Az idegenforgalom jelentősége az egyes államok fizetési mérlegében

l2. szám

Az utóbbi évek erossz termése mellett némi vigasztalást találhattak szőlősgazdáinwk a boráraikniak ia közelmultban bekövetke- zett elég jelentékeny emelkedésében. Idevo- natkozólag még csak a mult esztendeig van—

nak adatain-k, de tudjuk, hogy az idén is aránylag kedvező volt e helyzet. Az 5. sz.

táblázatun'ikban feltüntetett áremelkedés még mindíg csak jó körülmények között te- hette jö'vedelmezővé a. szőlőmível—ést, de a tavalyi áralakulás mindenesetre elég volt arra, hogy a szőlősgazdák nyersjövedelmét a rossz termés ellenére is az utóbbi évek nyers jövedelme fölé emelje. Az áremelke- dés legfontosabb hatása mégis talán abban rejlik, hogy jó reménységet ébresztett 'a bor—

értékesítési válság hatása alatt már—már csüvgzged'ni látszó szőlősgazda-társadalom- ban. A szőlő árjavulása természetesen nem tudta egészen követni a borárak emelkedé- sét s így *a szőlő és a borárak közötti kü- lönbség a szőlőértékesítés hátrányára egyre romlik. Ennek az alakulásnexk a valószínű—

ségére Szemlénkben már két ízben előre rá- mutattunk és ezért most is csak 'az annak- idején levont idevonatkozó következteté—

sekre utalunk?)

1) Lásd: M. Stal. Szemlle, Xl, évf. 12, szám és XII. évf. 11. szám.

—— 1098 ——

1935

Ismertetésünk b-efejezéseképen bemutat- juk Végül 7. sz. táiblázatunkban szőlőmívelé—

sünrk legfontosabb termékeinek legújabb külkereskedelmi adatait. Idevontalt'kozólag külön is megemlíthetjük, hogy a rossz ter—

mésnek megfelelően csökkent tizennyiség mellett a kivitt szőlészeti és borászati összes term—ékek ára alig tér el a tavalyiitól. Figye—

lenmemél'tó az is, hogy Svájc, mely az utóbbi években egy—ik legjelentősebb piacunk volt, újabban szinte teljesen elzárkózik a magyar bonkivitel elől. Ilyen körülmények [között borkiviteliinket az idén még inkább, mint azelőtt, a németországi Brennwein—

vásárlások jellemzik.

Összehasonlítva a kivitt bor mennyisé- gét az itthon elfogyasztott bor mennyiségé—

vel, feltűnhet/ik, hogy bonkávitelünk álta—lá- bain lényegesen kisebb jelentőségű, mint ahogy az a köztudatban él. A kivitt fölösleg azonban éppen elég arra, hogy függővé tegye haz-ai borpiaoainlk'art a világpiaci árak- tól. Kérdés, nem volna—e helyesebb ilyen kö- rülménye'k között a hazai bosrfogyaszt—ásst odáig fejleszteni, ,hogy ez a függő viszony szőlősgazdáiin'k javára megszűnjék és csak a külföldön is jó áron keresett legjobb mi—

nőségű borainkat vetni a külföldi piacokra.

Soós Imre dr.

...Ill.-IIIIIIIIIIII-U.Illlllllllllllil

U.I-Ill-III!-IIpl.-llIIIll-II'III-Ill..Ill-ll'lllllúllillll.

e ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY o §

IIIIno-...luc—olnI-nnuunauuobncnnnun-n-...-c---.---.uu-.-...--..'—u.n.-ono-...n-l-nnlnncnun

Az idegenforgalom jelentősége az egyes államok fizetési mérlegében.

Llimportance du mouvement des touristes dans dívers pays, d'aprés la balance des payements.

A pénzügyi válság s különösen a mlutafotrgalom

erős megszorítása az idegenforgalmat 1934—ben az 1933. évi forgalomhoz hasonló színvonalon tartotta.

Az előző evekkel szemben csak .azt a javulást álla—

píthatjuk meg, hogy az idegenforgalmi bevételek és kiadások feltűnőbb visszaesést egyik országban sem mutatnak. Több országban javulás is észlelhető.

A külföldről jött utasok által elköltött össze—

gek a válság előttinél jóval alacsonyabb szinten

kezdenek egyformásulmi. Az meltkedő idegenfor—

galmi bevételt mutató államok közt Cseh—Szlovákia helyzete a legjobb. A másik oldalon a külföldre

utazók által elköltött összegekben szintén kisebb

emelked-éseket, vagy "kisebb csökrkenéseket észlelhe-

Említést

hogy a vezetőhelyen állló Egyesült Államok turisz- tikai kiad-ása 1934-ben t933—mal szemben 235 millió amnydollárról 187 millió znranydollrárra hanyatlott.

tünk az előző évvel szemben. érdemel,

Az amerikai utasok főleg a tengerentúlra tőrt—énő utazásaikat korlátozták. A turislakölltségek szem—

pontjából legpfasszívabb mérlegű Egyesült Államok

passzívumu—kat az 1929. évi 685 millió aranydoltlár—

ró] 1934—3ig már 131 tottá'k le.

millió aranydolllánra szorí—

12. szánL —— 1099 ——

Az idegenforgalom pénzügyi mérlege az egyes államokban. 1) Millió aranydollárban.

1935

Ország —— Pays

Bevétel külföldi utasoktól

Külföld re utazók kiadása külföldön

A bevétel ($) vagy kiadás (——) többlete

Bevétel az Egyesült Allamokból jövő

utasoktól

1929I1932 1933 1934 1929 1932 1933 t 1934 1929 1932 ; 1933 ( 1934 1929l193211933l1934

Franciaország . Kanada ..

Olaszország . Svájc .. .. . Belgium .. , . Ausztria Kina

Románia ., .. .. ..

Cseh-Szlovákia Görögország .. ..

Jugoszlávia ..

Japán..

Észtország . ..

Nagy-Britannia 2) .. ..

Ebből :

a) európai kontinens

b) egyéb .. .

Litvánia 'l örökország Lettország ..

Finnország ..

lrak4)

Uruguay ' ulgária Spanyolország

Dánia 2).. .. ..

Magyarország .. .. .A ..

Svédország ..

[Éj—Zéland 4) ..

Brazilia . . Németalföld Ausztrália 4) ..

Délafrikai Unió Argentina 4) ., Németország 5)

Holland-India .. 4. .. .. _. .

Am. Egyesült Államok ..

Ebbőh

a) Kanada , ..

l)) Mexikó,... ..

Kuba .. .. ..

Brit-Antillák Egyiptom ..

Palesztina 4 .. .. .. ..

Szovjet-Oroszország . .

Norvégia ,.

Portugália India Panama

.. 892'0 . 307'1

Lengyelország... " " " " "

c) Tengerentúl.. ..

Ir szabad állam .. .. H " M

1175 187'1 59'2

117'5 ' 80'5 83'1 68'6 ' 137'4

2*l 8'5 100 102 36 06

12'1 58

N .DPS.... húúGA

108 05

H M

' e r e e e w w

ónammooú 'OCH——M -o_ o- ._. "? tb

19'8

"?

...

cówocwwmA HTÚ'WSW?T?WÉWO'CN*TÚ

'%*'?%?9%W% -eeew-o-owe'9

amoowzocniceocbakiben;— —aómawmaÁuwm

*? v o _ _ see—www

m w

yu o n óra—; a mmg

m m

p.... —m

CA: N -www CRNIO DD '?WW xluöo

N

e':o'óó tú

—31933101

7"?! 54 50 51

!

(19'6) 50'6 8'9

... M 0 x)wmaoaó—mmáá'" __ —m

36'6 32'5

-o— O?

N 9weee—mwcw —;

i t t t í $ t i t t t t i t

...... HC)!

.._., 0.909. wow

-a g? * '? lllllll

múmmm **???999

........ 0990?*.*"?TC'Y'HÉRP"? 00ÉN)mwummwm _.1—— H....'om—A. mean:cca——

193 2l'7 '28'7 71'5 34'6 868'0

wowswwwwevwougwewe .—

oúúúuiióooúmmá

MW)-AH

9.

6) 187"

wowwwweeew.

ooo-AN áéwmo;

6) 44 c:

2960 38'0 534'0

183'0 36'0 227'0

1499

H—w-u.n 99eese99§$$3$$ Mwlcmb—OÚNÖNOÚDJBW

t l i e % % $ ? ? N . . . . .

1990 1596

i t t

1366 503

1 1 % % 1 e g . . . . .

o—móéc *? mo

! .s—an

["P—t'!!'i'] wav—mo'9?0e9$$ l-l—l

% % i t t

Amm—La—mmóiioomaximumtoro !

t T t

1

! woéúÁwmuwH—'wwwm l—É—ll sem—

HI ._._.. m$?oao

llllllll-H Amaúáú

-1—- l1

_)_.H WEP": o—N

itt e: !__. x]

ll! "$$$ ooo

! sb -01 9 O N

xiv: '*f"19037"?

004; Hm—wawoú—mm

**?'???999'1'59'1'???

(x:—— Ul$——amwoummw—um§

Hw%w GDM—OOx) ;.— me) §*9m9ee?ew9www9 Ommmomumommmoo

m'úwéááacbzbo'scbx'háéó—l '?WPC)???

ÉDv—fOOO—HC 1-—

'??f?" ewow '?)9?" Hmm

'ee—ec' vid—mm 'Ha??'' Hmmm-ill

M N

ogy—umaaowl áoéúáéaúéó óóó

_

. _ 9 ?

.

9999" ww—m .?9.. mm

0.

0.

1, 0.

azo—oo

1) Société des Nations: Bulletin mensuel de statistigue, 1935, 12. — 2) A brit utasok utijegyköltsége nélkül. —— 3) A dán ntaswk által a küliöldi hajóknak fizetett viteldíjak nélkül. — 4) Gazdasági év. — 5) A külföldi tanulók által Németországban elköl- tött összegek a bevételben nem szerepelnek. — 5) A belföldi hajóknak fizetett viteldíjak nélkül. —- 7) A Központi Statisztikai Hiva—

tal becslése.