövetk) —— Coopé— ,

' ralives de credit Schnlze—Delifzsch . . . . . . . . . 1.071 1.453 1.899 —— — — Raítfeisenpénztárak (szövetkezetek) — Coope'ratlves de cre'dit

Rat/fetsen. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.283 3.820 4.269 — — _ Hitelszövetkezetek (magyar típus) — Cooperative; de credit

: (de type hongroís). . . . . . . . . . . . . ' . . — —-— — 487 3) 891 51.172 _ A járási kontribuciós alapokból létesített intézetek?) —— Eta—

* blissemenls de erédlt ore'e's , de fonala de contribution de

districts . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 657 655 660 —— — ——

Árva—takarékpénztárak — Catsses d'épargne d'orphelins . . . 329

1) Ezeken kívül 1920-ban Csehországban 2, Szlovákiában 4, Ruténiéban 15, 1930-ban Szlovákiában és Ruténiában 5 pénzintézet nem szolgáltatott adatokat. —— Pour 1920, en Bohéme2 établissements n'ont pas

fourm' de données ; en Slovaonz'e, 4, en Ruthém'e, 15 ; pour 1.930, en Slovagm'e et en Ruthe'nie, 5.

') Ezek alatt Csehországban a mezőgazdasági előlegezési pénztárak, Morvaországban a kontribuoiós előleg-pénztárak (Kontribntions Vorsehusskassen), Szilézíában a kontribuoiós alapok (Kontribntions Geldfonds) értendők. —— Cette catégorie comprend les Caisses ele cre'clit agrícole de Bohéme, les Caisses d'avances, cre'ées de contributions (Kontributions Vorsohusskassen) de Moravie, et les Fonds de contribution (Kontributlons Geldfonols) de Silesle.

3) Az 1920. évi adatok csupán a pozsonyi Ustredné Druzstvo (központi kötelék) keretében létezett szövetkezeteket tartalmazzák, mig az utolsó évi a szlovákiai és ruténiaí összes szövetkezetekre vonatkoz- nak. —— Pour 1920, seulement les coopératloes faisant partie de FUstredne' szslvo (coopérative centrale) de Pozsony; pour 1930, toutes les ooope'mlives de Slovaguie el de Ruthénie.

*) 1928. évi adatok. —— Chi/fres de 1928.

Általában a cseh tartományok pénzinté—

zeti típusainál szorosabb az összefüggés a közigazgatási testületekkel. Minden közigaz- gatási egységnek meg van a maga pénzinté- zeti típusa: a községeknek a ,,takarékpénz—

tár", amennyiben a cseh tartományokban már régebben is, a volt magyar területeken pedig az 1920. évi 302. sz. törvény óta taka—

rékpénztárak csupán községi intézmények lehetnek. A járási hitelintézetek a járási mezőgazdasági előlegpénztárak (landwirt—

schaftliche Bezirksvorschusskassen) és a

Seton Watson által kiadott ,,Slovakia then and now" című kötetben) London, 1931. 275—285. old.

Klimecky, VI. ,,Koncentrace v. éeskoslov. ban-

kovnictvi". (Koncentráció a cseh—szlovák bankügy terén) ,,Hosp. Politika" 4. évf. 2—4. sz.

Klimecky Vl. ,,Ceskoslovenské velkobanky v roce 1929". (Cseh—szlovák nagybankok 1929—ben.) Hosp. Pol. IV. évf. 22. sz.

Jirás'ek J.: ,,Penaznictvo na Slovensku srovnaní so stavem penaznictvo v zemiach éeskych," (Szlo- vákiai pénzintézetek összehasonlítva a cseh tarto- mányok pénzintézeteinek helyzetével). ,,Hosp. Boz- hlady" IV. évf. 12. sz.

,,Dres'et let Ceskoslov. Republiky" (A cseh-

,,kontributiós alapokból létesített előleg—

pénztárak" (Kontributionsfonds-Vorschuss—

kassen). Takarékpénztári formában működ—

nek még az árvapénztárak is. Végül Cseh—

Morvaország és Szilézia, mint tartományok által alapított, részvénytőke nélküli bankok a jelzáloglevélkibocsátás, a községeknek, vasutaknak, vizitársulatoknak, közművek- nek stb. adott hosszúlejáratú kölcsönök ügyágazatát látják el.

Az idézett törvény ellenére Szlovákiában

szlovák köztársaság 10 éve, állami kiadvány) Praha, 1928. I. kötet 323—328., II. kötet 106., 122. old.

Ursiny Jan: ,,Rolnicke vzájomné pokladnice"

(Kölcsönös földművespénztárak). Zlatá kniha Slo—

' venska, Bratislava, 1930. p. 364.

Bolze Kamil: ,,Zivnostenské uvernictvo na Slo- vensku a Podkarpatskej Rusi" (Ipari hitelügy Szlo- vákiában 'és Ruténíában). U. o., 366. old. ,

Société des Nations: ,,Bangues Commerciales

1913—1929". Geneve, 1931. (lásd a CsehSzlovákiá— ( ról szóló részt). '

Steier Lajos: ,,Cseh pénzintézetek Szlovenszkó- ban" 1932. Magyar Szemle 2. sz. 173—177. old.

Rasin Alois dr.: ,,Die Finanz— und Wirtschafts-

politik der Tschecho'slowa—kei". Prag, 1923. 164. old.

8. szám,

és Ruténiában az elmult évtizedben mind—

össze 9 községi takarékpénztár tudott meg- alakulnil) Tartományi hitelintézet megala- kulását a kormány a volt magyar területe—

ken nem engedte meg, hanem az 1922. évi 238. sz. törvénnyel a cseh tartományok tarto—

mányi hitelintézeteinek működési körzetét állami szavatosság vállalásával és intézeten—

ként 16 millió cseh korona szubvencióval kiterjesztette Szlovákiára és Ruténiára. Ez ' intézetek közül a két legnagyobb, a ,,Zemska Banka" (volt Landesbank des Königreiches Böhmen) és a ,,Hypoteéni banka éeská"

(volt Hypothekenbank des Königreiches Böhmen) 1924 júl. l—én megkezdették tevé—

kenységüket a volt magyar területeken. A jelzáloglevél és általában a hosszúlejáratú . kölcsönök ügyágazatát szinte monopoliszti- kusan látják el, a Hypoteéni banka pedig egyúttal az agrárreform finanszírozását is (1922. 360. sz. törvény megbizása folytán).

A cseh tartományok hitelszövetkezetei kétfélék: a városi iparosság és polgárság ré—

szére Sohulze-Delitzsch-féle, a vidéki mező—

gazdasági lakosság részére Raiffeisen-rend- szerű szövetkezetek működnek, amely utób- biak pl. a váltóügyletektől el vannak tiltva.

Részvénytársasági alapon a cseh tar- tományokban a fennállott engedélyezési rendszer folytán 1913-ban 24 nagy bank működött, amelyeknek száma közvetlev nül az államfordulat után Bö-re emelke- dett, de jelenleg ismét visszaszállt 23-ra. A cseh-szlovák kormány pénzintézeti politi- kája a volt magyar területeken is a kereske- delmi bankoknak (kevésszámú nagybank- nak) e rendszerét igyekezett kialakítani, ami- ben segítségére volt az intézeteknek az ál- lam'fordulat következtében kiszolgáltatott helyzete. így a fokozatos leépítés folytán az 1920—ban létezett 245 részvénytársasági bankintézetből 1922-ben már csupán 200 ál- lott fenn, 1925—ben 132, 1927-ben 99 és 1930—

ban csupán 79 (67'8%-os csökkenés). Az

önálló intézetek e rohamos megszűnése,

amellyel párhuzamosan haladt egyes tót és különösen a cseh bankok fiókhálózatának kiépítése, súlyosan érintette a volt magyar területeket és különösen a magyar kisebb—

ség státusát. A cseh tartományokban a ban—

kokon kívül működik 357 községi takarék—

pénztár, 660 járási pénzintézet, 9 tartományi pénzintézet és GOOO-ren felüli különböző hi—

telszövetkezet. Szlovákiában és Ruténiában a megszüntetett részvénytársasági takarék-

1) 1930. évi adataink elemzését lásd Magyar Statisztikai Szemle 1932. évf. 4. sz. 315—16. old.

——696'—— 19324 (

pénztárak helyett ilyen új típusok nem tud—;

tak az elmult évtizedben megfelelően kiala-__

kulni, főleg a cseh tartományok intézeteinek éles és kormányhatóságilag is támogatott versenye miatt.

Ha az intézeteket az alaptőke nagysága szerint vizsgáljuk, a helyzet a következő:

Részvénytársasági pénzintézetek száma

a cseh tartomá- Szlovákiában—

nyokban Ruténiaban

1913. I 1920. I 1930. I 1920. l 1937

Alaptőke nagy- sága

100000 esK alatt . . _— — — 14 3 100.000—1,0UO.UOchK 1 3 1 165 28 _1—10 mill. exel. . 6 14 7 57 39

10—50 ,, ,, 9 7 3 7 7

50—100 ,, ,, 3 6 5 — a

100—200 , ,, 2 4 2 —— —

200—300 ,, ,, 1 1 5 _ _

300—400 ,, ,, 2 , — ,— — —

— OSsmsen.l 24! 35] 23 ima! 79

1) Ezeken kívül 2 alaptőkéjét leírt r.—t.

Nyilvánvaló a csehországi intézeteknek elhelyezkedése a magasabb kategóriákban"

szemben a szlovákiai és ruténiai intézetek—

kel, amelyeknek alsó fokozataiban az emlí—

tett _nagy leépítés megtörtént.

Ha a hitelintézeteknek nem csupán alap—

tőkéjét, hanem összes saját vagyonát (bele—

számítva a tartalék- és nyugdíjalapokat) vizsgáljuk, miként az a 2. ,sz. táblázatban valamennyi típusra nézve megtalálható, úgy azt találjuk, hogy a cseh tartományok pénz—

intézetei 1930-ban 7%—kal már túlhaladták saját vagyonuknak békebeli állományát, míg a volt magyar területek 42%—kal ma—

radtak el a bé'keállapotok mögött?)

A 23 cseh tartománybeli nagybank saját vagyona az összes cseh-szlovákiai pénzinté—

zetek saját vagyonának (6.766'3 millió c'sK) több mint a felét teszi. Saját vagyon szem- pontjából utánuk a csehországi községi ta—

karékpénztárak (994 millió csK) és a cseh- országi polgári ipari hitelszövetkezetek kö—

vetkeznek (8438 millió csK).

2) A cseh—szlovák statisztikai hivatal évenkénti statisztikái a pénzintézetek adatait 1920. évre vo- natkoztatják és tüntetik fel indexszerűen. Azonban nézetünk szerint, ez év nem szolgálhat összehason—

lítási alapul. Ezért jelen tanulmányunkban a világ- háború előtti utolsó adatot fogadtuk el alapul; a cseh tartományok pénzintézeteinek adatai rendel- kezésre állnak 1913. évből, kivéve a szövetkezete—

ket, amelyeknél az utolsó adat 1910. évi. A volt magyar területek pénzintézetei csupán az 1915, évi adatok szerint állnak rendelkezésre az egész el- . szakított területre való átszámítással_(járási pon;

toS'sággal).

—697— 1932

Les établissements de cre'dit' de TchécoeStovaguie en 1913, 1920 et 1930.

Saját vagyon Takarékbetét Tisztanyereség

M ' D _ _ Avoir en propre Dépöts d'épargne Bénéfices neis

* egneveúes * égtgmmo" 1913 ! 19—30 1 1930 1913 1920"! 1930 1913l192011930

millió cseh koronában —— en millions de couronnes tchégues

a) Cseh tartományokban"

Dans les "Pays" tchégues Részvé'nybankok —- Sociéte's anony-

mes bum-aims. . 3.191'5 1.937'1 3.589'5 2.866'6 2.222'0 9.899'0 2161 1980 204'9

Részvénytőke nélküli bankoktarto— _ *

manyiföldhitelinté'letek)—— Bangrus 283'2 68'8 314'6 233'6 646 12632 11'6 0'9 29'4 sans capital social (cre'dits fomciers

de ,,Pays ) . . .

Bankok korlatolt felelősséggelBan-

gues a zesponsabilite' lum'tée . 18'4 26'1 —— — —— . ' 2'0 0'9

Községi takarékpvnztarak — Caisses

d'épargne communales. . 1.173'7 2878 994' 19.166'4 5.886'6 19.368'7106'0 3575 143'2

Mezőgazdasági járási elöle'zpénzt. '

Caisses- de credit agricole de district 176'5 — 62'9 184'2 1'589'6 1.019'2 3.807'8 10'3 2'8 12'1

Schnlze-Delitzsch—téle szövetkezet , .

Coupe'mtives Schulze—Delitzsch , l)762'0 ' 180'5 843'8,1)7.278'4 2.898'6 12.139'5 47'9 14'4 79'0

Raiffeisen-féle mezőgazdasági szöv, '

Coope'r'atives agrz'colvs Raiffeisen . 62'9 308 1305 23106 16007 5.246?) 68 1'018'3

a) Összesen _ Total . 5.049-41 2.536'3 nose-n'] nana-el 13.691-01 51.724-5lk98-71254-0 487'8

'19l3 hoz képest — Par rapporta 1913 ,

(1913—_ 100) ' , 100 45 107 100 40 154 100 64 122

b) Szlovákia-Ruténiáhan En Slovuguie-Ruthénie

Részvénytársasagi pénzintézetek ( 2)

' Sociétés annnymcs de créclit. 1.040'4 466'4 613'91 2)4321'5 1.403'5 3.173'1 95'8 24'1 37'5

Községi takarékpénztárak — Caisses ,

dépargne cnmmunales. . . —-— — 4'9 — 08 2867 —— —— 1'3

Hitelszövetkezetek — Coope'ratives de !

_ cre'dit. . . . . 186'1 67 648 2599 579 7121 75 01 51

b) Összesen — l'oml . )! 1.1765i 4731; , (isa-0] 453141 1.402—2t 4.171-9[]103-3l 24-21 43-9

%- hoz képest —Par rapporta 1913 _

(1913——- 100) . 100 40 58 100 32 91

!) 1910. évi adat. _— Ohijfre de 1910.

9) 1915. évi adat. —— Chifre de 1915.

A'Érdekességgel bírhat annak vizsgálata,

§ gy az egyes pénzintézeteknél a saját va- ,gjyon mikéntvviszonylik az idegen vagyon—

hoz különböző időpontokban.

1913. 1930.

saját vagyon (: 1) aránya az idegen vagyonhoz

! !

Cseh tartományokban

nybankoknál . . 3'5 7*8

iyeni bankoknál. . 42'3 30'3

korlátolt felelősséggel . 8'6 gtakarékpénztáraknál. 17 '1 201 es hitelszövetkez. nél 102 161

. 37-2 4—1-7

r. elölegpenzt. mál 89 229 B) Szlovákia-Rute'niában ,

Részv.—társ. pénzintézeteknél. 4'7 ; 6-9 ,, 15'8 Hitelszövetkezeteknél ,. ., !. , ( 27

v,,

Feltűnik egyrészt a tartományi, községi és szövetkezeti típusoknál a saját vagyonnak aránylag kisebb jelentősége, másrészt, hogy a békeállapothoz képest a pénzintézetekre bízott idegen vagyon a saját vagyonhoz ké—

pest növekedett. A saját vagyonnak az ide—

gen vagyonhoz való viszonyáról Cseh-Szlo- vákiában törvény nem intézkedik, mint pl.

Olaszországban, de egyrészt azr1924. évi 237.,— 238. és 239. számú banktörvények, va- lamint az 1932. évi ápr. 30-án kiadott 54.

sz. új banktörvény az ellenőrzést és felelős- séget igen hatályossá tette.

Ami a betétkönyvekre elhelyezett taka- rékállományt illeti, Cseh- Szlovákia kereken 55 milliárd csK takarékbetéttel rendelkezik (2. sz. táblázat), melynek több mint 1/3_—át

8. szám. —— 698 — 1932

a községi takarékpénztárak őrzik. Számbe—

lileg ezután a polgári és ipari hitelszövet—

kezetek következnek a cseh tartományok- ban (12 milliárd), majd ugyanott a rész- vénybankok (10 milliárd). A cseh tartomá—

nyokban 1 lakosra 4.877 csK esik, a Fel- vidéken csupán 1.050, országos átlagban pedig 3.741 osK. A volt magyar területek takarékbetétállománya a békebelinek 91

%—'át érte el, míg a cseh tartományokban

51% —kal a békeállapot fölé emelkedett, ami

a tőkegyüjtés szempontjából jelentős előre- haladást jelent. Úgy a saját vagyon, mint a takarékállomány adatainak más országok hasonló adataival való összevetésekor azon- ban figyelemmel kell lenni arra, hogy Cseh—

Szlovákia mindkét területi komponense a világháború előtt Bécs, illetőleg Budapest mellett provinciális jellegű volt és 1913. évi adatai ennek megfelelően minden bizonnyal alacsonyabbak, mintha a szervezet súly- pontja a jelenlegivel megegyezett volna.

Ha az egyes pénzintézeti típusokat te—

kintjük, meglepetéssel láthatjuk, hogy a békeállapothoz képest a takarékbetétek nem a községi takarékpénztáraknál növekedtek meg (ott csupán a békeszínvonalat érték el), hanem a bankintézeteknél, ahol az ál—

lom-ány megnégyszereződött. Ennek oka is valószínűleg az, hogy az 1913. évi adatok—

ban a bécsi intézeteknek a cseh tartomá- nyokban gyüjtött betétei nem foglaltatnak.

Emelkedést mutat a különböző szövetkeze—

tek betétállománya is, csupán a felvidéki részvénytársasági pénzintézetek betétei ma- radnak még a békeszínvonal alatt több mint %—ével.

A csehszlovák statisztikai hivatal ki—

mutatja azt is, hogy a betétek milyen or—

szágrészben lettek gyüjtvef) Ennek alapján kiszámítható, hogy cseh tartománybeli pénz—

intézetek felvidéki fiókjai mennyi betétet gyüjtöttek Szlovákiában és Ruténiában. A cseh részvénytársasági bankfiókok 3963 millió csK-át, a cseh községi takarékpénz—

tárak felvidéki fiókjai 759 millió CSK-át, a cseh szövetkezeti központok 3 millió csK takarékbetétet, az összes cseh intézetek te—

hát együttesen 4752 millió csK takarék- betétet gyűjtöttek a volt magyar területe- ken. Ennyivel kevesebb van a szlovákiai és ruténiai pénzintézetek kezelés—ében, mint ha a történelmi tartományok cseh pénzintéze—

tei nem nyomultak volna be e tartomá- nyokba.

1) ,,Mitteilungen des Statistischen Staatsamtes"

19—31. évf. 82. sz. 671. 0.

Érdekes, hogy az utóbbi 11/2 év gazda- sági válsága milyen befolyással volt a taka- rékbetétállományra Cseh-Szlovákiában. Az előzetes adatok *) csupán a bankok és ta—

karékpénztárak állományára terjednek ki.

Előbbiek takarékbetétje 1932 márciusában 10.708'2 millió volt, szemben az 1930 de-

cemberi 11.162'2 millióval. E csökkenéssel ellentétben a községi takarékpénztárak az 1930. évi 19.368'7 millió csK betéttel szem- ben 1932 áprilisában 21.749'2 milliót kezel—

nek, bár a maximum 1932 februárjában volt (21.819'3).

A gazdaságosság szempontjából fontos—- sággal hír, hogy milyen személyi és dologi költséggel (3. sz. táblázat) dolgoznak az egyes pénzintézeti típusok. Abszolútszám- ban természetesen a csehországi nagyban- kok járnak elől megközelítően 1/2 milliárd csK személyi költséggel (szemben az 1913.

évi 106'7 millióval); 115'6 millió személyi kiadást mutatnak fel a községi takarék- pénztárak is, azonban ez a -mérlegösszeség ezrelékében kifejezve, csupán 5'5%o, szem- ben a részvénytársasági bankok 14 ezre—

léknyi költségtételével. A pénzintézetek személyi költségei nem csupán abszolút- számban, hanem a mérlegösszeség ezrelé—

kében kifejezve is nagyon megnövekedtek, különösen a részvénytársasági intézeteknél.

A tartományi bankok, községi takarékpénz—

tárak és szövetkezetek ezzel szemben úgy számban, mint a mérlegösszeség ezreléké—

ben kifejezve, jelentősen kisebb személyi költséggel dolgoznak, igaz, hogy ügyágaza—

taik is egyszerűbbek, mint a bankoké. A Felvidék hitelszövetkezetei aránylag nagy személyi és dologi kiadással működnek összehasonlítva a cseh tartományok szövet—

kezeti típusaival. Különösen ki kell még emelnünk, hogy Szlovákiában és Ruténiá—

ban, ahol az ú. n. ,,bankkoncentráció" a legerélyesebben folyt, a hitelszervezetnek különösen személyi kiadásai nagyon meg—

növekedtek, számban és ezrelékben is, ami nem mutat arra, hogy e bankkoncentráció racionális módon történt. -

Ha az egyes közbenső évek adatait is viszgáljuk, azt találjuk, hogy a személyi költségek 1920-tól fogva egyenletesen emel- kedtek, ellenben a dologi költségek terén a cseh tartománybeli részvénytársasági pénz- intézeteknél 1920-tól 1925-ig nagy ugrás ál- lott be, amennyiben a dologi kiadások az át—

lagos 90 millióról 154 millióra emelkedtek

1) Vorláufige Mitteilungen des Statistische'n Staatsamtes 1932. évf. No. 7.

m, MMM—wm—

8. szám. -699——

_1wa

3. Pénzintézetek személyi és dologi költségei.

De'penses de personnel et de matériel des établissements de credit.

Személyi költségek —— De'penses de personnel Dologi költségek — Dépenses de, matéria!

M e g " 8 V e z é 3 millió csK'ban—en'f'ümm omíggíffeí'íáftüéáu en mftziÉí—ÉJÉJÉÉZW- Ééítlí'fííísőífáí

Désignatt'an de couromtes tchegues total des actifs nes tchégues total des atti/'s

1913 1920 1925 1930 1913 1920 1925 1930 1913 1920 1925 1930 1913192019251930§

A) Cseh tartományokban —— Dams les ,,Pays* tchégues Részvény—bankok — Soci-

e'te's ananymes bancaires 106'7 2555 4261 4772 7'2 12'8 139 149 472 945 104'5 80'5 3'2 4'9 3'3 2'5 Tartományi bankok -Ban-

gues de ,,Pays" . . . . 267 180 34'3 459 21 6'2 5'5 46 34 42 73 105 03 If! 1'2 l'OH Bankok korlatolt felelös-

séggel —— Bangues á

responsabilité limitee . 37 44 47 167 21"? 18"? 2-6 12 1.2 . 117 59 4"?

Községi takarékpénztárak '

Catsses d'épargne cam—

munales ... . l) . 1) 73'8 115'6 .1) .1) 5'2 5'5 . l) .1) 249 391 I'? 18 Mezőgazd. járási előleg-

pénz -— Caisees de c're'dt't

agricole de district B'?! 57 120 219 44 5'3 4'7 5'1 21 1"? 62 93 10 16 24 21 Polgári és ipar szövetk. —

Coope'ratmes de credit

industrielles ... 23'2 67'0 103'7 67 79 71 10"? 260 449 31 30 30 Raiffeisen szövetkezetek

Coope'ratives Raiffeisen 2'2 5'6 94 13 14 16 22 55 102 1.3 14 1'8 B) Szlovákiában és Rnténiában -—— En Slovagm'e et en Ruthém'e

Részvénytársasági pénz-

int. — Sociétés anem/mes 2)

de crédzt ... §*)25'4: 250 510 696 422 88 124 141 103 170 208 186 I'? 60 50 38 Hitelszövetkezerek ——

Coope'ratives de credit .

sonnel et de matériel. Én 1913, celles—ci monta/lent á 56'8 millions de couromzes tek.; en 1920, a 98'0 mill—ions.

*) 1909. évi adatok (1913 helyett). — Les chiűres se rapportent a 1909 (cm lieu de 1913). — 3) Kiadások tételei régebbi évekről nem állnak rendelkezésre dologi és személyi költségek szerint részletezve. A kettő együttesen 4'4 millió volt (a mérleg-összeség 8'40/0-2) 1909—ben.——Pour les anne'es ante'riem'esd1930, les dé—

penses de [personnel et de matériel ne peuvent étre indigue'es se'pare'ment. En 1909, elles montaient d 44 millions (8'40/0 du total des actifs.)

fel, ami a cseh intézetek székhelyváltozásá- val és a cseh fiókhálózatnak Szlovákiában és Rnténiában való kiépítésével függ össze (cseh banképületek Pozsonyban és Kassán stb.).

A pénzintézetek jövedelmezősége, tiszta nyeresége, illetve vesztesége szintén a 2. sz.

táblázatból látható. A jövedelmezőség terén a cseh tartományok részvénytársasági pénz- intézetei 1930-ban visszaesést mutatnak, nem csupán az 1927/28. években legmaga- sabb 263 millió csK évi nyereséghez képest, hanem elmaradnak a békebeli 216'1 millió mögött, is. Azonban, ha a többi pénzintézeti típusokat is tekintetbe vesszük, végered- ményben a cseh tartományok összes pénz—

intézeteinek évi tiszta nyeresége 189'1 mil- lióval, azaz 22%-kal volt a békebeli összeg- nél magasabb.

Szlovákia és Ruténia pénzintézetei vi- szont e téren a legnagyobb ingadozást mu—

tatták fel:

Nyereség ($), illetőleg veszteség (——) a szlovákiai és rnténiai pénzintézeteknél millió aSK—ban

r.-t. szöv.

1913—ban. . . . 1919-ben . . 1920-ban. . . . 1921-ben. . . . 1922-ben. . . . 1928-ban. . . . 1924-ben . . . .*

1925-ben. . . . 1926-ban. . . . 1927-ben. . . . 1928-ban. . . . 1929—ben. . . . 1930-ban. . . .

Amint látható, az 1922—25. években oly nagy veszteségek érték a volt felvidéki

%

ewuwsopmm$m_ %%ÉOOPPW?999$ m

Mm.—* Hewóeáwmaoww ";

www[OMH

t t t t l i l l t t t

t t t t t l l l l t t

*

8. szam.

pénzintézeteket, hogy a' nyereség eltűnt, sőt tekintélyes veszteség mutatkozott évenként.

A történelmi tartományokban csupán az 1922. év járt a részvénytársasági pénzinté- zetekre nézve veszteséggel. (Ugy a 2. sz.

táblázatban mint a jelen megállapításoknál tiszta nyereség, illetve veszteség alatt már fazon összeg értendő, melyet egyenlegként kapunk az illető tartomány összes nyere- séggel dolgozó pénzin'tézeteinek nyereségei- ből levonva a veszteséggel dolgozott pénz—

intézetek veszteSe'geit. Tehát ez az egyenleg a cseh tartományokban egy éven át, a volt Felvidéken 4 éven át volt negatív, azaz vesz- _

teséggel záruló.)

, Lehetne a pénzintézetek nyereségét nem csupán—az '1913. évi nyereséghez viszonyi—

—700——— 1932

A) a cseh tartományok pénzintézeteine'l:

1913-ban 5.649 mill. csK saját tőke jövedelme-

zett . . . . . . . 1930-ban 6.082 mill. cslí

saját tőke jövedelme-

zett 487'8 mill. nyereséget: 8'30/0 Jövedelmezőség emelkedése. Különbözet %— 1'30/0 398'7 mill. nyereséget : 7'00/0

B) Szlovákia és Rute'nia pénzintézete—ímél:

1913-ban 1.176 mill. csK * *

saját tőke jövedelme—

zett . . . . . . . 1930-ban 6836 mill. csK

saját tőke jövedelme—

zett

Jövedelmezöség csökkenése. Különbözet —— 2'20/0

103'8 mill. nyereséget : 8480/0

43'9 mill. nyereséget : 6'40/0

Tehát a szlovákiai és ruténiai pénzinté-

* zetek saját vagyonának visszaesésén kivül tani, hanem a mindenkori saját tőkéjükhöz. azt látjuk, hogy e kisebb saját tőke is 2'2 .4. Szlovákia és Ruténía részvénytársaság! pénzintézetei 1920. és 1930—ban nemzetiségek szerint.

Les Sociétés among/mes de cre'dit de Slovagmíe et de.Rufhénie en 1920 et 1930, suivant les nationalite's.

' ,,, 11'3111'1 '—

Intezetek H Alaptőke- Tartalektóke Betétok könyvre Foiyoszamlak valtOk ftlílteezgyeéb iblaclstlsvnlgk

. , szama Capital social FO'ÉdS de Dépóts d'épargne Comptes Lettres de §;Autres préls accor-

Nemzensegek Nombre , - reserve courants change dés par les établiss.

Nafíonalífés des ma' 1920 ( 1930 1920 ! 1930 1920 [ 1920 I 1920 I 1930 , 1920 ] 1930 1920 J- 1930

192011980 1000 cseh koronában—En 1000 couronnes tchégues

Szlovákiában :

En (Slov'aguie : . . . . _ . . , _ '

tót—slovagues 45 32 130.206 297.463 74.208 126564 496012 2,184.988 363073 73532 167871 851387 583096 1,736.052

magyar

hongrois . . 65 14 45.519 17.020 24.975 11.441 423.111 162.068 134.812 29.78 86.688 107.011 313.650 75.828 német

allemands . 11 6 8.884 46.900 3.665 43.308 53.623 56.875 80.427 188.799 6.179" 123.530 62.278 536648!

vegyes-mixtes 86 1_1103.960 14.275! 34.700 11.357 362070 181205 252688. 58.4621119246 11621 881.937 103.292

Összesen: . H Ha] — 2! ;

Total: 207 63288569 375058 137548 192157 1,334.810 3,085.186 1.000 l,012.87 379384 1,198.14'2 1,M0.961 23315?) Ruténiában:

* En Rutháníe :

tót — slovagues —- 1 —— 130 —— — — 64 —— 3 —— 29 — 65

rutén

mthénes . . 1 1 2.543 5.000 — 621 916 30.027 4.106 6.7 729 8.751 3.233 25.568

magyar

hongrois . . 38 6 15.933 3.643 5.486 723 58.723 12.650 26.442 2.763 19.673 10.771 55.725 5.726

! vegyes-mixtes 4 8 2.040 5.650 1.560 2.434- 9.037 45.282 2.586 15.03 1.120 89.830 7.198 18.022

Összesen: ' 1 l !

Total: 38 161 20.510 14.423? 7.046 3.778! 68.676 87.973 33.134 24.616 21.522 59.381 60.150 49.381

az összes tészvénytársasági pénzintézetek százalékában —— m 0/a de toutes les Sociélés anonymes de crédít

Szlovákiában : 1 1

En Slouaguie : , ;

tót—slouagues 21'74 5019; 4512 1.919. 53'95 65'6 37'16 . 70'8. 43'6'9 72'65 44-18 71'06 43'48 70'81

mavyar _ _ 1

haatgrois . . 31'40 22'22 15'77 4'53L 18'16' 5'9 31'70 5'20 1022 72294 22'81 8'93 23'39 3'09

német ' ' * '

allemands . 5'31 9'5 308 —12' 266 224 4'02 18'00 9'68 186 1'63 10'31 4'6'5 21'89 vegyes-mixtes 41'5517'4 36'033 3'8 25'23 5'8 27'12 5'8 ; 30'41 5'7 31'5'8 9'7 2848 4'21

Összesen: ] . . H i ]

Tolal: 100 100 100 _100 100 10 ' 100 100 100 100 100 100 100 100

Ruténiában:

En Rulhém'e : . . .

tót - slovagues — 6'25 — _ . 02.90 —— — —- 0'07 —- 0'12 — 0'05 — 0'13

rutén * ,

ruthénes . . 263 625 1240 34-67 — 16" 1233 34-13 12'39 27-58 339 1474 4'89 5178

magyar ' * '

hongroís . . 86'84 37'50 77'6'6 .25'26 77'86' 19'1 85'51 14'38 7.9'80 11'22 9141 1814 84'23 11'59

vegyes-míxtes 10'53 50'0 994 3917 22—14 644 1316 5142 7'81 61-08 520 6707 1088 36'50

' Összesen: ' .

Total .'