A visszacsatolt északi terület. Kereskedelem

(1)

;,í

§

?

— 1080 — 1938

11—412. szám

s,

taluk termelt energia mennyiségére vonat—

kozó adatok megállapítására a szóbanforgó adatgyüjtés nem terjedt ki.

A visszacsatolt felvidék villamos energia—

viszonyairól tájékoztatásul megemlíthető, hogy az 1913. évi magyar statisztikai adatok szerint -e területen a közhasználatra ter-

melő 12 yenecrgiatelep összesen 4.765 kilo—

voltamper kapacitású volt. E telepek az 1913.

évben együttesen mintegy 34 millió kilo- wattóra villamos energiát termeltek.'Az 1938.

évi magyar statisztikai felvétel 18 közhasz- nú villamos energiatel-epet számlált meg, amelyek közül azonban szintén csak 12 te- lep tenmclt energiát, a többi az energiának csupán elosztásával foglalkozott. A termelő telepek mintegy 35 ezer kilovoltamper ka- pacitással az 1937 évben közel 50 millió kilowattóna villamos energiát termeltek. Ez az utóbbi adat a visszacsatolt terület villamos energiafogyasztásának megítélésére nem alkalmas, mert a szóbanforgó terület —— mi- ként egyéb vonatkozásban —— úgy a villa- mosítás megszervezése tekintetében sem al- kotott egy önmagában zárt egységet. Ma még az a helyzet ugyanis, hogy a magyar területre esett energiatermelő telepek között

van olyan is, amely termelésének 90%—át

cseh területen maradt községek ellátására

fordítja, viszont a visszatért magyar közsé- gek között nagy számmal találhatók, ame- lyeknek villamos energiaszükségletét még Csehország fedezi. A visszakapott területen termelt villamos energia mennyisége tehát a tárgyalt terület villamosítási mértékének megítélésére csak akkor szolgálhat megbíz- ható alapul,, ha majd a villamos energiának a két ország közötti cserekereskedelméről is tiszta kép nyerhető.

Összefoglalásul megállapítható, hogy a

most visszacsatolt Felvidék ene—rg'iavi'szonyaí némileg eltértek Clsxonka-Magyarországétól.

A szóbanforgó terület energiaszükségletének fedezésében ugyanis a szénnek nem volt olyan nagy szerepe, mint az anyaország te—

rül-etén, s inkább előtérbe lépett a tüzifa és a vázienergia. Minthogy azonban a két terü- let energiaviszonyaiban mutatkozó eltérés nem kirívó, a kölcsönös hatás csak a terü—

letek arányában fog mutatkozni, tehát a mai Magyarország energiaviszonyaiban szembe—

tünő változás aligha várható, legfeljebb az energiahordozók jelentőségének némi elto- lódása krövetkezhetik be, ami a tüzifának és a vizienergiának, később esetleg a nyers- olajnak is a szénnel szemben megnyilvánuló némi előretörésében válna érezhetőve'.

Szalay Zoltán.

Kereskedelem.

Commerce.

Résumé. Lyenguéte générale organise'e par le service statistigue dans la région nouvellement libére'e du Nord a enregistré le nombre et Feffectif du personnel des magasins publics, entrepóts, maisons frigori/igues; le nombre et Feffectif du personnel des sociétés anonymes, en commandite ou en nom collectif, des sociétés ;: responsabilité limitée, des associations coopératioes gui ont des magasins de vente; le nombre et les dates des foires hebdomadaires, des foires aux bestiaux et des foires a étalage. On a trouvé 299 magasíns publics, entrepöts et maisons frigori/igues avec un total de 1321 employe's. %% des magasins publics servent all'emmagasinement du blé (leur nombre est de 3267). La partie la plus importante du personnel (603, soit 46%) se trouve au service des huit entre—

vpóts de tabac. Beaucoup dlemployés ont guitté leur paste au moment du changement de souve—

raineté; clest pourouoi les chi/Tres relatifs au pet- so'm'iel *des entrepóts de blé et de tabae du Mono—

pole tchéco—slovague niont guiune valeur approxi- mative. Les sociétés anonymes, en commandite ou en nom collectif, les sociétés á responsabilité limitée et les associations caopératives ayant des magasins de vente sont au nombre de 427 parmi lesguelles il y a 352 coopératioes. Le successeur de l'établissement Bata gui s'appelle ,,Cikta, Société pour la fabrication et le commerce des chaussures"

possédait lors du recensement 16 magasíns. Le recensement slétendait aussi aux maisons de com—

merce importantes dont le proprie'taire était une personne physigue; on en a trouvé 119, dont 28 a Kassa et 46 a Munkács. Des foires hebdo-

madaires se tenaient dans 49 communes, des foires

aux bestíaux dans 89, des foires générales Ö étalage dans 79. Les foires hebdomadaires avaient, lieu en un ou deux jours de la semaine, les íoites générales 4 d 6 fois dans lyannée. Le commerce de la région recouvre'e accuse plus de mouvement dans la partie Ouest (lue dans la partie Est. Cela

(2)

11—12. szám — 1081 — 1938

tíent suttouf Ö la géogfaphie, au degré de ,déve- Összefoglaló kimutatás a jelentősebb

loppement des communications et () la densité de helységekről:

la population.

* Nyilvános Alkal-

Város, község neve raktárak mazottal:

A Felvidék visszacsatolt részén tartott Kassa ... mi? szélnél!

általános statisztikai felvétel a kereskede- 32332? : "_ """ j "1; ;;

lemre vonatkozólag a következő adatokat Léva ... ' 8 192

gyűjtötte: nyilvános raktárak, tárházak, őílíiíí'íggnex'y : : : : : g §

hűtőházatk és alkalmazottaik száma; nyilt Nagymegyeukomáromíj.) 5 29—

árúüzletet fenntartó részvénytársaságok, 33333? (_soinorjai i) § ;) betéti-, közkereseti—, korlátolt felelősségű Érsekújvár. . . : : 4 12

társa—ságok, szövetkezetek és alkalmazottaik 32313 : : : : : : : : § 5?

száma; továbbá a hetivásárok, az országos Munkács ... 2 .

állat- és kirakóvásá'rok száma és ideje. Az gggeízzáiíát """ ; 903 adatgyüjtés csak vp'illamatfelvételt nyujthat Egyéb községek. : : : : 214. 551 a visszacsatolt rész kereskedelmének kepé- Összesen:. . 299 1.321 ről —— az adatok nem is hasonlíthatók össze

az anyaország adataival — és inkább csak tájae'koztatóul, címj'egyzékül szolgál egy ké- sőbb végrehajtandó részletes kereskedelmi felvételhez.

A visszacsatolt részen az adatgyűjtés összesen 299 nyilvános raktárat, t'árházat,

hűtőházat mutat ki 1.321 alkalmazottal. A

raktáraknak kereken, 90%-a tisztán csak

gabonaraktár (267). A gabonaneműek mel- lett 5 raktár zöldségfélét is, 4 raktár gyap- jút, 4 raktár fát és szenet, 3 raktár műtrá- gyát is raktároz. Ezenkívül van 8 dohány—

raktár, 7 hűtőház és 1 sz-eszraktázr. Az al-

kalmazottak számánál érdekesség, hogy a 8 dohányraktár foglalkoztatja az alkalmazottak 46%—át: 603 embert (a nagytárkányi dohányraktárnak 200, a lovainak 180 és a rimaszombatinak 200 alkalmazottja ;van),

's így egy gabonaraktárra átlag csak 2—3

alkalmazott jut. Megjegyzendő, hogy az alkalmazottak számának adatai semmilyen

következtetésre nem alkalmasak, mert az

uralomváltozás miatt igen sokan elhagyták állásukat. Sok helyütt —— főleg a Monopol gabonaraktáraknál és az állami dohányraik- táraknál — az alkalmazottak számáról egy- általán nincs adat, vagy csak becslés szol—

gál támpontul.

' A nyílt áruüzletet fenntartó részvény—

társaságok, betéti-, közkereseti-, korlátolt felelősségű társaságok, szövetkezetek kö—

zött a leggyakoribb az mi. 11. ,,fogyasztási szövetkezet", amely minden nagyobb köz——

ségben feltalálható. Ez a fogyasztási szövet—

kezet szinte kivétel nélkül vegyeskereske'm dés, legtöbbször korlátlan italkiméréssel és dohányárudával egybekapcsolva, egy vagy

két alkalmazottal. Összes számuk 352. A

Bata cég utódának, a ,,Cikta cipőgyári és kereskedelmi kft."-nak az összeíráskor a

visszacsatolt területen 16 áruüzlete volt, bár

ennél feltehetően több üzletet tartottak fenn a visszacsatolás előtt. Jelenleg —- áruhiány

miatt — majdnem mindegyik végkiárusit és felszámol. Az adatgyüjtés kiterjedt a na—

gyobb egyéni cég-ek áruüzleteire is, azonban

ennek az adatgyüjtésnek a célja csak egy

későbbi statisztikai felvételhez szükséges adatszolgáltatás névsorának "megállapítása volt. A visszacsatolt területen az adatgyüj—

tés szerint a fogyasztási jszt'ivetkezetek(szá—

ma 352, a részvénytársaságok, betéti—, köz—

kereseti-, korlátolt felelősségű társaságok üzleteinek száma 75 és a nagyobb egyéni cégek száma 119. Az összes alkalmazottak száma pedig 1.630.

(3)

11—12. szám

A nagyobb városokban:

Részvénytársaságok, betéti-,

.. . , Alkalma-

szama

,, Kassa . . . . 22 127

'Ungvár . , . . 24 _ 147

Munkács . . . 13 90

Beregszász 2 4

Érsekújvár 8 22

Jolsva . 1 3

Komárom . . . _ 2 20

Léva ... 3 25

Losonc . . . . 3 43

Rimaszombat . 1 4

Rozsnyó 2 8

A nagyobb egyéni cégekről szóló adat- gyüjtés szerint Kassán 28 egyéni cég volt

összesen 266 alkalmazottal, Munkácson 46

egyéni cég, összesen 76 alkalmazottal. A kassai üzletek alkalmazottainak számát néhány nagy egyéni cég duzzasztja fel: 17,

*27, 29, sőt 60 és 65 alkalmazottat foglal- koztató egyéni cégeket is találunk.

A visszacsatolt Felvidéken hetivá—

fsárt 49 községben szoktak tartani, hetenkint összesen 82 alkalommal. Még- pedig 20 községben hetenkint egy- szer, 25 községben hetenkint kétszer és négy községben, illetve városban:

*stapon, Dunaszerdahelyen, Galántán és

Munkácson hetenkint háromszor van heti-

"Vásár. A hetivásárok leggyakoribb napja csütörtök, legritkább napja pedig szombat és hétfő. Országos állatvásárt összesen 89 községben tartanak 636 alkalommal, or—

szágos kirakóvásárt 79 községben, 456 al—

kalommal. Tehát évenkint 7 országos ál- lat- és kiirakóvásárt tartanak átlagban a községek, az állatvásároknál 'a maximum 4—— évenkint 16 alkalommal —— Munkácson, illetve a kirakóvásároknál a maximum ,— évi 12 alkalommal —— Érsekujváron, Királyhelmecen, Losonc—on és Nagykaposon

—— 1082 — 1938

van. Országos állatvásárt a községek 59%—a (52 község) évi 4—6 alkalommal,

29%-a (26 község) éve'nkin't 6-nál többször

és csak 12%-a (11 község) évenkint 4-nél kevesebb alkalommal tart. Az országos ki—

rakóvásároknál ez az arány: évi 4—6 al-

kalommal 52 község (66%), évenkint 6—nál

többször 17 község (21 %), és évenkint 4-nél kevesebbszer 10 község (13%) tart kirakó- vásárt. Az állat- és kirakóvásárok arány—

számainak majdnem teljes egyformasága is mutatja, hogy ez a két vásárfajta a köz- ségekben rendszerint egyszerre szokott Le- zajlani.

Annak a megállapítására, hogy vajjon a visszacsatolt Felvidék melyik részének a ke—

reskedelme fejlettebb, az ideiglenes, általá-

nos felvétel nem alkalmas (a következtetések—

nek számszerű adatokkal való alátámasz—

tására, de megállapítható, hogy a kereskedelem a nyugati részen élénkebb, mint a keleti részen. Lényegesen több nyilvános raktárat, tárházat, hű'tőhzázat és részvény—

tánsaságot, (betéti-, közkereseti-, korlátolt

felelősségű társasági, szövetkezeti áruüzle- tet találunk a nyugati részen, de több a he- tivásár és az országos állat— és kirakóvá- sárt tartó községek száma is. A nyu—

gati rész kereskedelmi fejlettsége elsősor—

ban földrajzi és közlekedési okokkal ma- gyarázható, lakossága .sűrü'bb, wasútvonalai forgalmas—abbak és a Duna is ideális víziút a kereskedelem számára. A nyugati rész ke- reskedelmének nagyobb fejlettség—ét a keleti rész visszacsatolt városaiwal (Kassa, Ung-

vár, Munkács, Beregszász) sem tudja telje- sen egyensúlyozni. Aránylag a középső rész (Rimaszombat és Rozsnyó környéke) visz—

szamaradottabb, bár fejletlen kereskede- lemről itt sem beszélhetünk.

Farkasfalvy Ervin dr.