• Nem Talált Eredményt

Folyóiratszemle

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Folyóiratszemle"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

5. szám.

—476— 1927

Svédország. (Suede) — Allman hálsoooeh sjuk- várd, 1925 Kungl. medicinalstyrelse. Stockholm (Sve- riges officiella statistik.)

Industri. Beráttelse för ár 1925. Kommerskolle—

gium. Stockholm.

Sjö'fart. Beráttelse för fir 1925. Kommerskollegium.

Stockholm.

Enskilda fó'rsákringsanstalter, 1925. II. Försak—

ringsinspektionen. Stockholm.

Statistisk ürsbok [őr Stockholms stad, 1926. Stads statistiska kontor. Stoekkolm.

Statistisk undersökning angűende levnadskostna- derna i Stockholm, 1922/1922. K. socialstyrelse Stockholm.

Oroszország. (Russia) —— Statisztikai évkönyv.

Központi statisztikai hivatal. Minszk. (0rosznyelvű.) Annuaire statistigue, 1924. Administration cent rale de statistigue de l'U. R. S. S.

Lengyelorszag. (Pologne) — Annual of statistics of the ministry of finance, 1924.

Finnország. (Ftnlande) Apergu statistigue de l'état des établissements d'instruction secondaire en Finlande, 1925/6. Bureau central de stat. Helsinki. (Suomen virallinen tilasto.)

Darpentage. Rapport annuel, 1925. Bureau een- tral de stat. Helsinki.

Észtország. (Estonia) —— Rapport du comité

financier de la Société des Nations sur la situation économigue et financiére de l'Estonie. Société des Nations. Geneve. 1925.

Lettország. (Lettonie.) —— Die Wohnungen 7n Riga. Stat,An1t der Stadt Riga. 1927. (Veröffent- liehungen. 3.)

Bulgária, (Bulgarie.) -— Statistigue des salaires ouwiers dans les entreprises industrielles du Royaume de Bulgarie, 1924/ 1925. Dir. générale de la statistigue.

Sofia.

Statistigue aes accidents du travail dans la Ro—

yaume de Bulgarie. 1922, Direction générale de la statistigue. Sofla.

Görögország. (Gréce) — Recensement des entrepri ses industrielles, 1920, A ; Nombre, personnel et force motrice pour les entreprises occupant 1—5 ouvriers.

B: Nombre, personnel et force motrice pour les entreprises occupant 6—25 ouvriers. C: Nombre, personnel et force motrice pour les entreprises occu—

pant plus de 25 ouvriers. Dir. générale de la statis- tigue. Athenes.

Holland-India. (Indes-Ne'erlandaises.) —— Jaar-

overzicht van den in en uitvoer van Nerierlandsch- Indie', 1925. Centraal kantoor vor de stntistiek. Welt- evreden.

Kanada. (Canada,) — Vital statistics, 1923.

Dominion bureau of statistics. Ottawa.

Rapport du (lireeteur général vétérinaire, 1926.

Min. fédéral de l'agriculture. Ottawa.

Station empe'rímentale de Fredericton, N.-B. Rap— _ port du régisseur. Min. de l'agriculture. Ottawa.

Amerikai Egyesült-Államok. (États-Unis.) —-

Correction (les coefficients des provinces des prairies consécutivement au recensement de 1926.

Yearbook, 1922—1925. Department of agriculture.

Washington.

Foreign commerce and navigation of the United States. 1925. II. Bureau of foreign and domestic com-

merce. Washington. ?

Cuba. (Cuba.) — Importacion y emportacion de la Republica de Cuba, 1925. Secretaria de hacienda.

Habana.

Argentina. (Argentine.) — El comercio exterior argentino en los primeros semestros de 192637 1925 y estadisticas economicas retrospectivas, Dir. general de estad. de la nacion. Buenos Aires,

Anuario estadistico de la Ciudad de Santa—Fe.

XVII. 1924—1925. Dir. de estadistica munioipal.

Santa Fe.

Nyugat-Ausztrália. (Australie occidentale) —— Sta- tistical view of ninety-seven years* progress in Western Australio,1829 to 1925/6, Govern. stat. off—ce. Perth.

Folyóiratszemle.

Revues.

Archiv fiir Sozialwissenschaft und S o z i a tp o li tik (57. két. 2. f., Tübingen 1927,

ném.). — Wittfogel K. A. : A kínai gazdaságtörténet problémái. —— Salz A. : Az elaszticitás fogalma az elméleti nemzetgazdaságtanban. —— Bauer S.: A fel- találó sorsa. — Michels R.: Régi és újabb adalékok a morálstatisztika problémájához. —— Mannheim K.:

A konzervatív gondolkodás.

Bollettino detllIstituto Statistieo- E 0 o n o m ic 0 (1927. márc.—ápr., Trieszt, olasz). — Landini P. : Az olasz mezőgazdasági termények vasúti kiviteli forgalma, -— Saluatori M : Néhány

statisztikai adat Albáníaról. _ A román petróleum és Olaszország. —— Nuzhef Hascim bej : Az új Török—

ország és az olasz-török áruforgalom, különös tekin—

tettel Triesztre. —— Itteni E. : A kollektív viszályokba

való állami beavatkozás okai. Kwiatkowskg/ V.:

A kereskedelmi kapcsolatok Olaszország és Lengyel—

ország közt.

Budapesti Szemle (1927. jan., Budapest, m.). —— Grosz E.: Az egyetemek multja és jövője.

-— Berzeviczy A.: Smith Ádám. _ (1927. febr). ——

Magyary G.: Gróf Klebelsberg miniszter törvény- javaslatai. — Fellner F.: Magyarország közgazda-

(2)

5. szám. 6477——

1927

sági fejlődése I. Ferenc József alkotmányos uralko- dása idejében. — Horváth B.: A jogfilozófia jelentő- ségéről. —— (1927. március). _, Concha Gy.: A kötelesség állama felé.

Öeskoslovenskg] Slatistickgj Véstní/i (8. évf. 4-6. f., Prága 1927., cseh). __ Weyr F.:

Rendkívüli intelligencia mint tömegjelenség. (Kiváló egyéniségek statisztikája). —— Georgierskij P. : Tchoup—

roff professzor emlékezete. _, Jelentés a cseh—szlovák statisztikai államtanács és hivatal 1926. évi müködé—

séröl. —— A cseh-szlovák statisztikai hivatal állandó tisztviselőinek névsora.

Commerce Reports (1927. 15. sz., Wash- ington, ang.). — Francia javaslat a jóvátételi köte—

lezettségeknek közüzemek által való természetbeni szolgáltatására. — Csile 1927. évi költségvetése. — Kina behozatalának 1926. évi növekedése. _ Az Egyesült Államok friss gyümölcskülkereskedelme. — (1927. 16. sz.). fAz 1926. évi nemzetközi külkereske—

delmi forgalom. —— Az Egyesült Államokban elhelye- zett külföldi kölcsönök. —— Németország külforgalma 1926—ban. —— A kínai lakosság vásárlóereje. —— A villamositás elterjedése falun Francia-, Svéd- és Olasz—

országban, s Hollandiában. ——- Japán ipari fejlődése.

— Mexikó kőolajtermelése 1926-ban. —— (1927.17. sz.).

—— Az angol költségvetési előirányzat. — A román petróleumipar jelenlegi helyzete. —— A német pamut-—

ipar és kereskedelem helyzete. — A vizierők ki- használásának fejlödése Franciaországban.

Internationale Rundschau der Ar—

beit (5. évf. 4 f., Genf—Berlin 1927., ném.). — Ta Chen: A munkásmozgalmak Kinában. —— Adler E.:

Az osztrák üzemi tanácsok a gyakorlatban. — A har- madik munkaügyi statisztikai konferencia. — Az újabb szociális törvényhozás Japánban. — A munka—

idö rendszabályozása az európai iparban.

Jahrbuc'her fu'r Nalionaló'konomie und Statistik (1927. márc., Jóna, ném.). ——

Back J.: Nemzetgazdaságtan és fenomenologikus filozófia. —— Reichardt E. W.: Az ókori Görögország ipara és a kapitalista ipar. —— Jahn G.: A nemzet- gazda tanulmányi terve. — Leontief W.: A kon—

centráció elmélete és statisztikája.

Journal de la Société de Statistigue de Paris (1927.ápr., Párizs, fr.). —— flyAuocion de

Rufe' R., Yves-Guyot stb.: Kina mai nagy politikai

problémái demográfiai és gazdasági szempontokból.

-— Krummeich E.: Adalékok a népmozgalom vizs—

gálatához. —— de Bernoncille D.: Munkás- és életbiz- tosítási kérdések krónikája. —— Dán pénzügyi sta- tisztikák.

Journal of the American Statistical A s s 0 c i a t i 0 n (22. köt. 157. sz., New York 1927, aug.). —— Ayres L. P.: Az újabb statisztikai kuta—

tások dilemmája. — Ezekiel M. : Két módszer a sertésárak alakulásának előzetes megállapitására. ——

v. Huhn R. és Croxton F. E,: Újabb tanulmányok a

kör- és hasábgrafikonok alkalmazásáról. — Watkins R. J.: A foglalkoztatottság hullámzásának mérése Ohio épitőíparában. — Knibbs G. H.: A népesség szaporodásának törvényei. —— Marshall H. A diffe- renciálszámitás alkalmazása az államkötvények árá- nak indexszámaira vonatkozólag. — Thorndike EI'L.

és Woodyard E, : Az árhullámzás hatása a lelkészek fizetésére. — Harris A.: Az átlagot befolyásoló tényezőkre vonatkozó számítás. — Csecsemöhalan-

dóság és üzleti ciklusok. ,

K őzg az das ági Sz em le (1927. jan.-febr., Budapest, m.). —— Heller F.; (Konjunktúraelmélet és konjunktúrakutatás. " Neubauer F.: A földbirtok—

reform liguidálása. —— Hantos E.: Középeurópa gazdasági problémái a világgazdasági konferencia elött. —— Karg N.: A határhaszon és a teljesitmé—

nyek egyenlő fontossága. —— Csikay P.: Ausztria újjáépítésének világgazdasági vonatkozásai. —— Tihanyi L.: Részvényjogunk reformja, s a M. J. E. és M. K. T.

együttes ülésének vitája Kuncz Ödön' törvényterve—

zetéről. _ Brunner V.: A berlini Institut für Kon—

junkturforschung.

Nép eg észse'gu'g y (8. évf. 9. ez., Budapest 1927, m.). —— Fabinyi R. : Az elmebetegségek Magyar- országon 1915-től 1925-ig. -— Pollermann A. : A Nem' zetek Szövetsége által rendezett első nemzetközi egészségügyi felsö tanfolyam. —— Puder S. : A magyar—

országi rákstatisztikáról.

Revue internationale du travail (1927. ápr., Genf, fr.) — Feis H. : A nemzetközi munkaügyi törvényhozás a közgazdasági tanok szeni- pontjából. — Adler E.: Az üzemi tanácsokra vonat—

kozó osztrák törvény végrehajtása. —— Clift Oh. E.:

A pályaválasztási irányítás Nagy-Britanniában. — Cummins E. E.: A szakszervezeti mozgalom irany- zatai az Egyesült Államokban. — A munkaügyi statisztika Nagy—Britanniában. —— A mezőgazdasági ipar Nagy-Britanniában. —— A szükségmunkák és a munkanélküliségi segély—Svédországban. —-— A házi- ipar az Egyesült Államokban.

Statislische Nachrichten (5. évf. 4.

sz., Bécs 1927., ném.). —— Ausztria gabona- és bur- gonyaellátása. — Ipari részvénytársaságok 1925. évi aranymérlege. —— Állatvágások 1925-ben és 1926—ban Ausztriában. *

Tarsadalomtudomány (7. évf. 1—2. sz.

Budapest 1927., ni.-ném.). — Mihelics V. : Prohászka Ottokár. — Angyal P.: Az öngyilkosság és a bün- tetőjog. — Neubauer Gy.: Természet és társadalom.

—- Áfra Nagy J.: A háború utáni évek házasság-

kötései szociológiai megvilágításban. -—— Ankét az elválások és az öngyilkosságok kérdéséről. —— Pfeifer M.: A mintajárás.

The Eco n o mist (104. köl. 4.365. sz., Lon- don 1927., aug.). — A kamatláb csökkenése. —— A japán pénzügyi krízis. — Jóvátétel és adósságok. -—

Az 1926. évi angol társulati törvény. —— Aranytar—

(3)

5. szám.

talék és külkereskedelmi forgalom néhány államban.

—— (4.366. sz.). —— A világgazdasági konferencia. —

lrerszág pénzügyi helyzete.

Városi Sz emle (1927. márc.-ápr.. Budapest, m.). — Melly B.: A közélelmezés szervezésének egészségügyi jelentősége. —— Ihrig K. : A nagyvárosok ellátása és a szövetkezetek. —— Purebl Gy_: Árn- mintavasárok. —— A berlini idegenforgalmi iroda mü—

ködése s Berlin idegenforgalma 1926—ban. —— A buda.—

pesti kereskedelmi és ipari kikötő.

VVirtschaftsdienst (1927. 16. f., Ham- burg, ném.). — Greiling W.: A világgazdasági kon—

ferencia programmja. — Friedrich A.: A német mezőgazdaság standardízalása. — Dalberg R.: Nem- zetközi ipari egyesülések és kartellek. —— Helander S.: Modern kikötöfejlődés a brit birodalomban. — (1927. 17. f.). — Eggert W.: Világgazdasági konfe—

rencia és munkavállalók. — Greilirig W.: A beho- zatal vámokkal való megterhelésének magassága. ——

Mezger F. L.: A gépipari memorandum.

Wirtschaft und Statistik (7. évf: 7.

sz., Berlin 1927., ném.). — Az 1925. évi német nép- foglalkozási és üzemi számlálás további eredményei (Németország vándorlási mérlege 1910—1925. —— Az

—-478—— 1927

1925. jún. 16-i népszámlálás véglegeslélekszámadatai.

— Szászország energiastatisztikai adatai az 1925.

évi üzemi számlálás szerint). —— Az 1925. évi bőr—t ipari termelési felvétel eredményei. — Az 1926. évi német külkereskedelem országok szerint. — Az 1926.

évi nemzetközi külkereskedelmi forgalom.

Zeitschrift für Demographie und Statistik der Jaden 14. évf. 1-2. sz., Berlin 1927., ném.). — Levinsohn G.: Rövid észrevételek a zsidók szembetegségeiröl. — Fcist S.: A zsidóság külön faj? — Philippstahl H.: Lemberg varos zsidó népessége. —— A zsidók Svédországban. — Baron E.:

Németország zsidó népességének foglalkozásvaltoz- tatási törekvései.

Zeitschrift für schweizerische Sta- tistik und Volkswirtschaft (63. év)". 1. f., Bázel 1927., nem.). —— Reichlin A.: A svájci nem- zeti jövedelem, forrásai és jelentősége. — Note E.:

A svájci parasztszövetség által végrehajtott jövedel—

mezőségi felvétel. —— Grossmann E.: Észrevételek Svajc külkereskedelmi politikájáról. — Bodmer E.:

A zürichi kézműves osztály küzdelme a céhszervezet fenntartásáért. — Gagg M.: Női otthoni munka Svájcban.

." . llIll.—IIIIIIIIII-III-Ill.Ill.-IllIll.—IIIIIIIIIIIIII!llIll-lIll-IIIIIIIIIIIIIIIll-Ill..Ill.-Ill... nun-n-u-unn-nmn-u

e EGYÉB

A hivatalos statisztikai szolgálat szervezete.

L'organisation dit service officiel de statistiguel)

!. A statisztikai szolgálat megszervezé- sének főbb kérdései.

A statisztika ügye az allami igazgatás fej—

lesztésével kapcsolatban a legtöbb allamban kezdetben mint masodlagos jelentőségű ügy- kör kezeltetett s első szervezetei nem voltak tekintettel a statisztikai munkásság külön- leges igényeire. Az utóbbi évtizedekben azon- ban a társadalmi élet kérdéseinek elbirala- nal és szabályozásánál egyre fokozottabb mértékben emelkedik ki a statisztika jelentő—

sége s a statisztika megszervezésének problé- mai vilagszerte élénken foglalkoztatják úgy a kormányzati, mint a tudományos és gyakor—

lati élet köreit.

A statisztikai szolgálat megszervezésének módját mindenekelőtt a következő főbb elvi problémák szempontjából vizsgaljuk:

1) Conférence faite a la séance du 26 avril 1927 de la Société Hongroise de Statistigae. C'est le numero II, 1927, de la Revue de la Société Hongroise de Statistioue, (lui la fera cmmaitre en frangais.

1. centralizált, vagy decentralizált legyen—e

a szervezet.

2. miképen biztosítható a szolgálat őnál—

lósaga az egész allami adminisztrációval való összefüggésben.

3. a kormányzati érdekek kielégítése mellett miképen biztosítható legjobban a tu—

dományos és gyakorlati szempontok érvé- nyesülése.

Röviden érintjük ezenkívül a statisztika ügyének rendezésénél különös figyelmet ér- demlő egyes kérdéseket, mint

a statisztikai munkaterv, az adatbevallási kötelezettség, a hatóságok közreműködése, a titoktartás biztosítása, a statisztikai illetékek és a büntető szankciók kérdését.

A statisztika megszervezésének targyala-

sanál a történelmi fejlődés és az idevágó

irodalom előtérbe tolta a hivatalos szolgalat

centrális, vagy decentrális megszervezésének

kérdését. A központosítás, illetőleg tagoltság,

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A külföldi utasok által elköltött pénzösszeg 1933-ban erősebben csökkent Kanadában, és pedig 187 millió aranydollárról 81 millió aranydollárra, az Egyesült Államokban

Folyóiratszemle. az,) Szénl'ermelésiink fejlődése. A gazdasági depresszió tav- laiai az Amerikai Egyesült Államokban. magyar konjunktura a stabilizációs terv szemszögéből. sz.,

Az Egyesült Államok polgári statisztikusai jól tudják, hogy a munka energiával való ellátottságára vonatkozó mutatószáminak milyen nagy jelen- tősége van a termelés

fitok teljes összege 38,9 milliárd dollár, az adókkal csökkentett összege pedig 19,6—. milliárd dollár lesz, 1955—re 10,6 milliárd dollár osztalékra számítanak, mehr az

delemnövekedés, valamint az adófizetéstől való mentesítés következtében feltétlenül emelkedik a lakosság vásárlóereje és ezzel kapcsolatban Week- _ szenek a kereskedelemben

A vizsgálatnál elsősorban a fogyasztói árindexek (Consumer Price Index), a nagy- kereskedelmi árindexek (Wholesale Price Index), és a farmerek által fizetett, vala- mint a

Az Egyesült Államokban, csakúgy mint a világ többi erősen iparosodott gazdaságában, 1973—tól kezdve nagymérvű infláció követke- zett be.. A jelenség nem újkeletű,

Az exportpiacok elvesztése elsősor- ban a fejlődő országokban fokozódó eladósodáshoz vezetett, az ország nemzeti össztermékéhez képest a külföldi kölcsönök nagysága 1973