6. szám.
——467——
tólag megemlített _— túlnyomóan gazdasági
—— rúgók között kell keresnünk. A fejlődéSi
erők játékába mélyebb bepillantást, azonban
1932 majd csak a foglalkozás-demografi—ai adatok alapján nyerhetünk.
Les Hongrois des Etats-Unis en 1930.
Az Amerikai Egyesült Államok statisztikai hi—
vatalának szivessógéböl módunk van már mosl, :!
népszámlálási közlemények megjelenése elöl!, be—
1. A magyarországi származásúak száma és a külföldi
számolni az 1930—ban országi származásúak számadatahw'nl.
nyelvűek száma államonkint 1930-ban.
groise más a l'étranger, 1.930.
ott és
Thirring Lajos dr.
Honfitársaink az Amerikai Egyesült Államokban 1930-ban.
megszúmlált magyar
magyar—
anyanyelvűek
születésűek közül a magyar anya-
Nombre, par Etats, de la population originaire de Hongrie et des habitants de langue matemelle hon—
É (Luna x.;ju Y:; ii Lili? .Ez—LE *S*-;.
1§§ §§; 5—3; 1 . 1—3 §§§ %;
% D mmm áá i'?) ;; § *45 § ':u-E ɧx 0 333
sm § §'— )— *- ;, st '— § §N§§ *- * az;—:;
Államok §: 3133 Égj'ÉÉÉ—z Államok I1§É 3513? 537, "235;
; § 31.19 §§ §§§§ ; '" § §§§É §§ %?
Etats §§ §§—; :§ § Etats 1§ §§§; § ; wie—§
*S* %% NME; 35: li §; 355": §"§ _?5:
§:g ._aiwgg Ez; 73ng — §; Jöt—§ s—z'; 25.31
§§ §; ;. gsm ;§§§§ ii És §§§§ §? §§§§
§: is; § 585 Hes§ §; %% ÉSÉ'S $$$ 453;
' s 7 " l ?
Maine ... 30 47 773 31 South Carolina . . ; 32' 55 87 25
New Hampshire 47 58 105 35 Georgia . . . É 136 217 353 106
Vermont _ _ 156 269 425; 224 Florida . . . . . 652 695 1.347 538
Massachusetts . . 905 1.249 2.154 725 - : ——§ ! ;
léhode Island 133 189 322 100 Sout Atlantic - 6.734 8.509; 15.246 6.425
onne t' c . . . 9.836 13.339 23. 7' .
cm" 1 a 10171 Kentucky . 557 744 1.301 499
NeWEngland 11.107 15.151 26.258 11.286 Tennessee. . 208 381 589 152
Alabama 284 424 708 201
New York. . . . 70.831 67.466138097 55.103 Mississippi 44 73 117 48
32.332 39.903 72.235 31.948
33.790 47.617 81.407 33.437 East South Central ; 1.093 1.622 2.715 900!
Middle Atlantic 136.753'154.986291.739120488 Arkansas . . 67 81 148 39
' Louisiana . . 361 608 969 379
' ... 47.026 55.414102.440 51.802 Oklahoma - - 191 390 581 130
diana ... 7.674 9.998 17.672 8.380 Texas . . 622 1.004 1.626 492
'— .' .... 20.39519.188 20.84321.246 41.23840.434 15.53719.075 WestSouthCentral 1.241 2.083 3.324 1.040.
' . 6.490 6. 82 . .
3 12 872 4299 Montana . 360 530 890 222
t North Central 100773 113883 214.656 99.093 Idaho . . . 106 107 213 81
Wyoming . 175 249 424 165
1531 2.578 4259 919 Colorado . 690 924 1.614 550
295 473 768 298 Ne_W Mexico . . . 59 72 131 52
3.484 3225 6.709 1_750 Arizona. . . . 94 107 201 82
898 2102 3300 212 Utah ... 72 128 200 52
512 743 110 Nevada ... 16 24 40 14
703 1.075 293 ' ?2
711 1.045 174 Mountain 1.572 2.141 3.713 1.218
10.304: 17.599 3.756 Washington . . . ; 579 629 1.208 374 Oregon . . . ;; 404 558 962 253 194 351 122 California . . . . :3 6.896 6.452 13.348; 5.560 1.524
293
2.743521
793175 m d" Pacmc
' '[! 7.879 7.639 15.518] 6.187
834 1.394 516 n ossze ;
4.592 8.275 4.088 Total général 74.450816.318590.768 250393
105 175 62
6. szám. '
——468— 1932
%
Az amerikai magyarok számával foglalkozó előzö közlésünkbenl) még 1,110.905 magyarországi származású amerikai lakos adatait taglalhattuk, mert az 1920. évi amerikai népszámlálás még a régi Magyarország területét vette alapul a
megítélésénél, ma azonban már csak a határok között sziilötteket tekinti
származásúaknak és számukat mindössze
származás trianoni magyarországi 590768- ban állapitja meg, még pedig akként, hogy ezek közül 274.450 magyarországi születésű, 316.318-nak pedig mindkét vagy legalább egyik szülője Magyar- orszagon született.
Már ebből a számlálási módszerből is kétségte- lenül kitűnik, hogy jóval több magyarországi szár- mazásúnak kell lennie az Egyesült Államokban az itt kimutatott lélekszámnál, mert az odavándorlás az elöző évtizedekben volt a legerősebb és sokan vannak ott, kiknek csak a nagyszüleik születtek a mai Magyarország területén, ezeknek a száma azon- ban már az amerikai belföld—i származásúak között szerepel, tehát a mi szempontunkból teljesen el van tüntetve.
Az amerikai népszámlálási módszer mellett még kevésbbé lehet a magyar anyanyelvűek pontos szá- mát megállapitani, mert az Egyesült Államok nép—
számlálásainál csupán a külföldi születésűvklől kérdezik az anyanyelvet, abból az elvből kiindulva, hogy aki az állam határain belül született, annak az anyanyelvéül már az államnyelvet, az angolt kell tekinteni. Ha 'mi is ezt a modszert követtük volna a népszámlálásainknal, bizony vajmi kevés németet, tótot, oláhot stb. tudtunk volna évtized- ről-évtizedre kimutatni.
A magyar anyanyelvűek száma az Egyesült Ál- lamok 1930. évi népszámlálási közlése alapján
250398. Minthogy az Egyesült Államokba irányuló
bevándorlás elé emelt korlátozások évente alig ezer engednek megtelepedni születésű amerikai magyarországi születésűt
Amerikában, a magyarországi
állampolgárok száma tehát évtizedről-évtizedre ro- hamosan fogyni fog és minthogy csak
kérdezik az anyanyelvet, rövidesen alig fog kimu- ilyenektől
latni magyar anyanyelvűt az Egyesült Államok statisztikája. llyeténképen, csak valamivel lassúbb tempóban fog eltűnni az amerikai statisztikai ki- mutatásokból a magyarországi származásúak száma is, úgyannyira, hogy nincs messze az idő, amikor semmi támpontunk nem lesz az Amerikában élő magyar eredetű népréteg számának megközelítő pontosságú megállapítására sem.
Tekintve, hogy 1930—ban Amerikában a ma- gyarországi származásúnak vett 590768 lélek a trianoni Magyarország területéről való, mely anya—
nyelvi szempontból csaknem teljesen homogén és
1) Mozolovszky Sándor dr.: Honfitársaink az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában. Ma- gyar Stat. Szemle 1930. évi 5. száma.
tekintve. hogy 1920-ban még 473638 magyar anya—
nyelvűt mutatott ki az Egyesült Államok statiszti-
kája, igen közel járunk a valósághoz, ha legalább is 450.000—re becsüljük az Egyesült Államokban még ma is élő magyar anyanyelvűek számát.
Bármennyire sajnálatos azonban, hogy az Egyesült Államokban lakó honfitársaink tényleges számára vonatkozó pontos adataink
kénytelenek vagyunk az amerikai népszámlálás ál- tal megállapított adatokat venni alapul a további
részletezésnél. *
Bár ezek az adatok az 1920. évben közölt ada—
tokkal valo egybevetésre kevésbbé alkalmasak, hi- szen alig a felét teszik az akkor kimutatott let- számnak, mégis a tömörülést ezek az adatok is államokban mutatják, melyeket előző
nincsenek,
ugyanazon
2. 100.000 léleknél népesebb városok, melyekben a magyarországi származásúak száma legalább
1.000.
Vílles de plus de 100000 haln'tants ayant au moins 1.000 habilants originnires de Hongrie.
, 3 Ebből — Dont
%% ÁT."— "
ÉE § §? .; _L a
J; e s s ? Sew—
ami ag aE§§§
Városok fíoi§ 35.35, ;3ɧ§§
Villes $$$ % §§§§§
? (n'— ? 915 a (4.3
" *C S 5 l ; Sa :: s
: og essx§§
§i §§ §"; %m
száma — nombre
New-York, N. Y. . H 115.098 59.883! 55.215 Cleveland, Ohio . 39.545 19.073 20.47 2 Chicago, Ill. 30.427 15.337 15.090 Detroit, Mieh. . 22.311 11.162 11.149 Philadelphia, Pa. . 14.321; 7.102 7.219 Bridgeport, Conn. . 8.777; 8.983 4.794 Akron, Ohio . . . 7.360 3.860 3.500
South Bend, Ind. 7.154 3.049 4.105
Milwaukee, Wís. 6.848, 3.789 3.059 _ - Trenton, N. J. 6.367: 2.974 3.393
Toledo, Ohio . . . . 5.927, 2.399 3.528 Los Angeles, Calif. . 5.845[ 3.055 2.790 Newark, N. J. . . 5.641 2.543 3.098 ; Pittsburgh, Pa. . 5.334 2.235 3.099 St. Luis, Mo. . . 4.860, 2.597 2.263 Youngstown, Ohio 4.800 2.052 2.748 ' Buffalo, N. Y. 4.120 1.957 2.163 Cincinnati, Ohio 2.9611 1.567 1.394 Dayton, Ohio . 2.5713 1.245 1.326 Flint. Mich. . . . 2.109, 1.031 ! 1.078 San Francisco, Calif. 2.052 1.070 982 St. Paul. Minn. . 1.997, 857 1.140 Elizabeth, N. J. 1.991; 971 1.020 Yonkens, N. Y. . . . 1.954i 865 1.089 Gary, Ind. . . 1.947; 851 1.096 Jersey City, N. J. 1.669, 739 930 Baltimore, Md. . . 1.637g 733 904 Columbus, Ohio . . 1.362; 638 724
Paterson. N. J. . 1.318 598 720
Canton, Ohio . 1.156l 531 625
Osszesen _- Total . tt 319459 153746 160713
6. szám. —469——— 1932
közleményünkben kiemeltünk; mindössze a sor—
rendben látható némi eltolódás.
A területi elhelyezkedés általános adatain kívül rendelkezésünkre áll még jelenleg a magyarországi származásúaknak a 100.000-nél népesebb városok- ban megállapított lélekszáma is, melyből az tű—
nik ki, hogy az 1930. évben kimutatott magyar- országi származásúaknak több mint a fele, öl'l%—a nagy városokban él.
Egyedül New-York városában majdnem annyi (2.000—1'el kevesebb) magyar származású lakik, mint harmadik legnagyobb városunknak, Debrecennek 1930. évi összes lélekszáma.
Ha az amerikai statisztika később esetleg nem csupán a külföldön szülöttekre, hanem a külföldi
Re'sumé. Le nombre des éléves des écoles ,,bourgeoises" (écoles
avail, du fait de la fuíble nutalite' des unnées de guerre, baissé (le 90.776 () 69.398 pendant les cim]
années ayant précódé l'nnne'e scolaire 1930—1931, s'est élevé en 1930—1931 (i 781533, s'nccroíssant (le 13.390, el il uugmentera probablement dans les nnées (lui vont venit, la nutalíté s'étunt élevée
puis la guerre.
En 1930—4931, les garcons y ont représenlé 270 du nombre total des éléves; les jeunes filles,
'8%. 40'6% des éléves ont írégnenlé les écoles
gargons; 50'0% les écoles de jeunes filles; 9'4%
'e'coles miries. Le nombre des éléves prive's, (lui primuires supérieures), (lni
"nue de plus en représentait 6'8% en
.ra—1931.
plus,
*
A polgári iskolák fiú-,leány- és közös iskolákra ,zódnak. Adatainkat is ebben a hármas csopor—
íásban közöljük. Az 1930/3l. tanévben 379 pol- iskola működött, még pedig 134 fiú-, 192 f'és 53 közös iskola. A fiúiskolák száma ket- , a közös iskoláké eggyel gyarapodott. a iskolák száma pedig eggyel csökkent az előző
éz viszonyítva.
lgári iskolák tanulólétszáma az utolsó öt fokozatosan csökkent. Ez a hanyatlást dőSzak az 1929/30. tanévvel bezárult: eb- vben ugyanis a tanulólétszám (69.398)
egalacsonyabb színvonalat; a következő
évben azonban már l3'3%—os emelke- tanulója volt ismét a polgári iskolák- idöszak tanulólétszámának fokoza- természetes következménye volt a ' t' megcsappant születéseknek. Az l'kezdődőleg már a háború utáni
nemzedéke kerül a polgári iskolai
——így (It következő években a polgári
születésű szülőkkel bírókra vonatkozóan is közölne valamelyes anyanyelvi adatokat, akkor még vissza- térünk erre a témára, csakhogy arra kevés kilátás nyílik, mert az amerikai felfogás szerintsz mother tongue is meant the language commonly spoken by the immigrant in his home before coming to the United States. The statistics of mother tongue fur- nish the best indication we have of the ethnic stocks from which our foreign—born population is derived.
(Anyanyelv alatt az a nyelv értendő, melyet a be- vándorolt bevándorlása előtt a hazájában közönsé—
gesen használt. Az anyanyelvi statisztika a legjobb útbaigazító arra nézve, hogy a külföldi születésű milyen etlmikai közösségből származik.)
M. S. (ir.
A polgári iskolák tanulói.
Les éléves des écoles bourgeoíses de Honyrie.
iskolák népességének erőteljesebb gyarapodására számíthatunk. A tanulók létszámát az iskolák szá—
mával összevetve, azt látjuk, hogy a fiúiskolákra jut átlagban a legtöbb tanuló, egy iskolára 238; a leányiskoláknál már csak 205 és a közös iskolát——
nál 140 tanuló jut egy intézetre.
A tanulók szüleinek foglalkozását
adatoknál egyikmásik foglalkozási főcsoport kö- tanulóinak arány- feltüntető
lében a fiú— és leányiskolák
számai között elég lényeges különbség mutatkozik.
Az őstermelés köréből a fiúiskolák tanulóinak 15'5%-a, a leányiskolák tanulóinak ellenben csak 10'4%—a származik, míg a közszolgálat és szabad—
foglalkozások csoportjához az előbbieknek 4'l%—a, az utóbbiaknak pedig l2'0%—a tartozik. A bányá- szat és ipar, valamint a közlekedés csoportjában :) t'iúiskolák tanulóinak aránya a nagyobb, a keres- kedelem és hitel körében viszont a leányiskolák tanulóinak arányszáma magasabb, míg a nyugdíja- sok között csaknem egyenlő aránnyal szerepelnek mindkét iskolacsoport tanulói. A közös iskolák arányszámai természetszerűleg — mivel a két nem együttesen szerepel a tanulók létszámában —— nem hasonlíthatók össze sem a fiú-, sem pedig a leány- iskolák tanulóinak arányszámaival. Ennél az isko—
lacsoportnál mégis megjegyzésre érdemes az őster- melés köréből származó tanulók igen magas arány-
száma (31'8%).
Vallásra nézve az öszes tanulók 66'5%-a róm, katolikus, 16'0%-a református, 5'2"o-a ág. h. evan- gélikus, 10'3%—a izraelita és 2'0%-a egyéb val- lású. Az izraeliták aránya legnagyobb a leányisko- lak tanulói között (11'4%); a róm. katolikusok ará—
nya legkisebb a közös iskolákban, viszont itt a re- formátusok százaléka emelkedik ki a legjobban.
Az összes tanulók között az izraeliták aránya év—
ről-évre fokozatosan csökken, a róm. katolikusoké pedig ezzel párhuzamosan emelkedik, míg a többi
