Braginszkij, B. – Dumnov, D.: A mezőgazdasági munka termelékenysége a Szovjetunióban és Amerikai Egyesült Államokban

(1)

STATISZTIICAI IRODALMI FIGYELÓ 1101

melési és fogyasztási adatai viszonylag megbízhatóan mutatják az illető ország tendenciáját, de nem alkalmasak arra, hogy egyszerű összegezésük útján a Közös Piac egészére vonatkozó mutatókhoz ve- zessenek.

A szerző érdeme, hogy bő szakirodalmi felkészültséggel, számítások segítségével megkísérelte az adatok összehasonlítása terén mutatkozó nehézségek áthidalását. A legfőbb nehézség a hústermelési adatok összehasonlításánál egyrészt a zsiradék, másrészt a belsőségek különböző számba- vételénél mutatkozik. Az egyes országok—

ban eltérő kulcsok szerint vonják le a vá- gósúlyból a zsírtartalmat, úgy hogy a hús- adatok tulajdonképpen több—kevesebb zsírt is tartalmaznak. Hasonló a helyzet a belső—- ségeknél is: a Német Szövetségi Köztár—

saságban a vágósúly 4——6 százalékát, Olasz- országban azonban 10—15 százalékát von—

ják le belsőségként. A nehézségeket a szer—

ző úgy *hidalta át, hogy az összes tagorszá- gok adatait egységes kulcsszámok segítsé- gével közös nevezőre hozta. Ily módon or- szágonkénti tagolásban a marha-, borjú—, sertés-, ló- és baromfihús jellemző mér- legadatait közli az 1900—as évektől 1958—ig.

A tanulmány másik célkitűzése a húskí—

nálatra ható tényezők elemzése. Erre a célra szerző a Montánunió által készített háztartásstatisztikai adatokat használja.

Az adatokat az országos mérlegadatokkal közvetlenül nem lehet összehasonlítani, minthogy kiindulási alapjuk a vásárolt hus, amely nem tartalmazza a darabolás—

kor eltávolított csontokat, és a húskészít—

mények, amelyek viszont jelentős mérték- ben idegen anyagokat, vizet is tartalmaz—

nak. Ezért az országos mérlegadatokból származó fejenkénti fogyasztási adatok és

a háztartásstatisztikában kimutatott fo- gyasztási adatok nem hasonlíthatók köz- vetlenül össze. Mégis tanulságosak a ház- tartás-statisztikák is, mert sokkal részlete- sebb betekintést nyújtanak a húsfogyasz—

tás összetételébe. A közölt adatok megad—

ják a felvágott—, sonka-, szalonna— és egyéb húskészítmény—fogyasztást is és rámutat—

nak az egyes országok közötti nagy kü—

lönbségekre. A Német Szövetségi Köztár—

saságban a feldolgozatlan hús a húsfo—

gyasztásnak csak 40' százaléka, 60 száza—

lék pedig a feldolgozott húsféleségekre, elsősorban felvágottakra jut. Olaszország- ban viszont a húsfogyasztás 80 százaléka feldolgozatlan.

Minthogy a háztartásstatisztikai felvéte—

lek hat országra, vagyis viszonylag nagy területre vonatkoznak, szükség volt a háztartásstatisztikai adatok nemzetközi összehasonlítása egyes kérdéseinek meg—

oldására. Az adatok közös nevezőre, né—

met márkára (DM) történő átszámításánál a nyugat-német statisztikai hivatal megkísé- relte a valuta-paritások és a tényleges vá—

sárlóerő közötti eltérésből eredő torzítás kiküszöbölését fogyasztói kosár számításá—

nak segítségével. Az adatok azt mutatják, hogy azonos foglalkozású rétegek —— a szén és vasércbányászok — fogyasztásának összetételében jelentős különbségek van- nak a nyugat—európai országok között. Az eltérő fogyasztói szokások és árarányok következményeként eltérő forrásokból, —-——

és eltérő mértékben —— fedezik állati ter- - mék—szükségletüket.

Weber tanulmánya nemcsak témáját, de számítási megoldásait tekintve is, érdeklő- désre tarthat számot.

(Ism.: Ujhelyi Tamás)

MEZÖGAZDASÁGI STATISZTIKA

Braginszkij, B.—Dumnov, D.:

A mezőgazdasági munka termelékenysége a Szovjetunióban és az Amerikai Egyesült

(Proizvoditel'noszt' truda v szel'szkom 'hozjajsztve SzSzSzR i stA.) -— Vesztnlk szta-

tiszttki. 1961. 2. sz. 23—33. p.

A mezőgazdasági munka termelékeny- sége terén folyó verseny fontos helyet fog—

lal el a Szovjetunió és a főbb tőkés orszá—

gok, elsősorban az Amerikai Egyesült Al- lamok között folyó gazdasági versenyben.

A mezőgazdasági termelés volumenét te—

kintve a Szovjetunió ma még 20—25 szá- zalékkal elmarad az Amerikai Egyesült

' rikai

Államoktól, egyes főbb termények és ter- mékek termelése tekintetében (búza, bur- gonya, tej, gyapjú, cukorrépa) azonban a Szovjetunió már ma is felülmúlja az Ame-

Egyesült 'Alla'm'okat. 1985—ben 'a "' Szovjetunióban 40 százalékkal több ga- bonafélét és húst fognak termelni, mint ma az Egyesült Államokban, a tejtermelés

Pedig majdnem kétszerese lesz a mai amerikai tejtermelésnek. A hétéves terv ered- ményeként a Szovjetunió az egy főre jutó mezőgazdasági termelés tekintetében is túl fogja szárnyalni az Egyesült Államokat.

A szerzők rámutatnak arra, hogy a szovjet és az amerikai mezőgazdaság ered- ményeinek összehasonlításánál feltétlenül

(2)

1102—

figyelembe kell venni, hogy az éghajlati viszonyok a mezőgazdaság szempontjából

az Amerikai Egyesült Államokban lénye—-

gesen kedvezőbbek, mint a Szovjetunió—- ban.

Jelenleg még a mezőgazdasági munka, termelékenysége területén a Szovjetunió jelentősen elmarad az Egyesült Allamok- tól. Ennek a lemaradásának a mértékét azonban a polgári közgazdászok, sőt egyes esetekben még szovjet szerzőkis eltúloz- zák. A tényleges lemaradás megállapítása érdekében mindenek előtt biztosítani kell a szovjet és az amerikai mutatók összeha- sonlíthatóságát. A szerzők ebben a cikkiik- ben ennek a kérdésnek a megoldására tet—

tek kisérletet. A termelékenységi mutatók két tényezőjét, a foglalkoztatottak számát ésa tényleges munkaráfordításokat vizs- gálták.

1. A foglalkoztatottak száma.

Az Egyesült Allamokban egészen más

elvekszerint veszik számba a mezőgazda—

ságban dolgozókat, mint a Szovjetunióban.

Az amerikai statisztikusok -— a szovjet gyakorlattól eltérően -—- nem számítják a mezőgazdasági dolgozók közé a.segítő esa—

ládtagokat, sem azokat a fiatalkorúakat és öregeket, akik hetenként 15 óránál keve- -

sebbet dolgoznak. Igy tehát olyan szemé—

lyek maradnak ki a számbavételből, akik havonta 50—60 órát, vagyis 7—8 munka- napot dolgoznak. Elhanyagolja a hivatalos statisztika az időszaki munkásokat (vala- mint a vándorló és ,,importált" munkáso- kat) is, holott számuk a Munkaügyi Mi- nisztérium adatai szerint a legnagyobb mezőgazdasági munkák idején (augusztus—

ban, illetve szeptemberben) 4 millió körül van, de éves átlagban is eléri a 2 milliót.

A Szovjetunió esetében a foglalkoztatottak számának megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szovjet statisz—

tika a mezőgazdaságban foglalkoztatottak közé sorolja azokat, akik a kolbozkereske—

delemben, a gépek javításában vagy más

ipari, illetve kereskedelmi jellegű területen dolgoznak. Mivel az Egyesült Államokban ezeket a feladatokat külön vállalatok vég- zik, az itt foglalkoztatottak száma termé- szetesen nem szerepel a mezőgazdasági ki- mutatásokban Ha tehát mindezeket figye—

" lembe vesszük, megállapíthatjuk, hogy az Egyesült Államok mezőgazdaságában évi

. amerikai mutatók javára.

STATISZTIKAI— IRODALMI- 316er

átlagban 12 millió ember dolgozik, mint—v egy 4 millióval több, a hivatalos statiszf tika adatainá1.A szovjet mezőgazdasági dolgozók száma ennek nem egészen a há—

romszorosa. ,

2. A tényleges munkeráforditások. ,

Az amerikai statisztikusok általkőaölt munkaráforditások normatív jellegűek és

csupán a nagy farmok viszonyait tükrözik—;

több—kevesebb pontossággal, mig a szovjet adatok ténylegesek. Nyilvánvaló, hogy a.

kis- és középfarmokon a munkaráfordítáe sok sokkal magasabbak, mint a gépesített;

és jól megszervezett nagyüzemeken. Ezen túlmenően meg kell jegyezni, hogy az amerikai hivatalos statisztika a munka-—

ráfordításokat az összes munkának átleges férfi munkára történő átszámításátral mu;

tatja ki, a szovjet statisztika viszont sema miféle átszámítást nem alkalmaz. Ez terv-:

mészetesen további torzítást jelent— az;

Ezeknek 'a szempontoknak a figyelembevételével a szerzők kimutatták, hogy a Szovjetunió—.

ban _a munkaráforditások csupán három- szorosát teszik az amerikai munkaráfordi—v tásoknak.

A továbbiakban a szerzők egyes fonto- sabb mezőgazdasági termékek termelését , vizsgálták meg. Az összehasonlitáskor ki- szűrték a természeti-éghajlati különböző—

ségeket, vagyis vizsgálatokat leszűkítetté'k

az Egyesült Államok viszonyainak meg- felelő körzetekre (tehát például a gabona-, termesztés esetében Ukrajnára, Kameh- sztánra és Nyugat—Szibériára). Kimutat- ják, hogy a Szovjetunió egyes kolhozaiban és szovhozaiban elérték, sőt túlszárnyalták laz amerikai termelékenységi színvonalat.

Ennek ellenére hangsúlyozzák, hogy ezen;

a területen még nagy feladatok várnak "a szovjet népre, emelni kell a mezőgazdaság gépesítettségi fokát, át kell venni a kor——

szerű módszereket, elsősorban _az áll'atte-r nyésztés területén.

A Szovjetunió Kommunista Pártja Köz-f ponti Bizottsága plénumának 1961. januári

határozatai biztosítják a mezőgazdaság termelőerőinek nagyarányú fejlődését és, lehetővé teszik, hogy a Szovjetunió a

munkatermelékenység területén is a leg—

rövidebb időn belül túlszárnyalja a legíej-f lettebb kapitalista országokat. *

(Ism.: Szelényi Iván)