I. Kongó szerepe a nyersanyagtermelésben

NEMZETKÖZI STATISZTIKA—' '*

I. Kongó* szerepe a nyersanyagtermelésben

A MEZÖGAZDASÁG És A BÁNYÁSZAT SÚLYA KONGÓ NEMZETI JÖVEDELMEBEN (százalék)

Ebből

; Nemzeti _

Év jövedelem gazdaizggól _ a bányászatból

összesen _ _

származik

1 950 ... 100,0 30 20

1953 ... . 100,0 29 23

1954 ... 100,0 28 23

1955 ... ., ' 100,0 28 24

1956 . ... 100,0 26 24

1 957 ... . 100,0 28 20

1958 ... 100,0 28 18

A FONTOSABB NÖVÉNYEK TERMÉSMENNYISÉGE

(ezer tonna)

1934—1938. 1948—1952. 1953. 1958. ! 1959.

Termény

évek átlaga évben

Gyapotmag ... . 66 92 91 104 120

Földimogyoró . . . . 1281 155 180 169 174

Pálmamag ... . . . . 992 119 144 162

Pálmaolaj ... . . . . . 1632 180 225 245

Tea,3 . . . ... . ._ . 0,2 0,4 2,5 35

Kávé ... . '. 17 21 23 54 61

illzíaaliólate4 ... . 5 935 6 751 7 560 .

Nyersgumia ... ; . . . . 1 10 18 35 40

Gapot (szál) *... 31 46 45 48 54

1 1934. — ' 1949. — 3 Csak az ültetvények termelése. —- * Manióka (kasazeva) a trópusi országok-

ban termelt növény, amelynek keményítőben gazdag gyökeréból készítik a, tápióka nevü lisztet. — 5 Export.

* A Kongói Köztársaság (volt. Belga Kongó) területe 2 343 930 king, lakogainak száma. 1959—ben

13 821 000 fő volt. A fehér lakosság aránya nem egészen 1 százalék volt.

A Kongó-medence gyarmatosítása a XIX. század utolsó negyedében indult; meg. A 14 állam rész—

vételével 1884. nevember—ISBES. február hónapokban tartott ún. berlínl konferencia a. Kongó-medence túl—

nyomó része felett. a. belga uralkodó elnöklete alá tartozó tőkés társaság érdekeltségét ismerte el. Ebből jött létre rövidesen a belga uralkodó fennhatósága alatt a ,,Kongó Szabadállam", majd 1908-ban Kongó formálisan is belga gyarmattá. vált. Az első világháború után Ruanda Urnndi (54172 kmü, 1958—ban 4 700 000 lakos) is a gyarmati belga igazgatás alá. került mint népszövetségi mandátum, és 1922—ben gazdaságilag, 1925-ben pedig közigazgatásilag egyesült Belga Kongóval. Ruanda Urundl a második világháború óta. mint. ENSZ gyámsági terület 611 belga igazgatás alatt. 1960. június 30-án kikiáltoth a volt Belga Kongó (Ruanda Urundi nélkül) független—

ségét, amelynek tényleges megvalósítását azonban az imperialisták minden eszközzel igyekeznek megakadályozni

NEMZETKÖZI STATISZTIKA 4 ]. 7

A FONTOSABB NÖVÉNYEK TEBMÉSMENNYISÉGE AFBIKA ÉS A VILÁG TERMELÉSÉNEK SZÁZALÉKÁBA'N

Kongó termelése

Afrika. a világ

Temény 1934—1938. 1948—1952. 1934—1988. 1948—1952.

1959. évi —————————-—————- 1959. évi

évi átlagos évi átlagos *

termelésének százalékában

Gyapotmag . . ... . 5,7 7,0 6,9 0,61 0,81 0,71

Földimogyoró ... . 6,'72 6,5 5,1 1,42 1,6 l,?—

Pálmamag ... . . 13,83 19,5 . ll,63 16,2

Pálmaolaj ... . . 19,63 25,5 . J 6,33 20,8

Tea' . . . ... . 1,0 8,0 . 0,0 (),3

Kávé ... 12,0 §7,2 9,1 0,7 0,9 1,5

Manióka ... . . 21,4 24,35 . 11,4 12,05

Nyersgumi . ... . . ... . 10,0 16,7 28,6 0,1 0,6 1,5)

Gyapot (szál) . . . ... . . 5,2 6,7 5,9 O,5 0,6 0,5

1 A világtermelés adatában a Szovjetunió termelése nem szerepel. —— a Kongó 1934. évi termelése Afrika, illetve a világ 1934—1938. évi termelésének százalékában. — 8 1949. —- ' Kongó termelési adatában csak az ültetvényeken termelt tea. szerepel. —- 5 1958.

A FONTOSABB MEZÓGAZDASÁGI TERMÉNYEK KIVITELE

1934—4938. évek átlaga. 1948—1952. évek átlaga 1959. év Termény

ezer tonna. százalékl ezer tonna. százalékl ezer tonna. százalékl

Gyapotmagolaj ... 0,5 . 2,1 0,42 5,13 0,4

Földimogyoróolaj ... . 0,0 0,0 6,1 O,6 6,3 0,4

Pálmamag . . . ... . ... 78,2 (5,2 85,6 4,6 39,3 1,1

Pálmaolaj . . . . 60,3 7,9 12 ,8 10,4: 183,9 7,2

Tee . . . ... — —— —— —— 2,53 0,4

Kávé . . . .' ... 17,0 7,0 32 10,0 91,8 14,1

Nyersgumi . . . ... . 0,8 0,6 9,8 1,5 40,0* 4,2

Gyapot (szál) . . . ... 29,6 14,6 46,5 13,9 50,0 5,3

Megjegyzés. A mezőgazdasági termények adják Kongó kivitelének kb. 40 százalékát, s a. lakosságnak kb. 90 százaléka él a mezőgazdaságból. Egyes termények, illetve termékek kivitelének aránya a termelt mennyi- ség százalékában rendkívül magas: a pálmaolajnak 75, a gyapotnak 93, a teának 100 százalékát (az ültetvé-

nyeken termelt. mennyiség százalékában) vitték 1959—ben külföldre.

. 1 A kivág; értéke az ősszkivitel értékének százalékában az 1938., az 1950., illetve az 1958. évben.

—— 1953. -— 1 .

KONGÓ FONTOSABB MEZÖGAZDASÁGI TERMÉNYEINEK KIVITELE AFBIKA ÉS A VILÁG KIVITELÉNEK SZÁZALÉKÁBAN

Kongó kivitele

Afrika a világ

[termény 1934—1938. 1948—1952. 1934—1938. 1948—1952.

V -——-———-————-——— 1959. évi ———-————-———-——— 1959. évi

évi átlagos évi átlagos

kivitelének százalékában

Gyapotmagolaj ... . 4,8 24,1 41,51 O,6 2,8 4,31

Főldimogyoróolaj . . . . 0,7 8,1 3,3 0,0 3,3 1,9

Pálmamag ... . . . 11,7 12,0 5,8 10,7 11,2 5,2

Pálmaolaj ... . 24,8 38,0 46,9 13,1 26,0 30,7

Tea . . ... — — 7,41 -— —- O,51

Kávé ... 13,0 11,3 16,6 1,0 1,6 3,7

Nyersgumi ... . 8,9 16,6 30,21 0,0 OA 1,61

Gyapot (szál) ... . ... 5,3 8,0 6,5 1,0 1,9 1,6

1 1958.

418 NEMZETKÖZI STATí'szm —

KONGÓ HELYE EGYES unzómzmsáegmnmmnmx TEBMBLÉSÉBEN, ' VALAMINT KIVITELÉBEN (,

Kongó helye

Afrika a világ

Termény '

1984—1988. 1948—1952. 1934—1938. 1948—1952.

——————-———-———-————— 1959. évi ——————-—-—-—-—————— 1959. évi

évi átlagos évi átlagos

termelésében

Gyapotmag ... . ... 4. 4. 4. 15. 13. 17.

Gyapotmagolaj . . . ... . . . . . . . . .

Földimogyoró . . . ... . 3. 4.— . 7. 11.

Földimogyoróolaj ... . . . . . -

Pálmamag . . . . ... . ... . 2.1 2. 2.1 2

Pálmaolaj . . . . ... . 2 1 2. . 2.1 2.

Teaz... ... . 8 6. . 21. 13.

Kávé "..-u.n.... ... 3. 6 4. 14. 18. , 10.

Manióka . . . ... . . . . . 2 2_a . 4. 4.3

; Nyersgumík . . ... . ... 4. 3 3. 19. 14. 9,

Gyapot (szál) . . ... 4. 4. 4. 16. 14. 17.

kivitelében

Gyapotmag ... — - — "

Gyapotmagolaj ... 2. 3. 1.3 12. 7. 3.3

Főldimogyoró... . . . . . .

Földimogyoróolaj ... '7. 2. 4. 25. 5 ?.

Pálmamag . . ... . ... 3. 2 5. 3. 2 5.

Pálmaolaj . . . ... . . . . . 2. 2 2. 2 2 2.

Tea' ... —— — 5. —— — 16.

Kávé . . . ... . . 3. 4 2. 12. 8 4.

Manióka.... ... . . . . . -

Nyersgumi . . . ... 4. 3. 3.3 22. 13. 10.3

Gyapot (szál) . ... . . . . . 4. 4. 4 11. 11. 27.

1 Kongó 1949. évi termelése Afrika és a világ IMS—1952. évi termelésénekí százalékában.

—— * Kongó termelési adamban csak az ülhetvényeken termelt tea szerepel. —— 3 1958.

A FONTOSABB' ÁSVÁNYOK TERMELÉSI?)

1938. 1950. 1953. 1957. 1958.

Ásvány

évben

Ónérc (Sn tartalom), ezer tonna .. . . .. 10 14 16 15 11

Horganyérc (Zn tartalom), ezer tonna 6 75 118 107 114.

Mangánérc (Mn tartalom), ezer tonna . 4 9 108 1841 166 Wolframérc (WOa tartalom—), tonna . . . 4 240 762 1 423 1 101 Kobalt—érc (CO tartalom), tonna ... 1 532 5 148 8 278 8 115 6 501 Gyémánt, ezer karát

Ékszeripari célra . . . . 200 544 564 631 669 Ipari célra . . ... 7 206 9 604 12 016 15 016 16 044

Arany, tonna. ... 14,7 10,6 11,5 11,6 ILO

Réz,1 ezer tonna . ... 124 176 214 242 238

Megjegyzés. Kongó utánérctermelésére vonatkozó pontos adatok nem Annak rendelkezésre; beautóáek

szerint Kongó adja a világ uránérctermeléaének 60 százalékát. A kitermelt uránércnek kb. báromnmeánéaze az Amerikai Egyesült Államokba, egynegyed része Angliába kerül.

1 Csak az elsődleges réz termelése.

NEMZETKÖZI STATISZTIKA " 41 9

A FONTOSABB ÁSVÁNYOK TERMELÉSE A VILÁG TERMELÉSÉNEK SZÁZALÉKÁBAN

Kongó termelése a vilag1

Ásvány 1938. 1950. ' 1958.

évi termelésének százalékában Önérc (Sn tartalom) ... . . . 6,0 8,3 8,1 Horganyérc (Zn tartalom) ... 0,3 3,7 4,3 Mangánérc (Mn tartalom) . . . . 0,3 0,3 3,4 Wolframérc (W03 tartalom) . . . . . 0,0 IA 4,l Kobaltérc (Co tartalom) . ... . 65,2 43,9 Gyémánt

Ékszeripari célra ... 9,4 22,1 13,8

Ipari célra ... . . . . 75,9 75,0 69,3

Arany2 ... . 14,8 11,7 11,8

Réz3 6,5 7,7 8,1'

1 A világtermelée adatában — a mangánérc 1950. és 1958. évi termelését kivéve — nincs benne a

Szovjetunió termelése. —— * A vllágtermelés adataiban nincsenek benne a Szovjetunió, a Kínai Népköztátsaaág.

Románia, valamint több kisebb termelő adatai. — 0 A világtermeléa adatai a Kínai Népköztársaság réz-

termelése nélkül. Az adatok az elsődleges réz termelésére vonatkoznak.

A FONTOSABB ÁSVÁNYOK KIVITELE

1938. 1950. 1958.

Ásvány évben

ezer tonna százalékl ezer tonna százalékl ezer tonna százalék!

Ónérc (Su tartalom ... 5,s s,5 11,8 10,6 7,4 4,82

Horganyém (Zn tartalom) . . . . . 1,82 5132 232

Mangánérc (Mn tartalom) . . . . . . 156,2 2,2

Wolframérc (WO3 tartalom) . . 0,23 0,23 0,8 0,4

Kobalt . . . ... . . . . ... . . . 5,7 9,1 5,5

Gyémánt ... 5 759,2* 8,2 2 4:57,0'l 3,9 15 097,2l SA

Arany... ... . . . . 11,3s 3,0

Réz . . . ... . . . . 160,3 33,3 166,9 25,0 24l,4 27,0 Megjegyzés. Kongó a. kitermelt ónére 67, horganyérc 45, mangánérc 94, gyémánt 90, wolframérc 73 százalékát exportálta 1958-ban.

5 T 1 A kivitel értéke az összkiw'tel értékének százalékában. —— ? Becslés. — 3 1948. — ' Ezer kurafi;

, — onna.

KONGÓ HELYE EGYES ÁSVÁNYOK TERMELÉSÉBEN

Kongó helye a vilag1

Ásvány 1938. 1950. 1958.

évi termelésében

Ónérc (Su tartalom) . . ... . . . . . 6. 4 5.

Horganyérc (Zn tartalom) . ... 22. 8. 9.

Mangánérc (Mn tartalom) ... . 18. 18. 6.

Wolframéro (WO3 tartalom) ... 27. 13. 7.

Kobaltéro (Co tartalom) ... l l.

Gyémánt

Ékszeripari célra ... . 5. 2. 2

Ipari célra ... 1. l. l

Arany2 ... . . . . . 12. 9. 9 Réz3 ... . . 5. 5. 5

1 A világtermelés adatúban -— a. mangúném 1950. és 1958. évi termelését kivéve — nine; _

Szovjetunió termelése. — * A világtermelés adataiban nincsenek benne a Szovjetunió, a Kínai Női)

ság, Románia, valamint több kisebb termelő adatai. — 3 A világtermeles adatai a Kínai Népköztá'ráaeáú '

termelése nélkül. Az adatok az elsődleges réz termelésére vonatkoznak.

4120 NEMZETKÖZI STATISZTIKA

KONGÓ ÁSVÁNYKINCSEI

Részlet Ásvány (év)

a világkészlet

ezer tonna százalékában

Mangánérc, 30—50 százaléka (1953) . 10000 3,2 . Rézérc, érctartalom (1952) ... 27 000 17,4 Ónérc, érctartalom ... ,. 510 10,0 Uránérc,1 U,,Oa tartalom (1955) ... 22,5

1 Kongóban vannak a világ leggazdagabb urnára-előfordulásai.

FORRÁSOK

Bjuüetmy Inosztrannoj Kommercseazkoj Informacii. 1960. június'28.

Ekonomlka kapitaliszticseszkih sztran. Moszkva. 1950.

FAO Monthly Bulletin of Avricultural Economics ami Staliatics, 1960. évi 1., S., ő., 9., 10., 11. szám.

U. N. Monthly Bulletin of Slatiatics, 1961. január.

U. N' . Statlstical Year-book 1955, 1959.

Szelszkoje bozjajsztvo SzSzSzR. Moszkva, 1960.

FAO Yearbook of Food and Agricultural Statistios, Production 1955, 1959.

FAO Year-book of Food and Agricultural statistics, Trade 1958, 1959.

Yearbook of International Trade statistics 1951, 1954, 1958.

Year-book of National Accounts statistics 1959.

II. Módszertani tájékoztató

A külkereskedelmi volumenindex , számításának módszere a Szovjetunióban

A szovjet külkereskedelmi statisztiká—

ban használatos volumenindexeket (ex- port, import, külkereskedelmi forgalom) az alábbi képlet alapján számítják ki:

_):91130 I.—

290770 , ahol

9 — az áruk mennyisége,

? —— az áruk ára,

1 -— a beszámolási időszak, 0 — a bázisidőszak.

A szovjet külkereskedelmi volumen—

indexekben bázisévként az 1955. év szerepel. Az 1955. év bázisként való kivá—

lasztását a következők indokolták: ez az év nem túlságosan távoli időpont, jel—

lemző a szovjet külkereskedelmi for—

galom összetételére; a kapitalista orszá—

gok piacain észlelt konjunkturális hul- lámzások tekintetében pedig több keve- sebb állandóságot mutatott.

Az exportált, illetve importált áruk ér- tékét szerződéses paritáson vették számba, majd egységesen átszámították határparitásra, exportáruk esetében:

fob szovjet kikötők, illetve franko a Szovjetunió szárazföldi határa, import- .áruk esetében: fob külföldi kikötők, il-

letve franko a szállító ország határa.

Az index számítása során nem veszik figyelembe a külkereskedelmi forgalom- ban szereplő összes árufajtát, hanem az árukiválasztásnál a reprezentatív mód- szert alkalmazzák. Ennek során több mint 2100 árut figyelnek meg, melyek az export értékének kb 75, az import érté—

kének pedig több mint "10 százalékát teszik ki. A reprezentatív módszer alkal—

mazásánál abból a feltevésből indultak ki, hogy a mintán kívül eső áruk árvál—

tozása azonos a reprezentációba tartozó áruk árváltozásaival. Ennek alapján a ki—

választásra nem került áruk értékét a reprezentatív áruk átlagárindexe alapján számítják ki, mégpedig a cikkelemek, cikkek és cikkcsoportok esetében a meg- felelő bontás (cikkelem, cikk, cikkcso- port) reprezentáns cikkei átlagárindexei—

nek segítségével.

A kiválasztott árukat a számítások so—

rán az Egységes Külkereskedelmi Áru—

nomenklatúra 9 főcsoportja szerint cso—

portosítják, külön—külön az export— és im—

portáruk viszonylatában, valamint a szo- cialista és kapitalista országokkal lebo—

nyolított kereskedelem szerinti bontás- ban. Az árucsoportok összege adja a fő—

csoportok _ összegét, a kilenc főcsoport összegezése pedig megadja a bázisidőszak _árain az egész export, illetve import ér-

; tékét a vizsgált időszakban.

F. l—né