Cseh-Szlovákia népessége

-—-—337—— 1931 4. szám,

porodási nyers arányszámunk —— a tény- leges természetes szaporodás —— 10'2 ezre—

lék. Hazánkban tehát éppen úgy rosszabb ma a szaporodási képesség a természetes szaporodás nyers arányszámánál, mint az a H usson által kiszámított adatokból a leg- több európai állam —— különösen vonatkozó újabb -—— adataiban látható. Másrészről meg- állapítható, hogy hazánk mai szaporodási képessége is kisebb, mint volt 1910——11-ben a történeti területen; mely jelenség Francia—

országot kivéve minden európai államnál hasonlóképen kimutatható. Beiktatva a ha- zánkra vonatkozólag kiszámított adatokat a részben Bunle, részben Husson által ki- számított standardizált arányszámokból számítható szaporodási képességnek Hus—

son által közölt nemzetközi Összehasonlító táblázatába, a táblázatunk szerinti képet nyerjük.

Táblázatunk azt mutatja, hogy hazánk—

ban a szaporodási képesség legújabb ala-

kulása (7'60/00) nem szélsőséges: jobb, mint Francia-, Német-, Angol- és Svédországban, de rosszabb, mint Dániában, Finnország- ban, vagy a tengerentúli államokban, ne—

vezetesen, mint az Északamerikai Egye—

sült Államokban, vagy Ausztráliában. Lát-

ható, hogy újabban színvonala tényleg ala—

csonyabb, mint a nyers természetes sza—

porodásé s hogy a potencia alakulásának iránya hazánkban is éppen úgy csökkenő, mint Franciaországot kivéve —— minden ez—

irányú adattal rendelkező országban. Neve—

zetes, hogy a Franciaország szaporodási képességét jelző arányszám jobb, mint nyers természetes szaporodása s így rész- ben csak kedvezőtlen korösszetétele miatt látszik Franciaország népessége oly felette kedvezőtlen, kismérvű fejlődésben lévőnek.

Ehhez járul, hogy a serdülő korban lévők halandósága is magasabb Francia-, mint Né—

metországban. Említésreméltó, hogy Fran- ciaországban 1920—1922—lmn ezer lélekre 5'2—es szaporodási képességi arányszám számítható, ami pontosan egyezik Német—

ország 1924———26. évi ugyanerre vonatkozó adatával, pedig a nyers természetes szapo- rodás arányszáma ugyanekkor Francia—

országban csak 2'80/00 a 8'3—es német adattal szemben.

Szél Tivadar dr.

Cseh-Szlovákia népessége.

La populatian de la Tchéco-Slovaguie.

Az 1921 február hó 16-én tartott első népszám—

lálás után 1930 december l-én l'oganatosította má- sodik nagy népességi felvételét a cseh—szlovák köz—

társaság. A népszámlálás előzetes eredményeit egy hónappal a későbbi időpontban, december 31—én megtartott magyar népszámlálás előzetes adatköz—

lése után most publikálta a cseh statisztika. Magyar szempontból természetesen elsősorban a Felvidék népességi viszonyait megvilágító adatok fontosak.

A népesség száma Cseh—Szlovákiában a két és fél hónap híján tízéves periódus (1921—1930) alatt

13,612.424-röl l4,726.158—ra nőtt; a tényleges sza- porodás arányszáma: 8'2%, tehát alacsonyabb ——

még hogyha a két népszámlálás közt eltelt rövidebb

időszakot is figyelembe vesszük —, mint Magyar—

országon (8'7%). Érdekes, hogy a lakóházaknak és a lakásoknak szaporulata Cseh—Szlovákiában is lé- nyegesen meghaladja a népesség növekedését, habár egy árnyalattal enyhébb mértékben, mint Magyaror-

szágon: a lakóházak számának emelkedése 184743 (Magyarországon 23'100), a lakásoké 17'6% (Ma—

gyarországon 19'9%). Tartományonkint a lélekszám—

emelkedés az összeállítás szerinti képet mutatja.

Nemcsak a népesség tényleges gyarapodása

szempontjából, de a lakóház- és lakástermelés terén

is a Ruténfőldön látjuk a legmagasabb arányszámo—

kat, feltűnő azonban, hogy a lakóházszaporulat ará—

Lélekszám Tígglleí—ÉslsngÉP—

192 1 (! 1930 ! SZám 0/0

Csehország . 6,670.610 7,106.766j 436156 6'5 Morvaország és

Szilézia . 3,388.977 3,563.157 224180 6'7 Szlovákia . 2,998.244 3,830.885 332.64111'1 Kárpátorusszia 604593 725350 120757 20'0 Cseh-Szlovákia 13,612_424 14,726.158]1,118,7341 8-2

nya (22'9%) itt aránylag csak kevéssel haladja meg a népszaporulatot, viszont a lakások létszáma már

valamivel kielégítőbben (25'1%-kal) nőtt meg. Jó—

val az átlag felett áll a tíz év alatti lélekszám- emelkedési arány Szlovákiában is, amivel szemben

(Éseh— és Morvaországok lassúbb fejlődése arra mu—

tat, hogy az amúgy is kisebbségben élő cseh elem

csupán a természetes szaporodás és a vándormoz—

galmak útján —— tehát erőszakolt elesehesítés nél-

kül _- nagyobb térhódítást a lepergett tíz év alatt

aligha tehetett. Igazolja ezt az is, hogy a történeti tartományok cseh többségű kerületeiben a tényleges

népszaporodási arány csak 6'8%.

Az előzetes eredményeket közreadó füzet 1880—ig visszamenőleg is bemutatja a lélekszámalakulását;

e helyt csak az egyes tartományok tényleges nép-

23

4. szám. —338—— 1931

) )

gyarapodási arányszámait ragadjuk ki az érdekes

tabellából:

Tényleges szaporodás vagy fogyás (—) o/.,—ban

i§so — 1890 §1906— 1910"'—'"'1§2'1'"—

__1890 1900 ) 1910 1921 1930

l

Csehország 51 § 8-2 § 7-2 —1'6 6—5

Morvaorszag. . 58 § 7'1 § 76 1'1 6'1 Szilézia . . . . 7'2 12'8' 109 19 92

Szlovákia!) 48 7-2 § 49 § 25 11—i

Kárpátorusszia 1) 153 149 § 136 ! 15 200

82 72 § 01 8-2

(

Oseh-Szlovákia§ 5-6§

1) Magyarországtól elszakított területen 1880—

tól 1910—ig a polgári népesség adatai alapján ki—

számítva.

A kép teljesebbé csak akkor válik, ha a utolsó évtizedröl a természetes szaporodás és a ván—

dorlási ki'ít'önbözet adatait is ide iktatjuk:

leg—

! Tényleges §Természetes

V :indortzisi különbözet __szapor odás

—§— 04 Morvaorszag és

Szilézia G'? 9 6 — 2 9

Szlovákia. 111 151 —— 40

Kárpátorusszia , 200 923 — 23

—— 1-5

§—

§ !

Csehország . . . .§ 6-5 § 6'1

§

§ §

Cseh—Szlovákia . § 8'2 §

:

§ ,

;

A multtal szemben ugyan az elmult 10 ev alatt

a tényleges szaporodás Felvidék

mindket részén javulas azonban nem nagyon

arányszáma a javult. ez a

feltűnő, ha trianoni békeszerződés

szágainak ezt a

központi

tekintetbe vesszük, hogy a szent korona or- attól a

amelynek

a magyar

területrt'xszét megmaradt résztől vágta el, ternn'lkenyebb földje, és fejlettebb fővárosi ipara az (isi vándorlási Ösvényeken tön'iegesen szivta fel magába a hegy—

vidéki vármegyékben lako népet, Csehországgal szemben

mig a történeti az élénkebb belső vándor—

mozgalomnak a Kárpátok hegylánra természetes hav tárként állja útját. Tudvalevő továbbá. hogy a (cseh- szlovák kivándorlási statisztika a cseh uralom alatt is változatlanul rendkivül élénk kivándorlási moz- galmat jegyzett fel a Felvidék mii'idkét' részén.

az elvándorlasi többlet tehát, mely éppen a Felföld- nek a kivz'mdorlásban is első helyen álló nyugati részén emelkedik a legmagasabbra, itt a valóságban kivándorlási többletet jelent. li kivándorlási többlet

méreteit még fokozhatja is az a körülmény, hogy

Szlovákia és a Rutént'öld egyes vidékeit cseh tele—

pesek is tömegesen lepték el és azonfelül az új tiszt—

viselőréteg jó része szintén a történeti tartományok- ból származik.

Érdekes, hogy a Felvidék mindkét részén, de

különösen keleti felén rendkívül magas természetes

szaporodási arányt az eliparosodott és szaporátlan

tulajdonképeni Csehország annyira ellensúlyozta, hogy végeredményben Cseh—Szlovákia tíz év alatti természetes szaporodási arányszáma (9'7%) csak (mindössze egytizeddel, helyesebben számításba véve, nem

egészen tizeddel) nagyobb, mint; Magyar-'

országé (91500). A kivándorlási többlet tehát a cseh- szlovák köztársaságban eléggé, jelentékenyen na—

gyobb (———1'5%), mint a Trianonban részekre szagga—

tott Magyarország megmaradt területén §—-——0'9%).

Néhány adat. Cseh—Szlovákia iömörülésí parányival

a rövidebb időszakot is három

viszo—

nyait és a közép- és nagyvz'irosok gyorsabb fejlődé—

sét is megvilágítja.

Lélekszám- § L e l e k s z á m § Tényleges szap.

kategória " "légi" "§'""""19"30 ""§ 1921—1930 0).

) §

-—9000 7 448. 846 § 7,680.155 3'1

2000—5000 2,355. 260 ; 2,613.609 11'0

5000—10000 986 383 § 1,104.116 11'9 10000—20000 § 778. 560§ 889468 14'3 20000—50000 720429 § 827513 14'9 50000—100000 110104 § 136221 § 23"?

100000— 1,213.342 § 1,475.076 § 21'6

) §

Cseh—Szlovákia városai közül Praga (Nagy—

Prága) lélekszáma 1021 óta 25'3%—os szaporodás-

sal (370663-1'61 tilalmi—re nőtt, l—lriinné 221.758—ról 263.646—ra emelkedett (18'9C,, os szaporulat). A vá—

felduzzasz- rosi népgyarapodási arány általában :;

tott lakosságú felvideki vín'osokban a legnmgasabb:

lLlle§ldllt S"l'énxtetres szap

7 nm É 1930 7 1991f19§0U10

§

Pozsony (város) 93.189 123.852 229

,, (agglomeráció) 98.995 142.516 44'0

Kassa , . . 52.898 70232 328

Ungvár (város) . 20.601 26 669§ 29—5 ,, (agglomeráció) 23.540 33.124§ 40'7

Munkács (város) 20.865 26.123§ "252 ,, (agglomeráció) 28.184 29 387) 26'8 Nagyszombat . . . 17 745 23. 971§ 35'1 Érsekújvár . . . . . . 19.023§ 22.141§ 16'4 Eperjes . . . . 17 577§ 21.870§ .24'4

Nyitra . 19,118§ 21259; 112

Szz'tzezernel több a lakosa :) torteneti cseh tur- tományokban az (175056) és a

agglomerációnak (121344), míg a szaporodási arány- szám az hirhedt, Báta—településen, Zlinbcn szökik a legmagasabbra (361'4%), melynek lélekszám 44678-ról 214584-1'9 emelkedett 10 év alatt,.

A esel: uralom óta a községek közé sorozott fel—

vidéki városok közül Komárom :! legnépesebb

(21 137 lakos). Csaknem húszezret ért el a lakosok száma még Beregszászon is (19.026 lakosL A kisebb községek adataira és a cseh-szlovák népszám-

lálás néhány érdekesebb részleteredményére Szem—

ostraui pilseni

immár szinte

lénk következő számában még visszatérünk.