STATISZTIICAI IRODALMI FIGYELÓ 1101
melési és fogyasztási adatai viszonylag megbízhatóan mutatják az illető ország tendenciáját, de nem alkalmasak arra, hogy egyszerű összegezésük útján a Közös Piac egészére vonatkozó mutatókhoz ve- zessenek.
A szerző érdeme, hogy bő szakirodalmi felkészültséggel, számítások segítségével megkísérelte az adatok összehasonlítása terén mutatkozó nehézségek áthidalását. A legfőbb nehézség a hústermelési adatok összehasonlításánál egyrészt a zsiradék, másrészt a belsőségek különböző számba- vételénél mutatkozik. Az egyes országok—
ban eltérő kulcsok szerint vonják le a vá- gósúlyból a zsírtartalmat, úgy hogy a hús- adatok tulajdonképpen több—kevesebb zsírt is tartalmaznak. Hasonló a helyzet a belső—- ségeknél is: a Német Szövetségi Köztár—
saságban a vágósúly 4——6 százalékát, Olasz- országban azonban 10—15 százalékát von—
ják le belsőségként. A nehézségeket a szer—
ző úgy *hidalta át, hogy az összes tagorszá- gok adatait egységes kulcsszámok segítsé- gével közös nevezőre hozta. Ily módon or- szágonkénti tagolásban a marha-, borjú—, sertés-, ló- és baromfihús jellemző mér- legadatait közli az 1900—as évektől 1958—ig.
A tanulmány másik célkitűzése a húskí—
nálatra ható tényezők elemzése. Erre a célra szerző a Montánunió által készített háztartásstatisztikai adatokat használja.
Az adatokat az országos mérlegadatokkal közvetlenül nem lehet összehasonlítani, minthogy kiindulási alapjuk a vásárolt hus, amely nem tartalmazza a darabolás—
kor eltávolított csontokat, és a húskészít—
mények, amelyek viszont jelentős mérték- ben idegen anyagokat, vizet is tartalmaz—
nak. Ezért az országos mérlegadatokból származó fejenkénti fogyasztási adatok és
a háztartásstatisztikában kimutatott fo- gyasztási adatok nem hasonlíthatók köz- vetlenül össze. Mégis tanulságosak a ház- tartás-statisztikák is, mert sokkal részlete- sebb betekintést nyújtanak a húsfogyasz—
tás összetételébe. A közölt adatok megad—
ják a felvágott—, sonka-, szalonna— és egyéb húskészítmény—fogyasztást is és rámutat—
nak az egyes országok közötti nagy kü—
lönbségekre. A Német Szövetségi Köztár—
saságban a feldolgozatlan hús a húsfo—
gyasztásnak csak 40' százaléka, 60 száza—
lék pedig a feldolgozott húsféleségekre, elsősorban felvágottakra jut. Olaszország- ban viszont a húsfogyasztás 80 százaléka feldolgozatlan.
Minthogy a háztartásstatisztikai felvéte—
lek hat országra, vagyis viszonylag nagy területre vonatkoznak, szükség volt a háztartásstatisztikai adatok nemzetközi összehasonlítása egyes kérdéseinek meg—
oldására. Az adatok közös nevezőre, né—
met márkára (DM) történő átszámításánál a nyugat-német statisztikai hivatal megkísé- relte a valuta-paritások és a tényleges vá—
sárlóerő közötti eltérésből eredő torzítás kiküszöbölését fogyasztói kosár számításá—
nak segítségével. Az adatok azt mutatják, hogy azonos foglalkozású rétegek —— a szén és vasércbányászok — fogyasztásának összetételében jelentős különbségek van- nak a nyugat—európai országok között. Az eltérő fogyasztói szokások és árarányok következményeként eltérő forrásokból, —-——
és eltérő mértékben —— fedezik állati ter- - mék—szükségletüket.
Weber tanulmánya nemcsak témáját, de számítási megoldásait tekintve is, érdeklő- désre tarthat számot.
(Ism.: Ujhelyi Tamás)
MEZÖGAZDASÁGI STATISZTIKA
Braginszkij, B.—Dumnov, D.:
A mezőgazdasági munka termelékenysége a Szovjetunióban és az Amerikai Egyesült
(Proizvoditel'noszt' truda v szel'szkom 'hozjajsztve SzSzSzR i stA.) -— Vesztnlk szta-
tiszttki. 1961. 2. sz. 23—33. p.
A mezőgazdasági munka termelékeny- sége terén folyó verseny fontos helyet fog—
lal el a Szovjetunió és a főbb tőkés orszá—
gok, elsősorban az Amerikai Egyesült Al- lamok között folyó gazdasági versenyben.
A mezőgazdasági termelés volumenét te—
kintve a Szovjetunió ma még 20—25 szá- zalékkal elmarad az Amerikai Egyesült
' rikai
Államoktól, egyes főbb termények és ter- mékek termelése tekintetében (búza, bur- gonya, tej, gyapjú, cukorrépa) azonban a Szovjetunió már ma is felülmúlja az Ame-
Egyesült 'Alla'm'okat. 1985—ben 'a "' Szovjetunióban 40 százalékkal több ga- bonafélét és húst fognak termelni, mint ma az Egyesült Államokban, a tejtermelés
Pedig majdnem kétszerese lesz a mai ame- rikai tejtermelésnek. A hétéves terv ered- ményeként a Szovjetunió az egy főre jutó mezőgazdasági termelés tekintetében is túl fogja szárnyalni az Egyesült Államokat.
A szerzők rámutatnak arra, hogy a szovjet és az amerikai mezőgazdaság ered- ményeinek összehasonlításánál feltétlenül
1102—
figyelembe kell venni, hogy az éghajlati viszonyok a mezőgazdaság szempontjából
az Amerikai Egyesült Államokban lénye—-
gesen kedvezőbbek, mint a Szovjetunió—- ban.Jelenleg még a mezőgazdasági munka, termelékenysége területén a Szovjetunió jelentősen elmarad az Egyesült Allamok- tól. Ennek a lemaradásának a mértékét azonban a polgári közgazdászok, sőt egyes esetekben még szovjet szerzőkis eltúloz- zák. A tényleges lemaradás megállapítása érdekében mindenek előtt biztosítani kell a szovjet és az amerikai mutatók összeha- sonlíthatóságát. A szerzők ebben a cikkiik- ben ennek a kérdésnek a megoldására tet—
tek kisérletet. A termelékenységi mutatók két tényezőjét, a foglalkoztatottak számát ésa tényleges munkaráfordításokat vizs- gálták.
1. A foglalkoztatottak száma.
Az Egyesült Allamokban egészen más
elvekszerint veszik számba a mezőgazda—
ságban dolgozókat, mint a Szovjetunióban.
Az amerikai statisztikusok -— a szovjet gyakorlattól eltérően -—- nem számítják a mezőgazdasági dolgozók közé a.segítő esa—
ládtagokat, sem azokat a fiatalkorúakat és öregeket, akik hetenként 15 óránál keve- -
sebbet dolgoznak. Igy tehát olyan szemé—
lyek maradnak ki a számbavételből, akik havonta 50—60 órát, vagyis 7—8 munka- napot dolgoznak. Elhanyagolja a hivatalos statisztika az időszaki munkásokat (vala- mint a vándorló és ,,importált" munkáso- kat) is, holott számuk a Munkaügyi Mi- nisztérium adatai szerint a legnagyobb mezőgazdasági munkák idején (augusztus—
ban, illetve szeptemberben) 4 millió körül van, de éves átlagban is eléri a 2 milliót.
A Szovjetunió esetében a foglalkoztatot- tak számának megállapításakor figye- lembe kell venni, hogy a szovjet statisz—
tika a mezőgazdaságban foglalkoztatottak közé sorolja azokat, akik a kolbozkereske—
delemben, a gépek javításában vagy más
ipari, illetve kereskedelmi jellegű területen dolgoznak. Mivel az Egyesült Államokban ezeket a feladatokat külön vállalatok vég- zik, az itt foglalkoztatottak száma termé- szetesen nem szerepel a mezőgazdasági ki- mutatásokban Ha tehát mindezeket figye—
" lembe vesszük, megállapíthatjuk, hogy az Egyesült Államok mezőgazdaságában évi
. amerikai mutatók javára.
STATISZTIKAI— IRODALMI- 316er
átlagban 12 millió ember dolgozik, mint—v egy 4 millióval több, a hivatalos statiszf tika adatainá1.A szovjet mezőgazdasági dolgozók száma ennek nem egészen a há—
romszorosa. ,
2. A tényleges munkeráforditások. ,
Az amerikai statisztikusok általkőaölt munkaráforditások normatív jellegűek és
csupán a nagy farmok viszonyait tükrözik—;több—kevesebb pontossággal, mig a szovjet adatok ténylegesek. Nyilvánvaló, hogy a.
kis- és középfarmokon a munkaráfordítáe sok sokkal magasabbak, mint a gépesített;
és jól megszervezett nagyüzemeken. Ezen túlmenően meg kell jegyezni, hogy az amerikai hivatalos statisztika a munka-—
ráfordításokat az összes munkának átleges férfi munkára történő átszámításátral mu;
tatja ki, a szovjet statisztika viszont sema miféle átszámítást nem alkalmaz. Ez terv-:
mészetesen további torzítást jelent— az;
Ezeknek 'a szempontoknak a figyelembevételével a szerzők kimutatták, hogy a Szovjetunió—.
ban _a munkaráforditások csupán három- szorosát teszik az amerikai munkaráfordi—v tásoknak.
A továbbiakban a szerzők egyes fonto- sabb mezőgazdasági termékek termelését , vizsgálták meg. Az összehasonlitáskor ki- szűrték a természeti-éghajlati különböző—
ségeket, vagyis vizsgálatokat leszűkítetté'k
az Egyesült Államok viszonyainak meg- felelő körzetekre (tehát például a gabona-, termesztés esetében Ukrajnára, Kameh- sztánra és Nyugat—Szibériára). Kimutat- ják, hogy a Szovjetunió egyes kolhozaiban és szovhozaiban elérték, sőt túlszárnyalták laz amerikai termelékenységi színvonalat.Ennek ellenére hangsúlyozzák, hogy ezen;
a területen még nagy feladatok várnak "a szovjet népre, emelni kell a mezőgazdaság gépesítettségi fokát, át kell venni a kor——
szerű módszereket, elsősorban _az áll'atte-r nyésztés területén.
A Szovjetunió Kommunista Pártja Köz-f ponti Bizottsága plénumának 1961. januári
határozatai biztosítják a mezőgazdaság termelőerőinek nagyarányú fejlődését és, lehetővé teszik, hogy a Szovjetunió a
munkatermelékenység területén is a leg—
rövidebb időn belül túlszárnyalja a legíej-f lettebb kapitalista országokat. *
(Ism.: Szelényi Iván)