8. szám. 540 — 1926
1918—1925. (4.303. sz.) _ A fasizmus teóriája. _ A ipar üzleti eredményei 1922_1925. _ Oroszorszag, nyugat—kanadai ,.Wheat—Pool" szervezetek— (Függe- mint a mezőgazdasági gépek piaca. _ (4.;22. sz) lék,)— Jelentés az 1925. gazdasági évről. _ (4.304. _ Franciaorszag allami adósságai. _ (103. kötet, sz) _ Ahajózas helyzete 1918_1925. _ A dohány- 4.323. sz.) _ A frank javulása. _ Az angol szén ipari vállalatok üzleti eredményei 1922_1925_ben. _ problémája. _ (4.324. sz.) _ A nyoleórai munka—
(4305. sz.) _ Az angol vasúttársaságok helyzete törvény és a szónprobléma. _ A francia valutareform.
1925—ben. _ 14.306". az.) _ A bankok és a mező- — Az angol tőzsde az elmult félesztendőben. —- gazdasag Nagybritanniában. _ (4.307. sz.) _ Az (Függelék) _ A biztositásügy1925-ben.— (4.325.sz.) 1925—26. és 1926_27. évi angol költségvetések. —
(4.308. sz.) _ Az osztrák-magyar kereskedelmi szer—
ződés. — A bör-ipari tarsasagok jövedelmei 1914—
1925—ben. _ (4.309. sz.) _ A munkaidő nemzetközi egységesítése. _ Oroszorszag gazdasági viszonyai.
_ (4.310. sz.) _ Franciaország és a frank. _ A puhafabehozatal Angliába 19253—1925. _ (4.311.
sz.) _ Anglia népessége és a népesség foglalkozás szerinti megoszlása 1911-ben és 1921—ben. _ Az angol motoripar fejlödése. _ (4.312. sz.) _ A lon- doni gazüzemek üzleti eredményei 1912_1925. ——
(4.313, sz.) — Az angol gyapotipar helyzete. _ Danzig szabad kikötő gazdasagi viszonyai. _ (4.314.
sz.) _ Orosz valutaproblémák. _ A londoni villa—
mossági részvénytársaság üzleti eredményei 1913"—
1925. _ (4315. sz.) _ Az altalanos sztrajk Angliában. _ 4.317. sz.) _ Az altalanos sztrájk munkaügyi oldala. — A svéd központi bank törté- nete. —- (4.318. sz.) _ Az egyiptomi választások.
— A svéd központi bank története. _ (Függelék) _ Jelentés az angol és a külföldi bankok helyze- téről. (4.319. sz.) _ A brit biztosítótársaságok 1925-ben. _ Anglia keményfabehozatala 1924—1925.
_ (4.320. sz) _ A részvénytársasági törvény re- formja. _ Az indiai aranytermelés 1925-ben. _ (4.321. sz.) _ Európa jövője. _ Az angol motor-
_ A kínai kérdés. ' Az angol-francia adóssági egyezmény. — A gyapotipar és kereskedelem 1913—
1926. —— Anglia 1926. évi I. félévi külforgalma. — A világhajóépitései 1926. l. felében. _ A vilag vizi ereje.
Vlerteljahrshefte zur Slatistikdes D e % l s c k e % R 6 73 0 h 3, (1926. 1, f., Berlin, ném.).
_ A birodalmi statisztikai hivatal munkaköre 1926 elején, különös tekintettel az 1925. évi változásokra.
_ A szén-, vas- és kohóipar 1923. és 1924. évi ter—
melése. — Az 1925. évi német terméseredmények.
_ A német tengeri halászat 1925—ben. _ Borfogyasz- tás és boradóztatas a Németbirodalomban az 1924.
pénzügyi évben. — Cukortermelés és adóztatás a
vámterületen 1924—25-ben. — Árstatisztika. _— Az
egyetemi és egyéb főiskolai hallgatók statisztikája az 1924—25. téli félévben. _ Német hajóépítések.
— Az 1924. évi csödstatisztika. _ (Függelék) _ A birodalmi örükösödési adó statisztikája 1924—ben.
Vterleljahrshefte zur Statlstikdes Deutschen Reichs, (1926. 2. f.7 Berlin, ném.).
— Szeszfőzés, szeszfogyasztás és megterhelés a né- met monopólium területen az 1924—25. üzemi evben.
_ Dohanystatisztika az 1924. pénzügyi évben. _ A Vilmos csaszar-csatorna 1925. évi forgalma. _ Az ipari, a kereskedelmi és az ideiglenes munka- biróságok 1925. évi munkassaga.
Kisebb közlemények.
Petltes Communications.
Románia petrólenmtermelése. — Production rlu pélrole de la Roumam'e. Az 1926. év első negyedéröl közzétett adatok a roman petróleum- termelés, ünomitás és kivitel fellendüléséről adnak számot. Az 1925- és 1926. évek első negyedéveil ösz—
szehasonlitva, a mult évi 528000 tonnával szemben az idén 698000 tonna termeltetett, vagyis százalék- arányban 32 2'Jx'o—kal több, A finomitógyarak az 1926.
év első negyedében 638000 tonnát, vagyis mintegy 145000 tonnával többet dolgoztak fel, mint a tavalyi elsö évnegyedben. Végül az exportált petróleum- mennyiség 1926 első negyedében 224000 tonna volt, ami az előző évi 143 000 tonna kivitellel szembe—
állítva 81.000 tonna többkivitelt, 56'69/0 növekedést
mutat. (
A japán külkereskedelem. _ Commerce emlé- rieur du Japan. A japán külforgalom 1925-ben elsöízben lépte át az 5 milliard yent. A bevitel
adatai az utolsó három évben: 2.120, 2.598 és 2.735 millió yen, a kivitelé:1497,1.872 és 2.378 millió yen A külkereskedelem főiránya (4803) Ázsia, de jelentős az amerikai fOigalom is (360; 0), mely csak—
nem kizárólag az Egyesült-Államokkal bonyolódik le.
Európa Japan kiilforgalmaban csak a harmadik helyet foglalja el (120/0).
A zsidók száma és országok szerinti meg- oszlása. _ Nombre el répartllion par pays des Julfs. ') A zsidóság szamanak megállapítása 3 demográfiajukra vonatkozó adatok összeállítása nehézségekbe ütközik, elsősorban azért, mert Oroszorszagban, ahol a háború
előtt a zsidóság mintegy fele élt, 1897 óta népszám- lálást nem tartottak. Lestschinskg Jakab a földön élő összes zsidók szamat _ az 1925, évben _ 14'8
1) L. M Kantorowicz cikkét az Archiv für See Hyg u Demograpliie 1926 5. szamaban.
1926
_— 541 _ _ s,
szam.millióra becsüli, ami a világ népességének csaknem lom—a. Geográfiai megoszlásuk 1897-ben és 1925-ben
a következő volt:
1897 1925
Európa . 83'66 63'03 O,,
Amerika. 953 2932 ,,
Ázsia. 4-00 4-47 ,
Afrika 2—73 35-03 ,,
Ausztrália . ()'08 015 ,,
A szóbanforgó 28 év alatt a, zsidóság száma 4'5 millióval szaporodott. Feltűnő a zsidók számának nagy növekedése * fenti időszak alatt 750/0 ——
Amerikában. Az egyes országokat tekintve, 1897-ben a zsidók 50'430/0-a élt Oroszországban, (1925-ben a mai orosz területen) csak 18'30/o-a; e két százalék- szám országok szerint a következő-.
1897 1925
Egyesült-Allamok . 9'06 26'95
Lengyelország . —— 19'20
Oroszország 5048 1830
Franciaország . 0'75 11'10
Románia . 261 586
Németország 561 411
Magyarország . 8.00 33.30 Anglia és Irország . 184 204
Ausztria . 11'60 202
Az egyes országok összlakosságaban a zsidóság a következö 0,'(,—kal részesedik: Palesztina 11'1, Lengyelország 10'4, Litvánia 7'6, Ukrajna 6'9, Ma—
gyarország 5'9, Lettország 5, Románia 4'8, Auszt- ria 4'60/0.
Hírek. —— lVouvelles.
Tormay Bélának a központi statisztikai hivatal aligazgatójának kineveztetése a póstatakarékpénztár vezérigazgatójává.
M. Béla de Tormai, sous-directcur de l'Office centr. royal hongrois de statistigue, nommé directeur général de la Caisse dépargne postale.
Résumé. Le 27 juillet 1926, sous la pro- position du Ministre du Commerce chargé de l'intérim du Illinislere des Financcs, S. A. S.
le Regent de la Hongrie a nomme' M. Béla
de T ormay, conseiller ministériel et sous- directeur de l, Office central royal hongrois de statistigue, directeur général de la Caisse diéparone postale.
Né en 1881, ill. Béla de Tormay enlra en 1900 a l'Ofche central de statistigue, dont il devint sous-directeur en juin 1.925.
Déployant, au cours du guart de siecle guiil y passa. une éminente activité surtout sur le terrain de la statistigue économigue, il a rédige', entre autres, une importante publication, édi- tée par KOffice de statistigue ct traitant le développement des établissements hongrois de credit en 1897—1909, ou il a e'crit une pre- cieuse introduction.
Of/icicr de uhlans pendant la guerre, il a été plusieurs fois décoré pour sa conduite héro'i'guc. Lors du couronnement du roi Char- les I V, il fut fait chevalier de llEperon dlor.
' Aprés la guer're. M. de T ormay fut chargé, a l'Office de statistigue, de la direction de la section du commerce e.17téricur. On lui doit, pour une part considérable, le tcxte de la loi LII de 192], re'glant le relévement des don—
nées statistigues 'du commerce emtérieur, ainsi gue l'instruction clétaillée y relative et la ré- organisation remarguable de cette branche statistigue, faite en vertu de la loi mentionnée.
Cicst également lui gui rédigeait, satisfaisant
largement les besoins de la vie pratigue, le
Bulletin Mensuel Statistigue puhliant des don—
ne'es du commerce cxtérieur.
