ELTÚNT STATISZTIKÁK NYOMÁBAN
[! SZOCIÁLIS VISZONYOK
Lakóház— és laká3vlszonyaink 1920-ban és 1930-ban.
Les conditions de malom d'habitalion el de logement on Hongrie en 1.920 et 1930.
Rémmd. Les tableau: prl: pour base alln d'esamlner par catégories de vitte: et de comma- nn ln chllfru de: :tatlxllaue: de malma! d'habl—
lattan .et_de logunent: dlattnguent pour 1920 el 1920—1930, Budape", le: 10 autre: ntlles auto- nomu, t'ennmbte du vlllc: autonomu et de: en- mltate, et la Hongrie entlére, Inisant itat encore pont 1930 de: vlllu départementalee, dr l'ememble de: alltal (autonome: et alpartcmcntalee), du com—
mune: de plu: de 10.000 llabltanh, de celle: de molna de 10.000 habltanlt el de l'cnsaanble de:
communu. —- D'apré: le tableau !, le nombre de:
multan: tl'lnabltution, " canlprl: le: bállmcnl:
lomblableo, accuse pour toute: lee catégorte: envi- sagéu, un accroluemont (u'üí pour la "onallo cntlerc) dtpanant comldérablement l'aagmenlatlou du nombre de. occupante (8'3! pour la Honyrte enttéreL—Onabdttuntrér grund nombre de petite:
utalnom d'habltatlon. Cela unott auut de la batne du nombr- moycn de: occupanll (en 1920, 0'85 par matron a'habttatton; en 1930, 5'0) et du tableau
!, tndtguant ta haute proportton de: malma: d'tnabl- tatton bona, taaurlle (en 1980, 98'296 pour la Hongrte enttérs) n'a change! aue pour un dlxtéme.
Mellar! la pénurlc de. bon: moterlau: de conrtruo—
tlan, c'est le nombre de: multam d'llabltatlon de mun :olldu rt de tolt rélraalalre out a augtncnlé le plan de 1920 a 1930 (tableau !). Sartout on prwlnce. ," n a bien de: malma: mnouant au ínsutftsamment 'paurwu de cava.- le nombre de ce: watson: a fort grandt (tableau a). Par contre, on volt guant au: latrlnu une [orte progreulon, bien aue dom la proolncc la propor- líon de cello: tl systéme découuert nott toujours .trop (tcuée. Le tableau A montre le: difference:
m partta natur-ella, gut ertett-nt entre Budape"
et le: autre: calégorle: de ullle: et de commune:
pour le: multan: pourvueo de pult: (ou de con- dum d'eau). de ya: el d'éteelrtctté. -— D'aprél le tableau 5, de 1920 a 1930 la proportlon tlan na a- ueaux loaement: (4—19'095), parettlcmcnt .) ce ou'on volt pour la: malaon: d'habilallon, u [art dépaué celle de l'accroluemenl du nombre de:
occupante. Mal: ette a été lnlérloure () cello de la production de: nlalron: d'lxabltallon; cela lndlnue gu: c'est :urlout le nombre de: multam ú ! lom-—
ment out a gramlt. Ce aut male le plu- aax ueux (! cóté de l'accroluement proporttonnellement [ott de: logementa allni: a de: étaye: (et aujourd'llul encore, peu nombreuz), c'est one lc: loyament: de rez—tle-clwnuéc, lc: plu: lréaawnt: en Hongrie, ant
encore gagné du terraln. —— lt reuart de l'accrotn- ument de: locauz d'habttntton (tableau 6). ou:
le nombre de: pláne: et culrtuu (guotaue accluant una augmenlatlon ne: comldérable) a relativement malna mentő aue celui de: autre: locaua: d'ltabl- lotton, par exemple dee roller de bulm (dependent.
matntenant encore ce: derulne: ront peu nom- breaun, mul :) Budaput). _ St.—Ion le tableau 7, concernant lee planclxerr de: tocaux, r'ut te nombre de: ptécee et clxambrc: de domutlnm- d'un plan- cher eu plane)!" ou en bot: out a "natural? parti-_
callerement: :lgne lauorable. _- Imu dom-nie: mr ln: lagcmenu prlvée poumu: dr vonalait: d'eau, de gaz ot d'élcctrlclté month-ul rulra- Budape" et In pruulnrt- de: lli/Iórence: purm'llt-s t': rulla! oln- seruée: an général pour la: nmlxmm d'hubllalton.
—— Le tableau tt prérentr, auant au: togemenu privát, la proporllon de: occulmnts pont 100 loga- ment:, lndtguant en nuclle auallta! ll: y habltalent.
On " volt au'n Budape", ob comme en général dan!
le: grande: alltal, ll ;, u relatlocmcnt peu de [a- mille: nombreuler, la propartlau de: membre: dc Iamllle cut eucntlelloment lniőrleurv (: celle ob—
.leruée par exemple pour le: commune: d'un came- tm partlaultéremont proulnctal, cella de motns de 10.000 llabltantx, I'ur contre, c'ezt a Budape." aa'l'l
" a le plu- d'emptoye: de ménem-, de mu; —— loca- talrer et de locatalres de lll. -—- lllrn nur la derult?
moncnne d'babltatlon (calcaléc nu- elm) torte: de ban) tndtaue de: condilíom [ml laootabtn, les loycmente étuut wmwul lurpcuplóx. on a un a cet égard. entre 1920 at 1980, une nmélínmlton mat-gunk-
1!
Az 1930. évi nópsm'nula'nlús nemcsak az 1020. évinek lukbln'lz- és lukásslullszlikui
feldolgozásait ísmélelle meg jóformán lel—
jos lerjedelemben, hanem azokat több új szempontból ki is bövílette. A lnkásslallsz- lika néhány legföbb ndntán') kívül :!
Szemle lapjain eddig csak a városok és 10.000-nél népesebb községek részletes lakás—
statiszlikal feldolgozásáról számoltunk be.") Most tehát kiegészítőleg nem csupán a meg- felelő országa: adatokat érdemes idézni.
') V. 5. A lukúook és háztartások Magyar- ouzlngon mao—ban. M. Stal. Szemle 1037. év!
1—0. !. — Adatok és becslések n háztartások és csnh'lzlok 1030. évi számúról. M. Stal. Szemle ma?.
évf. 07—70. !.
*) L. M. Sant. Sn-mlc um l-vf. wry—724. l.
THIRRING DR.: LAKÓHÁZ— ÉS LAKÁSVISZONYAINK
hanem a Szemlében még egyáltalában nem tárgyalt lakóház-statisztikai és általános la—
kásstaliszlikai feldolgozások 1920. és 1930.
évi eredményeinek egybcmérésére is kiter—
jeszkedbcti'mk. Törvényhatósági részletezés nélküli) ezúttal is csupán a jellegzetes uá—
roc— és könégkalcgórlák adatainak tábla- zalokba foglalásáról és néhány kísérd meg- jegyzéssel való megvilágításáról lehet szó.
Sajnos. a: 1920. évi népszámlálásról csak
Budapest, a többi 10 tj. város és a vármegyék adatsorra" állotta-k az összehasonlítást-a alkal- mas tonnában ') rendelkezésre; bár így a W eltolódások mérlegét csak ezekről a mlm főcsoportokról lehetett elkészíteni, . vlmnyuk jobb megvilágítása céljából a láb—ntok mao-ra vonatkozó szakaszai a . el városok és a 10.000—nél népesebb,
Ja.: a: ennél kill—bb lélekszámú köz—
m! kategóriáit is felölellk. A legszembe- üb, de a lehetőségek, az adottságok
bevételével szinte természetszerű e; végig az egész vonalon egyrészt et, másrészt a vidék adatai közt mu- m; okülónbségeket az országos és I m viszonyokat tükröző rajzok h lunléltelik. Egyébként a községek mint! részletezésben készült eredeti fel- dolgozási táblákban rejtőző adatanyag ter- Malmét ós gazdagságát a megjelölt gyűjtö- Goportokba vont eredmények közti tallózás természetesen csupán egészen hozzávetőle- gesen jellemezheti s a lakóház-'és lakásvi- szonyoknak is csak vúzolúsúm alkalmas.
1. A lakóházak száma és építkezést viszonyul.
A legfontosabb lakóház-statisztikat alap- adatokat az 1. sz. tábla közli; egyúttal (: lakóház-akban és az ugyancsak idcsnrolt lakóház-jellegű épülelekben lakók összes és atlagos számát is bemutatja.') Ebből az összeállításból elsősorban az tűnik ki. hogy
! tíz év alatt közel 800.000-es lakó-
!) Tónónyhatósúgonkint : lóbb adatokat ...A:
lm óvl nópuómlélás. lV—V. rész." e. kiadvany
% sm. Közlemények, Új sorozat. 00. kötet) kó- :.
') Az összehasonlítást ent lónyegtetenltl zn- mh az a körülmény. hogy az !. tábla kivételével a: mao-4930 közti közigazgatási és egyéb terület!
változások llgyelembevttelére nem volt mód.
') Az 1920.. valamint ez IMO—1980. M ada- tokat és az egyes mmm: adataiban mutatkozó kü—
Mabel—gokat illetően v. 0. a: 1. n. tabla !. jegy—
zetét. Megjegyzendő. hogy az 1980. óvl adatok az elvileg: részben másként khmmm—olt loldolgozó- nok közti! különbségek, valamint . szélütést all- pok rllétőségo mlntt nem cg esnek meg mlndm mama a Sam!: korából kelbm közöltekkel.
házszaporulat jóval gyorsabb ütemű ——
24'7%—os — volt, mint a csupán 8'3%-os lélekszámemelkedés. 1920-tól 1930-ig nem- csak a háború miatt elmaradt építkezések pótoltattak. hanem a kiosztott bázhelyeken is számos új falusi lakóház épült. Az épít- kezési mozgalom különösen az évtized kö- zepe után volt igen élénk?) Aránylag a leg- több új lakóház a 10.000-en felüli közsé- gekben keletkezett; ez nem meglepő, tekin- tettel arra, hogy több budapestkómyéki település és néhány kisebb ipari és bűnyagóc—
pont is ebbe a kategóriába tartozik s a né- pesség száma szintén itt nőtt meg 1920.—
1930 folyamán a legjelentékenyebben.
Egyébként a lakóltázszaporulat arányszámot a többi kategóriákban is elég egyenletesek és mindenesetre jóval élénkebb építkezési mozgalomra mutatnak, mintsem azt az ugyancsak meglehetősen egyenletes népes- ségfejlódési százalékok alapján várni lehe—
tett volna (1. az I. grankont is). Kétség—
!.
A UKÚHÁZAK ts UKlllll SZÁMÁRA! llüllEllEllESE.
Augmsntstlon du nombre ds: mason: d'hthatlun et de tolul du magma.
1820—1980
[Hmt
— huhu—-
I.u.-U.I!!!—
kívül a családi lakóháztlpu: elterjedésére vet fényt, hogy a lakosok házanklnli álla- ga: száma végig nz egész vonalon csökkent és a közel másfélmillió lakóház mindegyi- kére átlagosan 1030-ban már alig hat (ho-
') L. Moxolovnkg Simlor Jr.: TóJéko'ztató adatok az IMO—1030. évek között! lnkóhózterme—
térről. M. sm. Szemle 1982. év!. "()—474. !.
149
150
THIRRING LAJOS DR.l. A lakóház-k ') é. lakóik számu.
Nombn da müon: d'hobüolion') el de leurs occtwnnu.
A hkóhluk A lnkóhúuk lnólnak !)
Maison: d'hawnllou Ove-upon" du mauons d'hab. ')
Mattnek no- nám- ulvklzdmno- Nem
Vhol- én köuégoeoporl hu "AT—', 13.333 ami): nun-lm du veka-dm aum- $$$, . . ' " " au ollan WW "ab"; )i— moyen du Mme! de vall" el de mo lm de "onnan!." mo— :zfmbglgf om- m
commune. mi) §" " "W ) bon.) lmbln lm lm.
- non cum n. bon bla
m$ % """ * ug "wo "' 'I") " "'
') munk. .) nonubru ma 1830
Bodom! ullv. (l) -
guügfthku matula!) . . . . . 18.601 28. 4.987 "' WAN W mmm ')4' M'! ')II'JI LM W halra—olik: autonomdnn - 76.15 HJM l0.008 18' 05.710 m 60.068 !0' J'! ?!
TJ. vinnek mm! (14-33
"W dni fg," mlmmuU'l'n 3.030 "1.0! um H' [M.lll ')l,081. mmm 'M' IN ')IJ'
. ' ram
"az: ünrleglglzllnlu . . . . . lm ml Ha? IMJN !,lü. NEM! m- 1-8 5-0
ratok (
Toula: luolfmm( 3) . . . MNB 8l M. 161! 302101? nyam "MNB 'W' 10' ')J' law-en lolnli nonemu)
Comm de plu: de mm hub- (4) . !!!-000 "0.8! D.!" M'! 741!!!) MO. NME. I:" J'A'. J'9 mono-en aluli hanem (6)
Cowun Inom: (411036,WM hab (5) "3.710 W.. 15.707 "' %H.%M 451152! MJTÓF ?! I'll ;l'l Ha"
§": : conímnnulí-H) . . M.M81.l40.04 2204 "'S MME 638750! (NMB; 8'5 S'Xl .?
(Ill '
www... mlm . . . hanem Lana. mesz u— mmm a.man mami a- 5-4 .s-.
"m;-l. under. . . . . , . . . ')I.l11.0u 1,m.uimmll)u-7ltp1,m.m ')?L'M.lnl§'M—lllll "".le Pb; '.5'9
') A lokohoxlell épületekkel !. - A le: Mmm!. d'un ancien de minen d'lmbuan—m, ') A: nem::
mu lélek-allni l bon unom. ! bun ln 558831!) volt (n nem lakóházakban mmumllll népesség lnkhvluo- nyelv-l n: nem lonlolkomnk: külalak nao- 42.288 én (: "óh épületekben. 16.017 kunyhóban is l-ódtkban. am When a lujómlmokbnn. 1.1! burlnnlokban lokott. !. leomlló elyen volt). —- Hu mu. ln llomn'v ami!
7M hubllanll: cu W,! ..119. '— 'lA mul területre az mo óta történt orulnhnunlllnnmk (oz mm. on vlam- berlm !: ek a l: ) Ill .: egyeb (bel-6) Humana—us! változnak Myelombovmoldval künn-non adniuk; u eltérést . Mibu li Ik mo. lla—!...; óv! ndulnlvnl nemben cu Indokolja hogy uokbnn e kihalunk nem történhettek
§ — chlllru mama en lemn!
oan: solvent: WWW néped; ukm- uno—1
romokban lo-o. : month-n c I: 0'3. n ágakban együtt "5. . 1! ben
outre: villa autonom": d: l'l'h dan; l'emomblc dc! villa
duna I'rlucmble de: nulla; de 12-56 dum la comm-nel de plan d. 10.000 beoltani-: de "% da done l'cmemble de: roni-nnna: dc VW.
de IBM hubllunll: de 8'555
cnllére. —- ') 1830-ban n nem hkoluluzorl .egy-it'
. lakom—k nb. llkouxlmibon bantod-unott. 192041 —-
! Ilku-ulni lmi—n woman. :: lom-mo. OVI klllnnhbut
moo— a lönéakllalórh oda-ll :; ! kulonbom elhunynaolhnw mértékben bel uonbon mu- éurevebeulbbou modowlnnk: ! ' a tj.
kulonbozo: 94.968. ill. N*
%S?
nu d'un comme de
dom ln population de: utalnom d'hnbuallon.
lott 1920—ban még közel 7) lakos jutott. Al átlagszámok azt is igazolják, hogy nagyobb épületohjeklumai révén egyedül Budapest jellege valóban városias, mig egyebütt köz-
ismerten a kislakóház az uralkodó típus.
Országosan') a lakóházak építkezési m'- szonyalról csupán a maganágm (az emele—
tek szerinti megoszlána), valamint a fala—
zat és tetőzet anyagára vonatkozó nalatok állanak rendelkezésre és közölletlek a 2. sz.
táblázaton. A lalusx'an építkezési jelleg ural- kodó voltál ez a tábla (és az országos és budapesti végszúmoknt szemhaálllló ll. gm- fikon) igen jól tükrözi. Hiszen a lakóhá- zaknak én a lakóház-jellegű épületeknek
!) Budnputrol ugynnln . Székesfővároll Sla—
tlullknl Hlvnlnl feldolgozásában igen M további rhzletnnyag is rendelkezésre áll.
bun Budanencn 0-1. . 06be lo !]. vil-o lomo-en felall községekben
átmegy 87 e: omhuonnn 8796-an D*nrnpodoll. -— De mo el Im. In lnmnlullnn ! o l a l ! mmm—ln lc: indluldm n'lmbllonl pol de: .,mnlunu d'lmbllulíon'. a ougmenld: de 1136 a Dunan-!!: de s—s'l- ám! (el
wan-MMM nb. l-kó nepem: külön mulatt-ton ki. míg
utunkon mlm .: mo... la alszám . .: Mauna ln mum l-H; . vhowknll
ma.-xm. évi kulonbóm nem. illető!!! 9493. az nun o: lüomlm 0'0:
lúgos-um a.m.m. : különbözo! 76.752. lll. MM : az M ago: luk
enm le de! "wall/hullott: de [Hullám [allen daruk mo. "! címe:-ont dc can: do:
Mil—1930, au n'onl pu élre MMM! M call: (teh ; nemm); : "lukat-netben" luke n l'! mlm . li. monkbun 8—8. . menye! vl-
15—5. 41 lomo-eu nun nam-man 1-3. . u -
% m Ir: c-ummune: de m lkül! la lla: m- 1920- an MM! .: Mobuonllthra olknlmnubb —— alumn Budnpalen 78.202. lll. 1'056 ! " max): lnkounlm All—7 volt. A tobb!
._._a
autoimmun nm dom le: van: dépm-leumnlam: d: M dum lu oouulnn: dz 8'7'h
;. . Budai-ulni ls lelozcld onze- l,l;n.ml. " mao-xm.
(ll! n: 3930. óvl lokonunm mun. Az nm'nroguuon osszesen nudin ul xm "_!
ounlm 5-9. —- Lm umliukln: mu lmi-Mumu du ..nnlru.
olyna
müon d'hnbuallon ont lld ent-comm: dpnrdmml m 1980. lmi: ll- Iurcnl compris m 19?"
1930-ban mindösszv l'6%—u nem volt föld- színlos. Ez az arám-színu ugy árnyalattal még a tíz évvel nzclöllinól is alacsonyabb.
Régebben a húnyndosokxmk ez a kis eltoló- dása l: (kedvezőtlennek tünt! volna fel, hi-
szen a világháború előtt rendszerint az emeleten lakóházak gyarapodása számítot!
a városiasodás, a gazdasági élet elöbbre- lendülése egyik jelzőjének. Amióta azon—
ban a közlekedési lehetőségek rohamos fejlődése következtében. a horizontális vú- ros- és községfejlödés is erőteljesebben nmgíndnlt és külterjes volta ellenére sok azcmpomból igen előnyösnek. sőt szük- séges—nek is -mulatkozou, a földszintes házak sámánok szép cnlclkvdéxét a'johlv vagy legalább is viszonylag kielégltöbb jelen- ségek közé sorozhatjuk. Ezzel szemben a
LAKÓHÁZ— És LAKÁSVISZONYAINK
t
II.
A UKÚHÁIAK MEBUSZLÁSA EMELETMABASSÁG SZERINT aaa-m.
Rtpmltlan de: mlm: d'hlblutlon m 1930.sulmt ln Itten:
%
unvmmta —- mum!
lmi—(hmm!)
"meg(—mum"
mi) 'Mi—(hm
mmm—tunne)
%
*álw—nw A lam—Uma:
A
ili—Malik!!—! hmmm u.n....m
földalatti (földbevnjt) "lakóházak" létszá- mának 1920 óta mutatkozó megduzzadása kifejezetten kedvezőtlen ti'metnek számit, bár az aránylag nagy különbözetet nem csekély részben az is előidézheti, hogy az 1920. évi népszámlálás idevonatkozó adatai hiányo—
sak voltak. Tudvalevő, hogy az 1930—es nép- számlálás óta eltelt években erőteljes akció indult az ezekben az egészségne is ártalmas s egyébként is káros házakban lakók meg- felelőbb elhelyezése érdekében; ennek elle- nére a lakáspolitika ezen a téren, valamint az e cikk keretei közt nem tárgyalható egyéb ideiglenes jellegű objektumokban
(bódékban stb.) meghúzódók emberséges otthonhoz juttatása terén bőségesen talál—
hat megoldasra vúró feladatokat. Város- i: községi-afegóriák szerint vizsgálva ada- tainkat megállapítható, hogy a földszintes lakóházak tét-foglalása éppen Budapesten
volt a legerőteljesebb; székesfővárosunkban
tudvalevően az igénytelenebb, olcsó családi házak a kíiltelken szinte gombamódra meg—
szaporodtak. Igaz viszont, hogy ugyancsak a fővárosban a legmagasabb épűlettipns viszonylag ennél is nagyobb mértékben terjeszkedett. bár szám szerint még 1930- han is csak kevés lakóház tartozott ide.
Na'-melyik emelelmagasság-kwtegóriában a ví- déki tj. városokban is igen megnőtt ——
aránylag —-— a lakóházak száma; ezekhen az esetekben is a legtöbbször csupán egé- szen kevés lakóháztól van szó. A megosz- lási százalékok közül szembeötlő még. hogy
mitt). évi adatain—k szerint a földszintes (s földalatti) lakóházak hányadosa még Bu- dapesten (55-7%) is meghaladta az 50%-ot;
a vidéki tj. városokban ez az arány már 94'7%, míg a megyei varosokban tis-09541 nö, a 10.000-nél né ebb és kisebb közsé—
gekben pedig 991) o—ot ér el; vagyis ben- nük jóformán egyáltalában nem is fordul elő más, mint földszintes lakóház. A mai Magyarország építkezési viszonyainak ez kétségkívül egyik degerősebben kiütköző —- sok szempontból természetszerű —— jelleg—
zetessége.
Az épületek falazatára és tetőzetére vo- natkozó adatok a megfelelö építkezési nyersanyagok, a kő, a fa közismerten igen nagyfokú hiányára mutatnak. A mai Ma- gyarország e szempontból kedvezőtlen ter- mészeti'adottságaira való tekintettel ezeket az egyébként önmagukban hátrányosnak látszó adatokat nem is szabad túlszigonúan megítélni; maa] is inkább, mert pl. az elemi közegészségügyi feltételek szem előtt tartásával a megfelelően felépített vályoghaz is:—kivált a másféle. építkezésre kevés mó—
dot nyujtó tanyavidéken —- egy—egy család- nak kielégítő otthont adhat. Figyelembe- véve a lakosság általában igen szerény, sőt gyakran szűkös anyagi erejét s a mult évtized folyamán kiosztott házhelyek be—
építésének aránylag rövid terminusát stb., a kő— vagy téglafalazattal ill. alappal, vala- mint a megfelelőbb tetőben-ító anyagok- kal épült lakóházak számának igen te- kintélyes emelkedése örvendetes. A szl- lárd faiazatú és tűzbiztos tetőzetü la-kó- épülete-k aránya azonban még mindig csak a székesfővárosban kielégítő. Tőbb szempontból, így az árvízvédelem nézö—
pontjából sem előnyös, hogy a többi vá- ros- és községkategóriában a csak rész—
ben megfelelő silányabb építési anyagok szerepe a daminálóbb, amiben persze (a mindenképen alapvető anyaghiány mellett) a külterületi települési jelleg—
nek és bizonyos építkezési népszokások-
nak is nagy a részük. Éppen ezért az itt- ott a dolog természeténél fogva k'önnyeh- ben előforduló összeírási hibák miatt is erősebben ingadozó adatoknak részletes helyi feldolgozása a viszonyok kellö fel- lárása érdekében szükséges és tanulságos volna. Erre ezúttal nem térhetünk ki s csupán a legfőbb községi adatokat meg- felelő tagolás-.ha" közreadó (népszámlálási forrásműre utalhatnak?)
') Az 1930. évi népszámlálási !. rész. M. Stat.
Közlemények, 01 sorozat, 83. kötet.
151
152 THIRRI'NG LAJOS DR.
:. A hullhat emeletmegautz.
Elayne. hauleur. mm :! tail!
Marlon: ol'habllnllon
m.... rud. m; ' '-' 3 4 1503
t', ]döglak A, ! mm ram-mu. ?,",n'; a 1 a : a ; ' h 4 * §;le
VHoa- Cs mzsógoloport 10th undu- ne: m;- "7350, """ ,
müon: falun ' ' " !! ' '
mmm-nm
. m 0 I B ! 0 l
l . k a h A . . k
.) mo-m una mint: .
Budupest alót . . . . . . 18.429 _ 9. — 9.911; 1.972 2.748 Ba'-2 461 A többi lot]. Vim . . . . . 78.618 87 68.010 828 8.522 588 84 6 —-
TI. vitatok egyutt . . . . . 99. 97 78.494 828 6.489 8.660 9.807 858 461 Vimana: együtt . . . . . 1.088 296 947 1.078JiB9 892 6.880 889 18 —-— ! Magammal; Bum mum M 1.165.088 ms 18.369 8.899 5.823 868! 402 b) 1000-ben eu- lni-Int:
Budapes! ezfov. . . . . . AusbbluHj. vám. . . .
TJ. városok együtt. . .
28.444 —— 13.062 280 8.462 2.087 2.879 1.025 729
94.188 181 89.048 940 8.795 824 144 8 1
11183" 181 102.106 (90 7.257 8.861 8.083 1.088 780!
. .....
Meg?! vil-onok . . . . . %H.%M 25 191188 201 8.8!!! 457 54 9 1
hosok együtt . . . . 818379 156 299378 691 10.598 8.818 8.077 1.035 781
IMHO-en felüli kötnének . . 170561 10 189317 26 670 83 4 1 —
lomo-en nlull községek . . . 078486 2.481 871361 5387 8.854 144 7 1 ! Községek együtt . . . . ., 1.149047 244! 1.141568 828 4.524 177 11 B 1 Vimegyék együtt. . . . 1.850.296 9.486 1.338.788 624 7.866 834 85 ( 2 Megami-ut; names: LEZWG 5.607 1.440841 1.014 15.122 8.495 8.088 1.087 782 o) lam-bun %Jnn:
Budepent nfóv. . . . . . . 1000 —— m: — ms 107 140 4-6 2-5
A többl10!j.vim. . , . . 1000 01 93'8 04 43 09 01 00 _-
11. városok együtt. . . . . 1000 01 8639 04 ra ars 00 09 00 Vúrmegyék egyau. . . . . 1000 0-0 005 00 05 00 00 -— 0-0
Megyei-create összesen 1000 00 983 01 1-0 03! 02 01 O'!)
A) mao—bm V.,-bun:
Budapest nl'öv. . . . . . . 100'0 — 65? to ms 87 103 t'! J'!
A többi 10 l]. város . . . . . 1000 01 04'6 03 40 0-9 0-1 00 00 T]. városok együtt. . . . . 1000 01 886 04 Ez? 21 20 09 076
Megyei városok ... 1000 00 98-0 01 1-7 0-2 00 0'0 0-0
Vix-osok egyi!!! . . . . . 1000 00 989 09 8-8 1-0 ro D'! 08
. 1000 00 9913 00 04 00 00 00 —-
. 1000 03 99-3 00 04 00 0-0 0-0 00
Községek egynn . . . 1000 00 99-4 00 04 00 0-0 00 0-0
vau-megyek együt! . . 1000 00 99-9 00 06 00 0-0 0-0 00
Hngyuoruig autom 1000 02 985? 01 1'0 G'!) 03? O'! 0'0
e) Mvekedéul) 1020—le"!
10.OOO-en felüli könégek .
m.ooo-en aluli köz-egek .
....
um nerm:
Budapest nföv. . . . . . . 6.015 -— 8.578 250 646 85 186 178 28 A többi 10 tj. város. . . . . 20.678 84 20.088— 86 278 886 80 2 1
Tj. városok együtt. . . . . 26.58)i MI 883" 184 818 801 218 175 269
Vármegyék együtt . . . . . 281000 22 261197 202 2085 295 47 4 1
Magyaran!!! Gennel: 004584 9.253 mm m ma 500 203 119! s:
!) Rhonda!) mao—lomm-
"lo-bu:
Budupen nfőv. . . . . . . m: arr 18'7 aa 5-0 30: as-z
A mum 10 u. vam. . . . . 27-9 051 mra—sm 7- 401 1250 404!
Tj. városok együu. . . . . 27-0 301 503 12'7118 M 204 sav Várm.,yék együtt. . . . 240 sos-;! 344 62' 34 sra aaz-z 100-
llegyuomúg esnem 240 94-7 505! 0001 200 0.9; 009 58-41') Vngy fogyás (——).
LAKÓHÁZ- ÉS LAKÁSVISZON'YAINK
153
falu-t és tetőzet szerint.
de. müon: d'hobüalíon.
') On düminult'on (—).
leóhúnnk -—— Hanun: d'habllallon
.po-n" mm anim dm u mu nur—'
t? ' M ! H !! ll-
' "" "' "IM '- " " ' '"re ' "". "ind!!!— '- "M- ÁM PModel
u v. m—Zofinlu" m- Nr- .mmzat u'? ;- M'l" " "'*' mm 3: onu- .: a
4: mm bm"—. de a m: ou d'ardom. dtbardumx *" comm.
mdabrlgn- [anim-m (antall-c %%:lnlü 4'3'21 ou de "33, de ylcm nak-u "M,: "M", plants: chamm:
on dcMünci
filtllllll totóloltol
Én 1920. m mbr":
17.486 228 267 470 16.360 2.060 19 Budaput, ln cnpltalc
26.008 17.888 60.927 1.406 46.606 10 840 17.060 Le: 10 aulres vllle: aulanomu 61.668 18.116 80.484 1.884 82.066 12.899 17.088 Ememble du villa nulonomu Ulm 263061 679.144 81.882 680338 88.188 466.796 Tout ln comllau
81.107 31.177 000.628 88.200 603388 00.067 483888 Hongrie enlüre
Én 1980. ez nombm:
8.076 712 160 498 32.230 1.201 7 Hudnpul, la capllule
06.106 22.184 86.906 900 73.186 8.366 17.686 Lu 10 autre: villa: unlonomec 67.181 22.896 86.066 1.488 86.872 4.666 17.692 Ememblc de: villa: aulonomu
48.817 92.178 1.066 14934! 7.106 44.202 Vlllu déparlemenlalu 31.486 06.718 128338 8.440 246318 11.672 61.694 Toula le: villa:
1166 18.497 100.766 2.164 15.216 4.676 60.610 Communu de plus de 10000 Mb.
mm "8.806 474468 21.860 852.917 00.028 295.646 Comm. de malna de 10.000 hab.
mm "401 mm 28.813 "(68.182 84.699 846 216 Enzemble de: commune:
m "8.918 "0.888 26.768 918.078 41.806 890418 'I'oul len comllal:
"400 071814 73.461 37.260 1.018446 40.071 (05.110 Hongrie enllére
En 19.90. %:
"'I I'! 11 28 888 11' ! 0'1 Budape", la napnal:
"! 94'3 411 I'!) 621 747 2332 Lu 10 autre: m'llu unlanomu
M'! 197 331 20 674 140 196 Ennmble de: ulll'e: aulonome:
194 2427 634 3'9 489 80 437 Tour les comm!!!
.l'l 33'9 51'9 9'8 501 8'4 41'2 Hongrie ennél-e
Én 1980, "lo:
94"! 3'0 07 21 949 H'! 00 Budape-l, la cupllale
07'3 23'6 38! Pl 77'6 30 188 Les 10 autre: villa autonom"
18'6 19'6 30? ra 81'1 8'8 16" 1 Ensemble du villa: aulanomu 82'0 21'3 46'8 0'9 74'6 315 92" 0 Ville: déparlerncnlalu
38'1 20'0 402 l'! 76'9 E'? 191 Toula lel villa:
18'8 19'0 64'4 r.! 67 6 8'8 997 Commune! de plan de 70.000 hab.
31-37 26'0 481 2"? 66'7' 90 3033 Comm. de multu de 70.000 huh.
20'5 .?6'0' 508 2'! (M'!) 30 30'! Ensenlbh' lle: commune:
22'8 25'8 60 1 t'!) 68'0 !" 289 Tau: le: comllal:
8437 25'3 48'6 1'9 69'0 3'8 -27"8 Hongrie enllérc
Augmcnlats'on') m 1920—30, on nombru'.
4.010 486 —— 98 18 6.876 -— 849 —- 18 Budape", la capílale
11.018 4.200 6.679 — 416 87.441 — 7.484 816 Lu 10 aulren ulllu antonomu 16.628 4.780 6681 —- 880 88.817 — 8.883 604 Encemblc de: vlllea autonom"
69.616 86.867 07.842 -—6.814 887.740 -—44.888 -—78.677 Tau: le: comllall 106188 00.007 102828 -—6.010 43.067 —6:.000 —76.77l' Hongrie emilre
Augmlaliooz') m 1980—80.
I.:
161 2123 —38'1 4'0 35'9 —41'4 ——03'2 Budape", la capllnle
45'7 24'0 188 -—296 600 -—69'0 !i'll I.e. 10 mum vlllc: autonom"
371 M'! 18'3 ——21'0 63"? —64'8 3'6 Enumbla de: nlllu aulanomn 427 326 16'8 —17'9 73"! ——51'5 —16'4 'l'mu lu comllau
JI'R 32'3 16'9 —18'1 71'1 —53*2 —Iű'7 Hongrie enlldre
154
THIRRING LAJOS DR.2. A lakolnízak közegészségügyi viszonyul és berendezése.
Lakóház—staliszhikánk a közegészségügyi viszonyok alakulásának ellenőrzésére arány- lag meglehetős szerény udatanyagot bocsát a kutató rendelkezésére. Kovács Alajos dr.
egyévtizedelőtti Szemle-cikkéhez') hason-
lóan elsősorban az alápincézetlségre, vala-
mint az árnyékszékekre vonatkozó adato- kat sorozhatjuk ide, mig az 1980. évi nép- számlálás alkalmával elsöízben elkészül!
néhány további összeállt-táma]; a hibakkal.
továbbá a víz—, gáz- és villanyvezetékkel való ellátottságot mulató eredményeit az egészségügyi vonatkozásokon kívül ké—
nyelmi, lakásigény, kultúrnlvó stb. szem—
pontból is tanulságos bonckés alá venni.
A 8. sz. tábla elsősorban arra derít vi- lágot, hogy a népszámlálások időpontjá- ban a lakóházállomány mekkora része volt
!öbbé-kevésbbé megfelelően alápincéwe.
Kétségtelen ugyan, hogy az allipincézés kérdésénél az eltérő talajviszonyokiól, ::
talajvíznek, talajnedvességnek nagyságától és fokától is rendkívül sok függ. Végsősor- han valóban egészséges lakásnak mégis csa-k az tek—inihető, mely nem épült köz—
vetleniil a talajra, nem érintkezik a föld- del; vagyis a nedves rétegtől pincével van elválasztva. A megfelelő elszigetelés a nép- betegségek közül egyedül a gümőkór elleni védekezésre való tekintettel is rég ismer!
jelentőségű egészségügyi követelmény. Az emeleteken lévő lakások természetesen alú—
pincézetteknek szfuníianak; a 2. sz. táblából kitűnően azonbana lakóházaknak csak egy töredéke andehes, a 8. sz. összeállítás tehát ezt a körülményt figyelembevéve is az alá- pincézés nélküli lakások túlságosan nagy számára szintén rámutat. Mindenképpen szamai—ú pl., hogy az ország 1-47 millió lakó- házáből csupán 26.270 (l'8%—) volt telje- sen, 205909 (14'0%) pedig részben alapin—
cézve az 1930, évi népszámlálás lni—gállapí- lz'isai szerint. S míg a házak száma az 1920 után elszállt líz év alait löbl) mini 290.000- rcl nőlt meg, az egészben alávincézcll épü- leteknél a többlet csupán 3.000 és a rész- ben ulápincézetteknél is alig több 37.000- nél; " háborút követő h'z év anyagi eszkö- zöket és sokszor az irányítást, az ellenőr- zést is nélkülöző lázas építkezése-inek ki nem elégllő voltát mi sem bizonyítja jol)-
') l.. Kovács Alajos dr.: lakásviszonyaink a közegészségügy szempontjából. M. sm. Szemle maa. évf. ass—om. l.
m.
! umuim Marais: neo-alu.
llslms d'iuhlmlm varom n em. m ma
% %i
m: _ 4
A m.... ..
::1'3.1"... m... ?
mi.../"uff."
le.—m
ban, mint az a tény, hogy országosan, söt a tj. városok mindkét tétele szerint. vala- mint a vármegyékben is megnőtt az alá nem pincézelt lakóházak aránya?) Súlyos-_
bítja a helyzetet, hogy az 1950—ban 232900 egészben vagy részben alápincézct! lakóház közül a lakott részek csupán 190.000-nél voltak kisebb—nagyobb résbe" ulápíucéwe.
Vagyis abból indulva ki, hogy az alápincé- zett és az alápincézetlen lakóházakban :!
földszinti lakások száma atlag egyenlö (ami a valóságnak alighanem nem felel meg teljesen), megállapítható, hogy a lakó- házak földszinten lévő lakásainak — s az összes lakásoknak zöme a földszinten terül ell — csupán *la-u (12'996) volt löbbé-ke- vésbbe (1'996 egészben, 1-8% nagyrészben, 9'270 viszont csak kisi-észben) alápincézve.
Adataink szerint az alúpincézés terén lát- szólag Budapest lakóházállomáaya sem felel meg teljesen a közegészségügy köve- telményeinek; nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy éppen Budapesten az adatsor a viszonyoknak csupán torz tükör- képe, tekintettel arra. hogy a fővárosi la- kásoknak joll'lllős hányada az enielcl'ekre jul. S ha az is ki'-lsóglelon, hogy higiénikus szompnnlból nem fcllétleniil szükséges.
hogy a lakásnak mindegyik helyisége aki legyen pinoézvc. az a körülmény. hogy azoknak : lakol! épületeknek az aránya.
amelyekben a lnkúsi célt szolgáló részek kí- sebb vagy nagyobb mérlékben alá vannak pinoézve, a tízezernél több és kevesebb, ln- kost számláló községekben egyaránt 10%
,) Ezt az 1930. évi népsúmlúlh alkalmával pontosabb adat—vallomás és ellenőrzés valószinüleg mak kisebb részben indokolhatja.
