—844-— 193
9. szám.Természetes Vándorlási T ény- szaporodás különbözet
leges "csak " korri—
S'I—UP- össz. h elyb. nyers gúlt
az mee—1930. évtizedben, %
a) Tízezernél kevesebb lakost számláló községek.
Kapuvár ... 101 91) 12'0 %— 1'1 —-— 1'9 Bánhida és Tatabá-
nya ') ... 20'6 10'1 14'5 4— 105 %— 6'1 Nagykálló . 121 100 lő'O—t- 2'1— 2'9 Mezőbegyes . . . 120 175 163— 55— 4'8 Körmend ... -— 5'4 3'8 5'8 — 9' 2 —— 10'7
Ózd ... 21-5 32-2 16-6— 107 _;- 4-9
Budakeszi . . . . 24'9 — (M 7 '6 —l— 25 3 4- 173 Marcali ... 5'0 0'7 2'3 %- 43 4— 2"?
Pásztó ... 82 TB 9'4 -— 4 4 .. 6'2 Celldömölk . . . 10'5 8'4 11'8—l— 2'1 —— 1'3 Szigetvár . . . . ll 8 -— M) 26 4— 18'7 4- 9'2 Siklós ... 3'9 —— 4'7 —— 2'8 %— 813 4- 67 Sümeg ... 2'5 4'2 5'1 —— 1'7 —— 2'6 Zirc ... 29 80 12'7 —— 5'1 —— 98 b) Hiányos adatszolgáltatású városok és községek.
Cegléd rnv. . .. 11 6'2 51— 5'1— 4'0 Kiskunhalas mv. . 104 B'? 87 $ 1'7 4— 1'7 Nagykőrös mv. . . —0'4 6'8 6'8— 7'2— 7'2 Kalocsa mv. . . —- 3'7 8'6 5'2 —— 7'3 —-— 8'9 Sirvár . . —— 81 89 97 — 15'0 — 16'8 Csoma ... 2'2 8'1 8'9— 5'9 -— 67 Tapolca ... 74 53 8'24— 2'1 — 0'8 Zalaszentgrót . . . 181 815 88 4— 4'6 4- 43 Dorog ... 490 238 27 "4 —§— 25'2 4- 21'6
* Fehérgyarmat 193 121 131 4—— 7'2 4- 6'2 Devecser ... 1'8 2'3 3'2 —— 0-5 — 1'4 Homokterenye . . 107 152 154 -—— 4'5 — 4'7 Márianosztra . . .
—16'6 21 24 —— 18'7 —— 19'0 1) Együttes lélekszámuk alapján a tízezernél népesebb községek sorába tartoznának.
llnonoouloocoo'lnunc-pelllonlolneonn-el.I-ne...nil-CooelIlll'!!-Ill-ol-olIll!—unlooniunnnnllullll-
§ o MEZÖGAZDASÁG
DIOIOICIIIIIIIIIII....III'IIIIIll-lIl...CIIIIUIDCIIII-n-ooooolnnlooolcou...-Illuluatno-c
Külállamok termése.
La. récolte en guelgues pays étrangers.
A Római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet értesülései szerint Cseh—Szlovákia területén a ga—
bonafélék első termésbecslése igen kedvezőtlen. A rozsból 1234 millió métermázsát várnak (előző évi termés 17%, az előző öt év átlaga 1654 millió métermázsa). Az árpatermés közel 10 millió meter—
mázsa (mult évben 13% millió, az előző öt év átlaga 13 millió métermázsa). Még aránylag legkedvezőbb n zabterméskilátás, a becslés szerint 12 millió mé- termázsa (1930-ban 13, az előző öt évben átlag 14 millió métermázsa).
Jugoszláviában szeptember 22-iki becslés szerint 32'2 millió métermázsás tengeritermést remélnek. Az előző évben a tengeritermés 34'6 millió métermázsn volt, az elöző öt év átlaga azonban csak 30'6 millió métermázsát tett.
arányának normálisabb méretekre csökkenésére a hasonló jellegű, de gyorsabban fejlődött Dor
(becsléseken nyugvó) ezrelékének kissé valószín lenül ható tovább emelkedésére (a rohamos telepedési mozgalommal kapcsolatban ——
bányásznépesség körében — nem egyedülálló ez jelenség). A tüdőbetegek által az ország minden járól, elsősorban székesfővárosimkból és övezeti—
felkeresett Budakeszi rossz helyzetének csupán szólagos voltáról már más alkalommal is in emlékeztünk.
Felsorolásunkkal a nyers és korrigált adatsor vizsgálatának végére értünk. Mint az adatok biz
nyitják, népmozgalmi statisztikánk góresövén a felI
vázolt probléma valóban homályos foltként gátol), n tisztánlátást. Ezért a bemutatott adatgyüjtemén nemcsak a helyesebb következtetések levonásár alkalmasabb számanyag megismertetését eélozt hanem annak igazolására is törekedett, hogy 1. jöv népszámlálásaink alkalmával legalább városaink rendes Iakónépességí számának —— vagyis a tisz tább népmozgalmi arányszámok kiszámítására szolgáló megfelelőbb bázisnak —— megállapitására in gondot kell fordítani és hogy 2. népmozgalmi statisztikánk addig is, amig a családi lajstromok;
rendszere Magyarországon meghonosítható lesz ugyancsak a rendes lakóhely elve alapján —— ha lehet mielöbb —— reformra szorul.
Thírring Lajos dr.
Lengyelországban egy szeptember 10—én meg—
jelent termésbecslés igen gyenge rozstermésről szá—
mol be. A várható termésmennyiség az előző évi 69'6 millió métermázsa helyett mindössze 516 mil—- lió méter-mázsa. Az előző öt évben átlag 61'9 millió métermazsa rozs termett. Az árpa- és a mbtermán a tavalyi méreteknek megfelelő, valamivel kedve——
zőbb, mint az előző öt év átlaga, árpából 14'8, zab—a ból 2415 millió métermázsás termést várnak.
Olaszország szeptember 12-én teszi közzé, hogy a szakkörök az idei búzatermést 67,262.000 méter—
mázsát-a becsülik. Ez az eredmény l7'2%—kal ked—
vezőbb, mint az előző évi és 7'8%—kal jobb, mint az elöző öt év átlagos termése.
Románia szeptember 1—én tájékoztatott a ten- geritermés várható nagyságáról. A jelentés szerint
9. szám,
—-—845—— 1931
58'5 millió métermázsás termést várnak, 13 millió métermázsával többet, mint az előző évben. Leszá- mítva az 1929. év rekordot jelentő 64 millió méter- mázsás terméseredme'nyt, az idei tengeritermés a legnagyobb, amit eddig Románia produkált.
Egyiptomban a gyapot túltermelése a válságot fokozta, az egyiptomi kormány a gyapottermelésre szolgáló terület redukcióját határozta el. A kény- szerintézkedések életbeléptetése előtt a termelők
önként csökkentették 20%-kal a gyapottermő terület nagyságát, így az új szezonra az előző évi 874.783 hektár helyett csak 706968 hektáron termelik a gyapotot.
Az Egyesült Államok idei
millió métermázsára becsülik, ez a mennyiség 12'6%- kal több, mint az előző évi és 2'7%-kal több, mint az öt évi átlagos gyapottermés.
Az Egyesült Államok termelői egy értekezleten gyapottermósét 34
elhatározták, hogy az őszi búza kb. 17 millió hek—
tárt kitevő vetésterületét már a mostani gazdasági évben 15 millió hektárra redukálják.
Kanadában a kalászosok terméseredménye igen gyenge volt. Az ottawai kormány szeptember 9—én jelenti, hogy a mult évi 29'4 millió métermázsát ki- tevő árpaterméssel szemben most mindössze 15'8 millió méternlázsára számíthatnak. Hasonlóképen erős a visszaesés a zabnál, 1930—ban 65'3 millió mé-
termázsu volt a zabtermés, a mostani gazdasági évben az eredményt 52'3 millió métermázsára be-
csülik. _
Argentínában a búza vetésterülete 20%—kal ke—
vesebb, mint az előző évben. llasonlóképen vissza—
esés állapítható meg a rozsnál (— 5'2%) és a zab- nál (— 12400) is. Ezzel szemben a len bevetett terü—
lete 9'1%-kal, az árpa bevetett területe pedig 5'6%- kal nagyobb az előző évi vetésterületnél.
0 IPARO
A gyáripar helyzete 1930-ban.
La situation de Findust'rie manufactwiere honyroise en 1930.
Résume'. Dés les derniers mois de 1929, Ia situation de llindustrie manufacturiére hongroise siest considérablement aggravée, de sorte gue les données relatives a la valeur de la production présentaient en 1929 une régression de 0'3% par rapport aux années préce'dentes, au cours desauelles la produc-
tion auymentait constamment. La situationéconomigue ayant encore empire' en 1930, surtout en raison de la mévente des produits
agricoles, la production manufacturiere a,dans toutes les catégories des établissements
industriels, accusé une diminution essenti—elle par rapport a 1929. Bien aue le nombre des iabrigues se soit éleve' de 9,1) la valeur de la production a baissé de 137. Eeifectif
moyen des ouvriers a diminue' a 148'5 mille et celui des ouvriéres a 67'7 mille (au total de 10'7%); on a donc renvoye' 20'7 milleouvríers et 5'2 mille ouvriéres.
A cause de la reduction de la production industrielle et du personnel ouvrier, le nombre moyen des journe'es d,exploitation.
a baisse' de 280 a 276, par suite de yuoi les fabrigues ont subi une perte de 28 mille journées diexploitation, et celui des jour- nées de travail, de 283 a 280, ce gui re—
1) En 1930, il a été iondé 22 fabrigues, trans- formé 71 exploitations en établissements de carac-
tére manufacturier et fermé 84 fabriaues.
