Bulletin de l'Institut International de Statistique. Tome XXIV.

9. szám. — 826 —-— 1930

a

2. A legfontosabb tengeri hatalmak hadiflottáía 1913-ban és 1929-ben.

) , Csatahajók, csatacirk. C' k'l'k Torpedórombolók és Tengeralattjáró

Ahz Égtesz htaió— és partvédő hajók " a 0 torpedónaszádok naszádok

a 011113. ar—

, 6: G 63 GS s a! NS s 61 a: ($ a: 65 t! 65 N

Orszag

temaban)—

talma, 1000i .S

§ És

:::: _§

%%

;:::

§

§

ÉSÉÉS

:::: ta c:: ta

§, És

:::: .e

§ És

a::

ɧSÉÉS

;: 0 :a _s ::a

19l3-banll929-ben 1913-ban 1929—ben 1913—ban 1929-ben 1913-ban 1929-ben 1913-ban 1929-ben

Amerikai Egyesült Államok . 2)l.181'3 ' , 18 5259 . , 32 249' . . 270 307' . . 127 977

Argentina .A .. .t .. 61'6 1138 7 36'3 8 880 4 126 1 4' 19 9"? 12 12' —— — —— -—

Brazilia .. .. 74'4 601 4 449 3 41'6 6 18'3 3 9' 14 6" 11 6' 3 O'? 4 2"?

Chile 4 .. .. ,. 567 758 4 2519 3 43'4 4 144 3 12" 18 11"? 7 10' 2 07 0 68

Franciaország . 6892 5045 24 3587 9 197'7 29 2481 18 168' 268 522 68 82' 80 237 52 37'

Görögország 402 510 4 25'1 3 360 1 1-8 1 2' 22 9'3 17 7' 2 06 6 41

Japán .. .. .. 7359 7827 23 337'8 10 3044 28 159' 37 242' 119 287 99 108' 15 3'5 66 71'6 Nagy—Britannia 2.222'2 1.274'5 67 1.1506 20 556'4 123 8596 54 3271 319 141" 150 157' 76 295 53 456

Németalföld 84'8 660 15 65'9 4 219 — —— 2 141 55 9" 24 13' 6 11 23 101

Németország 1.033"? 1528 43 671'0 7 924 50 2510 8 371 194 96" 32 23'3 24 8'9 — ——

Olaszország 3841 3186 25 2703 4 913 11 312 13 88a 104 18' 122 91' 14 29 45 290

Spanyolország 602 1071 — -— 2 309 7 423 7 42" 36 7' 33 16' —- —— 16 101

'lörökország .. .. .. .. 52'5 44-5 4 325 2 326 2 72 2 7'— 17 4' 5 2' —— —— 2 1'0

Szovjetköztársaságok Uniója 3395 1612 12

1516 4 935 14 115'5

4 28' 125 41'. 22 22' 26

8'5

12 7' 1 Beleértve a különleges célt szolgáló hadihajókat, pl; arzenális-haj

iskolahaiók stb. — 2) A különleges célt szolgáló hadihajók nélkül.

Amint a hadseregnél az aktív fegyveres erő lét—

száma csökkent a háború előtti állapottal szemben,

úgy a haditengerészetnél is tapasztalható hasonló jelenség, nevezetesen az, hogy a legtöbb hatalom hadihajóinak tonnatartalma megesökkent, ami egyrészt arra vezethető vissza, hogy a tökélete—

sedés természetes folyamata és a világháború tanul-

ságai minden egyes hajókategóriában (csatahajók,

cirkálók, torpedóhajók, tengeralattjárók) az eddig

elérhető legjobb és legtökéletesebb típusokat fej—

lesztették ki, amelyek a régebbi, gyengébb típu—

összes

sokat értéktelenné tették, ennélfogva a tengeri

nagyhatalmak régebbi típusú hadihajóikat tö—

megesett szerelték le, másrészt azonban újabb

nagyarányú építkezések az 1922. évi washingtoni tengerészeti lefegyverezési egyezmény megszorító és tiltó határozatai folytán nem történtek.

A világháború előtt a haditengerészeti vezér—

karok a t'ösúlyt a csatahajók számának növelésére helyezték, de újabban _. főként éppen a háború

tanulságai alapján —— a többi hajókategóriák (cir-

kálók, toi'pedóhajók és tengeralattjárók) fontossá- gát nagyobb mértékben ismerik el. Ezért általában

tapasztalható a csatahajók összes tonnageának százalékos csökkenése az egyéb hajókategóriák tonnageával szemben. A esatahajókat illetőleg meg kell jegyezni, hogy a washingtoni lefegyverezési konferencia óta (1922) csak az építés alatt levő csa-

tahajókat fejezték be, újabbakat azonban nem kezd-

tek építeni,

A legfontosabb tengeri hatalmak flottakiadásait,

a világháború előtti kiadásokkal egybevetve az alábbi táblázat mutatja:

1911/12. 1929.

millió pengőben

Egyesült Államok 714 2.075

Franciaország .. 470 558

Japán .. .. .. 116 701

Nagy-Britannia . . 1.235 1.564

Olaszország 879 347

ók, szén- s olajszállító hajók, repülőgép-anyahajók_;

Az egyes országokról között monográfiákat a Nemzetek Szövetségének statisztikai évkönyvében (Annuaire international de Statistigue) és a Római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet évkönyvében is megtalálható egyes népességi, termelési és külkeres—

kedelmi nemzetközi táblázatok egészítik ki.

I). LV dr.

Bulletin de l'lnstitut International de Statis- tioue. Tome XXIV.

Kiadja a Nemzetközi Statisztikai Intézet. Varsó, 1930—

Két részben (könyvben). XI—i—372 és IX—l—587 l.

Publié par l'Instííut International de Síatísti ne. Var sot/ic. 1930. En deux lívraísons. XI—l—XTZzt [, '—l—5. 717

A Nemzetközi Statisztikai Intézet tudományos

munkásságának megélénkülése't jelzi az a tény, hogy az Intézetnek a mult év őszén Varsóban megtartott kongresszusáról beszámoló mű második könyve alig egy félévvel, a nehezebben publikálható elsó kötet pedig nem egészen egy évvel az ülésszak után a var-

sói kongresszusi rendezőbizottság agilitásának ered—

ményeképen a könyvpiacra került s így az a nagy és értékes anyag, mely eddig az ülésszakon szétosztott nyomtatványok formájában a statisztikusoknak (zsu—

pán szűkebb körébe, a varsói ülésszak résztvevői közé jutott el, általánosan ismertté és felhasználha—

tóvá vált.

Beosztásái tekintve a két könyves új mű meg—

egyezik a Szemle liasáhjain') részletesebben ismer—

tetett elózó, kairói ülésszaki közleménnyel. Az első rész (könyv) tehát most is a lefolyt utolsó ülésszak—

nak, a varsóinak jegyzőkönyvét, valamint az Intézet szervezetét. munkamenetét bemutató beszámolókat összeállításokat közli. Nemzetközi statisztikai szemszögből nézve a jegyzőkönyvnek az a része a legértékesebb, mely az egyes lárgypontok megvita- és

') V. 6. Magyar Statisztikai Szemle 1929 (VII.)

évf. 1103. és köv. l.

9. szánr —— 827 —— 1930

tását foglalja össze s tanulságosan egészíti ki az ülés—

szak határozatait tartalmazó ,,Voeux et avis" (Óha—

jok és vélemények) e, fejezetet, valamint a második könyvben teljes terjedelemben nyilvánosságra hozott előadásokat. Az első könyvet befejező nekrológ—soro—

zat ezúttal az Intézetnek az elmult időszakban el—

hunyt tagjai sorában (Bateman, Bletcher, Davis,

Fann-. Hyde, Knibhs, Ney, Nicolai, Rcw és Young) sajnos magyar statisztikusnak, a mult év május ha- sában elhunyt Vargha Gyulának, az Intézet 1901-ben

megválasztott rendes tagjának életéről és statisztikai munkásságáról, nagy érdemeiről is megemlékezik;

a megemlékezés Kovács Alajos tollából származik.!) A második könyv— három fejezetben (l, elmé-

let és demográfia, 2. gazdaságstatisztika, 3. szociá—

lis statisztika) hozza nyilvánossága a varsói ülés—

szakon benyujtott referátumokat es az ott bemuta—

tott egyéb dolgozatokat; ezek között nmgyur részről

két munkálatot találunk, Fellner Frigytfsnek a mai Magyarország nemzeti vagyonát tárgyaló nagy tanul—

mányát (a kötet egyik legterjedelmesebb értekezéw

sét) és 'I'hirring Gusztávnak a nagyvárosok nemzet—

közi statisztikai évkönyvének előkészítő munkála—

tairól beszámoló jelentését.? Minthogy egyébként

a Szemle a varsói ülésszak után több cikkbeng) be-

számolt az ülésszakról s annak tudományos mun—

kálatairól és határozatairól, elégséges, ha e helyt a második könyvben közreadott tanulmányoknak

csupán címeit említjük fel. A könyv anyagából Ko—

vács Alajos a Szemlében között statisztikai társa—

sági beszámolóelőadásában 'I'hirriny Gusztáv emlí—

tett referátumát ismertette, továbbá az olasz Gini—

nelc a sztiletések késői bejelentését, a német Zahn-

nak a nemzetközi vándorlási statisztikát, az idegen—

forgalmi statisztikát és a nők produktív (kereső)

foglalkozásának statisztikáját, a francia Marclmak az intellektuális statisztikát és a németalföldi de Roosnak a bűnügyi statisztikát tárgyaló dolgozatait taglalta, míg Dobmvits Sándor a Szemle hasábjain

!) Kovács Alajos: Dr Jules Vargha. (Neki'ológ.l XXIV. kötet 1. rész. 368—370. ].

2l Fellner Frigyes: La fortune nationale de la Hongrie actuelle. XXIV. kötet. 2. rész 380—450. l.;

']"Itirriny Gusztáv: Rapport sur les travaux de l'an—

nuaire statistitjue des grandes villes. XXIV. kötet. 1.

rész 14—49. 1.

3) V. ö.'1'hirring Gusztáv: A 'arsói ülésszak-

ról általában; Kovács Alajos: A varsói ülésszakon tárgyalt demografiai vonatkozású kérdések; Dobro- t'íts Sándor: A varsói ülésszakon tárgyalt gazdasági

vonatkozású kérdések. Magyar Statisztikai Szemle

1929. (VII.) évf. 1185—1198. l. és Thirring Lajos:

A Nemzetközi Statisztikai Intézet Varsóban. Magyar

Statisztikai Szemle 1929. (VII.) évf. em-—946. ].

között előadásában az angol Bowleynek, az osztrák

Breiskynek, az olasz Gininek, a francia Marchnak, az amerikai Personsnak és a német Wagemannnak a gazdasági előrelátás céljaira legalkalmasabb sta-

tisztikai adatokkal foglalkozó és March kiegészitő

észrevételeivel ellátott tanultnánysorozatát vette xizsgálat alá, valamint a francia Girardnak a bel—

dán Jensennek a kereske—

'állalatok forgalmi statisztikáját, a lengyel Piekalkiewieznck a közjogi közületek bevételeit és kiadásait, az osztrák Príbrmnnak a lakásstatisztikát és a német Feignek a munkásbalesetek statisztiká—

t'orgalmi statisztikát, a delmi

ját tárgyaló előadmányait mutatta be. A közlemény-

ben t'oglalt egyéb dolgozatok közül a Szemle nem emlékezett még meg a lengyel Neyman ,,Contribu—

tion to the Theory of Certain Test (lriterizft című

és Szulr ,,Sur la standardisation (correction) des

eoel'fieients" oímt'i nagyterjedelmű matematikai statisztikai értekezéseiről. Az olasz Vaynetii a ván-

dorlások nemzetközi statisztikájának problémáit kn- tatta a Szemlében eddig hasonlóképen nem említett tanulmányában, Wi'irzburger (Németország) az or- vos által megállapított halálokok szászországi sta-

tisztikájának néhány megállapítását foglalta össze,

a lengyel Lipinski az általa vezetett Konjunktúra—

kutató Intézet munkametódusairól emlékezett meg, Szíurm de Sztrem a statisztikai módszereknek a gaz—

dasági fejlődést bemutató indexek kiszámításátmn xaló alkalmazását tárgyalta, a szintén lengyel Rzep- lcirwírz pedig a különböző államok bűnügyi statisz—

tikáinak Ö_

ningradi

zehasonlihatóságával foglalkozott. A le—

nyilvános könyvtárról s annak új sta- tisztikai osztályáról közölt ezenkívül rövid ismer- tetést az orosz Stepunon, Yanugisawa gróf pedig., a ja-

pán főiskolák statisztikai oktatását foglalta tanulsá—

gos összeállításba, végül Michulopoulos görög sta—

tisztikus a görög statisztikai szolgálat újjászerve—

zését vázolta. A Bulletin második könyvének ebből a rövid tartalmi ('isszet'oglalásából is kitűnik, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet tevékenységében,

főleg pedig az egyes ülésszakok munkálataiban a nemzetközi statisztika g'akorlati kérdéseinek meg—

oldása mellett újabban a tudományos kérdése]: nyo—

mulnak előtérbe, amit a folyó évi tokiói rendkívüli

ülés előzetes tárgyrendje is igazolt. Ez annál örven—

detesebb, mert az Intézet működési súlypontjának tudományos térre tolódása megfelel tulajdonképeni rendeltetésének is, persze kívánatos, hogy a nemzet-

közi statisztikai életnek ez a nagy'ahivatott, fontos szerve második nagy feladatának, a nemzetközi sta-

tisztika gyakorlati művelésének továbbra is ered—

ményesen feleljen meg. Th. L. dr.