7. szám.
——735—— * 1929
Az 1929; évi termés.
La récolte de 1929.
Magyarország. ——- Hongrie.
A legutóbbi két hét
nagy meleg és szárazság jellemzi. A száraz, meleg időjárását túlnyomóan
időjárás az aratási, hordási es a márimindenütt megindult cséplési munkálatok végzésére igen ked- vezett, káros hatással volt azonban a kapasnövé- nyek és az összes kerti velemenyek t'ejlv'idt'ésére:
illegakasztotta a nagy szárazság és hűség még a rétek és legelők tünövését is
A gabonaneml'iek közül a búza, rozs és zal) terméshozamát a eséplési eredmények a két héttel
szemben
annak tulajdonítható,
ezelötti becsléssel valamivel kevesebbnek
mutatják, hogy több
helyütt, a szélviharok okozta megdőlés, némely he- ami
lyen a fekete rozsda, a homokos talajokon itt—ott a szemek HtOgSZOl'llláSiL egy—két. helyen pedig a jég- verés a várt hozamot némileg lerontotta.
A búza aratás-[tt es hord/ását néhany vidék ki—
vételével befejezték s eséplése is már meglmzrlödött.
A szem altalaban szép telt s jo minőségű és a szal- Amatern'iés is elég jó. Legjobbak a búzaterméskila-
tások Baranya (kat. holdankint lO'tl (;),
(100 (p, leggyengébbek pedig Zemplén (ta') g) és Hajdu (2'3 (ll varn'legyében.
A rozs eséplése folyamatban van. A szemek mi- Sopron
nősége általában jó, csak némely vidéken vékonyak a szemek; aminek folytán a cséplési erednninyek a
két héttel ezelőtti csök—
kenést mutatnak. L FOISlOl'lTlÓSkilí'llt'380k Sopron (91? (]l, Fejér (813 (p vz'irmegyében, viszont
becsléssel szemben némi egjobbak a
legkevésbbé sikerült a rozstermés Szatmár (52 (1!
és Hajdu varn'iegyében (4'7 (; kat holdankint.) Az árpát learattak, az őszi árpát már több- nyire ki is esépeltek s a tavaszi árpa eséplése IS folyamatban van. Úgy az őszi. mint a tavaszi árpa árpa termésátlaga elég jól fizet. Legnagyobb az
Zemplén (121) (ft, Sopron (1025 ot vz'lrmegyeben.
Leggyengébb a termés viszont Veszprém (G't) tp,
Szatmár és Bereg vármegyében, ahol kat. holdan- kint csak ö'í': (; árpa termett.
A zu!) aratásat túlnyomó nagyrészben szintén befejezték s több vidéken már cséplése is folya- matban van. A hirtelen érés következtében a sze—
mek egyes vidékeken nem fejlődtek ki eléggé. Leg- jobbak a terméskilatasok Zemplén (tí—lül) (;), (Zsanarl, Arad és Torontál (9'7 (() vármegyében, (iyenge zab- termésre számítanak viszont Zala (5'8 (1) és Vesz- prém vármegyében (56 (f).
A szemes tengeri esöképzőtlése általában igen jó, egy—egy száron harom—négy eső is mutatkozik A száraz és túlmeleg időjárást, azonban már sínyli s levelei l'onnyadni kezdenek. Ahol az utóbbi napok—
ban jó esőt kapott, ott a szemképződés szépen meg- indult, tovúbbi l'ejlr'idéséhez azonban még bő esőre volna szüksége. Legjobbnak mutatkozik a tengeri Szatmár és Bereg (13'7), továbba Baranya (132) varinegyél'wn, ellenben Vas 1'7'7') és Zala (6'8 (1) var- megyében csak gyenge termés ígérkezik.
A burgonya korai fajtáit szedik s jó hozamot adnak. A. későiek a nagy l'orrosz'igtól már sokat szenvedtek s gumói nem fejlt'idhettek kellc'ílegr Ri- adós eső az elmaradt fejlődést még szépen helyre—
hozna. Legjobbnak látszanak a terméskílatások Szatmár és Bereg, tovabba Aba új-'l'orna var v megyébem ahol kat. holdankint 83'7, illetve MW) ([ lmrgonyatermést remélnek. Viszont Tolna yar—
megyében 32'6 és Bács-Bodrog vármegyében pedig csak 28'0 (; a lioldankinti valószínü terméshozam.
A cukorrépa a legutóbbi időkig igen szépen t'ejlt'idött, fejlődését azonban a szárazság és hőség.
különösen a magasabb fekvésű talajokon az utóbbi időben megakasztotta s levelei helyenkint t'onnyz—
(lásnak indultak. További t'ejlt'idéséhez bő
volna szüksége. Legjobbak a eukorrépaternn'xskilz'i—
tások Zemplén (1500 (1) és Bihar (t—tö'it aj) xarme-
esőre
A hét tötermény termésbecstése 1929. július 31-én és az t928. évi végleges adatok.
Prém'sio'ns au 31 juillet 1929 sur la, récolte des ? princípaum produits et données définitives de 1928.
A bevetett terület kat. holdakhan ! ligkniictsiiiiligrxiilit/siiliiin Termésmennyiség métermázsa—
A termény neve 3 SWWZ/lk'. mscmwltx, m'pents ikPréduuíioiz t'l'110j:t:717;d . , han .
' . ; CadLlStT. par arp. vad., (] Ozzantttt' de la production, L]
Pro dutts : x .- H __?
] 1927/28 i 1928/29 1927/28 l 1928/29 il 1927/28 l 1928/29
Búza —— Frome'nt. . . . . . 2,94—4.320 ' 2,752.049 9 3 7'0 27,001.2l 1 19,241.009 ROZS —— Seígle . . . . . . . . , 1,144.955 1,128.771 7 3 7'2 8,277.641 w 8,162.595
' Árpa —— Orge . . . . . * 723057 797626 9'3 7'8 6,677.988 ! 6,185.959
Zab * Avoine .. . . . . . . ' 460388 504892 8'7 7'2 3,995.898 l 3,651.610 Szemestengeri —— Mais ágraz'n 1,858.789 1,908.192 68 103 12,596.996 19,623.521 Burgonya —-—- Pomme de terre 463408 481285 31'9 47'1 14,705.052 22,687.682 Cukorrépa — Betterave () sucre 116358 130397 1237 1126 14.377.906 14,686.443
7; szám.
gyében, Zala és Veszprém vármegyékben ellenben gyenge (798, illetve 54'0 (;) terméshozamra szá—
mítanak.
A takarmányrépa eddig szintén szépen fejlő—
dött, levélzete erőteljes és répája nagy, de az eső hiányát most már kezdi érezni s alsó levelei sárgul—
nak. Az őszi repce (új vetés), alá a talaj előkészitése folyamatban van, de a szárazság miatt vetni eddig nem tudtak. A kerti ueteményelc fejlődése a száraz—
ság miatt megakadt. A paradicsom jól kötött és érik.
A paprika elég bő termést ígér, de a szárazságot már sínyli. A vöröshagyma érőfélben van, a fejek szép nagyok s jó termést ígérnek. Itt-ott már fel- szedik. A bab korai vetése jó közepes termést ad, szedését megkezdték. A késői vetés a szárazság miatt, visszamaradt._ Az egyéb hüvelyesek közül a borsót elég jó eredménnyel már részben betakarí—
tották. A lencse terméshozama közepes. A káposzta a szárazságot már alig bírja s bő esőt kíván. He—
lyenkint rovarok bántják. A komló tobozai szépen fejlődnek és elég jó termést ígérnek. A köles korai vetése bugáját kihányta és érőt'élben van, sőt he- lyenkint jó eredménnyel már aratják is. A késői vetések gyengék. A tatárka elvirágzott, de a nagy hőségben gyengén kötött. A cirok magas növésű.
szakállát kihányta, de már esőt kíván. A kender szép egyenletes és elég finom szálú, több helyen már nyüvík. A magnak hagyott kender jól szem—
zett. A len nyüvése és szárítása szintén folyamat- ban van; az eredmény kielégítő, rostja elég finom.
A dohány eddigi jó fejlődését a szárazság sok vi—
déken megakasztotta. Bőséges esőt kíván.
A mesterséges takarmányok fejlődése a nagy szárazság és hőség miatt visszamaradt. A lóhere második és a lucerna harmadik kaszálása az eső—
hiány miatt gyenge hozamot ad s az utánnövés is gyenge. Az egyéb mesterséges takarmányok közül a csalamáde' kezd száradni sa muhar is már sínyli az eső hiányát.
A rétek fűnövése a szárazságban megakadt s gyenge sarjú-termésre van kilátás.
A legelők a tartós szárazság miatt szintén gyen—
gék, többnyire kisültek és legeltetésre már nem elegendők.
A gyümölcsök közül szilva, őszibarack és dvó általában kevés lesz s a szilva és dió többnyire aprószemű és sok közöttük a férges. Alma- és köttetermés több vidéken elég bőven van ugyan, azonban nem eléggé fejlettek és szintén sok közöt—
tük a hibás és férges. A szeles időjárás sok gyü—
mölcsöt levert.
A meleg időjárás a szőlő fejlődését kedvezően befolyásolta, a bogyók igen szépek, a peronospora terjedése megállott. A zivatar és jégverés Dunántúl helyenkint kárt okozott a szőlőkben. Sopron vidé- kén a szőlőmoly és a fiirtperonospora károsítottaa szőlőket. Tokajhegyalján és Nyíregyháza vidékén,
——-—736——— 1929
a téli fagykár sujtotta részeken, a nagy hőség kö—
vetkeztében sok tőke elsárgult, kipusztult. Nagy átlagban a homoki szőlőkben elég jó, míg a hegy- vidéki szőlőkben közepesen aluli termés várható.
Külföld. —— Etranger.
A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet közlése szerint a gabonafélék folyó évi termése néhány államban a következőképen alakult:
Bulgáriában az előzetes becslés szerint 10'2 mil- lió (; búzatermésre számítanak az előző évi 138 millió g-val szemben. Rozsból ?? millió (1928- ban 2'35 millió) (1, árpából 1'35 millió (3'45 mil—
lió) (;, zabból pedig 1'35 millió (105 millió) (; ter—
més várható.
Romániában a becslések szerint 25'8 millió (1928-ban 31'45 millió) (; búza, 32 millió (2-9 mil—
lió) (] rozs, 2485 millió (151 millió) (; árpa, 12-45 millió (9-8 millió) cl zabtermés igérkezik.
Némeiországban július hó l-én a gabonafélék helyzete majdnem ugyanolyan volt, mint az előző évben, amikor pedig a gabonafélék termése jól sikerült.
Olaszországban a folyó évben 3—4 millió mé- termázsával több búzatermésre számítanak, mint az előző évben, úgyhogy az idei húzatermés elő- reláthatólag, 65—66 millió (; lesz.
Spanyolországban az aratás kedvezőbb ered- ménnyel bíztat, mint a mult évben volt. Az első
becslés szerint 38'0 millió (1928-ban 334 millió) (; búza, 6'4 (4'2) millió (; rozs, 203 (178) millió (; árpa és írt) (52) millió ([ zab a valószínű termés.
Argentínában a július hó 12—i becslés szerint 8365 millió (] búzatermés igérkezik. Ez a ter—
mésmennyiség 18'5 millió métermázsával na- gyobb, mint a tavalyi termés. Rozsból 1'95 millió (; termésre számítanak. Az emelkedés itt a mult évihez képest 270.000 g—t tesz ki. Az árpa való—
színűleg 365 millió (; termést ad, vagyis 500000 (I—val többet, mint tavaly. A zabtermés 9'45 millió a;
lesz, a növekedés a tavalyihoz képest tehát mint—
egy 1'85 millió g-nak felel meg. A tavalyinál na- gyobb termésre van kilátás lenmagból is, ameny—
nyiben ebből a terményből 21'05 millió (; termés várható. A többlet itt 850000 g. Egyedül a ten—
geri terméskilátásai rosszabbak az előző évinél,
a tengeri ugyanis csak 58'85 millió ([ termést igér, vagyis 188 millió g-val kevesebbet, mint 1928-ban.
Japán területén a július 20.—i távirat szerint a tavaszi selyemgnbó termésmennyisége előrelát- hatólag 177'95 millió kg lesz. Tavaly ugyanezen időszakban 8 millió kg-mal kevesebb termés igér—
kezett, a végleges gubótermés-mennyiség pedig 185'82 millió kg-ot tett ki.
7. szám.
_ 737 !— 1929fw,
Az Amerikai Egyesült Államokban július 1—é'n 158'5 millió (1 öszi búzatermésre számítottak. Ez a termésmennyiség 11 millió g—val kisebb ugyan, mint az egy hónappal ezelőtt felbecsült mennyiség, azonban 1 millió (i-val még mindig nagyobb, mint az előző évi végleges terméseredmény. A tavaszi búza terméskilátásai elég kedvezőtlenek, ameny- nyiben az első becslés szerint 68'4 millió (; ta—
vaszi búzatermésre számítanak a tavalyi 881 millió g-val szemben.
Végeredményben, ha a helyzet nem rosszab—
bodik, a folyó évben 226'95') millió (1 lesz a búza—
termés, vagyis 18'75 millió g—val kisebb, mint 1928—ban volt. Az őszi búza aratása elég kedvező időjárás mellett már folyamatban van. A tavaszi búza zónájában esőre lenne szükség.
A valószínű rozstermés mennyiségét 1065 millió (I-ra becsülik. A helyzet az előző havi ál- lapothoz képest némileg rosszabbodott, de
így is akkora termés mutatkozik, mint tavaly volt.
még
Az árpa az első becslés szerint előrelátható- lag 691 millió (; termést fog adni. Tavaly 77?
millió (; árpa termett, tehát az árpánál is gyen- gébb terméssel kell számolni, mint 1928—ban volt.
Hasonló a helyzet a zabnál is, amelyből 1810 mil—
lió (; termés igérkezik a tavalyi 2104 millió g-val szemben.
Egy 24-i tartós
szárazság a tavaszi búzában károkat okozott. A rozs, árpa és zab aratása kedvező körülmények között megkezdődött. A tengeri általában jól fej—
lődik.
Kanada területén a vetéshelyzet, egy július 18—i július távirat szerint a
távirat szerint, a szárazság miatt különösen a bú—
zára nézve elég kedvezőtlen. Becslés szerint bú-
zával 9,83b'.000, rozzsal 312000, árpával 2,088.000, zabbal pedig 5,301.000 hektár van bevetve. A ta-
valyi területhez viszonyítva az eltérések lényeg-—
telenek.
A világ aranytermeléseR)
Production mondiale dtor. 1)
A világ aranytermelése évről évre növekszik, bár csak csekély mértékben. Az 1928. évi növekedés körülbelül egy százaléknak felel meg. A növekedést elsősorban a Délafrikai Unió termelésének fokozása okozta, a többi világrészek, illetve aranytermelö
országok termelése 1928—ban kevésbbé fokozódott,
sőt itt-ott visszaesés mutatkozik.
Az 1928. évben a világ aranytermelése az elő- zetes eredmények szerint 610 ezer kg. volt, mintegy
87 %—a az 1912. évi rekordtermelésnek.
A világtermelésben 1928-ban az egyes világ- részek százalékos részesedése a következő volt:
Afrika . . . . . . . . . . . 58
Amerika ,_ . . . A . . . . . 27
Európa , . . . . . . . . . . 6
Ázsia . . . 6
Ausztrália . . . . . . . . . . 3
Afrika szerepe a termelésben mindinkább elő- térbe nyomul, ami kitetszik abból, hogy egy évtized- del ezelött Afrika a világtermelésben még csak 5096- 1) NVirtschaft u. Stat., 1929. Nr 14. kal részesedett. A termelés igen lesüllyedt Ausztrá--- liában, ami a kedvezőtlen munkásviszonyoknak tu— lajdonítható. Az Amerikai Egyesült Államok termelése az. utolsó évben emelkedett ugyan, de az ország jelen— tősége a világtermelésben a háború előtti állapottalí szemben felére csökkent. A háború előtti állapothoz képest igen megnövekedett Kanada jelentősége. Ez az ország most több. mint háromszorosát termeli másfél évtized előtti termelésének. A világháború előtti (1912. évi) termelést száz- zal véve egyenlőnek, a fö termelöországok 1928. évi arányszámai a következőképen alakulnak: Kanada . . . . 306
Délatrikai Unió . . . . . . . . 114
Rodézía . . . . . . . . . . 84
Brit—India . . . . . . . . . . 70
Amerikai Egyesült Államok . . . . 49
Ausztrália . . . . . . . . . . 21 Az egyes országok termelési adatait s a főbb—
termelő országok részesedési arányszámait tábláza—
taink mutatják.
