Az idegenforgalom jelentősége az egyes államok fizetési mérlegében

2. szám

pedig elhasználódásuk folytán a forgalomba való újbóli beállításukna már nem számít- hatunk. Az idők folyamán megsemmisült gépek száma tehát nem határozható meg.

Erre csak ismét a gépjáróművek ezeknek a szempontoknak a figyelembevétele mel—

lett eszközölt számbavétele nyujtana módot.

Jelenleg egyébként az a helyzet, hogy a forgalomból Végleg kikerült gépek száma nem becsülhető túlságosan nagyra, mert hiszen az öt évvel ezelőtt végrehajtott rend—

— 153 —— 1938

számtábla—kicserélés alkalmat adott annak a megállapítására, hogy ezek a kocsik a forgalmon kívül helyezett gépek között hány darabbal volta—k képviselve. Mivel, a fentiek szerint nem állapítható meg, hogy mekkora az a létszám, ami forgalmi szem- pontból tekintetbe jöhet, a forgalmon kívül

mal is csak főbb vonásokban bemutatni.

Várszeghy János dr.

ÁRAK, PÉNZÚGY

Az idegenforgalom jelentősége az egyes államok fizetési mérlegében.

L'importance du mouvement des touristes dans

Az 1929-ben kulmináló idegen/forgalom —— a válság és a valuták forgalmában bevezetett meg- szorítások következtében — három év alatt felére- harmadára zsugorodott össze. A mélypont a leg—

több államnál az 1932—1933. években következett be; ettől az időponttól kezdve igen szerény javu- lás észlelhető, bár több országban stagnált vagy éppen csökkent az idegenforgalom az utolsó években.

Az idegenek által leginkálbb lkedw'elt ország-ok Franciaország, Kanada, IEgyeslült Államok, Olasz-

ország és Svájc. Meglepő Kanadána'k, ennek az északa :fekwvésű és gyérlakosságú országnak szo- katlanul nagy látogatottsága, de erre magyarázatot ad a gazdag Egyesült Államoknak közvetlen szom—

szédsága. A legtö—hlbet viszont az Egyesült Államok lakói költenek külföldön, amely *k'iadlás mellett az

%,:egyéllként tekintélyes összeget jelentő —— i-de- genforgahnli lbevétel valósággal eltönpül.

Az idegenforgalom (pénzügyi mérlegét világ-

viszonylatzben vizsgálva azt látjuk, hogy 1929-ben

Franciaország rendelkezik a legnagyobb aktívum—

mal: ddegenlforgalnúnak pénzügyi mérlegét kere- ken egyharmad milliárd arany dollár bevételi Lfeles- leggel zárta. A későbbi évek folyamán — Francia- ország idegenlforgalmának nagymérvű visszaesése folytán — Kanada foglalja el a vezető helyet s aktívuma 1934 után szépen emelkedik. Bár Svájc egyike Európa legkisellb államainak, igen elől van az aktiv mérlegű országok között (1929-ben negye-

divers pays, d'aprés les balances des payements.

dik). Japán idegemcrorgjalma pénzügyi szempontból feljavult az újabb években, amennyiben az 1929——

1932. években még egyensúlyban levő mérlege 1936-ban 10 millió aranydollázr bevételi felesleggel zárult. Viszont Nagy—Britannia mérlege az 1932. évi

—l— 7 millió aranydollárral szemben 1936—ban ———8'8 milliót mutat; az európai kontinenssel szemben mutatkozó passzívumot a többi földnésszerl —— nagy- részt fennhatósága alatti területekkel — szemben fennálló idegenforgalmának bevételi feleslege újab—

ban már nem tudta pótolni.

Legnagyobb 'passzívuma az Amerikai Egyesült Államoknak van: 1929-ben közel 700 millió arany—

dol—lár. A gazdasági válság lhatására idegenforgalmi kiadása 1929-től 1936-ig harmadára csökkent. Mint- hogy a bevételek uogyása kiselbb mértékű volt a kiadásokénál, az 1935. évi mérleg passzívuma csak töredéke az 1929. évi mérlegének (685 millióról 172'5 millióra esett). Az idegenforgalom mélypontja az Egyesült Államokban —— a többi államtól elté- rően ——— 1935-ben következett be. Az Egyesült Álla- mok idegenlforgalmi kiadásaiban Kanada részese- dése a legnagyobb (Só—%%), viszont Kanadának jóformán egész idegenforgalmat az Egyesült Álla—

mokból táplálkozik. Érdekes Német-ország mérlegé- nek megváltozása: 1929—fben közel 30 milliónyi ki- adású töuhlbletével harmadik volt a passzív mérlegű országok között, 1935-ben pedig 46'4 millió bevé- teli rfeleslege az aktívummal rendelkező országok között vezető Kanada után a második helyet biz—

2. szám

——154—— 1938

Millió aranydollárban.

Az idegenforgalom pénzügyi mérlege az egyes államokban!)

Bevétel külföldi Külföldre utazók A bevétel ($) vagy Bevétel az Egyesült Államokból

. utasoktól kiadása külföldön kiadás (-) többlete

0 r s z a g JOVÖ utasoktól

1929 1932 1935 1936 1929; 1932 1935 [ 1936 1929 1932 I 1935 I 1936 1929 1992 1935] 1939

Franciaország 117'5 . 58'7 (19'6) . . 333'3 98'0 29'4 33'1 137'1 70'0 23'6 25'3

Kanada . 187'1 119'5 120'8 50'6 46'9 503 1863 136'5 72'6 97'5 296'0 183'0 113'4 134'7

Olaszország 59'2 . 16"? 89 . . 1207 508 . . 30'4 13'5 2' .

Svájc . . . . . . . . 54'0 . . . 10-4 3-8 18 .

Belgium . 84'8 . 26'2 5'6 . 2 7 3'0 29'2 . %— 23'5 %— 17'0 17 05 (H 03!

Ausztria . 36'6 . . 9'2 . . . 27'4 . . . 29 20 1-0 l'l

Kína . . . . . 12'8 . . 2'6 . . . 10'2 . . . 3-8 1'5 . .

Cseh-Szlovákia . 24'0 12'4 11'1 _.l'O 12'4 lO'l 14'2 30 0 1'0 — 3'3 1'3 l'2 0'5 0'7

Görögország . 6-8 4—1 3-9 4-7 1-5 2-0 16 2-1 2—6 1-9 4— 2-4 1-6 1-0 05 0-5

Jugoszlávia 7'2 . 4'2 6'0 . 2'1 . 1'2 . 2'1 . 04 O'? O'l 0'1

Japán . 20'6 11'7 13'2 19'4 8'3 9'4 9 7 l'? 4— 3'4 3'8 %— 10'0 8'4 5'3 8'9 3'b

Románia . . 3'0 . . 2'1 . . . 0'9 . . . 09 0"! 0] .

Lengyelország 187 52 3'8 18'5 lO'O 5'5 . 0'2 — 4'8 -— 1*7 . 1-3 0'5 0'2 0'3

Észtország . . . H) 07 0'5 0'9 0'8 0'5 0'5 O'l —— O'l—l— 0 —£— 0'1 0-3 . (H 01

Nagy—Británnia 2) . . . . . . . %— 7'0— 7'3 — 8'8 406 220 7-1 88

Ebből :

a) európai kontinens 20'5 207 69'4 70'3 79'1 — 48'9— 49'6 — 54-7 —— _ _. —

b) egyéb. . . . . . . %. 55-9—1- 42-3 4- 459 _ — _

Litvánia . 1-4 1-1 . 1-5 1'5 . . — O'l —— 0'4 . . 0'3 . 0'1 0 1

Törökország . 2'2 1'4 . 2-3 3'2 . . _ 0-1 —— 1'8 . . 1-0 0—2 01 0 1

L_etlország . 4'8 115 13 4'6 1'2 0'9 0'9 _ 0'3 0'4 0'4 —§— 0'3 0'3 . . .

Pmnország. 4-8 2'9 342 55 2'2 31 35 ——- 0-7 O'? O'! ——- 0'8 0—4 0'2 0'2 0-2

irak 3) 09 10 I'] 1'7 0'9 0'9 . _ 08 01 0'2 . . . . .

Uruguoy . . . . 4-0 . . 4'9 . . . — 0'9 . . . . . .

Bulgária. . . . . 0'4 0'3 06 1-8 1'1 0'8 1' — 1'4 — 0'8— 0'3 —— 0 5 02 . . .

Spanyolország . l2'9 . . . 10'2 . . . 4— 27 . . 1'6 l'! 08 .

Dánia *) . . . . 40 Pl) 3'2 3'9' 6'7 3'8 3'9 5'9 2'7 —- 1'9— 0'7 — 21)! 1-1 04 03 02

Magyarország . 4'0 3'8 3'4 . 9'9 5'7 4'4 . 5'9 —- 1'9— 1'0 . l'! 02 01) 0"?

Svédország . . 6'5 8'1 ' . 70 7'7 8'9 8'0 —— O'ö—l— 0'4 %— 0 7 57 (H) 1'5 2'4

Uj-Zéland 3) 5'5 1'9 23 138 50 6'0 . 8-3 —— 3*1 — 3'7 . . . .

Brazilia . . . . . . 0-5 . . 9-6 . . . — 9-1 . .

Németalföld . 2'8 1'2 . 12'1 14'1 14'5 . —— 9'3 -— 12'9 —— 130 0 9 03 0 2 O 2

Ausztrália 8) . . 6'3 25 31 19'3 8'1 9'6 . — 13'0 —— 5'6 — 6'5 .

Délafrikai Unió . 5'5 3'6 3'9 21'7 l7'7 15'8 —— 16'2 — 14'1— 11'9

Argentina 3) . 11'4 . . 286 132 . —— 17'2 . . . . . .

Németország 5) . . 42'9 19'1 76'2 75'l 30'3 29'8 . — 28'6 —— 11'2—l— 46'4 . 15'0 5'2 2'5 5'3 Németalföldi India. . , . . . 2'4 1'2 0'8 34'6 13'3 11'3 9'9 —- 32'2 — l2'1 —— 10'5 —— 9'1 . . . Amerikai Egyesült Allamok 183'0 710 691 868'0 ') 446'0 a) 241'6 5) 293'5 —-685'0 —375'0——l72'5 —219'7 — —— —— —-

Ebből :

a) Kanada . 94'0 35'0 44'3 82960 1830 113'4 134'7 —202'O —l48'O-— 69'1 — 86'9 ——

b) Mexikó 7'0 5'0 3'0 0 380 36'0 201 236 — 31'0 — 31'0— l7'l — 20'6 — —— -—-— -—

c) 'l'engerentúl. 820 310 218 0 5340 227'0 1081 1352 —452'0 ———l96'O-—

1) Société des Nations: Bulletin mensuel de statistigue, 1938. l. — 2) A brit utasok utijegykölisége nélkül. — 3) Gazdasági év. __ 4) A dán utasok által a külföldi hajóknak fizetett viteldíjak nélkül. —— 5) A külföldi tanulók által Németországban elköltött összegek a bevételben nem szerepelnek. — 5) A belföldi hajóknak fizetett viteldíjak nélkül.

tosította számára.

nak kiadási többlete az utóbbi évek alatt rohamo- san csökkent: az 1929. évi közel 6 millió arany—

dollárról ] millió araxnydollárra. Általában meg- figyelhető, hogy a passzív vagy csak kismérték- ben aktív méarlegű országok idegenforgalmi kiadá-

Magyarország idegen f orgalmá— saa'k nagymérvű csökkentésével javítottak idegen- forgalmuk pénzügyi alakulásán, viszont ennek kö—

vetkeztében a nagy aktívummal rendelkező orszá—

gok bevételi feleslege erősen megcsappant. 1935—

ben Franciaország 9, Kanada alig 40%—át mutatja ki az 1929. év idegenforgalmi aktívumának.