5. szám.
—458—
1936
székesfővárosunk környékén jellemző. A rohamos fejlődésre nézve csak néhány lélekszámindexet ra- gadunk ki:
1869 100 100 100
1930 173 372 1.568
Ez a Budapest környékén lévö szomszédos községekre nézve azt jelenti, hogy a jelzett 61 esz—
tendő alatt népességünk 26 ezerről 415 ezerre nö- vekedett. E gyarapodásban a természetes
porodás a vándorlási mérleg aktivuma mellett jelentéktelen. A nők túlsúlya a környéken nem oly erős, mint a házi cselédek e's gyári mun- kásnők többlete révén magában a székesfőváros—
ban. (1930-ban 1.000 férfire Budapesten 1.189, a környéken csak 1.072 nő esett.) Amig a kormeg- oszlásban Budapesten az öregek túlsúlya egyene—
sen megdöbbentő, addig a környéken kedvezőbb a helyzet, fiatalosabb a korösszetétel, magasabb a gyermekek aránya. Családi állapot szerint a kör- nyéken a házasok magasabb aránya, foglalkozás szerint a mezőgazdasági népesség túlsúlya jel—
lemző. A környéken az értelmiség aránya alacso—
nyabb, de a környéken a kultúrfok fenntartásához és fejlesztéséhez a nagyfontosságú érdekek egész
sorozata fűződik. Csak, ha majd a környék kellő
arányban önmagából tud orvost, ügyvédet, tanárt és egyéb értelmiséget kitermelni, csak ha majd gazdaságilag is megerősödött, csak akkor tud majd
méltó társként a főváros mellé állani, csak akkor
lesz vele közigazgatásilag is kapcsolható, ill. rész- ben vele egybefogható. Lehet persze, hogy ez a beolvadás nem is fog pontOsan abban a keretben és terjedelemben megtörténni, amelyben statiszti—
kai elméleti szempontból Nagy—Budapestet ma ha—
tároljuk el.
Nagy-Budapest modern problémája sok irány—
ban ágazik szét és kétségtelen, hogy a népességi diagnózis a városszéli települések újszerű tömeg- jelenségeit csak egy oldalról tárja fel. Megemlí—
tendő emellett még az is, hogy Thirting munkája még a népességi kérdésben is csak a népszámlálás- beli eredményeket és nem a n-épmozgalmat ismer—
teti. Ez utóbbival Nagy-Budapestre vonatkozólag rövidesen külön kiadvány fog foglalkozni. De, amit Thirning a népszámlálásból nyujt, az az idevonat—
kozó statisztikának szakavatott tollú feltárása.
Szerző új munkája bizonyítja, hogy e könyv írója a népesség statisztikáját a lehetséges összes fel—
vételi kérdések tekintetében biztos kézzel tudja boncolni. Bizonyos, hogy a népszámlálások kom- mentálásában a könyv szerzője még nagy sikere- ket ígérő jövő elé tekint.
sza—
Sz. T. dr.
La population belge et son avenir.
Edité par la Ligue des farm'lles nombreuses de Belgigue.
Bruxelles, 1934. 41 1. -— p.
Belgium nepessevi statisztikájának adatai époly aggodalommal töltik el népük sorsát .l'éltő belga nepessegpolitikusokat, mint most már a legtöbb nyugateurópai országeival együtt hazánkéit is. Ez az aggodalom már a belga népességstatisztikusok- kal is festegetteti népük szomorú jövőjét. Belgium népessége 1830—ban 3,735.0400 volt, 1930—ban 8,1529.824 főre rúgott s az illuzióktól mentes népességstatisztikusaik szerint a népességet alakító tényezők változatlansága esetén 1001 —év mulva újra 3,700.000 lélekre esik vissza. Ez a szomorú pers—
pektiva, ha Belgium hivatalos népességpolitikájá- nak még nem is szabott pozitív irányt, társadalmi megmozdulásokat annál többet eredményezett ott is. A ,,Ne'pes családok ligája" is ilyen társadalmi megnyilvánulás eredménye, mely ezt a könyvét is azért adta ki, hogy a belga közvéleményt a népes- séget fenyegető veszedelemmel kapcsolatban fel- rázza.
Belgium népességi mérlegének aggasztó tüne—
tei 1880 körül jelentkeztek először és 1901, óta nemcsak súlyosodtak, de meg is sokszorozódtak.
Ezek a születési arányszám hanyatlása, az évi szü- letési szám csökkenése, a halálozási arányszám állandosulása, továbbá a belga nép struktúrájában bekövetkezett az a mélyreható változás, mely az avatott szemeknek már elárulja a nép elöregedését s jelzi annak hanyatlását, alkonyát. 1880—ban 10.000 lélekre 314 születés esett, 1900-ban 290, 1913-ban 224, 1932—ben pedig már csak 1715. A szii- letési arányszám csökkentése tehát 52 év alatt 44%. Az 1901—41'905. évek átlagában 193481 gyer—
mek született Belgiumban, mig az 1928—1932.
évekében csak 141391. 27 év alatt tehát az átlagos évi születések száma 24%-kal (46090—nel) csök—
kent. A születések számában bekövetkezett csökke—
nés nagyobb évi veszteséget jelent a belga népes- ségnek a könyv szerint, mint a négy évig tartó háború emberpusztitása, mert a belga hadsereg világháborús vesztesége elesettekben, sebesülések—
ben, vagy betegségeikben elhaltakban és eltüntek—
ben átlag csak évi 45.000 volt. A házasságok ter—
mékenysége az 1880. évi 4—45—ös átlaggal szemben ma 2, pedig a belga nép állagának fenntartásában is kb. 3 születés kellene házasságonkint. Az igaz, hogy a halálozási arányszám is esett a század—
forduló óta. de ez csak 8%—kal s ez a csökkenés a születések számában mutatkozó csökkenésnek
csak %a. Az 1930—41932. években már 498 olyan községe volt Belgiumnak, hol a halálozások száma felülmúlta a születéseket. Csak természetes, hogy mindezek eredményekép a belga nép kortagozódása is nagyon kedvezőtlen képet mutat ma már.
5. szám.
—— 459 —— 1936
A munka a további részében a belga nép jö- vőjét vázolja, rámutatva az elnéptelenedés köz- gazdasági, pénzügyi, külpolitikai és morális hatá—
hogy azután a további születéscsökken'és meggátlására alkalmasnak vélt morális, psiclioló- giai és gazdasági eszközökről, illetőleg rendszabá—
lyokról adjon számot.
sára,
Függelékében elöször is azzal a téves felfogás- sal száll szembe, mintha a mai válság és annak
szomorú velejárója m— a munkanélküliség —- a né—
pesség túlme'retezettségének volna a következménye.
Érdekes összehasonlítást ad a
Munkaügyi hivatal közlése alapján annak bizonyí—
tására, hogy nincs összefüggés a népbőségr és a nemzetközi
krízis intenzitása között s hogy mennyire téves az a hit, hogy kisebb népszám mellett kevesebb lenne a munkanélküliek száma. Majd a belga nemzeti vagyonnak a népesség szaporodásával való össze- függéseit, a belga túlnépesedés problémáját s a belga nyersanyagforrások lehetőségeit ismertető fe- jezetek után a népesség mennyiségi :és minőségi kérdéseinek vizsgálatára szenteli a Függelék utolsó fejezetét s ebben behatóan bírálja azt a gyakran hallható felfogást, mely szerint Belgiumnak nem annyira népes, mint inkább erős, egészséges esa—
lz'idokra van szüksége, melyeknek minden egyes tagja kifejtheti teljes szellemi aktivitását.
G. G. dr.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
()uwages arrivés a la bibliothégue de l'Office central royal hongrois de statistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications dlintérét international el de théorie générale.) — Conférence internationale du
travail. 20. Session. __ Geneve, 1936. Résamé des rapports annuels préscntés en execution de l'article 22 de la constitution de l'organisation internatio- nale du travail. Annexe: Happort de la Commis- sion dtexpel'ts pour Ilapplication des conventions.
—— Tableaux montrant la situation des Etats mein- bres a ltégard des conventions et recommandations ndoptées par la confércncc internationale du _travail. Bureau international du travail. (lenézve.
The statesman's year book. Statistical and historical annual of the states of the world, 1936.
.Edited by M. Epstein. London.
A dunai államok valutarendeze'se. Magyarország középeurópai intézete 1936. évi január hó 9-én, 13-án és 17-én megtartott szaktanácskozásának tel—
jes anyaga, 72 1. Budapest. 1936.
Balás, Charles: Malthus and the population problems of to-day. 39 1. Budapest. 1936. (Klny. a Journal de la Société hongroise de statistigue 1935.
évi 4. számából.)
Békessg Imre: A tőzsdekrachok lélektana. 611.
Budapest. 1936.
Deutsch Hilda: A pénzláb megváltoztatása és az azt követő gazdaságpolitika Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban. Részlet doktori ér'
*tekez-ésből. 14 1. Budapest. 1936,
Dománg Gyula dr.: Az 1935. évi gazdasági és .valatakonferenciák. 16 1. Budapest. 1936.
Farkasfalvi Mauks Endre: Javaslat a dunai nemzetek aktuális problémájának megoldására. 61 1. Budapest. 1936.
Forró Marianne: Tengerentúli vándormozgal- mak. Az újkori vándormozgalom problémája, kii—
lönös tekintettel az Egyesült Államokra.
Földes Béla: A szociális igazság felé Szociális brevárium. 228 1. Budapest. 1936. (Az Országos szociálpolitikai intézet könyvtára. 1/3.)
Kammer Andor: A nagykereskedelem szerepe és helyzete a közgazdaságban. Részlet doktori érte—
kezlésböl. 13 1. Budapest. 1936.
Mortara, Giorgio: Annual'i statistici. 121. (Iitta 4di Castello. 1936, (Klny. a Giornale degli econo—
inisti e rivista di statistiea 1936. évi áprilisi szá—
mából.)
Nemes Lajos: A totális állam és az érdekkép—
viseleti rendszer. 72 1. Budapest. 1935.
Polzovics Iván dr.: Az á. n. gazdasági szank—
ciók különös tekintettel a Nemzetek szövetségének az olasz-abesszin viszállyal kapcsolatos gagkorla—
tára. 34 1. Budapest. (Klny. a Jogászegyleti érteke- zések 1936. évi 1—2. számából.)
Sipos Sándor dr.: A kényszerkartelezés mint a válság leküzdésének nemzetgazdasági módszere.81.
Budapest. 1936. (Klny, a Jogászegyleti értekezések 1935. évi ti.-2. számából.)
Sipos, Dr Alexandre: Les syste'mes de statis—
tigae des prix nécessaires aux investigations sur les conjonctures et (2 I'analgse :les marclzés. 281. Bu- dapest. 1936. (Klny. a Journal de la Société hon- groise de statistigue 1935. évi 4. számából.)
Solth, Károly dr.: A dunamedencei államok né- pesedési irama.4l. Budapest. 1936. (Klny. az Egész- ségpolitikai szemle 1935. évi 9—10. számából.)
Szivessy Lehel dr.: A pénz értékállana'ósága.
20 !. Szeged. 1936. (A m. kir. Ferenc József-tudo- mányegyetem barátai egyesületének jog- és állam- tudományi szakosztályában tartott előadások. 23.) Zuckermann Ferenc dr.: A gazdasági élet abc—je.
Gazdasági alapismeretek. 176 1. Budapest. 1936.
Magyarország. ( Hongrie.) — Adóstatisztika.
V. füzet. (1934) Kiadja a m. kir. pénzügyminisz- ter. Budapest.
A magyar királyi dohányegyea'árusa'g statisz—
tikája az 1934/5. költségvetési évről. Kiadja a ma- gyar királyi dohányjövedéki központi igazgatóság.
Budapest.
A szegedi kereskedelmi és iparkamara jelentése a kerület 1935. évi közgazdasági viszonyairól.
Szeged.
Devisenbewirtscha/tung in Ungarn. 7. Auflage.
47 1. Budapest. li936.
Financial position of Hungary in the [írst gizarter of 1936. Eighteenth auarterly report by Mr. Royall Tyler, the representative in Hungary of the financial committee. League of nations.
Geneva.
