A világ cukortermelése

(1)

6. szám. —— 493 __ 1936

tette. Gazdasági felügyelők jelentették, hogy már az ősszel, főleg az Alföldön, a tengeri—

szár mint takarmány élénk kereskedelmi forgalom tárgyát képezte. Vannak évek, amikor pl. Nagykőrösön a piacon nem is látunk tengeriszz'irki'iteget, ha mégis behoz—

tak egy rakománnyal, egy kötegnek (kb.

10 kg.) 5———l() fillér volt az ára; a tárgyalt gazdasági évben 20 —————— 25 filléres árban a behozott készletet szétkapdosták a gazdák.

Ugyanez volt a helyzet a szalmánál, a szal—

makészletek nagyreszet takarmányozásra használtak fel, ennek viszont az lett a kö—

vetkezménye, hogy az alomra szalma nem maradt, A jószág az istálló földjén, téglán

hevert, természetesen nagyon leromlott, a betegségeknek nem tudott ellenállni, igen sok elpusztult közülük.

Röviden még csak azt említjük meg, hogy a tárgyalt évben a gazdasági felügye- lők, által szolgáltatott adatok és a tőzsdei jegyzések alapján megállapítottuk a takar-

mánymagvak termésének értékét is. Első ilyen közlés lévén, összehasonlitásra nem térhetünk ki; a részletekkel sem foglalko- zunk, csak annyit említünk meg, hogy a tárgyalt évben termelt magvak Összes ér-

téke mintegy 37 millió pengő volt.

Sujóhelyi István.

. cnn-'n-na.-unci-.n-o-n-nnn-uo-n-n-I-unn...-.nc-nun-.-...-Inn.-llnono-..n-le...-noll-ouunnnu..

; IPAR

---.----.--o---...---o--...-...-u.n-'n-.-cucc-u.n-...-o...-.----.---—.--

A világ cukortermelése.

Production mondiale du sucze.

A mult évtized végén répacukorhól kb. fél- annyit termelt alvilág, mint nádcukorliól. Az újabb években a cukortermelésben a i'épacukor már na—

gyobb arányt képvisel s az utolsó adat szerint a világtermelés mérlege csak 1038 a nádcukor ja—

vára. A világ cukortermelése a következően alakult:

Répacukor Nádcukor millió métermázsa

1925/26—1929/30 . 86 176

1930/31 . . . . . 113 175

1931/32 . . . 87 181

1932/33 . . . . . 78 168

1933/34 . . . 89 169

1934/35 . . . 96 161

1935/36 . . . 98 178

Répaculcorból az l929/30—1933/3'4. évek átla—

gában 92, az utolsó két évben 96, illetve 98 millió

métermázsat termeltek. A látszólagos javuló irány—

zat ellenére az 1936/36, évi eredményt nem szabad

optimisztikusan megitélni. Az utolsó évben ugyanis

az államok nagy részében gyengébb volt a termés,

mint az előző évben. A világa'dat emelkedését esu.

pan annak tulajdonithatjuk, hogy a Szovjet—Unió ugrásszerűen fokozza termelését. 1935/3l6-ban a

Szovjet—Unió 21-53 millió métermázsa termelést

mutat ki, szemben az előző évi 144 millió méter—

mázsával. A Szovjet-Unió e hatalmas termeléssel a rwépaeukortermelö államok élére került, második helyre szorítva Németországot, melynek termelése

az utóbbi években elég egyenletesen 17 millió mé—

termázs-a körül mozog. A harmadik helyen az Egye—

sült Államok következik 112 millió métermázsa kö- rüli termelésével. Franciaország,

1934/35, meghaladta a 12 1935/36-ban 2'6

termázsával visszaesett átlagos termelésének szín- melynek terme-

lése az előző, évben

millió métermázsát, millió me—

vonalára. Cseh-Szlovákiában a cukortermelés kor-

látozása az előző évvel szemben is jelentős, több

évi távlatban pedig szinte katasztrófális. Az l'9217l'218

——19—31/3*2. évek átlagában Cseh—Szlovákia még 19-5

millió métermázsa répaicukrot termelt, míg az utolsó évi termelés csak 5'7 millió métermázsát

tett. Ezzel szemben Nagy—Britannia, bár az utolsó

évben észlelhető visszaesés, nagymértékben kiter—

jesztette eukorrépatermelését. Az 1927/26—1934/32.

évek átlagában még csak 27'8 millió métermázsat

termelt, míg újabb termelése 6 millió métermázsa

körül van. Lengyelországban a termelés vissza-

szorításának eddigi erős üteme meglassúbbodott.

(2)

6 szám. ——494— 1936

Arányszámokban kifejezve a cukorrépa 1935/

36. évi világtermel—ése az előző évhez képest, vagyis 19341/35 ff—

lés azonban, a Szovjet-Unió nélkül csak 95.

1010 alapon 102 volt, az európai terme—

Leg-

jobban csökkent az előző évvel szemben Finnor—

szág termelése, ahol ez az arány 56, erős még a

A világ répaeukortermelése.

1929/30—

1933/34 1934/35 1935/36

Ország átlag

ezer métermazsában Szovjet Unió . 11.768 14.400 21.000 Németország. . 17.297 16.880 16.591 Egyesült Államok 12.449 11.300 11.513 Franciaország . 9.922 12.228 9.660 Csehszlovákia . 8.298 6.362 5.703 Nagy-Britannia . 3.803 6.654 5.500 Lengyelorszag . 5.890 4.470 4.439

Olaszország 3764 3.300 3.100

Svédország 1.984 2.718 2.785

Belgium . 2.455 2.658 2.450

Dánia , 1.656 900 2.400

Németalföld 2.447 2.322 2.257

Spanyolország . 2.783 3.484 2.021

Ausztria , 1.538 2.232 2.059

Románia . 1.134 1.162 1.473

Magyarország . 1.690 1.197 1.169

Jugoszlávia . 946 631 898

Ir Szabadállam 283 745 884

Kanada . 551 577 618

Törökország . 289 590 570

Japán , 264 392 356

Lettország . 164 606 450

Litvánia . 113 152 221

Bulgária . . . . . , . 372 22 147

Svajc . . . . . . . . . . 68 97 90 Finnország . . . . , . . 46 119 65

Összesen (a többi országokkal) 91.925 96.146 98.418

más arányszámokat kapunk. lly viszonyításban az

1036/1345, wévi világtermelés 7%-kal volt nagyobb az

átlagnál, viszont az oroszorszúgnélküli Európa ter—

melése 3%-kal kisebb az átlagosnál. Míg Bulgária

csak %%-át termelte az átlagnak, lrország terme- lésének az átlaghoz viszonyított aránya 380, Lett—

országé 274.

A cukorrépa vetésterülete're vonatkozó adatok

a cukorrépa egész (megművelt területét illetőleg

nem nagy eltolódást mutatnak. Egyes országokban azonban számottevő a redukció, illetve a cukor- répaterület megnövekedése. így pl. az utóbb emlí-

tett négyéves átlaggal szemben, ezt az átlagot 100-

csökkenlés Spanyolországban (58) és Lettonszá-gban (74). Ezzel szemben nagy kiugrást mutat Bulgária termelése, mely 191314/35 1": 11010 alapon 1935/316-ban 668 volt, valami Dánia—é (267). Ha azonban a leg- újabb év termelését nem az előző évhez, hanem az 1929/30—1933/34. évi átlaghoz viszonyítjuk, egész

A világ nádcukor-termelése.

1929/300

1933/34 1984/35 1935/36

Ország átlag

ezer métermázsa Brit—India 39.687 51.910 59.998

Kuba . 29.801 26.151 86.200

Formóza , . 7.755 9.657 8.990

Fülöp-szigetek . 10.950 7.650 10.900 Hami-szigetek . 9.055 8.640 8.900

Porto—Rico . 8.078 7.089 8.400

Brazilia . 9.344 7.747 7.950

Ausztrália . 5.791 6.565 6.250

Java 20.476 5.100 5.550

Szent Domingo 8.821 4.310 4.340

Peru 4.077 3.900 3.950

Argentina . 3.453 3.425 3.800

Délafrikai Unió 3.208 3.254 3.676

Mexikó . . , . . . 2.163 2.650 3.230

Egyesült Államok (Luisiana) 1.760 2.120 3.100

Mauritius 2.263 1.789 2.805

Egyiptom 1.402 ! 1.365 1.400

Barbados 966 828 1.423

Trinidad 1.020 1.197 1.400

Fidzsi—szigetek . 1.027 1.180 1.260

Japan . . , . . . 834 1.139 1.105

Reunion szigetek . 552 636 909

Jamaika . — 614 780 950

Martínik . 446 471 510

Venezuela . 214 190 224

Eguador 199 193 195

Összesen (a többi országokkal) 169769 160729 178211

nak véve, a következő alacsony arányszámokkal

találkozunk: Jugoszlávia 64, Bulgária 68, Románia 83, Franciaország és Ausztria 85, Magyarország 87, Cseh-Szlovákia 93. Tehát a megművelt területet a dunai államok csökkentették a legerősebben. Más—

részt Litvánia megkétszerezte, Lettország közel fe—

lével emelte cukorrépaterületét.

A nádcukor világtermelése 1935/36-ban lénye—

gesen emelkedett. A 1719 millió métermázsát tevő

világtermelés az előző évvel szemben 11, az 1929/30

———1933/34. évi átlaggal szemben '5%—os emelkedést

mutat.

A termelésben vezetőhelyet elfoglaló Brit—

India az átlaggal szemben 151, a mult évvel szemben

(3)

6. szám.

16%—ka.l fokozta termelését. Vannak azonban en—

nél nagyobb arányú emelkedések is, így az Egye-

sült Államokban a négyéves átlaggal szemben

——495—— 1936

76%-os a növekedés. A visszaesés legnagyobb Já- vában, titi: lSl35/36—ban az átlagnak csak 27%—át ter—

mellék.

o KERESKEDELéiiü—fsf'Eoz'i'i'iiiii'í'e's'"§"""

..na—o...-..c-non—o..n.lllII!!hitt.-....ltillll-DCI-

Magyarország benzinkutainak forgalma 1935—ben.

Les distributews d'essence en Hongrie dans Z'anne'e 1935.

Re'sume'. Auec le progrifs de [a circulation des

néhicnles á moteur, augmente la consommation de l'essence. Ilaprés les données de 1935, les guanlités a'e'bitées par les (listributenrs (l'assence ont augmente' de 6970 par rapport a l'année précé- dente. Il [ant faire remargner one de I'essence pure, ils ont debifé 20'3% de moins, car elle est plus chére one le ,,1nolullco"" (mélange dtessence et d'alcool); pour ce dernier, la consommation s'cst elevée de IO'2%. Pour la Hongrie entíére, la con—

17.837 lítres par

distributeur (fessenre, contre 16.005 en 19344 Par

rapport a 19311, les (lépóts ont vendu 5'2% de plus sommaíion moyenne monta ()

cFessenee et de motalko; la consommation de llhuíle pour antomobíle a grandi singulíe'rement, de 23'4%;

ajoutons ((ne ee dernier ehí/fre comprend aussi les huiles employées pour le graissage de tracteurs et dtautres machines.

Dans les relevés publíés plus bas, on tl'ouvera des informations détaillées.

*

A forgalomban lévő gépjáróművek állo—

mányának növekedése, azonkívül a buda- pesti forgalomszámlások alkalmaval afővá—

rosban közlekedő gépkocsik és motorkerék- párok számának megsokasodása már arra eng-edett következtetni, hogy e járóművek legfontosabb üzemanyagának, a benzinnek fogyasztása is emelkedni fog. Nem lesz te—

hát meglepetésszerű, ha arról számolunk be, hogy az 1935. év folyamán a kutakon át ki—

mert benzin, illetőleg motalkófogyasztás az előző évi mennyiséget 6'9%-kal multa felül.

A növekedés aránya még magasabb lesz, ha a két évnek csak motalkó fogyasztását vet-

jük egymással szembe, mert akkor az emel-

kedés aránya 10'2%-ot tesz. A tiszta ben-

zin használata ugyanis a tárgyalt évben is újabb 23'6%-ot kitevő visszaesést mutat. A tiszta benzinnel jelentkező állandó csökke- nés tudvalevőleg a literenkint 10 fillért ki—

tevő úrkülönbözetben s abban leli magyará—

zatát, hogy a gépjárómű tulajdonosok min- dig szélesebb kőre barátkozik meg a mo- talkő hasznalataval.

A részletes adatok tárgyalásán áttérve, a kutak számánál kisebb csökkenést látha- tunk, ami onnan ered, hogy két vállalat kút- jait más vz'illalatnak adta át, mely aztán a saját kútjni közelében lévőket kivonta a for- galomból. A kutakkal kapesolatban kell még előljáróban megemlítenünk azt a kö- rülményt, hogy az adatgyüjtésben csak a nagy, benzin előállításával foglalkozó válla—

latok által fenntartott benzintőltő állomá- sok szerepelnek.

A kutak foyyasztását az ország terület- részei szerint tekintve Budapest üzemanyag fogyasztásának az országos

átlagot messze emelkedése.

Budapest és a vidék az előző évhez viszo- nyított emelkedésének arányszáma egy—

más mellé állítva ugyanis 1(l'3% és 3'8%

volt, tehát meglehetősen nagy eltérést mu- tat. Az ok minden valószínűség szerint a Budapesten és a vidéken kimért benzin, illetőleg motalkó között a főváros javára