Friedrich Zahn: 50 Années de l'Institut International de Statistique

5. szám,

vőke'pen ez intézmény munkásságába sze—

mélyesen is bekapcsolódott?)

Kautz Gyula a szó szorosabb értelmében nem volt statisztikus. De annyi szál fűzte

——418—— 1934

e tudományszakmához s művelőihez, hogy méltán tekinthetjük a magunkénak és jog- gal sorozhatjuk a hazai statisztika mult századbeli j—elesei közé. Thirríng Lajos dr.

§ IRODALMISZEMLE e §

II.-linl'lillllll:Ill-ll.-.ll-gnnl-IIIIll-'lllllll-Il-l-II-lIll.-l-IIIwon'-millllnl-nlllllnlll'n'-

Könyvísmertetések.

Chmm'gue de Mozes.

Friedrich Zahn: 50 Années de t'Institut International de Statistígue.

Kiadta a Nemzetközi Statisztikai Intézet. —— Publíe' par ltlnstitut International de Statistz'gw.

La t-laye—Munich, 1934. VII —t— 181 lap _ p.

'l'udományszakulik legelőkelőbb

szervezetének, az akadémikus jellegü Nemzetközi Statisztikai Intézetnek l'élszázados jubileuma arra késztette az Intézet tudós elnökét, Zahn Frigyest.

hogy az ötévtizcdes mult eseményeit, tudományos törekvéseit lehetö teljességgel összefoglalja. 't'annt—

mányát a legsikerültebb jubiláris munkák egyiké-

nek tekinthetjük. Nem feledkezik meg ugyanis az

egyesületi alapon álló

nemzetközi

történetében mindig nagy jelenti'iségli személyi momentumokrol

szervezetek

és társulati esenu'xnyekröl; de igen helyesen, nem ezek kihangst'ilyozására fekteti a fö súlyt, hanem

a könyv kétharmadrészél'mn azokat a problémív

kat elméleti

említi fel és jellemzi néhány találó rövid sorban.

amelyek a

és gyakorlati statisztikai kérdéseket

7

Nemzetközi Statisztikai intézet sokfelé ágazó munkásságának napirendjén

amelyeknek az Összehasonlító statisztika érdekében való egyöntetű megoldz'is—z'ihoz, azonos alapokra t'ek—

szerepeltek s

tetéséliez az Intézet igen nagy mérti'vkhen járult hozzá. Zahn munkája főleg e második részében alkot rendkívül becses adalékot a statisztika legelst'isorhan lCl'IIIÓSZClCSOI'I a nemzetközi statisztika

—% történetéhez.

Zahn minden fontosabb részletre kitérő, nagy

odaadással és alapossággal megirt

művének kiindulópontját az előzmények ismerte—

tése alkotja: néhány oldalon pompás képet fest

az (is-szervezetről, a Nemzetközi Statisztikai Kon-

gresszusokrol, n'iegemlékezve a Kongresszusok által

végzett úttörő munki'lsságról, valamint azokról a

tudományos

szervezeti hibákról és hiányokrol, amelyek a kon—

gresszusi gondolat bukását felidézték. Majd leírja

az Intézetnek a londoni Royal Statistieal Society

félszázados jubileumán, 1885—ben történt megalapí—

tását. Azután igen logikus tagolásban tárja fel az

új intézmény szervezetét; a továbbiakban az lnté- 7et Állandó hivataláról, a statisztika többi nemzet—

1) Statisztikai munkásságáról a Bulletin de

lllnstitut International de Statistiaue XVIII. kötete

]. részének 674—675. lapjain Láng Lajos báró emlékezett meg ,,Jules Kautz (1829—1909)" cimen

között nekrológban.

közi szervével való együttmunkálkodasról és az alapszabálymódosításokiol emlékezik meg: e feje—

zetek se'áii bontakoznak ki a nagymultú intézmény félszázados történetének külsö körvonalai. Az ötven

év kiindulópontját —— mint említettük —— az i885.

évi londoni. jubiláris ülés alkot—ta, záróeseményét pedig ugyancsak a Royal Statistieal Society-nek 1934-ben megült százéves jubileuma, ill.

zetnek

az Inté—

esatlakozo 22, jubiláris ülésszaka.

(Minthogy Zalzn műve már ez ülésszak előtt publi—

káltatolt,

beszámoló ehhez

az Intézet történetéről és szervezetéről első rész a mexikói 'm— 21. —— üléssel,

a második t'öí'ejezet anyaga pedig a madridi ——

20. _ iilésszakról kiadott Bulletin—kötet cikkeinek leldolgozz'isz'wal zárul.)

történeti

Személyi vonatkozású, de

is bővelkedik az elsö

utolsó fejezete, mely az Intézet eddigi elnökeinek

(Sir Rawson VV. Rawson, V. lnama—Sternegg, Bodio,

Delatour, Zahn)

adatokban rész

működését ismerteti.

A tudományos szempontokból lentösebib második már jelzett

Nemzetközi Statisztikai Intézet tudományos műkö—

dését rögzíti meg Itt Zahn n'iíndenekelött az inté- zetnek az

feltétlenül je-

rész a módon (1

statisztika

munkálatait sorakoztatja fel.

elméleti tárgykörébe vágó

Tételről

lemzi a végzett munka történeti rendjét és ered- tételre jel—

ményeit. Ez a fejezet aránylag7 vérszegény, ami ma—

gyarázatát részben abban találja, hogy elmélet és gyakorlat nehezen 'álasztható el egymástól s az

Intézet által tárgyalt gyakorlati statisztikai problé—

mák megvitatásal'ian az elméleti szempontok ugyan-

csak előkelő helyet, foglaltak el. MillthI'ICSClI'C azon—

ban az a tény, hogy Zahn tanulmányz'iban a teo- retikus statisztikai fejezet mintegy hat oldalra rúg, mig a gyakorlati statisztikai működés hasonlóké—

pen témáról témára halado méltatása 110 oldalnál többet tölt meg, arra tigyelmeztetheti az Intézet vezetőségét, hogy az ötvenedik évvel meginduló új működési korszakban a kifejezetten elméleti prob—

lémák tárgyalásának az eddiginél nagyobb helyet

kell, hogy szorítson. —— Zalul munkájának máso—

dik része egyébként igen gazdag anyagú. Behatóbb méltatásával ezért nem is foglalkozhatunk; csupán arra utalunk, hogy fejtegetései során bőven talál—

kozunk a magyar tudomány képviselőinek nevével,

5. szám.

akik tudvalévőlegl) az intézet munkájában igen tevékeny részt vettek és nem kis mértékben járul—

tak hozzá a nemzetközi statisztika épületének tar—

talmi és terjedelemben való k*iszéleshitéséhez.

Zahn tanulmánya annak bizonyítéka, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet öt évtized alatt nagy és rendkívül értékes munkát végzett. Tagadhatat-

lan ugyan, hogy ez intézmény szervezetének voltal—;

—-—419—— l934

és talán a londoni alapszabályreforni után is ma- radtak hiányai s munkásságában szintén akadtak

kisebb-nagyobb fogyatékosságok; de az is bizo—

nyos, hogy tevékenysége nélkül az Összehasonlító statisztika mai színvonalatól még igen messze átla—

ni-nk. Meggym'suló ritmusban folytatódó jövő

munkásságához tehát a legszebb reményeket fűz—

littjiik. Tiz. L. (Ir.

A M. kir. Központi Statisztikai '"Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

Ouwages arrioc's a, la bibliothégae de l'Office central royal hongrois de statistigue.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications dlintc'rét international et de théorie générale) w- Les bangucs commerciales,

1925/1933. Société des Nations. Geneve.

Annuoirc international de législalion agricole, 1932. Institut international d'agriculture. Roma.

Asscknranz JCII'll'bLlCIl. 53. köt. (lompassverlag.

Wien. 1934.

Comité diexpcrts stutisticiens. Rapport au (Jon—

seil sur les travaux, de la iroisieine session. (Tenue

;; Londres du 12 au l—t avril 1934.) Société des Nations. Geneve.

Varga, Étienne: Problemcs des indices. 82—

122 1. Budapest. 1934. (Klny. a Journal de la So- ciété Hongroise de Stat. 1934. évi 1-2. számából.)

Magyarország. (Hongrie) m— Annuaire sta—

tistigue hongrois, 1932. Otl'iee central royal hon- -

grois de statistigue. Budapest.

Financial position of Hungary in the first guarter of 1934. Tenth guarterly report by Mr.

Royal] Tyler, the representative *in Hungary of the

Financial committee. League of Nations. Geneva.

Amerikai Egyesült Államok. (États-Unis.) ——

Statistical abstract of the United States, 1932. Bu—

reau of foreign and domestic commerceÁVashington.

Fiíteenth census of the United States, 1930.

Agriculture. II. köt. 3. rész. The western states.

Ill—. köt. Type oi farm. 1. rész. The northern states.

2. rész. Teh southern states. 3. rész. The western states. Bureau of the census. Washington.

Mines and yuarries, 1929. General report and reports for states and for industries. Bureau of the census. Washington.

Country of origin of the foreign white stack.

(Fiifteenth census of the United States, 1930.) Bu-

reau of the eensus. Washington.

Country of birth of the foreign born. (Fifteenth

cen'sus of the United States, 1930.) Bureau of the

census. Washington.

Handbook of labor statistics, 1931. Bureau of labor statistics. Washington. (Bulletin. 541.)

Wages and hours in rayon and other synthetic yarn manufacturing, 1930. Bureau of labor sta—

tistics. Washington. (Bulletin. 546.)

Wages and hours of labor in the stlaughtering

and meat-pocking industry, 1931. Bureau of labor

statistics. Washington. (Bulletin. 576.)

1) L. erről még különösen M. Stat. Szemle 1927.

évf. 277—286. I., 1929. évf. LNB—1.108 t., 1930. évf.

325—330. l. és Journal de la Société Hongroise de Statistigue 1934. évf. től—180. 1,

Wages and hours of labor in the manufacture

of sillc and rayon goods, 1931. Bureau of labor statistics. Washington. (Bulletin. 568.)

Wages and hours of labor in the íurniture industry, 1910/1931. Bureau oi' labor statistics.

Washington. (Bulletin. 571.)

Wages and hours of labor in the men's

clotliing industry, 1911/1930. Bureau of labor sta—

tistics. NVashingAton. (Bulletin. 557.)

Decisions o)" courts and opinions affecting labor, 1929/1930. Bureau of labor statistics.

Washington. (Bulletin. 548.)

Cotton production and distribution, 1931/2, Bureau of the eensus. W'ashington.

Argentina. (Argentina) —- .tnuarío de distica de la provincia de Tucunian. 1930, 'l'ucuman.

esta—

1931.

Ausztria. (Autriclzc.) ———— Financial position of Austria in the űrst gum-ter of 1934. Tenth guarterly report by Mr. Rost van Tonningen, the represen—

tative in Austria of the League ot" Nations. League

of Nations. Geneva.

Belgium. (BclgigueJ — Rapports annuels de

l'inspection du travail, 1931. Ministero de Yin—

dustrie, du travail et de la próvoyance sociale.

Bruxelles.

Brazilia. ('Brésil.) ——— Brasil. Estutisticas e diagramas. Ministerio das relacöes exteriores. Ser—

vieos comerciais. Rio de Janeiro. 1934.

Boletim do Diretoria de Janeiro.

Bulgária. (Bulgarie.) —— Trentiéme rapport du

commissaire de la Société des Nations en Bulgarie.

S. des Nations. Geneve.

Danailow, G. Th.: llntcrsuchungen über die

Bevölkerungstatistik Bulgariens. 454 l. Sofia. 1931.

(Szborn'ik na blgairszkata akademija na naukitje.

24.)

Cseh-Szlovákia. (Tchéco—Slouaguie.) —— Molnár,

Andreas: Das Ergebnís der Volkszöhlung van 1930

in der Slovakei and in Karpathoruthcníen. 429-441 l. (Klny. a Nation und Staat 1934. évi 7. számából.) Egyiptom. (Egypte.) M Annual return of births, deaths and infectious diseases, 1931. Statistieal

department. Cairo.

Finnország. (Finlande.) —— Finances des villcs,

ministe'rio da agricultura, 1933.

estatistica e publicidade. Rio de

1932. Bureau central de statistigue. Helsinki.

(Suomen virallinen tilasto. XXXI/9.)

L,arpentage. Rapport annuel pour l'année 1932. Bureau central du statisttigue. Helsinki.

(Suomen virallinen tfilasto. XIV. AMS.)