9—10. szám.
ben — részben talán az általános gazdasági helyzet nyomása alatt is —— az építkezés már ismét alábbhagyott s a békeszínvonalat sem közelítette meg, A 100 tonnás és 100 tonnánál nagyobb tartalmú új kereskedelmi hajók épité- sének alakulását a következő adatok szemlélte—
tik: Az épített hajók '
tonnatartalma
Máma (millió tonna)
1913-ban 1750 '
1919-ben 2542 7"
1920-ban 1958 60
1921—ben 1377 43
' 852 24
1922-ben
—390-—
1924
Az 1923. évben a tengeri kereskedelmi
hajók forgalma valamivel élénkebb volt, minta nemzetközi árúcsere növekedése követelte volna, viszont az árúcsere nagyobb mértékben növekedett, mint a forgalom lebonyolítására használt hajók száma. Ezért 1923-ban egy útra átlag kisebb, egy—egy hajóra azonban nagyobb
rakomány esett, mint 1922-ben.
Az európai államok közül Németország, Anglia, Belgium, Francia— és, Spanyolország forgalma növekedett a legjobban a mult év- hez képest.
E. D.
A világ kábelhálózataJ)
Réseau mondtal des cábles.
A tengeralatti telegráfia szoros összefüggés—
ben álla világkereskedelmi forgalom fejlődésé- vel. A tengeralatti kábelvezetékek kiépítésére és tökéletesítésére, annak nagy fontosságára való tekintettel, kiváltképen azok az országok fordítanak nagy gondot, melyeknek kiterjedt gyarmataik s virágzó tengeri kereskedelmük van Ezek az országok kereskedelmi és gazda—
sági érdekeik terjedelmének megfelelően, a velük összeköttetésben álló területekkel való érintkezést minél gyorsabbá és közvetlenebbé igyekezvén tenni, mind sűrűbb kábelhálózat—
tal vonják be a földet. Az elsö tengeralatti kábelvezetéket Calais és Doover között 1851—
ben adták át a forgalomnak. A tengeralatti távíró rohamos fejlődését világítják meg az alábbi számok:
A világ kábelhálózatának fejlődése :
Év Kábelek hossza Év Kábelek hossza
1000 km-ben 1000 kxn—ben
1880 24 1900 3200
1870 240 1910 466'0
1880 780 1913 5193
1890 2110 1922 5902
A háború alatt és a háború utáni évek- , ben sem szünetelt a kábelvezetékek további kiépítése, 1922—ben a vezetékek hossza meg-
haladta az 590-000 kilométert, ami közel
16-szorosa a föld kerületének. 1913 óta a kábelek száma nagyobb mértékben szaporo—dott, mint amilyen mértékben a vezetékhossz nött, úgyhogy a kábelvonalak átlagos hosszú—
sága a haború előtti 202'6 kilométerről 1922-
ben 165'5 kilométerre esett Vissza. A vezeté-kek túlnyomórésze magánvállalatok kezében van, állami tulajdonban jobbára a rövidebb, parti kábelek vannak. A háború előtti évhez viszonyítva azonban az állami kábelek úgy szám, mint hosszúság szerint erősebben növe- kedtek—, mint a magánvállalati vonalak, amit a következő összeállítás mutat:
, 1913 1922
Kabelek
megnevezése kábelek km. kábelek km.
száma. hossz száma hossz
Állami ( tulaj- 2.152 93.485 3.092 141223
Magán- ( donban 411 425.861 474 448.960
Összesen 2.563 519346 1 3.566 590183
A rövidebb, parti kábelek föleg Dél—Ame—
rikában alkotnak sürü hálózatot, továbbá Afri—
kában, ahol a vezetékek az egész földrészt körülövezik.
A világ kábelhálózatában legnagyobb része- sedési aránya, mint első tengeri és gyarmati hatalomnak, Nagy-Britanniának van. Számos Hotta- és szénállomását s tengerentúli gyar-'
matait 272.000 km. hosszúságú vezeték köti
egymással és az anyaországgal össze, melyek a világ kábelhálózatának 4620/0-át teszik ki s túlnyomólag magántársaságok kezében van—
nak. A vezetékhossz tekintetében második helyen az Egyesült-Államok állanak 23'90/0—os részesedési aránnyal, a harmadik helyen Franciaország 110/0—os részesedéssel. A francia kábeleknek több mint fele van magánkézben.
A ,,Paeific Cable Boarda vonalai, melyek Nagy-Britannia ésIrország, az ausztráliai állam—
szövetség, Uj—Zeeland és Kanada közös tulaj—
!) Wirtschaft und Statistik 1923 8. sz.
1924 —391— 9— 10. szám.
Fontosabb államok kábelhálózata:
1913 1922
0 r S Z a g kábelek km. kábelek km.
. száma hossz száma hossz
Nagy-Britannia 508 261.882 580 272.398 Egy.-Allamok . 101 100.096 114 141.282 Franoiaorsz'ág. 102 43.677 126 65.030 Pacific Cable
Board . . . 5 14.539 7 17.426
Dánia ... 176 17.515 239 16.663 Japán ... 180 9.114 214 14.487 Hollandia . . . 67 6.177 60 13.230 Spanyolország. 24 5.803 34 6.613 Olaszország . . 59 3.024 97 5.833 Britt-India. . . 13 3.720 14 4.331 Norvégia. . . . 770 2.598 1.294 4.019 Németország . 114 43.294 108 3.275 Délamerikai
áll. és Mexikó 80 2.154 81 1.928 Ausztrália és
Új Zeeland 71 1.692 76 1.682
Svédország . . 106 557
236 907
donát képezik, alkotják a negyedik leghosz—
szabb kábelhálózatot. A fontosabb államok háború előtti és utáni kábelhálózatáról a bal—
oldali táblázat nyujt felvilágosítást.
1913 óta, a vezetékhosszat tekintve, a legnagyobb percentuális emelkedést (1140/0) Hollandia mutatja, mely keletindiai hálózatát jelentékenyen kiépítette. Olaszország, Svéd—
ország és Japán fejlesztették még az utolsó békeév óta nagyobb mértékben kábelháló—
zatukat.
Németország, mely 1913—ban_43.300 km.
hosszúságú kábelvezetékkel az országok között a harmadik helyen állott, a versaillesi szer—
ződés értelmében kb. 37.000 km.—t vesztett
s jelenlegi részesedési aránya a világhálózat—ban elenyészően csekély.
A leghosszabb tengeralatti kábel a Vancou- vert— és a osendestengeri Fanning-szigeteket
összekötő 6400 km. hosszúságú vonal, a
,,Pacific Cable Board" birtokában van.
A tőzsdei részvényekbe elhelyezett tőkék értékének változása.
Changements de la valeur des capitaua: places en actions cotées a la' Bourse.
Résume'. KOffice central de Statistigue établit mensuellement en nombres—indices la formation de la valeur de la fortune natio- nale enoagée en actions, par rapport ol l'état
du 31 décembre 1913.
A lloccasion du calcul de Pindice d'actions l'Office central roy. hongrois de Statistigue a, contrairement aux méthodes employees jusgu'á présent, mis en ligne de compte, lors de la constatation des fluctuations du ca—
pital social, les frais provenant de l'cxercice du droit de pre'empion et la valeur de llaug- mentation des actions gui pourrait étre obtenue par les droits de préemption. Les indices d'actions sont établis a partir du 1" octobre et! pour le premier jour de chague mois, cepen- dant a l'occasion de la premiere publication, ils sont publie's rem ontant jusgu'au 31 décembre 1920, au 31 décembre 1923 et au 1" juillet 1924. La base avec laguelle les nombres-indices furent comparés est toujours llétat diavant—
guerre, celui du 31 décembre 1913. Ainsi les nombres—indices ne furcnt établis gue pour les 97 actions gui se trouvaient enregistrées a la Bourse de Budapest des le 31 décembre 1913. A lloccasion des travaux de calcul on a relevé en méme temps les données gui présen-
tent une image claire et caracte'ristigue des apports provenantde l'augmentationet de rémis—
sion des actions, de la proportion des divi- dendes et de la valeur du cours, concernant la valeur des Sociétés anonymes, calculée suivant le cours et la guantité des actions et relativement a la participation de la fortune engagée en actions dans les auymentations des actions. Ces chi/fres sont résumés dans un tableau particulier.
Le nombre-indice démontrant la formation moycnne des valeurs des actions á la Bourse de Budapest fut le 1" novembre courant 10'9, soit, les actionnaires ont subi, par rap- port a l*e'tat du 31 décembre 1913, une perte de 89'10/0. Si l'on prend pour base gue la valeur des actions cote'es a la Bourse de Buda- pest représentait suivant les cours de 1913:
44 milliards de couronnes-or, tout en consi- dérant, gue ce montant comprend d'autre part la réitération de certaines valeurs du capital social, et gue le cours ne se forme point sui- vant le nombre total des actions enregistrées, mais d'apres le nombre des actions se présen—
tant efectivement dans le tra/ic de la Bourse, enfln nlomettant pas, gu'une certaine guotc- part des actions ne fait point la partie de la
