4. szám. ; _
——,;58 —e 1335
.rend Budapesten nincs fényűzően berendezve. Alig Tunyogi Szücs ad számot kis könyvében, mely
!6'700-uk el csak társadalmi állásának némikép mind szerkezete, mind t'ejezetbeosztasa, mind tar—
megl'elelö úri kényelemben; saját házukban w talma tekinteteben elüt a szokásos demográfiai dol—
egyes kivételektől eltekintve —— csak idosebb, s még gozatoktol és kevésbé rendszeres, mint azok. Viszont hosszabbtartamú régi jó világot látott orvosok lak-
nak. Mindamellett az orvosok Budapesten évente kb. 1 millió pengő lakbért fizetnek Páratlan rész—
letes azután a lakáshygiene eszközeinek, a világítás,
fűtés, szellőztetés, stb.-nek statisztikája a budapesti orvosok lakásairól.
Ami az álláshalmozásokat illeti: a felvétel két íixfizetéses orvost 10'l%—ban, harom tixumosat
1400—ban, olyant pedig, akinek 4 állást sikerült megkapni—a csak O'l%—ban írt össze. A háborúban való részvételre vonatkozó adatok szerint figyelemre-méltó, hogy az egykori Monarchia 9163 orvosa vonult bes ebből l9'1%—os az orvosi rendet sebesülés (7'8%), elesés (6'7%i) és eltűnés (4'6'70l révén ert veszteseg.
A németországi orvosi rendet ugyanakkor csak 15'5%-os ilyen veszteség érte. Számos igen érdekes adat van azután meg a munkában az orvosok köz—
téleti szerepléséről. hivatásuk ellátásáról, áldozat-
kész működésükről, haza— és felebaráti szerete—
tükröt.
Az orvosok elszegényedése különösen a világhá- ború után fokozódott Az orvosi rend válsága a legutóbbi tizenöt esztendőben vált anyo- masztóvá, hogy miként és mely tünetekkel. azt a legkülönbözőbb adóstatisztikák. munkastatisztikák, foglalkozási és egyesületi adatok útján Melly rész—
letesen megrajzolja. Az orvosok elszegenyedésének egyik legjellemzőbb bizonyítéka, hogy a budapesti felvételt megelőző évben, 1929—ben az orvosok
40'0%—a nem volt szabadságon, mert a szabadság
költségeket okoz s egyúttal keresetveszteséget.
Molly könyve nélkülözhetetlen napirenden lévő orvosgazdasági
rohamosan.
kútforrás a problémák meg- oldásához. Olyan adathalmaz, mely egyben szines.
eleven életkép. a ma széleskörben megnyilvánuló orvosnyomor oly szívhezszóló rajza, hogy arra az aktuális orvosproblémák —— legyen az a szabad orvosválasztás rendszere. vagy az orvoskamara lé—
tesítése, vagy más égető orvosi szociális kérdés _—
megoldásánál feltétlen támaszkodnunk. eredményeit
ismernünk kell, Sz. T. dr.
Tunyogi Szücs Kálmán: A budapesti refor- mátus nép száz esztendeje.
Kalman Tunyogi Szücs: Cent ans de l'histoire de la population calvim'ste de Budapest.
Kálvin Könyvtár. 2. sz. —— Biblioíhégzm ()alvinímne, ne 2.
Budapest. 43 I. — pl
Budapest református népességének lélekszáma 186946] 1930-ig 13.013—ról 121.802-re gyarapodott, arányszáma pedig 4'8%-rol 12'1-re nött. E nagy népréteg fejlődéséről. d einogm fiai viszonyairól
a szerző éppen a tartalmi csoportosítás módositá- sával, az anyag kibővítésével új színt vegyített eléggé élénk és értékes vallásfelekezeti statisztikai irodalmunkba. A mű hangsúlyozottan református nézőszvögböl megirt dolgozat, ami részben előnyös, részben hátrányos vonása; nemcsak arra adott al—
kalmat. hogy szerző egyes jelei'ise'geket, kapcsolato-
kat, okokat és következményeket a szokásosnál ke-
rekebben tárjon fel, hanem azt is előidézte, hogy a mű több fejezete tudományos tárgyilagosságra tö!
fekvés tekintetében nem éri el többek között Schnel- ler és Karrier Szemlénkben ismertetettl) nagyobb mű- veit. Itt-ott a között adatokhoz és interpretálásukhoz is szó fér, például a 24. lapon, ahol szerzo házas ságbontás címen a budapesti eiva'lások abszolút
számsorát idézi, ellenben e számok ezrelékeként a
felbomlott összes házasságok hányadosait sorakoz- t'atja fel. Úgyhogy a pl. 1876—ban S'GD/tio—es arányszám természetesen nem a 22 el 'álásnak, hanem a 2600 halál és a 22 elválás által felbomlott házasság ősz.
szegének (2622) felel meg. Ezért azután az idefiizött megállapítások sem állanak meg: az elválások gya- korisága nem maradt változatlan ;: világln'ilmri'i vó' géíg, hanem 1876—tól 1922-ig 0'01%o—ről—l'9%o-re duzzadt. Az említett kisebb szépséghibáktól elte kintve hasznosnak es értékesnek mondhatjuk a kis könyvecskét. Tartalmárót elég még annyit megem- líteni, hogy szerző a jellegzetesebb adatcsoportosí- tások segítségével méltatja a népmozgalom ismere- tének jelentőségét, a budapesti reformátussz'ig lét- számának és népesedési arányának alakulását, ván.
dorlási mozgalmait, természetes szaporodását tal
elősegítő okoknak, az akadályozó jelenségeknek és a halál vagy élet problémáinak megvilágításávall, a nópszaporodás felekezeties felfogását, a népes—edésre ható okokat, a népszanorodás általános hatásait és a budapesti reformátusság erkölcsi hivatását.
Revue de l'lnstítut International de Sta—
tisttgue.
[ Année. Livraison l, La Haye, 1933. 116 l. —— 17.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet első alapszit——
bályai szerint az Intézet már megalapításakor fel- adatai közé sorolta egy negyedévi kiadvány (Bulle- tin trimestriel) szerkesztését, A Bulletin de I'Institut
International de Statistigue közel félszázad előtti első évfolyamai ehhez mérten többe-kevésbbé folyó—
iratszeri'i formában jelentek meg. Ahogyan azután
1) V, Ö. M, Sint. Szemle 1931. évf. 50. és köv.
l., illetve 518. es köv. l.
4. szám. -— 259 -—— 1933
az Intézet működésének súlypontja egyre jobban a A mutatványszám—jellegű első füzet tartalma kétéves időközökben megtartott ülésszakokra toló- természetszen'ileg még nem teljes. A Revue utóbb 40": úgy formálódott át a ,,Bulletin" is változatla- említett rovatai kiépítetlenek s az Intézet az egyes
"Ul tartalmas, de csupán nagyobb időszakokban államok statisztikai szerveinek bevonásával szándé-
megjelenő kizárólagosan ülésszaki jelentéssé.1)Ezál- kozik biztositani azok tartalmi teljességét és rend—
tal az Intézet munkássága bizonyos lökésszert'i jel— szerességét. Ezért a mintegy kóstolóba kapott anyag leget nyert, amin a hágai Állandó hivatal létesítése alapján felesleges volna a tudományos, nemzetközi s az egyéb (statisztikai) publikációk megindítása vagy magyar szempontból mutatkozó hiányokra és sem segített teljes mértékben. Ugyhogy a vezető tu— _, , . _ , ,
. _ _ _ ,_ _ lesekre ramutatni. Viszont allgha tulozunk, ha meg- dományos satisztikai tolyou'atok mellett a statisz— "ll 't' k ho f']! d . 11 f 1, 1"? )!
tika munkakörének, a nemzetközi statisztikai tevé— a ap) Ju ' gy a ÉSZDTLÁOS Ju" eum ee (GÁL
, . , , , , , . , ' ledo Nemzetkozi Statisztika! Intézet Revue—je e ha—
kenysegnek Vilaghaboru utam roppant kiszelese- _ ' " , , , ,
dése következtében egyre jobban érezhető volt egy la'lmas tudomanyosmunkaerot es munkakeszseget
kifejezetten nemzetközi statisztikai és központi or— kepvtselő nemzetköz1 szerv szükségességének és nél—
gánum hiánya, Az Intézet újjászervezésére irányuló külöz—hetetlenségének egyik legmegdönthetetlenebb törekvések közül a legáltalánosabb rokonszenvvel :izonyítéka 1052- Th. L. dr.
tehát az az óhaj találkozott, mely egy nemzetközi
tudományos folyóirat létesítésére irányult. Ennek a —————————
kívánságnak és Zahn elnök, valamint a tudományos
részt szerkesztő Verrijn Stuart C. A. és az egyéb fe- Atlante Statistico Italiano. Parte [.
jezeteket összeállító Mahaut főtitkár szakavatott Kiadja az olasz Központi Statisztikai Intézet. —— Publíe munkásságának köszönhető az új Revue előttünk par l'Institut central de statistigue d'Italia.
fekvö első, többnyelvű füzete.
Az új folyóiratnak s tudományos részének fel—
adatait Zahn bevezetője és Verrijn Stuart előszava világítja meg. Az első füzet tartalmából kiemelhet- jük, hogy tudományos tanulmányokat, ezuttal há- rom nagyértékű dolgozatot tartalmazó elsö fejeze—
te'n kívül különösen becsesnek igérkeznek a folyó- az a) Méthodologie, legisla- tion, organisation et administration statistigue és irat következő részei:
b) Bibliographie statistigue internationale c. feje- zetelk. Szint—e felesleges utalni azokra a hatalmas elő- nyökre, amelyeket a tudományos munka jelenlegi széttagoltsága mellett a módszertani eredmények ada- lékszerü nyilvántartása, az egyes államok statiszti—
kai törvényhozz'isának, hivatalos és tudományos ap—
parátusának, a nemzetközi szerveknek stb. munkás—
ságát érintő minden esemény hírszerű, rendszeres összefoglalása a statisztikai kutatóintézetek és egyé—
nek számára biztosíthat. Az idegenben folyó munka megfigyelése szempontjából ugyanilyen jelentőség- gel bír a világ statisztikai irodalmának bibliograli—
kus foglalata. A Revue első számának két további -— jelentős gyakorlati haszonnal kecsegtető — ösz—
szeállítása pedig a világ statisztikai szerveinek ed- dig legteljesebb név- és eimjegyzékét és a földtekén nyilvántartott statisztikai társulatok -— sajnos, hiá—
nyos —— lajstromát publikálja. Említést érdemel Vé—
gül az 1932 deeemberével megszűnt ,,lulletin men—
suel de l'Office perinanent"—ből átvett néhány sta—
tisztikai táblázat is.
*) L. erről főleg M. Stal. Szemle 1929. évf. 1.103.
és köv. [
Bergamo, 1929. 85 térképlap — cartes.
Olaszország hivatalos statisztikai szerve költ- séges, de mindenképen igen becses kiadványsoro—
zatot indított meg három év előtt Olasz Statisztikai Atlasz címen. A nagyformátumú, vaskos kiadvány kissé nehezen kezelhető, egyben azonban 1 :500.000 léptékben a községenkinti ábrázolást lehetővé tévő lapjai tetszetős színnyomásban tárják elő a szüle—
tések, a halálozások és a népsűrűség topográfiai képét. A mű kiállítása szakszerűen gondos és tech—
nikailag elsőrangú, ami kellőképen megindokolja azt, hogy a figyelmet a Szemle hasábjain is reáterel—
jük. Közreadhatása egyrészt az olasz kormány áldo' zatkészsége't s a statisztikai térképek jelentőségének átérzését igazolja7 másrészt az olasz térképészet ma—
gas színvonalát, technikai felkészültségét dícséri. A mil eddig megjelent 1. (demográfiai) része az 1910/
H. és az 1922/24. évi születések s halálozások átla- gos arányszámát, valamint az 1921. évi népsűrtiségi hányadost ábrázolja. Egy-egy jelenségről és idő- ábrasorozat 17 —— Olaszország uyulványszerű fekvése, geográfiai tagoltságá miatt kellőképen ki nem használható —— térképlapból áll.
t'rdekes, hogy a községi hálózat a változatos multu, domborzatilág is különféle államrészeket egyhetog- laló olasz félszigetet csaknem ugyanolyan rendszer szakról beszámoló
telenül osztja kisebb—nagyobb községi részekre, mint hazánkat s a ponttal jelzett községmag Olaszország ban is igen változatosan helyezkedik el a kusza köz- ség—határok között. Egyébként az ábrázolt demográ—
liai viszonyok községi képe feltűnő helyi eltéréseket
mutat, a békebeli és a háború utáni térképlapok egybevetése pedig jelentős időbeli eltolódásokat tár
19
