Magyary Zoltán: Javaslat a közigazgatási statisztika megszervezéséről

12. szám

térképalbum előkészítése során összeállított anya- got öleli fel, annak beosztásában és utalásokkal az egyes grafikai ábrázolásokra. A mű az egész fővárosra vonatkozó adatsorok és kombinatív táblák mellett lehetőleg tág területi részletezésben (a régi 10 kerület, illetőleg 32 városrész, sőt néhol 123 statisztikai alkerület szerint) is közli a Buda- pest történetét mondhatni minden szempontból és sok esetben a 60 évről (sőt néhol hosszabb idő- ről is) ———- évenkinti vagy időszakonkinti tagolás—

ban, illetőleg átlagokban —— feltáró anyagot. A ada—

tok zömében Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatalának adatgyüjtéseiből (részben más intéz—

mények, így kivált a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal felvételeiből) származnak. Abszolút száh mokat, százalékokat és más egyszerű arányszámo—

kat, ezenfelül azonban beható matematikai mód—

szerekkel kimunkált és előkészített adatokat is a szokásosnál nagyobb bőségben foglalt össze a gon—

dos szerkesztői kéz (: kitűnő forrásnmnkáhan. A magyar—német nyelvű, tehát a külföld számára is hozzáférhető forrásmű Budapestről még nem kő—

zölt statisztikai anyagban és speciális számítások—

ban, illetőleg kombinációkban is igen gazdag. Na—

gyon tanulságos például a gyáripari telepek terü—

leti részletezése, a születések és halálozások ala- kulása kis területi egységek szerint, a házasság—

kötések száma a vőlegény és a mennyasszony atyjának társadalmi állása szerint, az orvosi ren- delők, valamint az ipari és kereskedelmi foglalko- zásúak és a távbeszélő előfizetők területi meg- oszlása, az utóbbiak foglalkozási tagozódása, a vásárcsarnokba behozott áruk részletezése szár—

mazási vármegyék szerint, a belföldi idegenek száma lakóhelyük járása szerint, s ugyancsak Budapest belföldi vendégei számának a viszonyí-

tása a kiindulóhely lélekszámához. Figyelmet ér—

demelnek az egy fejre kiszámított legkülönfélébb arányszámok, a reálmunkabérek, a tiszta születési és házasságkötési arányszámok, a halandósági tábla, a morbiditási és letalitási arányszámok stb.

Az anyag tartalmát tagolásának váza csak kör- vonalozza. E szerint a könyv számhalmazát a kö- vetkező részek tartalmazzák: lépületviszonyok; la- kásviszonyok; álló népesség; népmozgalom (a kö- tetnek legterjedelmesebh, speciális arány- és egyéb számításokban is leginkább bővelkedő fejezete);

közegészségügy; községi közigazgatás, községi ház—

tartás és közbiztonság; adóügyek; építkezések és

közmunkák; őstermelés, ipar és kereskedelem;

közlekedés; hitelviszonyok; közélelmezés és árak;

közoktatás, közművelődés és egyházi élet; szociá- lis viszonyok. Az egyébként céljához híven telje- sen Budapestre szorítkozó nagyértékű mű nemzet- közi táblájából kitünően 30 európai nagyváros közül csak Berlin lakosszámának az 1800. évi lélek—

szám 24—szeresére történt megnövekedése haladta meg az ugyanez alatt az idö alatt l7%—szeresre nőtt

—-—- 1092 -—— 1940

lakosszámú —— újabban ugyan lassabban fejlődő, erős ütemben népesedő környékét azonban magá:

ban nem foglaló —— Budapestét. * '

Wildner Ödön dr.: Buda és Pest közigazga-

Dr Edmond Wildner: Histoire de Fadmtm'stra- tion de Buda et de Pest sous lc régime absolu, de 1849—65 et sous le régime provisoz're (toma II).

Statisztikai Közlemények. (Szerkesztizlllygfalvi LLajos dr.) 88. kötet, 1. szám. Kiadja: Budapest székestőváros Statisztikai Hivatala.

Publications Statistígues (rédigées sous la direction du Dr Louis [. Illy efalvz). 86? volume, n0 1. Pubtiés par le Bureau de Staiistigue de la VülcdeBudapest.

Budapest, 1940. 871. —— 11.

E mű I. kötete, mely Pestnek és Budának az abszolutizmus (1849—1860) alatti állapotrajzát és közigazgatási viszonyait tárgyalja, még 1937-ben jelent meg s róla e folyóirat 1939. évi 3. számában emlékeztünk meg. A munka jelen Il. kötetének első fele 3 fejezetre tagoltan folytatólagosan ismer—

teti a két főváros történetét és közállapotait az 1860—1865. évi provizórium alatt, majd pedig a történelmi események hatása alatt Pest és Buda közigazgatásáhan ez idő alatt beállott változásokat;

a második fele pedig érdekes adalékokkal szolgál e két rendkívüli korszak (1849—1860, 1860—1865) Pestjének és Budájának állapotrajzához. Ez utóbbi rész különböző fejezetei statisztikai adatokkal tar—

kított ismertetésekben adnak érdekes tájékoztatót az akkori két főváros népességi tagozódásáról, majd a városrendezésről, a köz— és magánépitke- zésekről és a közlekedési viszonyokról. A további fejezetek pedig az akkori Buda és Pest közgazda—

sági életét, közegészségügyét és szociálpolitikáját, végül pedig közoktatását és közművelődési viszo—

nyait ismertetik meg az olvasóval.

Mint a magyar hivatalos statisztikai szolgálat történetének jellemző érdekességét emeljük ki e fejezetek elejéről azt, hogy a statisztika iránti szükséglet közigazgatási körökben már az abszolu- tizmus elején mennyire megnyilvánult. Pest akkori kerületi főispánja már 1849 dec. 31—i rendeletével felhívást intézett a két fővároshoz, melyben a statisztika fontosságát hangoztatva, körültekintő tervezet alapján teszi kötelességükke' a különböző népességi, gazdasági és kulturális adatgyűjtéseket.

G. G. dr.

Magyary Zoltán: Javaslat a közigazgatási statisztika megszervezéséről.

Zoltán Magyary : Propositton sur l'orgam'satt'on d'une statistigue administrative.

Közigazgatástudománv III. évf. 4—5. sz. '

,,Közígazgatástudomány", anne'e III, uuméms 4—5.

Budapest 1940. 255—258. l. — p.

Hivatalos statisztikánknak a közigazgatási sta- tisztika terén 1931—ben megkísérelt első részlete- sebb adatgyüjtése után a közigazgatási statisztika kiépítésének kérdése ismét napirendre került. A kér-

12. szám

— 1093 -— 1940

dés egyik legjobb ismerője, Magyary Zoltán most idevágó javaslatait nyomtatásban is közreadta s ezáltal ismét vállalta a kezdeményező szerepét.

Javaslataiban először az általános szempontokat foglalja össze, majd a közigazgatási statisztika adatgyűjtésének rendszerét mutatja be — e szerint a statisztika a közigazgatás szervezeti egységeit, személyzet—ét, költségeit és működését tudakolná —, végül a csak vázlatosan bemutatott javaslat részle—

tes kidolgozásának módjára is rámutat.

Dolgozatok a közigazgatási reform köréből.

Etndcs sur la réforme administrative.

Magyary Zoltán egyetemi tanársága és a Magyar Köz—

igazgatástudomanyi Intézet alapítása tíz éves évfor—

dulójara írtak tanítványai, a Magyar Közigazgatás—

tudományi Intézet munkatársai.

Ecríles, a l'occasion du 10: anniuersuire du profi—550171!

ti'Unit/ersíié az M. Zoltán Magyary el de Plus-

!z'tul hongrois de scimce administrative, par ses elé- ues. collaboraísurs de ce: Institut.

Budapest, 1940. 239 l. _ p.

Magyary Zoltánt tizenhárom tanítványa és munkatársa ajándékozta meg az előttünk fekvő könyvvel. Mind a tizenhárom tartalmas tanulmány Magyary és az általa vezetett Magyar Közigazgatás—

tudományi Intézet sajátos, sok szempontból új irá—

nyokat kereső felfogásában készült s arról ad számot, hogy a tanulmányok szerzői alapos isko- lán mentek végig. A dolgozatok közül egyiknek sincs statisztikai célkitűzése. Magyary iskolájában azonban a statisztikának is bő szerep jut és ezért a tanulmányok némelyike statisztikai vonatkozá—

sokban sem szegény. A legközvetlenebbül jut a statisztikával kapcsolatba Elek Péter dr. ,,Terület és közigazgatás" c. cikke, melyben a szerző meg—

kísérli kis—, közép- és nagytájakra bontani a fel- vidéki területsávval és Kárpátaljával megnagyob- bodott Magyarországot. A statisztikus munkáját mindeddig nagyon megnehezítette az a körül- mény, liogy a merev közigazgatási választóvonalak- tól elszakadó, ill. azokat csak részben, a lehetőség határain belül respekt-áló területi tagolási rendszer kidolgozásával az e tekintetben érdekelt és a sta—

tisztikával rokon legtöbb tudomány, kivált a föld-

rajz mindeddig adós maradt. Elek helyes ösvé- nyen haladó kísérletét ezért örömmel kell fogad- nunk. Kiss István dr. ,,A közigazgatási népi alap- jai és a közigazgatási reform" c. tanulmánya is erősen statisztikai vonatkozású, mert fejtegetései- ből azt is kiolvashatjuk, hogy mily fontos a köz—

igazgatás szempontjából a helyes és megf-elelő statisztikai alap és éppen ezért milyen irányú sta—

tisztikák összeállítása a legszükségesebb. A többi tanulmány közül pl. Vitéz István dr. ,,Hivatás- rendek Magyarországon" és Kovács Ernő dr. ,,A mezőgazdasági munkahérmegállapítás intézménye"- nek fejlődése és eredménye Magyarországon" c.

cikkében is találunk statisztikai gondolatokat,

ill. adatokat. A könyv több ábrát is közöl és Magyary-nak, valamint Intézetének munkásságára jellemző néhány legfontosabb adatot is tartalmazza.

Ember Győző: A M. kir. Helytartótanács ügy- intézésének története.

Victor Ember: Histoire de l'aclivite' administra—

tive du Conseil de la Licutenance générale Royale Hongroise.

A M. kir. Országos Levéltár kiadványa. . Publication des Archives royales hongrotses.

Budapest, 1940. 298 l. —— p.

A mű nem statisztikai jellegű s intézmérnytör—

téneti szempontból bír nagy jelentőséggel. A Hely- tartótanácsot újjászervezése után, 1724 március

21-én iktatták be Pozsonyban. Ettől kezdve meg—

szakítás nélkül működött az első felelős miniszté—

rium felállításáig, majd a Bach-korszak után a ki- egyezésig. Az alaptörvény teljes függetlenséget ki- vánt biztosítani a Helytartótanácsnak. A valóság- ban azonban a magyar udvari kancellária bizonyos felülvizsgálatot gyakorolt felette, sőt a fontosabb ügyek a király legbizalmasabb tanácsadóinak a ke—

zén is átmentek; utóbbi körülmény nemzeti szem- pontból nem kis veszedelmet rejtett magában. Az ügyintézés módjára való tekintettel két korszakot különböztet meg a Szerző a Helytartótanács életé- ben. Az elsőben (1724—1783—ig) a bizottságok, a másodikban (1783—184r8—ig) az ügyosztályok bír- nak fontos szereppel. Majd bemutatja, milyen utat

tett meg az ,,akta" az elnöktől, később az iktató—

hivataltól a kiadóhivatalig, miközben megjárta a bizottságokat, sőt az udvart is. II. József majdnem minden közügyet a Helytartótanács hatáskörébe utalt. 1724-től 1784-ig több mint 300.000, 1785—től 1848-ig pedig több mint 2,000.000 aktát intézett el a Helytartótanács. A megnagyobbodott munka—

körre való tekintettel a tisztviselők számát állan- dóan emelték. így a kinevezett tisztviselők száma 1724—től 1848-ig 43—ról 268—ra emelkedett. Szerző a Helytartótanács összes tanácsosairól, tisztviselőiről és alkalmazottairól névjegyzéket is közöl.

Gy. F.

Kaán Károly: Alföldi kérdések.

Erdők és vizek az Alföld kérdéseiben.

Charles Kaán: Des guestions de la Grande Plaíne Hongroise.

Les foréts et les eaux.

Budapest, 1939. 420 l. —— p.

A Nagy Magyar Alföld gazdasági problémáival , foglalkozó korábbi munkái után Kaán utolsó művé—

ben a nagy probléma legfontosabb, legalapvetőbb jelentőségű részletével, az alföldi országrész, egy- ben az egész ország gazdasági életének igen jelen- tös kellékével, az erdőkkel és vizekkel foglalkozik.

A mű anyaga Kaán elözö nagy munkájának újra- dolgozása során alakult ki; az átdolgozás során