7. szám.
———582— 1932
A túloldali gépkártya magyarázata:
. E'? , e"
f:. _ § É'É A lyukasztási szám 51. 533'3' A lyukasztási szám
% § Fogalom %%"; (számok) magyarázata %% Fogalom ggg (számok) magyarázata
g a 333). $ 53 3733
1—2 Törvényhatóság. 18 Pest-Pilis—Solt-Kiskun vm. 27 Vallas . 1 Római katolikus
3—4 Járás (megyei v..) 17 Váci járás 28 ,, . . —— —
5—6 Község. . 13 Sződ község 29 Anyanyelv 1 Magyar
7 Atyja foglalkozása lés101) Önálló őstermelő 30 ,, _ , _ _
8—9 Születési év . . 04 1904 31 Beszélt nyelv . . 2és 11 Német és cseh—morva
10-11 ' Korcsoport 11 1901—1905—ig születettek 32 ,, ,, . . 4 Francia
* .. , , korcsoportja 33-35 Foglalkozás . . . K2)110 Állami tisztviselő (kereső)
SZUIeteSI hely' 36 Munkanélküliség —— Nincs lyukasztás : nem
12—14 Törvényhatóság 17 Esztergom vm, munkanélküli
15 'lerület. . 5 A megye Cseh—Szlovákiá- 37 Házbirtok . 5 Háza, földjeésföldbérletevan
, hoz csatolt része 38 Földbirtok. 7 5—10 kat. holdas földbirtoka
16—17 Allampolgárság. 8 Visszahonosítása folyamat— van
ban van 39 Földbérlet . 6 10—20 kat. holdas földbér—
18 Nem. . ! Férfi lete van
19 Családi állapot. 2 Házas k É? triatonai szolgálat . 1 Volt katona
Nincsen lyu asztás, mert esti és szellemi fo— —
202-221 Ézületettlkgierme'a ' : ; csak a férjes és özv. nők gyatkozás neme . ( Nincs lyukasztás : nincs 0 ! szam adatai dolgoztatnak fel 42 Testi és szellemi fo- — ( fogyatkozása
23 Műveltség. . . l Főiskolát végzett gyatkozás oka
24 Főiskolai oklevél . 1 Államtudományi tudori okl. 43 Tüdőesúcshurut . 3 Az elmult év folyamán volt
25 ,, 3 Közgazdasági tudori oklevél * tüdőcsúcshurutja
26 Testnevelés . 1 Testnevelési kötelezettségé- 44 Közsegélyezésneme -— l Nincs lyukasztás_közse- nek eleget tett 45 Közsegélyezés oka —— ; gélyezésbennem részesült
1) A O helyére nyomtatott 10—es ..felüllyukasztási" szám.
2)K" lyukasztása a lZ—es felüllyukasztási szám helyén.
Az 1—2, 3—4. és 5—6. oszlopokban a
pozíciók rögzíthetők voltak egy—egy köz- ség anyagán belül. Ez mindenesetre már nagy könnyítés, de az ügyesebb gépmun- kások további könnyítéssel is segítettek magukon akként, hogy az egyes községek eredeti anyagának gyors átpörgetése után, különösen a vallási és anyanyelvi adatok—
nál meggyőződést szereztek arról, hogy vajjon a község lakossága ebből a szem—
pontból homogén-e, s ha ilyennek találta-
tott, akk'or ezen poziciókat is rögzítették a gépen.
Természetesen az eredeti anyag a per- forálási műveletet megelőzően a gépkártya pozícióinak megfelelő kodifikációs mun—
kálat folyamán már akként készíttetett elő hogy a gépmunkásnak soha nem kellett a beírt választ olvasnia, csupán a válasz mellé piros irónnal jegyzett szignatúrát.
Bálint Antal és Mozolovszky Sándor dr.
§ e IRODALMISZEMLE
Könyvismertetések.
Chronigue de livres.
lllyetalvi !. Lajos dr.: Budapest székes- főváros napjainkban és a világháború előtt.
1912—1931.
DT Louis [. Illyefalmí: La ville de Budapest de nos jours et avant la guerre mondiale. 1912—1931
Kiadja Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publié par le Bureau de staiistigue de la Ville de Buda- pest. — Budapest, 1932. 831 l. — p.
Résume'. Düne belle presentation, ce manuel offre des tnbleaux résumant nettement les princí- pales données statistigues (lui caractérisent la vie intellectuelle et économigue et les autres conditions de Budapest. On y trouve, outre les chiffres les plus récents, des données remontant jusgtfen 1912 et
méme au delá, et rendant possible de computer les conditions dbvant—guen'e Pl (llaprés—guerre de (a capitale hongroise.
*
Budapest székesfőváros statisztikai hivatala im- már hosszú ideje tesz nagy szolgálatokat a statisz—
tika népszerűsítésének azzal, hogy a főváros köz- állapotaira, népességi, társadalmi, gazdasági és kul—
turális viszonyaira jellemző számanyagot dióhéj- ban: tetszetős, sőt csábító formájú zsebkönyvalak- ban is közreadja és e táblázatos kiadványát széles körökben eredményesen terjeszti. A sorozat folyta—
tásaképen most jelent meg a legújabb zsebkönyv, mely némileg eltér a szokásos miniatűr—évkönyv—
7. szám.
szerű tartalomtól. Mert —— amint azt a főváros annyi értékes statisztikai kiadványának s az előttünk fekvő legfrissebb zsebkönyv—kötetnek is kiváló szerkesz—
tője, Illyefalvi l. Lajos dr. bevezetőben megálla—
pítja, — az új mű szerkesztésének központi gon—
dolata a multtal való összehasonlítás, a történeti
Visszapillantás volt, célja pedig, hogy ez az ország- centrum fejlődéséről néhol lehangoló, de számtalan esetben vigasztaló képet is produkáló visszapillan—
tás ,,hitet adjon és erőt kölcsönözzön a további küz- delemhez". Mindjárt hozzátehetjük, hogy anyagának rendszeres összeválogatása kétségtelenül alkalmassá teszi arra, hogy célját 100%-ig elérhesse. Hiszen egyformán nyilvánosságra hozza mindazokat a fon—
tosabb adatokat, amelyekre a Budapest fizikai, topo- gráfiai, épület—, lakás—, népességi, népmozgalmi, községi közigazgatási és háztartási, adó-, közbiz- tonsági és rendészeti, építkezési, közmunka—, köz—
egészségügyi, őstermelési, ipari és kereskedelmi, közlekedési, hitel- egyházi és közoktatásügyi, köz—
művelődési, szociális, közélelmezési és közjótékony- sági viszonyai iránt érdeklődőnek legelsősorban szük- sége lehet. Tartalma éppen ezért túlságosan nagy ahhoz, hogy jelen sorok keretében részletesebben is méltathassuk. Tehát csupán néhány találomra ki- ragadott háború előtti és legújabb adatát lehet mu- tatóba alábbiakban szembeállítani. E szerint székes- fővárosunk lélekszáma 1910—től 1930-ig 880.371—ről 1,004.980-ra (a Budakeszitől és Csepeltől átcsato- landó résszel együtt 1,00'6.393—ra), hektáronkinti népsűrűsége 47'2-ről 53'8—ra nőtt, míg az épületek száma ugyanebben az időszakban 18.035—ről 25.868-ra, a bérleményeké 201.843-ról 286.432-re duzzadt, az átlagos laksűrűség viszont szobánkint 2'60-ról 2'12—re, helységenkint pedig 1'40—ről 1'14—re szállt le. 1912- ben a házasságkötések száma Budapesten 9.288, aránya (ezer lélekre) 102 volt, 1931—ben 10.524, ill.
10'50/00; az élvesziiletéiseké 1912-ben 23.327 és 25'6%0, 1931—ben 16.341 és 16'30/00, a halálozásoke' 1912-ben 16.876 és 18'50/00, 1931—ben 16.560 és 16'5%o. A fő—
város szolgálatában álló személyzet létszáma 1910——
1930—ban 10.027—ről 24.740-re duzzadt, a székesfő-
város bevételei pedig 127 millió pengőről 341 mil- lióra, a kiadásoké 131 millióról 338 millióra. 1912—
ben egy főre a kivetett állami adó címén 65'44 P esett, 1931—ben 131'70 P, míg községi pótlék címén 1912-ben 28'62 l) és 1931—ben 6965 P. A kiadott építési engedélyek száma 1912-ben 3.875, 1931-ben 2.983, a befejezett épületeké 1912-ben 1.325, 1931—
ben 2.168; az összes építkezési költségek összege az 1912. évi 1692 millióról 1930—ban 727 millió pen—
gőre esett. A kórházak betegágyainak száma 1912 óta (1930—ig) 12.372-ről 18.588—ra s a betegforgalom 136.785-rő1 229256—ra emelkedett. A nyilvános für—
dőkben megfürdött személyek száma 1912 és 1931 között I'?) millióról 3'4 millióra szökött fel. A helyi személyforgalomban szállított személyek száma
—583——
1932
1912-ben 2055 milliót, a személyforgalomból szár- mazó bevételek összege 344 millió pengőt tett, 1931-ben előbbi szám 3112 millióra ment fel, az utóbbi pedig 616 millióra növekedett. Ellenben a vasutak és gőzhajók személyforgalmában a buda—
pesti állomásokon kiadott menetjegyek száma 247 millióról 19'8 millióra esett. Az 1931—es csökkenés folytán ez év idegenforgalma a háború elő-ttivel szemben visszaesést mutat (1912—ben 249654, 1931—
ben 202891 idegen), bár a Budapestet meglátogató külföldiek száma (nem számítva ide az elszakított területről származékát) az 1912. évi 56.146-tal szem—
ben az elmult évben 69.193 volt. A hitelintézetek száma (1912: 204, 1930: 139) és a vagyonmérlegek is visszaesést tüntetnek fel. Tanintézet 1911/12- ben 692, 1930/31-ben 755 volt a fővárosban, tanuló pedig 158.963, ill. 160957. A közkönyvtárak olvasói—
nak száma 1930—ban lényegesen magasabb (277078) volt, mint 18 év előtt (144325), ellenben a múzeum—
látogatók tömege ellenkező fejlődéssel az 1912—es egymillióról 1931-ben 481 ezerre zuhant. —-—— A zseb—
könyv tanulságosan összeválogatott statisztikai szá- mait több gyakorlati becsű, nem tulajdonképeni sta—
tisztikai adat egészíti ki.
Szél Tivadar dr.: A házasságok termékeny- sége Budapesten.
Theodore Szél: La fe'condite' des mar'iages 52 Budapest.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyefalví I, Lajos dr.) 60. kötet, II. sz. — Budapest, 1932. 325 lap. Ki- adja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala, Publications Stutistigues (rédigées par le Dr Louis I.
Illvefalvi). Vol. 60. No II. —— Budapest, 1932.325p.
Publie' par le Bureau de statislz'gue de la Ville de Budapest.
Résume'. Fuisunt preuve d'un grand sauuír,
liauteur contmente non seulement les données stu- tistigues relatives d Budapest, mais aussi celles concernant la Hongrie entiére. —— Lu principale source de la statistigue de la iécondíté des moríages est constitue'e par les bulletins de décés des íemmes murie'es, lesguels demandent, entre autres, des ren—
seignements sur le dernier mariage de la femme décéde'e. Outre ces données, recueillies au cours des enguétes d caractére représentatíf, me—
nées depuis 1903 par ISO/fice central hongrois de statistigue et par le Bureau de statistigue de la Ville de Budapest, Puuteur a, naturellement, utilisé plu- sieurs autres documents (recensements de la popu- lation, naissances, divorces, statistigues médicales) et, citant avec soin les publications parues en la matiére, il offre de larges comparaisons internatio—
nales. Constatomt (]ue la fécondíté des muríuges diminue progressivement en Hongrie et indiguant les causes de la diminution, il souligne gulen pro—
uince, on compte, aujourdihui encore, en moyenne 4 enfants par mariage, contre 2 61 Budapest. Les chapitres les plus importants de cet ouvrage fondo—
mental, illustre' de 26 graphigues et de plusieurs
